Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-05-09 / 37. szám

Brassó, 1873. Harmati évi folyam 37. s/aiii. Péntek, május !). Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer, kedden és pénteken. * Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Klastromutcza 564 szám. Kiadó-hivatal ugyanott. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garamiul sorért, vagy annak helyéért 4 kr (1—10 sornyi hjrdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy óbb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségnél. cziniü politikai, közgazdászati és tár­sadalmi lap 111. — 1873. évfolyamára. Elöíizetési árak: .Május; -docZymbrr ius-Sb frt. — kr. я 50 я я — я я 50 я 4 2 1 JhW Egy -'kü A „Nemere“ egész tiszta jövedel­me a „székely nemzeti történet“ meg­írása jutalomdijára van szánva. A „Nemere“ szerkesztősége. XVI-ik közlemény a székely pályadíj ügyről. (Vége.) Ozv. Mohai Károlyné urnö Magyar-Kályánhól 5 irtot küldött be azon forró honleányi óhaja kíséretében, hogy a nemes eszme egy méltán remélhető történeti remek munkában minél fényesebb megvalósulást nyer­jen. Az ég hallgassa meg. Reméljük, Magyaroszág lelkes tudósai méltóknak mutatandják magukat a nem­zeti nagy lelkesedéshez. Biró Miklósné, Pataki Louise urnö, Ikafalvi Ba­logh Zsigmond és Karathnai Könczei Borbára nagy szülőinek emlékezetére kevés tehetsége szerint, de igaz nemzeti lélekből egy Mária Therézia korabeli keresztes talárral járult a szent czélra, melyet az első kitűzés percze óta örvendező figyelemmel kisér s valósulását sovárogva várja. Mindkét úrnőnek mély tisztelettel kö­szönöm meg áldozatát s nemes honleányi érzelmei nyil­vánítását, a mi ügyünknek kétségkívül hasznára lesz. Imecs Fiilöp Jakó csik-somlyói gymnasiumi igaz­gató ur a vezetése alatti tanodából a következő adomá­nyokat küldötte be hozzám : a 7-ifc gymnasialis- osztály tanulóitól gyűlt 2 frt 50 kr., a 6-ból 3 frt. 35 kr., az 5- töl 2 frt. 30 kr., 4-tÖl 3 frt. 65 kr., 3-tól 2 frt. 20 kr., 2-tól 4 frt., 1-től 1 frt. 65. együtt 20 frt. 35 kr. Megjegyzi a szives beküldő, hogy azon intézet növen­dékei többnyire szegény szülőkéi, a dolog megmagyará­zásán kívül egyetlen rábeszélő szót sem intézett hozzá- jok; annál jobban esik szép adományuk, mért azt látja belőle, bogy a nemzet reményének ezen fejlődő bimbója a szellem egyszerű lebbenésére is fogékonnyá vált, át­érzette fontosságát s tudott lelki tehetsége csírázó zsen­géjében is lelkesedni iránta.u Ebben önnek nagy része van, tisztelt igazgató ur ! Üdvözletei a derék ifjúságnak és derék igazgatójának ; a mi szép és nemes a tettben van, azt a székely nem­zet és magyar tudomány élvezendi, a dicsőség felett osztozzanak a csik-somlyói gymnasium hét osztálya ifjai és szellemi vezetésükre valóban hivatott igazgatójuk. Nagy-Enyedről az ev. reformátusok főtanodájából Garda József ur szintén egy tekintélyes küldeménynyel örvendeztetett meg, „Nagyatyja — igy ir szép leve­lében, — Nagy-Adorjánban született, tehát székely; a nagy-enyedi főtanoda ifjúsága nagy része alapitatása óta a Székelyföldről vándorol Nagy-Enyed Múzsájához, te­hát a Székely Történet megiratása részére kétszeres ér­dekkel bir; ez indokok bírták rá, bogy a székely pá- lyadij ügye előmozdítása végett aláírási ivet nyisson, hogy e szép hirü főtanoda ifjúsága részéről is nyilat- kozhassék a székely törzs iránti érdekeltség. Tanári kar és ifjúság egyiránt melegen fogadta kérvényét, örvendő szívvel tette össze mindenki filléreit, csatlakozott hozzá- jok három külső tisztelt egyén, buzgó barátja az ügy­nek és ifjúságnak, s ime ez utón gyűlt össze az alábbi áldozatösszeg. Garda József adott 1 frt. 8 krt., Makkai Domokos tanár 1 frt, Herepei Károly tanár 1 frt, Löte Lajos segédtanár 1 frt, Székely Ferencz s. tanár 1 frt, I Vajda Antal tanár 1 frt, Imreh Ferencz alispán 1 frt, Kovács Gyula föerdősz 1 frt, Mihályi Károly tanár 2 j frt, Hegedűs János tanár 1 frt, dr. Magyari Károly 1 j frt, Medgyes Bálint ügyvéd 1 írt, Vincze Dániel sz. tanár I 1 frt, Kolumbán János osztálytanító 1 frt, Kónya Dénes oszt. tanár 1 forintos ezüst tallért, Danes Samu osztály tanitó 1 irtot, Bedö Ferencz oszt. tanító 50 kr, Molnár Lajos oszt. tanitó 1 frt, Szöcs Lajos gymn. 20 kr., Bo­dor Tivadar gymn. 20 kr. Székely János gymn. 20 kr. Benkő Sándor gymn. 20 kr. Salamon Ferencz 20 kr. Bartha Zsiga gymn. 20 kr. Nemes Elek gymn. 20 kr. Magyari Károly gymn. 20 kr. Demeter Samu gymn. 20 kr. Váró Ferenci theol. 1 frt. Bodor Géza gymn. 20 kr. Zsigmond Imre gymn. 20 kr. Tőkés József theol. 50 kr. Benedek Dénes theol. 50 kr. Czeglédi János theol. 40 kr. Máté György theol. 10 kr. Kiss Péter theol. 10 kr. Demeter Zsigmond theol. 20 kr. Jánosi ! Gábor theol. 20 kr. Jánosi Gábor theol. 20 kr. Orbán j Mihály theol. 20 kr. Biró Ferencz 10 kr. Gyárfás Al- 1 bért theol. 30 kr. Koncz István theol. 20 kr. Zágoni Pál Hl. oszt. pliil. 20 kr. Nemes József theol. 20 kr. Sáári Dani 20 kr. Ozsváth Gyula theol. 10 kr. Lázár László 10 kr. Gyárfás Győző II. oszt. philos. 20 kr. Somogyi Jenő theol. 20 kr. Ráczkövi Samu II. oszt. phil. 20 kr. Bartha Mózes 10 kr. Szabó Gyula 20 kr. Vásárhelyi László theol. 10 kr. Báthori Béla theol. 10 kr. Bartalus János 10 kr. Nagy József theol. 20 kr. Földes György theol, 30 kr. Miklósi József theol. 10 kr. Páljános Károly theol. 1 frt. Báni Zsigmond theol. 20 kr. Horváth József theol. 20 kr. Barabás László theol. 20 kr. Dezső Zsigmond philos. 20 kr. együtt te­hát 29 frt. 50 kr. papír pénzt és egy forintos ezüst ; tallért. Hálás köszönet az igen tisztelt gyűjtő urnák, ! tanári karnak és nemes ifjúságnak ! Bethlen Gábor nem- : zeti nagy fejedelmünk dicső szelleme örvendhet dicső alapítása fetett ; az Alstedius és Párizpápai lelke, a Szász Károly és Mikó gróf főgondnok fenköít érzése vezeti most is a nagy-enyedi hires főtanoda tanárait és ifjn- i ságát. E sok nagyság erkölcsi befolyása tartson meg g> Brassói ev. ref. lelkész, nagytiszteletü Molnár János ur beszéde a május 4-ki honvédzászló szentelés alkalmából. Öröm- s vidám érzésektől lelkesítve sereglettiink össze itt e helyen ez alkalommal tisztelt gyülekezet ! honfias érzelmeink közös nyilvánítása által erőt s szilárd­ságot önteni abba. Öröm s magasztos érzések üdvözölnek e helyen most benőnket s a felhevült lélek szivek ölén szét áradó jótékony melege a szemek élénk tüzébe 8Íet tolmácsolni éltető munkásságát. — Egy szép és fontos ünnepélynek napja derült ugyan is e mai nappal mi reánk s hiv meg bennünket osztozni öröm ömledezéseiben. — Hazánk egyik védbástyájára ma tűzetik fel méltó jelvénye a bon zászlója; e város- és vidéken állomásozó 23-ik számú magyar királyi nemes honvéd-zászlóaljnak e mai napon adatik által ünnepélyesen a hazától hűségére bízatott dicső ereklye a harczi lobogó, hogy legyen annak derű és viharban egyiránt biztos őre és rendületlen ol­talma. — Igen nemes vitézek! hazánk reményei, ennek testi és szellemi őrei, kiktől függend, hogy hazánk a jövőben a költő szavaiként „künn hatalmas s benn virágzó és szabad“ legyen, egy igen drága és nagy becsű kincs az, a mely a mai napon a ti hü kezeitekbe, mint nemzeti bizoraány letetetik s őrködő házasságotokra bizatik : a haza lobogója. S oh ! ha szép és dicső a haza bizalma mindenkor mibozzánk, dicsőbb jele e bizalom kitüntetésé­nek lehet-e annál, mint midőn e drága jelvényét bizza ti rátok ? ! — Oh mert a hadilobogó egyszerű .emberi miv ugyan külsőképpen, — csak érzéketlen fa kopja s emberi ke­zektől készített romlandó szövet testileg vizsgálva: ám de ha tekintjük mennyi magas erénynek, mennyi bős lel­kesedésnek, mennyi vérző fájdalom s önfeláldozó haza- és emberszeretetnek rogyogó központja egyfelől, — s mily magas és dicső eszméknek jelvénye másfelől: meg kell ismernünk, miszerint a mi szép, dicső és nagyra törő in­dulat valaha emberi kebelben sziilemlett és honolt, az leg­többször a zászlók körében fejlődött ki. — A zászló nagy eszméknek s magasra törő terveknek jelzője s személyesi- töje volt ős időktől fogva, s ez egyesítette számtalanszor a népeket és tömegeket egy czélra, közös miveletre he- viilni. — Bűvös hatású lengésére a költő szavaiként: „az ifjú vágyva néz, zajlón ragadja vére, csatába szállni kész,“ —­A rabságban megtört izrael elébe zászlót tűzött, ki már az öshajdanban Mózes nagy lelke, hogy annak lobo- gása a távol boldog hazába törekvés édes vágyát keblében éleszsze, rendelvén, hogy: Az izrael fiai, ki ki az ö zászlója alatt, az ö atyjaiknak кдг ok nép ének zászlója alatt járjon tábort.“ Zászló volt azon jelvény, mely körül őseink is egy­kor egyesültek, midőn a távol Scythia határtalan téréin egy nagy és magasztos vágy költ fel keblükben a messze nyűgöt ismeretlen vidékeire uj és szebb haza keresésére indulni. Zászló lobogott előttük, midőn ide Árpád apánk vezetése alatt megérkezve csatákban edzett hős karral e földre betörtek és itt bajnok szívvel s századokra ható mély állam bölcsességgel egy minden kül- és bel viszályok­kal ezred évig daczolt szabad és alkotmányos szép hazát alapítottak. Zászló volt az, melylyel a nagy király, a dicső Hunyadi Mátyás harezra s diadalra vezették vitéz apáinkat, s mit a költő szavaival „gyakran plántál­tak vad török sánczára.“ — S zászlót lobogtatva zörgették nagyszerű nemzeti fejedelmeink, egy Bethlen Gábor, Bocskai és Rákóczi György is Bécs, Nikolsburg és Linz kapuin kedvező béke-feltételekért egykor. — És ime e szép és dicső jelvény, zászló az, nemes honvédek! a mit a szeretett bon ezennel nektek is biv őrködésetek alá bocsát, hogy legyetek annak erős és tán- toritbatlan őrei, oltalmai -ti is. mind halálig. Oh fogadjátok ezt örömmel s azon állhatatos elhatározással, hogy az édes haza ezen bizalmát bennetek megszégyenülni nem engedi­tek soha! — Azon haza biv fel erre benneteket, mint gyermekeit, a melynek lételetek minden javát s örömeit köszönhetitek, s azon ősöknek vagytok ti ivadékai, kik ezt kezdetben alapították, — azoknak vérök foly a ti ereitekben is, kiket nem dönthete meg egykor a fél vi­lágot elborító ozmánság nemzeteket tapadó hatalma. — Fogadjátok azért e lobogót tisztelt honvé­dek ! mint valódi had- és honfiak ez alkalommal s legyen ez közöttetek egy hathatós emlékeztető jel változhatatlanul minden időben 1) a szeretett hazára. Ha igaz ugyanis az, hogy a haza, mely bölcsőnk volt s egykor sírunk le end, hol az élet első levegőjét szívtuk s a pihentető hantok alatt egykor nyugalmat találunk, minden gyerme­keitől méltán megvárja azok szeretetét, — a közemberi érzés, a vett jótéteményekért! bála s egy belső titkos von­zalom a szívben ösztönöznek erre bennünket: mennyivel méltóbb, mennyivel szükségesebb tulajdonság ez a haza védőjében, egy hazafi bajnokban. A honvédben a haza lángoló szeretetének nem hogy kialudni, de még szunyadozni sem szabad soha. Ez az a minek képzete s élénk emléke szép, nagy és önfeláldozó tettekre hevítheti őt. — Azonban tudjuk, nemes vitézek, hogy az élet gyak­ran ellenkező viszonyok közé helyez bennünket, midőn az egyéni élet szerelme áll szembe az önfeláldozó erény­nyel, midőn életünket kell ugyszólva elvesztenünk, bogy a mi annál is becsesebb, azt megtarthassuk. Ily körülmények közt lehet sokszor a honvéd is, midőn a kötelesség szent szava a dörgő ágyuk s villogó fegyverekkel szembe álló harezmezőn a haza védelmére felhívja. Oh mi szükséges és lelkesítő azért, ha van valami ekkor, mi kétes és csüg- gesztő tusakodásában biztatva és bátoritva éleszsze tántorgó erejét; mi megújítsa, felragyogtassa előtte az édes bon szeretett emlékét, melynek varázs hatalma uj erőt és bá­torságot öntve beléje, szét üzzen kebléből minden kicsiny- lelkiiséget. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom