Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-11-04 / 64. szám

— 256 — arra, hogy legalább a fennálló törvények és Vendeletek pontosan tartassanak meg az illető közegek által s gondoskodott volna ott, a hol valóban szükség volt munkaerőre, munkaerőről. Ámde e tekintetben tudomásunk szerint soha egy lépés sem történt, sőt a munkaeró't illetőleg még a legjogosabb igények sem hallgattattak meg, nem elégítettek ki s igy aztán nem csoda, ha törvénykezési állapotunk annyira gyenge lá­bon áll, hogy mai nap akárhány ember in­kább veszni engedi követelését, mintsem azt törvény utján érvényesíteni csak meg is kisér­tené. — És ezen az állapoton újból is ismétel­jük, hogy nem fogunk pusztán újabb törvények hozatala ál-al stgithetni, hanem igen is, ha a törvények végrehajtásáról máskép gondoskodunk mint eddig. Néhány szó törvénykezési eljárásunkról. (Vége.) Szerfelett nehézkesek törvénykezési rendtartá­sunknak a fellebbviteli beadványok felterjesztésére vonatkozó intézkedései. Ha valamely bírói határozat ellen fellebbezés adatik be, eltekintve attól, bogy a törvény ennek leg­később 8 nap alatti felterjesztését rendeli, mi, lia más törvényszék területén, vagy csak ha a székhelyen kivid történt is a kézbesítés, a kézbesítési iveknek késői visszaérkezte miatt csaknem minden esetben lehetetlen: ezen fellebbezvény, a megfellebbezett ha­tározat hiteles másulatával felszerelve, először a má­sod s innen hasonló felszerelés mellett a harmadbiró- ságlioz küldetik fel, holott is elláttatváu, ugyanazon utón kerül vissza, 3—4 vagy gyakran 6 sőt 8 hó múlva. Legelőször érthetetlen, hogy a megfellebbezett határozat hit. másolatát miért kelljen a felterjesztéshez csatolni, mikor az eredeti előadói iv a reá vezetett tanácskozással együtt ugyanakkor felküldetik; azután érthetetlen, hogy a másod bíróság határozata elleni fellebbezést miért ne lehetne egyenesen a harmadbi- rósághoz felküldeni? Hogy a másodbiróságnak tudnia kell a történt fellebbezésről, az nem szenved kétséget, de ezt az első bíróság egy felzet átküldésével is esz­közölheti, s a harmad bíróság határozatát egyenesen az első bírósághoz küldvén le, erről külön kiadvány­ban a másod bíróságot is értesítheti. Igen könnyű volna tehát eljárásunk ez indoko­latlan czafrangját lenyirva, az ügykezelést jelentéke­nyen meggyorsítani. Nem indokolja ezen fokozatos feljuttatást azon körülmény sem, hogyha netalán a másodbiróság tör­vényellenesen lett volna alakulva, ezen hivatalból észre- vecndő semmiségi eset, a másodbirói tanácskozás jegyzőkönyve nem mellékeltetvén a fellebbezvényhez, nem volna a harmad bíróság által észlelhető, mert ez, eltekintve attól, hogy ritkán fordulván elő, az el­járás oly nagy mérvbeni hosszítását nem igazolja, el is volna kerülhető az által, ha a másodbirósági kiad- nyokra, melyek úgyis az elsőbiróság levéltárában tar­tatnak vissza, a tanács alakulása reá vezettetnék, vagy pedig, mint a bűnügyi ítéleteknél sok helyütt szokás, a tanács tagjai a határozat szövegében felemlítet­nének. — Hasonlókig kellene eljárni a semmiségi panaszok felterjesztésénél is, s e tekintetben különösen öszhang- zásba volna hozandó a trt. 301, 302 §§, nemkülönben a bírói ügyvitel tárgyában kiadott igazságügyminiszter, rendelet 206. §-nak második bekezdése, ugyanezen rendelet 235. §-ával, melyeknek szabványai, érthetetlen és hiányos szövegezésük folytán egymással homlok­egyenest ellenkeznek, s azon anomáliát hozták létre hogy egy még el nem törölt törvénynek egy miniszteri rendelet subrogál. Megszorítandó volna a felebbezés, mezt valóban kétségtelen, hogy igen sok esetben csak is az ügy huza- vonásáért történik az. De óvatosságra int jelen, még oly nagy mértékben rendezetlen jogviszonyaink között azon körülmény, hogy, ha nem is gyakran, de mégis jön elő eset, hol két egyhangú Ítélet a harmadbiróság által megváltoztatik. Azonban azt hiszem, ha a két alsó bíróság Összhangzóán Ítélt, s ezen ítélet mindkét bíróság tanácsülésében egyhangúlag ment keresztül : ez esetben joggal és megnyugvással el lehetne zárni a további felebbezés útját Ez okból az ítéletek szö­vegében mindig ki volna teendő, ha vájjon egyhangúlag vagy szavazattöbbséggel hozatott-e? A felebbezések számát a bélyeg felemelése vagy a konok felebbezük megbüntetése, ha apasztani fogja is, de ez intézkedések tnlajdonképi intentiója el nem fog éretni, mert az, ki ellenfelét vagy a bíróságot boszantani akarja és pénze is van hozzá, nem fog visszarettenni a bélyegtől és büntetéstől, mig a sze­gényebb sorsú, gyakran igazsága érzetében is, kénytelen lesz felhagynia költséggel járó s bizonytalan kimenetelű, felebbezéssel. Fel lehetne ezen kívül még számtalan hiányt és abnormitást említeni. Ilyen p. o. hogy biztositást és végrehajtás megszüntetését csakis okirat alapján lebet elrendelni, tehát Írástudatlan emberekre nézve a fen- nebbi intézkedések a legtöbb esetben nem léteznek ; ilyen a pertári kezelés hiányossága, mely szerint nem lehet tudni, hogy a periratát beadó fél, ha ellenfele nem jelent meg, kivánhatja-e az ügy Ítélet alá ter­jesztését? ilyen a végrehajtási jog elévülésére vonat­kozó intézkedés, melyet a semmitő-szék elvi jelentőségű döntvényeinek sem sikerült teljesen tisztázni; ilyen a 467. §. intézkedése, mely szerint a törvényszék áltel végrehajtás alá vont ingóságok iránti igény kereset fe­lett nem ugyanazon törvényszék, hanem a sommás bíróság határoz, s ilyen még számos más hiány, melyek­ről azonban, félre a hosszadalmasságtól, ez úttal hall­gatok s ha szerény felszólalásom az illető körökbe felhatna, még egyedül tukesési eljárásunk határozatlan terminológiájára vagyok bátor a figyelmet felhívni, mely szerint p. o. nem lehet tisztába jőni, hogy „birtokbiróság“ és „telekkönyvi hatóság“ egy és ugyan az, vagy különböző gremiumok-e ? (trt. 19., 42:)., 426. §§.) Ez az mit el akartam mondani. Karinat Lajos. Brassó város rendőri viszonyai. (Folytatás). A szegényügyi politika az újabbkor polgárisult- sága s humanitása figyelmét a legnagyobb mértékben vonta magára, s midőn a mindinkább terjedő vagyo- nosodás, gazdagság, milliókat örökös fáradalom, nél­külözés és nyomorra kárhoztat fötörekvése ezek sorsán enyhíteni. A rendőrség a néposztályok bajait, nyomo­rait, s azok tulajdonképi okát miután ez osztályokkal legtöbbet érintkezik legjobban tudja, és igy kiesebb körben a rendészet teendője a nyomorral küzdők sorsa enyhítése. A szegényügy az, melyre a brassói tanács és rendőrség talán a legtöbb gondot fordít, jóllehet erre az utat egyesek, s a község maga nagyszerű adomá­nyok által egyengeték. Vannak rendezett szegényházak a szegény, munkaképtelen egyének befogadására, de itt is minden méltányosság mellett meg kell jegyez­nünk, hogy e szegényházakba gyakran a protegalt állítólagos szegények vétetnek fel s nem kik azt jog­gal kívánhatnák. De emberek vagyunk cselekvénye- inket emberi érdekek irányozzák, s a jó isten gondos­kodik még madarairól is, kik nem szántnak és nem vetnek, hogy ne gondoskodna a saját képére teremteti emberről, ki a legnagyobb nyomorban is magán hordja azon jelleget, hogy ő a föld urául teremtetett. Városi lakosnak, miután rendszeres foglalkozása kenyérkereseti czélból reggeli 4—5 órakor felkelni nem kényteleniti a nyugvásra legkedveltebb idő — a reggel. Brassóban a reggeli nyugalom idő élvezhetésé- töl kíméletlen módon van megfosztva az ember. Mor­pheus 5 órán túl száműzve van, s mily iszonyú módon! Legédesebb álmából riasztatik az ember hallatlan meszet, surlot, zsuppat, s még isten tudja miféle kiá- bálások által fel. Mi köze is a rendőrségnek ahoz, hogy a polgárok reggel 4 — 5 óra után is nyugodni kívánnak, nyugodjanak ez ideig, akkor keljenek fel, alkalmazkodjanak ők a surlot satb, kiábálok szeszé­lyéhez, s ne ezek mint eladók az ők mint vásárlók kedvéhez, s akaratához. Rendezett városban az eladok részére bizonyos hely van kitűzve, hol áruikat, kirakhatják, s a venni akarok, megkeresik az általok szükségelt tárgyakat. Ez a kereslet és kínálatnak rendes módja. A szegény csángó nem hibás, úgy él a hogy tud, miután a máskép élhetésre az eszközöket jó barátai elvonták tőle. A csángóknak Brassó város úgy látszik elvett, occupait erdőségeik, földjeik és szabadságok fejébe azon egyetlen jogosultságot adta csak, hogy azok a városban minél hangosabban kiabálva meszet, satb, áruljanak, vagy: bogy a jogaitól megfosztott nép a városi hatóság elnézése mellett boszujok a város beki- ábálása által tölti megfosztóin ki. Gyenge ut a boszura nm 1.! o-noeri 1 i<ívt Történjenek bármi okból az ember halló orgá­numát a legkritieusabb módon érdeklő kiábálások ; annak rendezett viszonyokkal biró városban nincs helye. Sok utczában néha három — négy akad össze, s egyszerre kiábálások elrémitik az embert A rendőrség legyen csak erélyes, tűzzön ki bi­zonyos Helyet számokra, tiltsa be a kiabálásukat, s büntessen néhányat közüllök meg: meg fogja látni hogy azok, bizonyára az ö finom érzékeire is kelle­metlenül ható kiábálások elmaradnak. Hátra van még szólamaik Brassó város éjjőr- ségi viszonyairól, ezek pedig nagy mértékben hívják figyelmünket fel. Már a „K. Z.“ szerint is (e tekintetben a K. Z.“ haladást tanúsít) „altes Lied“ az éjj-őrsé»- szer­vezése, s úgy látszik annak is marad sokáig. A brassói éjjőrség áll az úgynevezett Nacht u achtel baktere к hol. 1\I in den utczára esi к egy ilyen őr, kiknek megparancsolt ozoros kötelessé­gük a neun Uhr-on kezdve, talán reggeli fünf Uhr-ig az óvákat kiabálni; de úgy, hogy azokat necsak az éjilepkép, az éjibaglyok, s lovagok hallják, s figyel­messé tétessenek: hanem még a békésen szunnyadó is felébredjen reá. A bakterek iránt annyi tisztelet és elesmeréssel tartozhatik mindenki, hogy meghall • gassa a bátorságát biztositó egyének óra-kiabálásait, s ennyit ezen éjj-őrök joggal követelhetnek meg. Mi a baktereknek semmi szükségét sem látjuk, a város polgárai, s azok vagyona biztosítása helyett, az éjjeli lopások, rablásokat mozdítják közvetlenül és biztosan elő. Kétségtelen, hogy a ki nem alszik — annak — miután úgy is tudja, vagy esetleg Hallja, az órát, nincs szüksége a bakter urak kiábálására ; annak pedig a ki alszik még kevésbé, erre nézve csak is boszantó lehet nyugalma zavarása miatt. De ha becsületes alvó, vagy járó embernek nincs is arra szüksége : van az éjji tolvajok, garáz- nálmak, — miután a bakterek teljesen azért vannak, hogy bűnös csolekvényeiket elő mozdítsák. Tudják ezt jól e garáznák! A bakter gépiesen lesétálva a neki részébe adott utczán elkiábálja az éjj illető óráját ; a tolvaj, ki egyik vagy másik polgár háza megrak lását tűzte ki czélul ezt hallja, működését félbesza­kítja, s egész nyugalommal várja, mig a bakter ő ke- gyelmessége tovább ballag, s az uteza másik végén bundájába burkolódzva letelepedik, ekkor egész biz­tosan munkájához foghat. A bakter nem háborgatja, mert oroszlánnak képzeli magát, kinek ordításától az éjji madarak fészkeibe húzódnak. Pedig úgy van velő, mint az oroszlánt játszó ia-val a dolog, melynek kiábálása az állatokat fclingerlé s bátrakká tévé. A bakter, ha észre is vcézeu egy tolvajt, mit tud vele csinálni, mit főkép ha azok többen vannak! Elné­mítják vagy a legtöbb esetben a kapufélfánál Hagyják, s akkor ütheti bakter uram a nyomukat a bottal. A bakterségre külömben is életrevaló munkaképes egyén nem válalkozik, ezek nagyobbára dologtalan, vagy öreg napszámosok, kik vagy magok is lopnak, ha szerét tehetik vagy a lopást saját hasznukkal elnézik hogy köteleségérzet hiányában a polgárok biztonsá­gával semmit sem gondolnak. Mirevaló liât akkor a bakter, ha a ezél nincs elérve vele?! Brassóban az éjszakai lopások, a betörések napi­renden vannak, s mindennemű oka csak a hiányos, illetőleg nem létező éjj-őrség. Az éjszakai kihágások, bűntetteknek csak is egy jól szervezett éjjőrség által lehet elejét venui, mely őrség egész éjjen át a várost bekalandozván — ugy- szolva behálózván, magának minden legkisebb esetről tudomást szerezni, s az éji lepkéket hálóba kerítené. Ez őrség egyöntetű és kötelességszerü munkásságra van utalva, melynek minden egyes tagja a többivel, s az egésszel minden időben érintkezésben álljon, s ha az ogyik sípjával vészt jelez a többiek gyorsan segít­ségére siessenek. így lehet a bajon segiteni, igy el lesznek kerülve, megelőzve az éjszakai kicsapongások meg lesz előzve a székelyleányok elerkölcstelenedése is, kik egy jól szervezett éjj-őrség mellett aligha merészelnének, fő- kép ha az léteiének jelét is adná, egész éjjen át tur- békolni. Csakhogy az ily őrséget ép, egészséges és ér­telmes emberekből kell összeállítani, nem olyanokból, milyenek a jelenlegi városi darabantok, kik közül aligha tisztül is félne egy jóravaló gazember. Ez őr­ségnek a lehetőleg fizetve is kell lenni, s főkép a főt kell megválasztani, miután köztudomású dolog hogy: piscis a capite foedet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom