Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-11-28 / 71. szám
Brassó, 1873 Harmadévi folyam 71. szám. J Megjelenik ez a lap lieft n- lvint kétszer, leeddeh és pénteken. Ára: Egész évié . * * 0 ff. — kr Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre ... 1 ft. 50 kr. | A szerkesztő irodája : Halp iacz 311. szám, Kiadó - hivatal ugyaiio'l. Politikai, Zi? péntek, nov. 28. j-> Hirdetési dij: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. 1—10 sornyi hirdetés ára mindig » 40 kr. — Bélyegdij minden | igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint. — Hirdetések fölvé- tétnek a szerkesztőségnél V Kormányunk állása. Csodának kellene történni, hogy ez a mostani magyar kormány, úgy, a hogy van, megérje az uj esztendőt. A balközép kimondotta, hogy megbuktatására' törekszik; pedig épen a balközép segitett a mult ülésszakban minden- képen fenntartani. Helyt a Deák-pártban egymástól oly messze álló árnyalatok vezérei, minők Sennyey Pál, Zsedényi és Gorové, egymást fölül - múló hevességgel támadták meg ismételve. A pénzügyi bizottság nem éri be a hivatáskörébe tartozó bírálattal; hanem kényszerülve látja magát kezébe venni a kezdeményezést a pénzügyi kormányzat terén. A „Pesti Napló“, a kormány és különösen a pénzügyminiszter hűséges közlönye, nyiltan kiadja az utat Kerkapolynak. Ki is tartja fenn hát voltaképen azt a mostani kormányt? Csak a jelenségeket érintettem, az okokat nem vizsgálva. Mint jelenséget emlitem föl azt is, az előidéző okok nélkül, hogy mily nyomasztóvá sőt veszélyessé vált Erdélyben is a politikai hangulat. Az oláhok oly izgatottak, a minők nem voltak 1867 óta egyszer sem. A szászoknak szarvakat emeltek a sok megfoghatatlan elnézéssel és kedvezéssel; s kedves szomszédaink ezen ékszert a magyar állam és magyar nemzetiség ök- lelésére fordítják. A magyarság önzetlenül hazafias és gondolkozó része politikai közönyösségbe sülyedett. Legalább is* annyira ment a közhangulat, hogy senki sem fogja vesztesnek érzeni magát, midőn a Szlávy-kormány elődei után sétál az örökkévalóságba. Hanem ki jön azután? Épen ezzel a kérdéssel foglalkoznak azok, a kiknek gyomrát nem rontotta teljesen meg még sokféle politikai miserabilitásunk. Ghyczi Kálmán nyilt levelének megjelenése után a volt a legáltalánosabb nézet, hogy ő ül be Szlávy ur székébe. Ha vidékem hangulata után Ítélek, elmondhatom, hogy ilyen változást nagy örömmel fogadna a közvélemény. Azután Sennyeyről volt szó: s az is tartotta magát vagy két napig. Az is elesett s hirdetni kezdették, hogy az ifjú gr. Zichy Józseí a mostani kereskedelmi miniszter, van felszólítva ka- binet-alakitásra. Meglehet, hogy mikor itt vidéken én ezen sorokat leirom, már egy negyedik, sőt ötödik combinatió képez beszédtárgyat a pesti kávéházakban. Én az igazhitű Deákpárti, abban a meggyőződésben vagyok, hogy országos nyomorúságainkon csakis Ghyczi, vagy Sennyey segíthet. Az első ellenzéki volt, leghatalmasabb ellenfele az én pártomnak; utóbbi azon párt tagja ugyan, de oly élesen jelzett külön irányzattal, hogy sok lényeges, pontban Madarász sem áll messzébb az én politikai ideálomtól, Deáktól, mint b. Sennyey Pál ő exellentiája. Es mégis fenntartói., elébbi nyilatkozatomat, mert kétségbe esem még gondolatától is annak, hogy valamely se hús se hal minisztérium még tovább is fenntartsa az eddigi nyomorúságos pártalakulást, politikai ziláltságunknak, közhangulatunk levertségének és pénzügyi zűrzavarainknak szülőjét. Én itt a falun magamban meditálva, hazámra nézve legreményt-adóbb változásnak azt tartanám, ha Ő felsége az öreg Ghyczire bizná jelenleg a kabinetalakitást. Az öreg aztán ösz- szeszerezné társait a Deákpárt tiszta szabadelvű s a balközép képes embereiből. Azzal elkészítené az ország pénzügyi programmját több esztendőre számítva, számításába ép úgy belevonva a roppant államvagyon értékesítését, mind az egyházi kézen lévő nem tiszta egyházi alapítványok átvételét. Akkor aztán alkothatna egyetlen egy törvényt, a választásit], s avval szétoszlatná a mostani képviselőházat és az uj választásoknál ugyan csak szigorúan felügyelve, hogy semmiféle vesztegetés, terrorizálás be ne folyón a nemzet akaratának nyilvánítására. Az uj választásoknál méggyőződés szerint osztanánk két pártra: azokra a kik pártolnák a kormány czéljait, s azokra, a kik conservativ vagy clericalis érdekből azok ellen küzdenének. így állana elé két nagy, életerős és olyan párt, a melyek egyikétől sem lehet félteni sem a magyar állam, sem a magyar [nemzetiség érdekeit. A széthúzó és elégedetlen nemzetiségek pedig képeznének egy, azon a helyen hasznos szélső balt. Természetes, bogy a kik a magyar állami és magyar nemzeti érdeken kívül még a szabadelvű demokraticus eszmék érvényrejutását is életczélnak tartják, azok mindnyájan az egy 8- sült Deák-Ghyczi lobogó alá gyűlnének. Akkor aztán nem kellene nagy elveket, vagy épen az ország kormányzásának érdekeit áldozni fel a kormány képes párt összetartásáért Egy római no öltöző szobájában. (Vége) Ez a kastély oldalszárnyában levő ruhatárba siet, a szövő, fonó, ruhakészítő asszonyok szobái előtt, mert mindezen munkát saját rabszolganőivel a háznál végezteti, és a ruharendező leányok nagy csapatával tér vissza, kik az öltözet különböző részeit karukon hozzák, inig egy másik rabszolganő felhúzta már úrnőjének lábaira a fehér bőrből készült czipöket. A még föl nem talált váll helyett keskeny bársony ruhadarabokat köttet fel melle körül, melyek fölé a tunica jön. Ez képezi a főruhát, melyre a legnagyobb diszt pazarolják. Vakító fehér miletusi gyapjúból készült gyapotfonállal átszőve. A tulajdonképpeni köntösnek rövid ujjai vannak, melyek csak a kar felső részét fedik el s kivágottak és arany kapocs által tűzetnek össze. A mell kivágása felett két ujjnyi széles biborszalag van a köntöshez varrva; éppen ily szinü a legalsó szél is, melyet a romai nöitunika legismertetőbb jelének tártnak. — Az egyszerű, fehér tunika ugyanis kevéssel ér alább a térdnél s a közönségesebb nők igy is viselték, megjegyezvén azonban, hogy bokáikon inkább vagy kevésbé drága lábkötőket hordtak. De a Terentilla tunikájának még egy különös toldaléka van, egy sok redőkbe szedett szélfodrozat, mely olv hosszan lenyúlik, hogy lábujj hegyét is alig láthatni meg. Finomul kivert aranylemezek vannak reátüzve, biborszegély környezi s egy művészileg fel- tüzött gyöngyfüzér még inkább emeli fényét. Most az ékszertartónő lép úrnője elé egy szekrénynyel, mely zár helyett le van pecsételve. Terentilla megrendeli, hogy nyissa ki s válassza ki onnan a gyöngyiüzért. Ez tulajdonkép három sorból áll, melyek közül a legrövidebb csak a nyakra jön, a más kettő pedig, melyek hosszan és tágon csügguek alá, a mellett födik bé A felső sor, a tulajdonképpi nyakkötő, csak gyöngyökből áll, a más kettőben minden gyöngyszem között egy zöld, arany vagy gyöngyszinü drágakő van. Ezen nyakék, a leiró szerző biztosítása szerint, a férj- urnak csak 150,000 ezüst forintba került a mi pénzünk szerint. — Aztán az ezen garniturhoz tartozó fülbevalók is kivétetnek; ezek három, művészileg egymásmellé foglalt harang alakú gyöngyből vannak készítve. — Végre a gyűrűket keresteti elé és pedig mára egy nyári garniturt. T. i. mivel minden gyűrű drága kövekkel van ékítve, a nagyok és becsesebbek sulyok miatt csak téli időben kerülnek használatra. A legszebbeket a kis ujjára huzza, mely valamint a többiek is a közép uj kivételével, két gyűrű által lesz diszesitve; s igy 16 gyűrű fog ma Terentilla piezi kacséin fényleni. Végül a köpeny vagyis a palia felöltése következik. Ezt a testhez sem kapcsok vagy gombok, sem pedig szalagok által nem tűzlek; hanem a pallát úgy vették magokra, hogy a mell jobbfelőli részét betakarva, a jobb kart és vállat teljesen födetlenül hagyta ellenben a bal vállon és balkaron végig nyúlva, ez által tartatott szilárdon a testhez. Hosszan vagy röviden lehetett viselni, de uszályosan loha, mert a tunika alsó szegélyét nem szabadott elfődpie. A toilette kész. „Oh mily isteni 1“ — hangzik mindenfelől a rabszolganők csodálkozása. — „Úrnő! fegész Róma téged fog bámulni, ily szép soha sem voltjU!“ Terentilla mosolyog és aztán, Megbocsáss nyájas olvasó, háromszor mellére köpik, boly eltávolitsa magától azon szerencsétlenséget, mit ama dicséretek okozhatnának. Most a hatalmas ezüsijemezböl készült nagy tükör elébe lép, melyben egész alakja meglátszik; mosolygva nézi saját képét. Voiásai nemesek s daczára a mázolásnak elég méltóságnak is; hanem egy némely redőcske rút, sivár életre mutat és a magas, művészi szép homlokon a büszke gőg istennője honol; hidegen néz kevély tekintetével és a benső, feláldozó szerelem soha sem lelt lakhelyet Terentilla szivében. így áll a tükör előtt, melyről Seneca azt állítja, hogy egyedül az többet ért, mint korábbi időben az egész menyasszonyi ajándék. Egy rabszolganő siet úrnője előtt és a nagy tö- meg a gyaloghintóhoz követi őt, mely, künn a politikusban várakozik reá. Bíbor vánkosok nyugszanak a gazdagon megaranyozott álláson; nyolez óriás kappa- docziai rabszolga végzi a hordárszerepet. Terentilla a pompás nyugágyon félig fekvő ülésbe helyezi magát. Kedvencz rabszolganője két golyót hoz számára, egy begyijegecz és egy borostyánkő-golyót, melyeket büvösités végett kezeiben tart. Egy másik lányka a kis, szelid kedvenczkigyót adja át neki, mely helyét úrnője szép mellén találja föl. Végre minden kész az indulásra. A nyolez kappadocziai ugyanazon pillanatban emeli vállaira a gyaloghintót; a menet szép halkan elindul. — Elől megyen két szerecsen a máczikai törzsből, kik fehér lenruhába vannak öltözve, karukat és lábszárukat széles ezüstlemezből készült őv díszíti; Terentilla jobbján kedvencz rabszolganője van, kezében vörös gém-tollakból álló legyezőt tartva, balján pedig egy másik magas bámbuszfából csinált napernyővel; megette két rabszolganő bibor párnákkal, azon esetre, ha úrnőjük puhábban óhajtana fekünni s végül két rabszolga fényes zsámolyt viszen, hogy úrnőjüknek lel és leszállását megkönnyítsék. Kimért lassú léptekkel halad előre a menet: a szép Terentilla egyszerű i’cggeli látogatást tesz barátnőinél! — Deák Gerö.
