Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-11-14 / 67. szám
Brassó, 1873 Megjelenik or a lap het<*n- ’Mi kint, kétszer, kedden és péntekén; Ara: évié , i. , . 6 0- — Hr Félévre . . . . 3 /t. — Hr. Negyedévre ... 1 ft. 50 Ur. A sierlceaetö IrodAja : Halp iaoz 311. sz&m Kiadó - hivatal ugyanott. ^ XJ 035 Harmadévi folyam 67. szám. VfcfcT pmzsritgy(hqy > ^ í)(j J*}S I / _ H* péntek, uov. 14. • Í34 oxnoci Politikai, ko2ga2dás2ati es társadalmi lap, Hirdetési díj: V 4 bAsábos garmond «őrért, vagy annak helyéért 4 kr, I —10 «ornyi hirdetéí ára mindig 40 kr. — Bélyegdij minden iktatáskor 30 kr. — Nagyabb hirdetéseknél alku aaerint. — Hirdetések fölvó- tetnok a aaerkesstdségnél. Brassó, 1873 nov. 13. Mire e sorok n „Nemerében“ megjelennek a brassó vidéki tankerület iskola tanácsa körülbelül össze leend gyűlve. NemJíJnnd azért czél- talan azok után, mik az isko.- i.0jyről közelebbről elmondattak, ezen tárgyat még egy kissé szellőztetni. Hiszen bajaink, sérelmeink oly égetők, oly súlyosak, hogy azokat könnyebbségünkre szolgál, lia legai«,,,!) kibeszélhetjük, s fülébe hangoztathatjuk azoknak a kiknek kötelességükben állana meglátni és orvoslásáról gondolkozni S másfelől vizsgálódva és elmélkedve a körülöttünk levő tárgyakról ismerkedünk meg sokszor azoknak első tekintetre fel sem fünő hasznos és részes mi voltukkal. Az iskolai nevelésnek van egy része, a mit a törvény „ismétlő iskolázásnak“ mond. Ebben részesülniek kellene, mind azon növendékeknek, a kik 12. és 15. életév között állanak és más iskolába nem járnak. Miután ilyen növendékek Brassóban, mind helybeliek, mind idegenek nagyon felesen vannak, váljon van-é az iskolatanácsnak arról tudomása, hogy ezek túlnyomó többségére nézve a törvény által rendelt|ismétlő- iskolák, annak keletkezése 5-dik éve után sem léteznek. Miután itt a 12-dik életévüket betöltött s a népiskolai tanfolyamot bevégzett növendékek legtöbbször iparos tanulókká lesznek, állítottak ugyan fel eZeknek számukra a különböző felekezetek némü vasárnapi iskolákat, de bogy ezek mennyire pótolják az ismétlő iskolákat megítélhetjük abból, ha meggondoljuk, hogy a törvény- áltál rendelt 5 óra helyett télen — nyáron leg- ’ fennebb két órát tartanak, s hogy ez is miként arra felhozzuk ismét a ref. iskolát, a hol vett 1 értesítés szerint van 190 vasárnapi iskolista s befogadásukra egyetlen szoba, a melyben leg- fennebb 40 nagyobb növendék fér be. Úgy bogy jut egy tanulónak évenként benne hely 7-szer. Lehet-é ezt ismétlő iskolának nevezni? — Nem kötelessége-e a községnek ezen bajon orvosolni? Vagy talán ez már meg is történt volna, s ott van az iparos iskola, vegyenek részt ebben a tanulók? Lássuk meg lehetséges-e ez a ma* gyár ajkuakra nézve? Ezen iskolát az iparos egylet állította volna fel azonban csak uévleg, mert költségei mind közalapokból fedeződnek, úgy mint: 1- ször. A szász 'nemzeti vagyonból. Hogy az azon földterület mind azon lakosainak, kikről az Andreanum azt mondja, hogy egy néptömeg legyen — unus sit popolus — egy forma sajátja: az kétséget nem szenved. Ha e földterület minden lakósai egy egészet tevő népcsoporttá alakíttattak, ezen népcsoport egyik részének nem áll jogában a többiből kiválni akarva ennek javadalmait magához ragadni s a másik részt jogtalan külön néppé degrádálni, s igy az unus populusból kettőt alakítani. • 2- szor. A brassaú közönség pénztárából. S hát váljon az egyik- osztályé inkább, másika? A pénz- és véradót, vagy községi terheket nem mindenki hordozza-e? 3- szor. A tandijakból. Az iparos tanulók többsége pedig magyar, és 4 szer. A ezé bök járulékaiból. És mind ezek után, kihinné? a német ajkuakon kivül, másokra benne semmi tekintet. A tannyelv csupán német. — Még menthető lenne aztán, ha a einet ajkúak iparos tanulók legalább többségben volnának, de ezek a magyaroknak alig teszik felerészét. Vebet-é nemzeti önérzetének megsértése nélkül részt ebben a magyar növendék, még ha a nyelvet értve, ezt sikerrel tehetné is? — S kérdjük már: Váljon helyes és méltányos-e másokat jogaikból eként kiforgatni akarni, s a mi közös tulajdon, azt egyedül lefoglalni? Avagy az annyiszor emlegetett Andreanum mikor azt mondja „a város usque ad Boraltunus sit populus“ oda teszi-e hogy a magyarokat kivéve? Hogy a német ajkúak oktatásáról a közösből gondoskodva van, az igen is helyes. Az ellen senkinek sincs kifogása. De az már nem helyes ám, hogy a magyarok ezen javadalomból ki vannak zárva, hogy reájok nincsen ebben hasonló tekintet. A ki a köztehert hordozza, a köz javadalomban is illő arányban kell hogy részesüljön: az ellenkező eljárás népjogsérelem. S hát ha még tovább vizsgálódunk, miféle tendentiától sugalmazott eljárásnak tekintsük azt, a mely a székelyföldi és vármegyei iparos tanulókra kettős dijt szab, azt határozván, hogy mig a királyfőldi születésűek évenként 4 frt, tandijt fizetnek, a mások kétannyit fizessenek. E szerint hordoznák a mint egy 300 főre menő székely' földi tanulók ezen emlékezetes iskolafenntartási költségének több mint felét, azért hogy ott nekik németül beszéljenek, — az az, hogy' ha erre elég ostobák lennének, fenn tartanának saját pénzökön egy romlásokra gyártott alkotmányt. De hát váljon csakugy'ann elég bárgyúk lehettek-e a kelepcze készítői, miszerint elliigyjék, Világtárlati tapasztalatok. (Vége.) . Egy térképen a papirszeleteket üveg lemezek helyettesítik, s igy ezen a magassági viszonyok legjobban szemlélhetek. E teremből egy folyosón áthaladva az úgynevezett chalet-be érünk, melynek földszinti szobáiban fafaragványok láthatók, az emeletben pedig iskolai tárgyak vannak elhelyezve. Nem kívánnék egyebet, csak leirni tudnám ezen ízléssel épült ház földszinti szobáinak nagyszerű tartalmát, hogy megmutatnám, mire lehetnének képesek székely atyámfiái, hisz nekik is elég alkalmat nyújtott a természet az ipar e nemének kifejlesztésére. No de ilyenformán nagyon eltérnék czélomtól, menjünk tehát az emeletbe. — Itt látunk mindjárt egy iskolapadot és sokféle taneszközt. A pad az eddig látottak közt nekem legjobban tetszik, noha ennél is vannak kívánni valók. A Kuneze-féle rendszeren alapszik, de módosítva van azzal, hogy lábdeszkája és Íróasztala a gyermekhez alkalmazható. Két gyermek ül egy ilyen padban. Ha leány gyermekek használják, a czélra készített csinos varópárna alkal- maztatik rá. Taneszközei közt nagy számban vannak igen kitűnő embertani és természetrajzi táblák az állatok egyes részeinek világos rajzával; úgyszintén termé. szettani ábrák, melyeken aztán nagyon világosan láthatók az egyes alakok és tünemények. Mily sok nálunk e téren a kívánni való! — Egy kis szekrényben a felső népiskola számára a természet mind a három országából hazai termények igen csinos gyűjteménye áll. Ott vannak fadarabok kereszt és hoszmetszetben, faágak és levelek, gabna magvak és kalászok 6at.; állat részek és vázak; s végül ásványok. Hogy mily szükséges egy ilyen gyűjtemény a népiskolában, arról nem kell szólanom. Egy szekrényben a népiskolai természettani eszközök vannak elhelyezve. Mily nagy egy magyar, vagy mondhatók németet is, és azon svajezi természettani eszköz-gyüjtemény közt a különbség! Ott se több, se kevesebb nincs, mint a mennyi kell, s épen ebben áll érdeme. Fényképekben látható nehány svajezi torna helyiség és a tornatanitás is. Ott a leányok is tornásznak és pedig a könnyebb áttekintés kedvéért lépcsö- zeten. Iskoláinkban sem kellene annyira elhanyagolni a leánygyermekek testgyakorlatát. A rajzolás tanításához pontozott palatáblákat és papírból kimetszett alakokat, valamint rajzolt mintákat használnak. Az irás tanításának előnyére szolgál az, bogy a palatáblák kereteire betű alakok vannak írva. Láttam én, ha jól emlékszem az osztrák tartományok tanügyi kiállításában olyan palatáblákat is, melyeknek kereteikre alakok vannak rajzolva a rajztanitáshoz. Azonban nem ugyanazon alakok vannak minden táblán, hanem a fokozatos előrehaladásért egyiken könnyebb, a másikon nehezebb, s igy a mely gyermek az első, vagyis a könnyebb palatáblát lerajzolni tudja, a második, amannál egy kissé nehezebbet kapja. Figyelemre méltó a nálunk csak kevés helyen ismert és használt Weber-féle énektanitási módszer. Svajczban ugyanis nem kínozzák a gyermeket a hang- létra sokféle nehéz változatainak megtanulásával, hanem megtanítják a do-remi-fa-sol-la-si-dó nevezetekkel énekelni a hanglétrát, mely hangelnevezések egyen, lök c-d-e-f-g-á-h-e-vel, azzal a fontos különbbséggel, hogy akárhány kereszt, vagy b álljon a sor elején, mégis csak do-re-mi-fa-sol-la-si-dó-nak maradnak. Annak első tanításakor pedig nem iratik fel mind az öt vonal, hanem csak egy, azután kettő, később három s igy tovább. Mind az öt vonal (s még a többi segéd- vonalak is) s igy a fennt említett 7 hang és neve csak akkor áll a gyermek előtt, mikor az első 6 hang közt váltakozó kis dalt leolvasni és énekelni tudja, s ha a tanító által énekeltetett el, minden hangnak nevét megtudja mondani. Ha már most egy éneket akar a tanító megta- nitni, melynek elején két kereszt áll, legelsőbben az alaphangot keresteti ki. Ez pedig úgy történik, hogy megmondja, miszerint az utolsó kereszt mindig si, s ettől kikeresteti az alapot, mely c-d-e-f-g-á-h-c szerint nem más, mint d, de dó néven. Most ebből könnyen kitudja számíttatni a kezdő hang nevét, melyszerint, ha először üteinnélkül, s azután ütemben minden gyermek leolvasni tudja, énekeltetni kezdi. Természetes, hogy az ütembe, melyben azon dal írva van, előbb belegyakoroltatja a gyermekeket úgy, hogy az egész énektanulás alatt ők is üthessék a taktust. — Ha az énekdavab elején b-ék vannak, akkor az utolsó b: fa. Taneszközökül kirakó hangjegyek, fali énektáblák és vonalzott fekete táblák használtatnak. Mennyivel előnyösebb volna a nálunk használt énektanitási módszer helyett, mely legtöbb tanulót egész tanulói életén keresztül csak annyira tanított, hogy itt magasabban kell énekelni, mert a hangjegy fennebb áll, ott meg mélyebben, mert a hangjegy alantabb áll, a Svajczban használt s fenntebb röviden érintett módszer szerint tanitni az éneket. Ezek az iskola nélküli jelesebb tanügyi kiállítások.. Van az iparpalotában majdnem minden országnak tanügyi kiállítása, csakhogy azok semmi olyant nem mutatnak fel, melyek az emlitettekbeu meg nem volnának. Csodálatos előttem az hogy Augolországnak tanügyi kiállítása olyan jelentéktelen, holott a mint tudom, tanügye nem rósz lábon áll,v a mit ipar és gazdasági kiállításának nagyszerűségéből is lehet következtetni.
