Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-01-17 / 5. szám

17 menő szekerek szintén ily megadóztatás alá -'esnek, mi­által Erdély lakóinak negyedrésze rósz utak miatt ba­josan megközelíthető s különben is drága sójának be­szerzésében gátoltatik. 3-szor. Van e tudomása arról, hogy Udvarhely városa addig is háromféle vámot, szemét vámot, ter­mény és marhavásár vámot szedett, minek jövedelmé­ből kész kövezetét könnyen kiigazíthatta, annyival inkább, mert kövezete indokából minden utcsinálástól mente­sítve volt, s ekként az Erdély negyed részét megadóz tató ezen uj negyedik vámból oly jövedelmet huzand, a melynek vételére illetéktelen; s a mely nem csak a közlekedésre hat zsibbasztólág, hanem a legszegényebb nép megélhetésének módját neheziti nagymérvben meg. Ha van ezekről tudomása, szándékozik-e múlt év szeptember 27-én 23309 szám alatt kiadott kóvezetvám szedési engedélyét visszavonni, és hatályon kívül helyezni, vagy legalább akként intézkedni, hogy a Székely- Udvarhely városán csak átmenők s ott semmit el nem árusítók ezen igazságtalan vám fizetésétől fölmentessenek. A képviselőliáz ülése január 13-án. A zárszámadások megvizsgálására vonatkozólag Lónyay Menyhért gróf által előterjesztett határozati ja­vaslat tárgyalása képezte a képviselőház mai ülésének legfontosabb mozzanatát. Ghyczy Kálmán szolt a hatá­rozati javaslathoz először, s azzal szemben módositvány- képpen saját részéről is terjesztett elő egy határozati javaslatot. A különbség e két javaslat közt abban áll, hogy mig Lónyay optiót enged a pénzügyi bizottságnak arra, hogy vagy maga vizsgálja meg a zárszámadásokat, vagy annak megvizsgálási módjára vonatkozólag javas­latot terjesszen elő. Ghyczy javaslata egyenesen ily ja­vaslattétel végett szólitja fel a pénzügyi bizottságot. Egy másik, lényegesebb különbség a két határozati ja­vaslat közt az, hogy Lónyay még ezen ülésszak alatt kívánja a zárszámadásokat a ház által is tárgyaltatni, Ghyczy ném kíván e czélból a ház által határidőt kitü- zetni. Ghyczy határozati javaslata vég re nem emeli ki tüzetesen azon szerződések megtekintését, melyek Lónyay határozati javaslatában különösen jelezve van- ; nak. Javaslatában támogatása közben Ghyczy kiválólag hangsúlyozd, hogy a zárszámadások megvizsgálása ne elhamarkodva történjék, s ezért nem kívánt határidőt kitiizetni, melyben a zárszámadások megvizsgálására! kiküldendő bizottság jelentését beadni tartozzék ; más­felől azon meggyőződését fejezi ki, hogy épen a minisz­tériumnak kell saját érdekében kívánnia, hogy minden, j a zárszámadásokra vonatkozó okmány a kiküldendő bi­zottság által megvizsgáltassék, nem úgy, mint ezt | Lónyay határozati javaslata ajánlja, mely e megvizsgá- 1 lást csupán némely szerződésekre terjeszti ki. Lónyay röviden felelt Ghyczy észrevételeire. Határozottan visz- szautasitotta azon gyanút, melyet Ghyczy szavai kife- ! jezni látszottak, mintha az ő határozati javaslata a zár­számadások elhamarkodott megvizsgálását kívánná, s j kijelenté, hogy ez által, mert határozati javaslatában némely szerződések megvizsgálását különösen hangsú­lyozta, korántsem akarta az országgyűlés jogkörét meg­szorítani. A ház Lónyay határozati javaslatát változat­lanul elfogadta, mi közben a Deákpárt egy része, mely Ghyczyt pártolta, ülve maradt. Ezután a kiszolgált al-1 tisztek ellátásáról szóló törvényjavaslat vétetett tárgyalás alá. A javaslatból hét szakasz intéztetett el. A szászok követeléseiről emlékezik meg a kolozsvári „Kelet“ egy Nagy-Szeben- ből keltezett czikkben s azon két szász-egyetemi „ma­gyar“ képviselőnek, kik a hírhedt tizenkét pont mellett szavaztak — erkölcsi értékét kellőleg redukálja. Kivesz- szük a „Kelet“ czikkéből az erre vonatkozó részt. Már ugyan kik a magyar követek, kik a szász mesterkedést támogatták szavazatukkal ? — kérdi a „Kelet“ ezikkircja. Az egyik: Nagy Ignácz, szászvárosi királybíró. Nem kutatjuk, vájjon meg volt-e kötve mindkét keze a szászvárosi communitás szász tagjai által, kik csak a „Mediascher Tag“ malasztját valló jelöltre szavazhattak, avagy oly reményben szavazott-e a magyar államiság eszméjét arczulcsapó és tagadó szász opusculumra, hogy az uj „államtörvény“ alapján a Királyföldön ekként egye­dül mindenhatóan rendelkező szászok megint megteszik „Königsrichter“-nek, ал-agy tiszta meggyőződésből, akár pedig ellenszenvből a királyföldi magyarság és románság iránt ? Nem kutatjuk; mert egyrészt nem is volt, nem is lehetett a magyai*ság képviselője, midőn így szavazott, másrészt pedig a szászvárosi magyarság úgy hiszszük legderekabb része e lap hasábjain már nyilatkozott e kérdésben ünnepélyesen tiltakozván a szászok által „magyarnak“ föltüntetett ezen követ eljárása ellen. A második szál magyar követ, kivel a szászok ! szintén nagy dirdurral akkora parádét szeretnének csapni, Rozsondai, hivatalos állására nézve, szász pap. Róla nem tudjuk, vájjon előbb szász, pap és csak azután magyar ember, vagy pedig megfordítva ; annyit azonban bátran mondhatunk, hogy ő ép oly kevéssé képviselte a királyföldi magyarságot, mint Nagy Ignácz ur, annál kevésbé, miután az 1871 -ik évi egyetemben az ifjú szászokkal szavazott, közelebbről pedig a medgyesi nap hőseivel kezetfogván, bűnbánókig be\rallotta, hogy ö bi­zony nem tudja, mire szavazott egy évvel az előtt. E két szomorú nevezetességre vérgődött egyénen kívül a királyföldön, de még itt Nagy-Szebenben sem, hol pedig az ó-szászság csakugyan regnál, sőt némely­kor a bár sikertelen fenyegetődzések és eredménytelen megfélemlítéshez is folyamodik, igazi magyar embert I még „hanklis“-sal sem foghatnak önkéntesnek, kire hi­vatkozhassanak, hogy a királytöld nem specificus szász ; lakossága honpolgári jogegyenlősége eltemetésére, a nem I szász hitii többség emberi és politikai jogaik elko- bozására összeállott ó-szász repraesentatió elveit vallja. Megkisérlettek ugyan mindent, rábeszélést, üres ígéretet, hogy az egyetemi román követeket a ravaszság és álnokság szemenszedett csinálmányának elfogadására rábírják, de ezek férfiasabban állották meg helyöket a két szál úgynevezett „magyar“ követnél.“ A „Kelet“ nagy-szebeni levelezője végül tiltakozik a nagy-szebeni magyarok nevében „azon szász kohol­mány ellen“, mintha a hírhedt 12 szász pontban foglalt elveket a szebeni magyarok magukénak vallanák. A „Hon“ ez alkalomból irja: A szász urak követeléseiről lévén szó, nem mu­lasztjuk el megemlékezni a „P. L.“ szombati számában megjelent s Brassóból keltezett azon levélről, mely több pesti magyar lapnak s ezek között a „Hon“-nak, a szász 12 pont ellen folytatott küzdelmét kárhoztatta, j Nem akarjuk fejtegetni : mennyire tapintatlanul jár el a „Pester Lloyd“, mely a kormányhoz közel álló lap hírében áll — midőn hasábjait a szász urak la- mentatióinak megnyitja; a mi azonban a mi eljárásunk megtámadását illeti, arra nézve meg kell jegyeznünk, hogy mint hírlapírók s mint hazafiak egyaránt köteles­séget mulasztanánk, ha nem küzdenénk a legerélyeseb­ben, leghatározottabban a szász urak particuláris törek­vései ellen. Erre a‘ „P. L.“ helyesen megjegyzi: „Mi is ezt tesszük ; és épen azért engedünk szót a másik félnek is, sőt óhajtjuk, hogy a mi lapjainkban beszélje ki magát, mert ha ezt nem engedjük meg, akkor nincs jogunk panaszkodni a felett, hogy a szászok panaszai­kat az ország határán túl viszik.“ A brassai m. kir. főtávirda statistikája az! 1872-iki sürgöny forgalmáról. Forgalom. Feladott helybeli .sürgönyök Meg érkezett sürgönyök Összesen Az egész forgalom ö sszege ■ r-j 13 [átment (Tran-j sit) bejött ési továbbadott D ARAB Belforgalom (ma­gvar-osztrák) 16529 15383 13157 41697 58226 Nemzetközi for­galom 5565 5894 59719 125029 130807 Összesen : 22094 21277 72876 167029 189123 A bevett pénzt illetőleg, a bel­földi sürgöny forgalmáért .... 10.200 fr. 01 kr. a külföldi............................................. 4.248 fr. — kr. bevétetett összesen : 14.448 fr. 01 kr. Hozzá számítva az államközegeknek hiteleztetett sürgönyök dija .... 252 fr. 70 kr. tehát az egész forgalom dija: 14.713 fr. 71 kr. A Sepsi-Szt.-Györgyi sürgönyforgalom kimutat: 3111 darab feladott és 3119 megérkezett sürgönyt. Az egész bevétele 1793 frt. 10 kr. teszen. A kézdi - vásárhelyi sürgöny forgalom összege: 3040 darab feladott és 3156 „ beérkezett. A bevett pénz összege 1708 frt. 60 kr. Mint ezen kimutatásból kitűnik, a brassai távirdai föállamás forgalma nagyon jelentékeny. Ha tekintjük a fölötte fáradságos szolgálatot, mely álmatlan éjekkel jár s feszült munkásságot kíván, minek következtében na­gyon gyakori betegségek fordulnak elő, a hivatali személyzet számát nem kielégítőnek tartjuk és a szol­gálat, úgymint a hivatalnokok egészsége érdekében e tekintetben kedvező intézkedést remélünk. Különben a mennyiben mi ismerjük a személyze­tet, buzgónak és munkakedvelönek mondhatjuk. Noha majdnem mind fiatal emberek, pontosak és szorgalma­sak. Egy idő óta sem részükről, sem a közönség részé­ről panaszt nem hallunk ; meg vannak elégedve a hiva­talban úgy, mint a hivatallal. Hajlandók vagyunk ezen kedvező állapotot a tapintatos és eszélyes vezetésnek tulaj donitani. Azoroszok nagy hadjáratokra készülnek a Közép- Azsiába — Klímába lakó tatárok ellen. A háború meg­kezdése februái’ra van határozva. Azonban alig lehet hinni, hogy e hábonmak az oroszokra nézve jó vége legyen; mert a khinai, hazáját szerető vitéz nép;s igy utolsó csepp л-érig fogja oltalmazni szabadságát. De más különben is az oroszoknak sok természeti nehéz­séggel kell megküzdeni. Az utak járhatatlanok. Vizet több napi járó földön alig-alig találhatnak. S csak ez képes egy hadjáratot idegen földön meghiúsítani. A miniszterelnök a román kamarában néhány le­leplezést tőn, melyek hajmeresztők. így azt mondá, a tömlöczöken oly magasan áll a v-iz, hogy a foglyoknak egy méternyi magas hidakon kell aludniok és hogy ez okból tömeges megkegyelmeztet'éseket kell tenni. A kaszárnyák is nedvesek és egészségtelenek, úgy hogy a katonák egyre betegeskednek. Ezért kénytelen a kormány még uj adókat követelni, és csak ha ez adók п^8галгаг1а^ак, lehet a fogházak javítása stb. érdeké ben kiadásokat tenni. A kiigazított költségvetés, ámbár nem véglegds, szótöbbséggel elfogadtatott. A hadsereg elöléptései fölötti törvény, mely a zsidók­nak is lehetővé teszi az altisztté való előléptetését hat havi szolgálat után, már a képviselőkamrában megtámad tatott. A senatusban is főigerjedt a nemzeti közérzület e szakasz ellen. A hadügyminiszter azt válaszold, hogy I ha a zsidószolgál, ki nem zárható az előléptetésből, és csak az ujonezozási törvény tárgyalásánál határozható meg vájjon szolgáljanak-e általában a zsidók. E magyarázat daczára a senatus 20 szavazattal 16 ellenében elvetette e szakaszt. Hir szerint a franczia császári herczeg gyámjává: a császárné, Bonaparte bibornok és Rouher neveztet­tek ki. Szent-Pé ter várt az 1873-iki birodalmi budget a kiadáson túl bevételi többletet tüntet ki. Kereskedelmi tanoda. A brassói kereskedelmi-, nevelő- és tanintézet j tulajdonosának, SPITZER ADOLF A. urnák, a magas vallás- és közoktatási minisztérium által egy nyil­vános kereskedelmi közép tan oda felállítása engedtetett meg e napokban azon joggal, hogy állam- éigényes bizonyítványokat állíthasson ki. Ezen tanintézet tehát a nyiWánossági jog­gal lesz felruházva azonnal, mihelyt a tanterv szerint be lesz rendez\re. Az említett jogokkal felruházott ke­reskedelmi. középtanoda engedélyezése igen fontos tehát annak növendékeire nézve, miután az a törvény szerint a ío-gymnasiumok és fő-reál iskolákkal egyenjogú lesz, s ennek következtében a végzett növen­dékek ezen intézet bizonyítványaival mint egyéves önkénytesek vétetnek fel a sor­hadi szolgálatba minden előbbi vizsga nélkül. Magynr kasinó bálja. A brassai magyar társalgó egylet folyó évi január hó 26-án a „Nr. 1“ dísztermében tartandja meg ez évi tánczmulatságát, mely élvezetes estére minden rendű polgárok tisztelettel meghivatnak. A belépti jegyek ára 1 frt. 50 kr. o. é. Kaphatók László testvérek, Lázár és Verzár, Temesvári János, Tutsek Gábor, Temesvári Lukács es Szele István urak kereskedéseikben. Vegyes. (A Székely lelcjdlvény) Az osztályok előadóiból ala­kult központi bizottság ülést tartván, a székely telepit- vény kérdését végleg megoldotta. Eötvös Ivárolynak azon javaslata íegadtatott el, hogy azon telepitvényekre

Next

/
Oldalképek
Tartalom