Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-12-09 / 74. szám
Brassó, 1873 Harmadévi folyam 74. szám. q'j- . .... jj_j ___11—11 ^nigyfrgy kedd, decz. 9. Megjelenik oz a lap hoteii- kiut kétszer, kedden és pénteken. Ara: Egész évié ... (i ft. — kr Félévre . . . . 3 ft, — Ur. Negyedévre ... 1 ft. 50 Ur. A szerkesztő Irodája: Halp iaoz 311. szóm, Kiadó - hivatal ugyanott. Politikai, közgazdászat! es társadalmi lap. Hirdetési dij: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. 1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr. — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku 8zerint. — Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. Az augol egyáltalán szereti a nyilvános életet, és családi körét, házi tűzhelyét nagyon el- zártan tartja; a német ellenben inkább családi körökben, zárt társaságokban forog s nem szeret ismeretlenek közé lépni. A magyar mind otthon, mind házán kivid szeret többed-magával lenni. Vendégszerető asztalánál szívesen látja és barátságosan togadja azt is, kit soha sem látott s vendégét házinépé- hez számitja; de szereti a családon kivüli életet is, kedveli a nagyobb összejöveteleket, a gyűléseket, szeret ország-világ dolgáról beszélni, discurálni, disputáim, politizálni. S nem is vagyunk hijában a legkülönfélébb egyleteknek. Vau Pesten még «piritista clubbunk is, mint akár az anglusoknak. Mi brassói magyarokul sem vagyunk gyül- hely, társastedél nélkül. Van nekünk casinofor- mánk elég, talán igen sok is. Ott van az úri casino, melynek neve: magyar társalgó-egylet; itt a polgári kaszinó, melyet magyar polgári körnek neveztek. Nézzünk e kettőnek egy kissé szemébe. Azon szomorú időben, midőn a magyar általában nem működhetvén nyilvánosan politikai téren, hazafias törekvéseit a magánéletbe bizalmas körök elzárkozottságába volt kénytelen szorítani, keletkezett lelkes hazafiak kezdeménye- zása folytán a brassói magyar társalgó egylet is. Alakulását nagyon megkönnyitette a városunkban már régen létező „magyar könyveket olvasó egylet,“ mely a társalgóval bizonyos szerződés alapján egyesülvén, jelentékeny könyvtárát ennek rendelkezésére bocsátotta. A magyar kaszinó nemsokára gyülhelye lett a jobb- módú brassói magyarságnak, s központja a magyar mozgalmaknak. Rendezett nagy kedvelt- ségü és látogatott társas összejöveteleket, bálokat később kebeléből indult ki a brassói nemzetiségek testvériesülésének eszméje és ennek valósításában szép része volt. Midőn az egyesült nemzetiségek a szabadság, egyenlőség, testvériség alapján politikai térre léptek, a magyar kaszinó jelentékeny tényező volt a dicséretes mozgalmakban. Mindig pártolta a magyar törekvéseket mind anyagi mind szellemi téren, a „Nemere“ fentartására p. o. elismerésül e lap hazafias törekvésének, a mult évben 100 frtot szavazott meg; a magyar polgári kör keletkezésekor ezen egyletnek 100 frt. segélyt és 300 írt. kölcsönt adott. t Általában a magyar társalgó jó ideig teljesen betöltvén hivatását megfelelt czéljának — a társalgó egylet nevének, de társalgó czimén túl nem igen terjeszkedett. Azon hiányt és űrt a brassói magyar társas életben, melynek betöltése a magyar társalgónak közvetlen czéljánál fogva nem is volt rendeltetése, az újabb keletkezésű polgári kör van hivatva minden tekintetben és irányban teljesen betölteni. De a viszonyok alakulása a polgári körnek még nagyobb feladatot tűzött ki. Beállhat sőt félig-meddig már is beállott azon szükség, hogy a polgári körnek kell pótolnia a magyar kaszinó helyét is, illetőleg a polgári körnek magáévá kell tennie azon miiködéskört is, mely különben a magyar kaszinónak volna kimérve rendeltetésénél fogva, Ez utóbbi ugyanis, kivált utolsó elnöke el- I távozása után, kezd tespedni, hivatásától eltérni. Midőn ezen ügyet érintjük, darázsfészekbe nyuA brassói magyarság- teendői. III. Magyar társalgó egylet. Az angol társas életnek, kivált a nagy városokban, egyik jellemvonása a elubbok intéz- ménye. A Themse melletti világvárosban a elubbok, politikai, olvasó, társalgó-egyletek, kaszinók stb. száma — számtalan. A meetingek népénél a társadalom minden rendje és rangjának, a különféle elvű, a különböző foglalkozású embereknek mindannyi külön körük, összejöveteli helyük van, melyek aránylagosan a legnagyobb kényelemmel sőt luxussal is, de mindenesetre nagyon czélszerüeu és alkalmatosán vannak berendezve, az angol kiváltkép kedvelvén a corafortot. A kékvérű lord, az aranyvérü bankár sok időt tölt hasonszámu ősökkel vagy milliókkal biró rendtársaival a maga clubbjában, mely a néha 100 ftnyi sterling évi tagsági dijakból a legnagyobb kényelemmel és herczegi fényűzéssel van felszerelve. A hivatalnok, az iparos és kézműves munkája után egyletébe megyen, hol évi 1 ftnyi sterlingjéért hirlapot és beefsteak at vacsorái. — Rendesen nagyon sokan az egylet tagjai közül nem ismerik egymást, de azért mégis nagyon otthoniason érzik magukat clubbjaikban: itt intézik el üzleti és magán-ügyeiket, itt fogadják városi és vidéki barátjaikat. Angolországban, hol királynő a király, a nők is elmennek saját easinoikba, s papucshimzés közt intézik uagy- komolyan a világ sorsát. S ezen nyilvános életnek, az érdekrokonság ezen csoportosulásának köszönheti az angol azon vívmányokat, melyeket socialis utón elért, azon biztonságot és sikert, melylyel politikai úgymint társadalmi téren fellép. Az örök békéről. Örök béke! Te az emberiség jobbjai s jóltevői ideálja! Mikor foglalod vissza a felizgatott emberi szenvedélyek öldöklő liarcza által véráztatott tért ? Mikor hozod meg az emberi-nem számára a csendes, békés, de annál áldásdusabb munkálkodhatás idejét! ? Miolta az ember eszmélni kezd, miolta érdekei öntudatára ébredt, miolta az önálló államiság s haza- fiság eszméi öntudatában kialakultak ; az emberi-nem boldogítói előtt mindig úgy tűntél fel, mint a vágyak netovábbja, mint az emberi lehető boldogság Ely- siuma. Örök béke ! Mi minden, embert boldogítható eszme, mi minden vágyak és törekvések öszvesége van e szóban kifejezve ! Nem pirul-e el, nem szégyenérzet ömlik-e el a harczok hősfia arczán is akkor, ha tereád, nyugalmas, áldásthozó uralmadra gondol ? S nem szívesen föláldozná-e a tulcsigázott fáradalom, küzdelmek, s vére árán kivivőit, de embertársai vére által itatott babérokat, a te egyszerű, nyugalmas uralkodásodért ? Igen! Örökbéke te hatalom vagy, delej, mely a napnál kellemesb melegét egyaránt sugározza mindenfelé ! Ki merész állítani, mikép .Imád csak a jövő uralma! Uralkodásodat megtartottad mindig, az emberi nem legprimitívebb alakjától, a jelen élet fejlettebb állapotáig! Az emberiség gyermekkorában ép úgy emelkedtek hozzád uralmadéi t esdő sóhajok, mint emelkednek az emberi-nem férfikorában ! Álomkép, földöntúli élet vagy, melyet az emberinem jobb része imájába foglal, s uralmadat esdi a Mindenek Urától ! Mesebeli tündérország, melyre mi szegény anyagias, s az érdekek véres karczaihoz szokott emberek vágyódás, bizalom és lelkosültséggel tekintünk ! Ha az emberi-nem megunta, belefáradott a pénz s vérbe kerülő érdekküzdelmekbe, boldogító uralmadnak engedi át magát. Ez uralomban az emberi szén’ vedélyek finomulnak, Üdvözítőnk felebaráti tana érvényre emelkedik, a halandó tisztább légkörnek örvend, s e légkörben tisztábban is lát, s tisztábban és helyesebb szempontból fogja fel a maga és mások érdekeit. Magasztos uralmad a barbar harczok által öszverontott emberi nagy müvek, az emberi szellem csodái vissza állítását, s az öldöklő harczok által megfogyott emberinem kipótlását czélozza, mert a te uralmad az emberinem zajtalanabb, az erkölcs és szellem uralma. Schweiz a liberális, az emberi-nemet felemelő, boldogító eszmék hazája, a szabad Schweiz szabad földe inditá meg congressusai által azon mozgalmakat, | melyek az örökbékére a tért hova-tovább szaba- badbá tették. — Lausanneban a béke-congressusok évtizedek olta üléseznek, évtizedek olta tanácskoznak az örökbéke létesítése felett: mig másrészről a föld urai a fejedelmek, s az egyes uralkodó családok, s csak nagyon ritkán a népek függetlensége, önállóságáért előidézett harczok óriási mérvet öltöttek, s az enibergyilkolás mesterségét — művészi rangra emelék. Szembeötlőbb ellentét aligha állott az emberi törekvésekben elő; egyik részen a rombolás daemona véres pallóssal; másik részen a béke áldásthozó angyala, szelidséggel arczán, s virágkoszoruval fején ! — A lausannei congressus kimondotta, mikép az öldöklő harczok előhaladt korunk szenyfoltját képezik, | kimondotta, mikóp az emberi-nem érdeksurlódásai nem úgy döntethetnek el, hogy ember álljon emberrel szemben fegyverrel kezében, s gyilkolja embertársát meg, kit felizgatott szenvedélye, s a reátukmált társadalmi fogalmak ellenségnek tüntetnek föl, jól lehet ő azon egyént életében nem látta, vele nem érintkezett — súrlódásban soha sem volt. S nem úgy, hogy a népek ezreit, mint akaratlan tömeget ágyutölteléknek használjuk fel, hanem csakis úgy: hogy az egyes államok, nemzetek között felmerülő érdeksurlódások az egyes nemzetek közül választott, általános tekintélyű nemzetközi bírák által intéztessenek el, kik a háborukér- déseket szavazás utján, békés utón egyenlítik ki. — Ez elv, tekintve a barczok jogositatlanságát, melyben egyéni vagy családi érdekek miatt a népek milliói áldoztatnak a legembertelenebb módon fel — teljesen jogosult és korszerű jelleggel bir. — Fejlettebb korunk a puszta anyagi physikai erőt, mely egymagában volt századokig kizárólag a jog és érdem, leszoritá a korlátlan rendelkezés teréről, s helyébe I az ész, az erkölcs: szóval, az Istenképére teremtett ember egyedül jogosított uralmát helyező. Az érdemet, dicsőséget, a babérokat nem a harczok véres mezején keresik többé; hanem a tudomány, ipar, kereskedés hatalmában, s az azok által megteremtett népboldogité eszmék kivitelében. A szellem-mozgalmak eredményeivel szemben a nyers erő hamis értékkel bir; mig ez emeli, fokozza az ember értékét, a másik állat-értékre szállítja le. A katonai erényekéit jayert érdemkeresztek a legnagyobb gúnyt fejezik kifi Az érdemdijazások általán nevetségeseknek tűnnek fel — miután minden egyes egyénnek szoros kötelessége már annál fogva, hogy bizonyos állam alattvalója, hogy hazafi, bonpolgár, hogy az emberi-nem egyik tagja, minden kitelhetöt a haza, állam, az emberiség és egyesek közérdekében
