Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-01-17 / 5. szám
17 menő szekerek szintén ily megadóztatás alá -'esnek, miáltal Erdély lakóinak negyedrésze rósz utak miatt bajosan megközelíthető s különben is drága sójának beszerzésében gátoltatik. 3-szor. Van e tudomása arról, hogy Udvarhely városa addig is háromféle vámot, szemét vámot, termény és marhavásár vámot szedett, minek jövedelméből kész kövezetét könnyen kiigazíthatta, annyival inkább, mert kövezete indokából minden utcsinálástól mentesítve volt, s ekként az Erdély negyed részét megadóz tató ezen uj negyedik vámból oly jövedelmet huzand, a melynek vételére illetéktelen; s a mely nem csak a közlekedésre hat zsibbasztólág, hanem a legszegényebb nép megélhetésének módját neheziti nagymérvben meg. Ha van ezekről tudomása, szándékozik-e múlt év szeptember 27-én 23309 szám alatt kiadott kóvezetvám szedési engedélyét visszavonni, és hatályon kívül helyezni, vagy legalább akként intézkedni, hogy a Székely- Udvarhely városán csak átmenők s ott semmit el nem árusítók ezen igazságtalan vám fizetésétől fölmentessenek. A képviselőliáz ülése január 13-án. A zárszámadások megvizsgálására vonatkozólag Lónyay Menyhért gróf által előterjesztett határozati javaslat tárgyalása képezte a képviselőház mai ülésének legfontosabb mozzanatát. Ghyczy Kálmán szolt a határozati javaslathoz először, s azzal szemben módositvány- képpen saját részéről is terjesztett elő egy határozati javaslatot. A különbség e két javaslat közt abban áll, hogy mig Lónyay optiót enged a pénzügyi bizottságnak arra, hogy vagy maga vizsgálja meg a zárszámadásokat, vagy annak megvizsgálási módjára vonatkozólag javaslatot terjesszen elő. Ghyczy javaslata egyenesen ily javaslattétel végett szólitja fel a pénzügyi bizottságot. Egy másik, lényegesebb különbség a két határozati javaslat közt az, hogy Lónyay még ezen ülésszak alatt kívánja a zárszámadásokat a ház által is tárgyaltatni, Ghyczy ném kíván e czélból a ház által határidőt kitü- zetni. Ghyczy határozati javaslata vég re nem emeli ki tüzetesen azon szerződések megtekintését, melyek Lónyay határozati javaslatában különösen jelezve van- ; nak. Javaslatában támogatása közben Ghyczy kiválólag hangsúlyozd, hogy a zárszámadások megvizsgálása ne elhamarkodva történjék, s ezért nem kívánt határidőt kitiizetni, melyben a zárszámadások megvizsgálására! kiküldendő bizottság jelentését beadni tartozzék ; másfelől azon meggyőződését fejezi ki, hogy épen a minisztériumnak kell saját érdekében kívánnia, hogy minden, j a zárszámadásokra vonatkozó okmány a kiküldendő bizottság által megvizsgáltassék, nem úgy, mint ezt | Lónyay határozati javaslata ajánlja, mely e megvizsgá- 1 lást csupán némely szerződésekre terjeszti ki. Lónyay röviden felelt Ghyczy észrevételeire. Határozottan visz- szautasitotta azon gyanút, melyet Ghyczy szavai kife- ! jezni látszottak, mintha az ő határozati javaslata a zárszámadások elhamarkodott megvizsgálását kívánná, s j kijelenté, hogy ez által, mert határozati javaslatában némely szerződések megvizsgálását különösen hangsúlyozta, korántsem akarta az országgyűlés jogkörét megszorítani. A ház Lónyay határozati javaslatát változatlanul elfogadta, mi közben a Deákpárt egy része, mely Ghyczyt pártolta, ülve maradt. Ezután a kiszolgált al-1 tisztek ellátásáról szóló törvényjavaslat vétetett tárgyalás alá. A javaslatból hét szakasz intéztetett el. A szászok követeléseiről emlékezik meg a kolozsvári „Kelet“ egy Nagy-Szeben- ből keltezett czikkben s azon két szász-egyetemi „magyar“ képviselőnek, kik a hírhedt tizenkét pont mellett szavaztak — erkölcsi értékét kellőleg redukálja. Kivesz- szük a „Kelet“ czikkéből az erre vonatkozó részt. Már ugyan kik a magyar követek, kik a szász mesterkedést támogatták szavazatukkal ? — kérdi a „Kelet“ ezikkircja. Az egyik: Nagy Ignácz, szászvárosi királybíró. Nem kutatjuk, vájjon meg volt-e kötve mindkét keze a szászvárosi communitás szász tagjai által, kik csak a „Mediascher Tag“ malasztját valló jelöltre szavazhattak, avagy oly reményben szavazott-e a magyar államiság eszméjét arczulcsapó és tagadó szász opusculumra, hogy az uj „államtörvény“ alapján a Királyföldön ekként egyedül mindenhatóan rendelkező szászok megint megteszik „Königsrichter“-nek, ал-agy tiszta meggyőződésből, akár pedig ellenszenvből a királyföldi magyarság és románság iránt ? Nem kutatjuk; mert egyrészt nem is volt, nem is lehetett a magyai*ság képviselője, midőn így szavazott, másrészt pedig a szászvárosi magyarság úgy hiszszük legderekabb része e lap hasábjain már nyilatkozott e kérdésben ünnepélyesen tiltakozván a szászok által „magyarnak“ föltüntetett ezen követ eljárása ellen. A második szál magyar követ, kivel a szászok ! szintén nagy dirdurral akkora parádét szeretnének csapni, Rozsondai, hivatalos állására nézve, szász pap. Róla nem tudjuk, vájjon előbb szász, pap és csak azután magyar ember, vagy pedig megfordítva ; annyit azonban bátran mondhatunk, hogy ő ép oly kevéssé képviselte a királyföldi magyarságot, mint Nagy Ignácz ur, annál kevésbé, miután az 1871 -ik évi egyetemben az ifjú szászokkal szavazott, közelebbről pedig a medgyesi nap hőseivel kezetfogván, bűnbánókig be\rallotta, hogy ö bizony nem tudja, mire szavazott egy évvel az előtt. E két szomorú nevezetességre vérgődött egyénen kívül a királyföldön, de még itt Nagy-Szebenben sem, hol pedig az ó-szászság csakugyan regnál, sőt némelykor a bár sikertelen fenyegetődzések és eredménytelen megfélemlítéshez is folyamodik, igazi magyar embert I még „hanklis“-sal sem foghatnak önkéntesnek, kire hivatkozhassanak, hogy a királytöld nem specificus szász ; lakossága honpolgári jogegyenlősége eltemetésére, a nem I szász hitii többség emberi és politikai jogaik elko- bozására összeállott ó-szász repraesentatió elveit vallja. Megkisérlettek ugyan mindent, rábeszélést, üres ígéretet, hogy az egyetemi román követeket a ravaszság és álnokság szemenszedett csinálmányának elfogadására rábírják, de ezek férfiasabban állották meg helyöket a két szál úgynevezett „magyar“ követnél.“ A „Kelet“ nagy-szebeni levelezője végül tiltakozik a nagy-szebeni magyarok nevében „azon szász koholmány ellen“, mintha a hírhedt 12 szász pontban foglalt elveket a szebeni magyarok magukénak vallanák. A „Hon“ ez alkalomból irja: A szász urak követeléseiről lévén szó, nem mulasztjuk el megemlékezni a „P. L.“ szombati számában megjelent s Brassóból keltezett azon levélről, mely több pesti magyar lapnak s ezek között a „Hon“-nak, a szász 12 pont ellen folytatott küzdelmét kárhoztatta, j Nem akarjuk fejtegetni : mennyire tapintatlanul jár el a „Pester Lloyd“, mely a kormányhoz közel álló lap hírében áll — midőn hasábjait a szász urak la- mentatióinak megnyitja; a mi azonban a mi eljárásunk megtámadását illeti, arra nézve meg kell jegyeznünk, hogy mint hírlapírók s mint hazafiak egyaránt kötelességet mulasztanánk, ha nem küzdenénk a legerélyesebben, leghatározottabban a szász urak particuláris törekvései ellen. Erre a‘ „P. L.“ helyesen megjegyzi: „Mi is ezt tesszük ; és épen azért engedünk szót a másik félnek is, sőt óhajtjuk, hogy a mi lapjainkban beszélje ki magát, mert ha ezt nem engedjük meg, akkor nincs jogunk panaszkodni a felett, hogy a szászok panaszaikat az ország határán túl viszik.“ A brassai m. kir. főtávirda statistikája az! 1872-iki sürgöny forgalmáról. Forgalom. Feladott helybeli .sürgönyök Meg érkezett sürgönyök Összesen Az egész forgalom ö sszege ■ r-j 13 [átment (Tran-j sit) bejött ési továbbadott D ARAB Belforgalom (magvar-osztrák) 16529 15383 13157 41697 58226 Nemzetközi forgalom 5565 5894 59719 125029 130807 Összesen : 22094 21277 72876 167029 189123 A bevett pénzt illetőleg, a belföldi sürgöny forgalmáért .... 10.200 fr. 01 kr. a külföldi............................................. 4.248 fr. — kr. bevétetett összesen : 14.448 fr. 01 kr. Hozzá számítva az államközegeknek hiteleztetett sürgönyök dija .... 252 fr. 70 kr. tehát az egész forgalom dija: 14.713 fr. 71 kr. A Sepsi-Szt.-Györgyi sürgönyforgalom kimutat: 3111 darab feladott és 3119 megérkezett sürgönyt. Az egész bevétele 1793 frt. 10 kr. teszen. A kézdi - vásárhelyi sürgöny forgalom összege: 3040 darab feladott és 3156 „ beérkezett. A bevett pénz összege 1708 frt. 60 kr. Mint ezen kimutatásból kitűnik, a brassai távirdai föállamás forgalma nagyon jelentékeny. Ha tekintjük a fölötte fáradságos szolgálatot, mely álmatlan éjekkel jár s feszült munkásságot kíván, minek következtében nagyon gyakori betegségek fordulnak elő, a hivatali személyzet számát nem kielégítőnek tartjuk és a szolgálat, úgymint a hivatalnokok egészsége érdekében e tekintetben kedvező intézkedést remélünk. Különben a mennyiben mi ismerjük a személyzetet, buzgónak és munkakedvelönek mondhatjuk. Noha majdnem mind fiatal emberek, pontosak és szorgalmasak. Egy idő óta sem részükről, sem a közönség részéről panaszt nem hallunk ; meg vannak elégedve a hivatalban úgy, mint a hivatallal. Hajlandók vagyunk ezen kedvező állapotot a tapintatos és eszélyes vezetésnek tulaj donitani. Azoroszok nagy hadjáratokra készülnek a Közép- Azsiába — Klímába lakó tatárok ellen. A háború megkezdése februái’ra van határozva. Azonban alig lehet hinni, hogy e hábonmak az oroszokra nézve jó vége legyen; mert a khinai, hazáját szerető vitéz nép;s igy utolsó csepp л-érig fogja oltalmazni szabadságát. De más különben is az oroszoknak sok természeti nehézséggel kell megküzdeni. Az utak járhatatlanok. Vizet több napi járó földön alig-alig találhatnak. S csak ez képes egy hadjáratot idegen földön meghiúsítani. A miniszterelnök a román kamarában néhány leleplezést tőn, melyek hajmeresztők. így azt mondá, a tömlöczöken oly magasan áll a v-iz, hogy a foglyoknak egy méternyi magas hidakon kell aludniok és hogy ez okból tömeges megkegyelmeztet'éseket kell tenni. A kaszárnyák is nedvesek és egészségtelenek, úgy hogy a katonák egyre betegeskednek. Ezért kénytelen a kormány még uj adókat követelni, és csak ha ez adók п^8галгаг1а^ак, lehet a fogházak javítása stb. érdeké ben kiadásokat tenni. A kiigazított költségvetés, ámbár nem véglegds, szótöbbséggel elfogadtatott. A hadsereg elöléptései fölötti törvény, mely a zsidóknak is lehetővé teszi az altisztté való előléptetését hat havi szolgálat után, már a képviselőkamrában megtámad tatott. A senatusban is főigerjedt a nemzeti közérzület e szakasz ellen. A hadügyminiszter azt válaszold, hogy I ha a zsidószolgál, ki nem zárható az előléptetésből, és csak az ujonezozási törvény tárgyalásánál határozható meg vájjon szolgáljanak-e általában a zsidók. E magyarázat daczára a senatus 20 szavazattal 16 ellenében elvetette e szakaszt. Hir szerint a franczia császári herczeg gyámjává: a császárné, Bonaparte bibornok és Rouher neveztettek ki. Szent-Pé ter várt az 1873-iki birodalmi budget a kiadáson túl bevételi többletet tüntet ki. Kereskedelmi tanoda. A brassói kereskedelmi-, nevelő- és tanintézet j tulajdonosának, SPITZER ADOLF A. urnák, a magas vallás- és közoktatási minisztérium által egy nyilvános kereskedelmi közép tan oda felállítása engedtetett meg e napokban azon joggal, hogy állam- éigényes bizonyítványokat állíthasson ki. Ezen tanintézet tehát a nyiWánossági joggal lesz felruházva azonnal, mihelyt a tanterv szerint be lesz rendez\re. Az említett jogokkal felruházott kereskedelmi. középtanoda engedélyezése igen fontos tehát annak növendékeire nézve, miután az a törvény szerint a ío-gymnasiumok és fő-reál iskolákkal egyenjogú lesz, s ennek következtében a végzett növendékek ezen intézet bizonyítványaival mint egyéves önkénytesek vétetnek fel a sorhadi szolgálatba minden előbbi vizsga nélkül. Magynr kasinó bálja. A brassai magyar társalgó egylet folyó évi január hó 26-án a „Nr. 1“ dísztermében tartandja meg ez évi tánczmulatságát, mely élvezetes estére minden rendű polgárok tisztelettel meghivatnak. A belépti jegyek ára 1 frt. 50 kr. o. é. Kaphatók László testvérek, Lázár és Verzár, Temesvári János, Tutsek Gábor, Temesvári Lukács es Szele István urak kereskedéseikben. Vegyes. (A Székely lelcjdlvény) Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság ülést tartván, a székely telepit- vény kérdését végleg megoldotta. Eötvös Ivárolynak azon javaslata íegadtatott el, hogy azon telepitvényekre