Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-04-18 / 31. szám
120 mivel az országnak, városoknak és a kincstárnak roppant hasznot hajtanak: az előbbi kormányok kénytelenek voltak a szomszéd államokkal szerződésekre lépni. A vámhivatalok lajstromai elegendő bizonyítékul szolgálnak az államkincstár előbb említett előnyeire nézve. Alakosok ezen osztálya a virilis szavazatok és az igen magas census által a választási jogoktól el volna zárva. Ha továbbá tekintetbe vesszük, hogy valamennyi nyilvános terhet a községekben és municipiumokban most úgy mint korábban nem a virilisták és censuálisták, hanem minden birtokos polgár egyenlően családatyák, házak és barom száma szerint fedezik : a virilis szavazatok és a census a községek és municipiumok ügyeiben nem csak igazságtalanoknak és az előbb emlitett alapjogokkal elllenkezőknek látszanak, hanem a lakók viszonyaival is ellenkeznek. Ezt a szász laktársak is elismerték, midőn programijaikban a viriÜ3 szavazatok ellen és a census lehető leszállítása mellett nyilatkoztak. Tehát kívánságaink ezen pontban mint az összes ki rályfüld lakóinak kívánságai tűnnek elő. Az 1871 községi törvény 18. t. ez. 38. §-a némileg megfelel ezen kívánságoknak, és csak igazságos s korszerű volna, ha ugyanazon feltételek lennének szabva a municipiumok ügyeiben való résztvételnél is, figyelemmel lévén ezen kívül minden nemzetiségbeli értelmiségre és erkölcsiség- re. Ezen kívánságok ellen nem hozhatni fel az egyformaságot az állam többi municipiumaiban ; mert Magyarország törvényhozó testületé, mely azon szép és magasztos elvet tűzte ki, hogy a volt jogokat, a menynyiben raegegyeztethetök az állam egységével, tekintetbe vegye, nem juthat oda; az egyformaság kedvéért ilyen jogokat fel nem áldozhat és pedig annál kevésbé mivel az emlitett jogok csak javára és becsületére válnak az államnak és egy szabad államban utánzásra méltók. IV. A vagyon kérdése, mely a királyföld összes lakóinak tulajdona, nemzetiség és vallás különbsége nélkül, mint ezt az 1771. egyetemi gyűlés nyilvánította, az egyetem és ispánság fennállását nem követeli és a politikai szervezet kérdésével össze nem téveszthető. A vagyon kérdése inkább magánjoga természetű. De miután ezen vagyon nyilvános és ennek eredete, természete és rendeltetése jön kérdésbe, az állam hatalom beleavatkozá- sát is követeli, mely mindenkor főfölügyeleti jogot gyakorolt felette. Szomorú valóság, hogy az egyetem és ispánság ezen vagyon jövedelmeit leghatalmasabb eszközül használta fel tartományi önállósága és a szászgermán nemzeti függetlenség fenntartására, és hogy a királyföld s az állam érdekei ellen működjék; szomorú ' valóság az is, hogy az egyetem a vagyon jövedelmeivel annyira visszaélt, hogy ez okból az állam kénytelen volt egykor (H. József császár idejében) ezt az egész vagyont elkobozni. De más felöl az is igaz, hogy csaknem az egész vagyon a királyföld román lakóinak ve- ! rejtékéböl és sok román községek jövedelmeiből folyt. Eleintén a szász egyetem királyi és koronái jövedékeket bitorolt a szász nemzetiség javára; (valamint a dézsma jövedéket a szász papság javára) később az egyetem valamennyi majoros jövedéket magának tulaj- j donitott el a községekből és fejadókat hajtott be a lakóktól (első sorban említendők Szelistye és Talmács fiókszékek lakói.) így származott az u. n. szász nemzeti hét bírák vagyona, melyben csak a 7 s illetőleg 9 szék vett részt. Ezen vagyonhoz járultak még a fo- garasvidéki uradalom jövedelmei, mely zálog gyanánt szolgált oly pénzösszegért, a melyet a királyföld ösz- szes lakói fizettek. Ezen vagyonban résztvettek a Királyföld összes mimteipiumai. Ezen vagyon szaporo- I dott a királyföld lakóinak különféle adónemei által. 1 Sok oldalról vitázák el azon szabálytalanságot, melynél ; fogva jövőre is egyes községek jövedelmei az összes királyföld vagyonába folyjanak. Ilyen bonyolódott vi i szonyok közt mai nap is csak annyi bizonyos, hogy ama vagyon egyelőre a királyföld összes lakóinak t. i. az erre adakozóknak közös javára nemzetiség és valláskülönbség nélkül van szánva. Miután a múlt században a kormány egy királyi biztos által ezen vagyon állapotát és forrásait kipuhatolta, az 1791. oct. 15-ki rendeletet bocsátotta ki (nurner. auL 5803 és immer. gubern. 9809.) melyben meg lett állapítva, hogy ezen vagyon tiszta jövedelme az adósság törlesztése után a királyföldi román és szász iskolák javára fordítandó. De az egyetem azon idő óta is mai napig ezen jövedelmet kizárólag szász egyházakra fordította. Elegendő bizonysággal erre nézve szolgáljon az 1850. aug. 22. udvari rendelet, melynél fogva a szászok az abso- lutismus korszakában minden előzetes nyomozás nélkül kieszközöltek, hogy ezen vagyonból egy millió forintnyi töke egyedül a szász iskolákra fordittassék. Ezen rendelet mai nap is fennáll. Az itt röviden jelzett körülményekből következik, hogy hasonló kormány hatalom utján puhatoltassék ki ezen nyilvános vagyon állapota, természete, forrásai és rendeltetése, hogy többé visszaélések ne történjenek, mint ezt az egyetem tette. Véleményünk szerint tehát ezen kívánságunk csak igazságos lehet. Ezen kérdés tisztázásáig azonban csak egy megfelelő közegnek okszerű és korlátolt kezelése szükséges. Ha egyetlen összehívandó1 közgyűlés, mely össze volna állítandó a történeti municipiumok Málna s. (Vége.) Nagy-Baczon april 2. 1873. Az 1871-ik évi karácsom szent ünnepek alkalmával, a nagy-baczoni ev. ref. egyház templomában a szokatlan nagy hideg daczára is oly számosán járultak v-olt a szent asztalhoz, miként — már megha- nyatlott koromat tekintve — semmit nem csudálkoztam azon, hogy az ónedények fogása miatt kezeim —-- kivált a bal — szörnyen meg és elfázódtak. Templomból haza menve első dolgom volt kezeimnek hideg vízzel megmosása, a' mi némüleg segített is a bajon, de azután mindig különös fázékonysá- got éreztem kezeimben. Ezzel azonban nem sokat gondolva eljön az 1872-ik évi márczius 10-ike, mikor a karácsoni megfázás kiütvén kezeimen nehány napok alatt oly szerencsétlenné nyomorított, hogy 8 hétig más segedelme nélkül még a leveses kanalat sem voltam képes szájamhoz vinni. — Két kezeim a csuklóig eldagadoztak, ujj aim megmeredtek, élesen fájtak — különösen bal karom fel a vállig éjjel, nappal sokat kin- zott. Természetes, hogy rendes orvosi gyógyszereket használtam, de ezek csak annyit használtak, hogy május vége felé a hideg vette bőr és körmök foszladozni kezdettek kezeimről a nélkül, hogy enyhült volna a fájdalom. Én tehát junius kezdete után két Ízben két igen hires brassói orvos urakhoz folyamodtam -—- de négy heti orvoslásuknak is igen kevés sikerét tapasztalván végre az egyik igen tisztelt orvos ur Mehádiára utasított. De én felfejtvén kálvinista papi szűk anyagi állásomat az orvos ur a Csik-tusnádi fürdőt hozta ajánlatba — a mit én el is fogadtam — csak 4 órai távolban esvén Csik-Tusnád N.-Baczontól. •Julius 5-én reggel már útban voltam Tusnád felé — de útközben szembe találkozván egy igen jó emberemmel, annak elégségesen indokolt tanácsára szán- ' dékomat megváltoztattam, és a hozzám még közelebb eső Málnás! gyógyfürdőre hajtattam, hova pár óra alatt megérkezvén, az igen humánus, és tiszteletre méltó fel- I ügyelő tekintetes Józsa Dániel ur utasítása szerint csak- • hamar magamat elszállásoltam, és a fürdést elkezdettem. Másnap nemes Háromszék érdemes főorvosa Wiziák ur fürdői orvos is megvizsgálván azzal biztatott, hogyha mikor az idő engedi hat hétig használandoin a fürdőt, bizonyosan meggyógyulok. Megvallom egy kevéssé kétkedtem ezen orvosi biztatásban; de miután két Ízben — mert egy hétre í haza kellett mennem — 46 napig használtam ezen i málnási gyógyfürdőt, annyira üdültem, hogy már ott helyben is mindkét kezemet igen csekély fájdalom mellett használhattam, mert a csaknem folytonos esős és kedvetlen időjárás miatt nem minden nap fürödhettem rendesen, de hazajövetelem után lassanként a megina- I radt fájdalmak is eloszladoztak a szerint, mint ezen utóhatásra is figyelmeztetve voltam. És én ma — midőn e sorokat irom — áldom az Istent, hogy egy jó emberem által a fenn Írtak szerint a málnási fürdőre vezetett. Ott megtaláltam, mit nem kevés költekezéssel elsőbben a gyógyszertárakban hiába kerestem. Mivel pedig ezen Málnási fürdőre érkezésem után csakhamar azt nyilvánitám, hogy ha ez rajtam se- gitend — valamelyik hírlap utján köztudomásra jut- ; tatni, hálás kötelmemnek fogom ismerni! eljöttnek lát- j tam ezen szavamat beváltani ezennel, midőn közelget az idei fürdő-idény. És teszem is én ezt nem annyira csekély magamért, mint sokkal inkább mindazon ember- társim érdekében, kik az ennyimhez hasonló fájdalmakban szenvednek; az ilyeneknek bizton merem mondani, hogy ha a málnási gyógyfürdőt felhasználják betegsé- j gök minősége szerint — meggyógyulást, vagy legalább szembetűnő enyhítést fognak találni. Ezen állításom igazolásául azon sok példák közül, melyeket a fürdőn hallottam és láttam, megjegy(székek, vidékek) minden községeinek egv-cgv köve teiböl és a városok megfelelő számú küldöttjeiből, egy ideiglenes kezelő 'bizottságot választ* a kormány felügyelete fa|att ugyanazon hatáskörrel, mint a miniszteri javaslat akarja, és egy jj fizetéses kezelő hivataltjálht, (úgy mint minden lakósok és testületek, melyek hasonló vagyonnal bírnak), ezzel véleményünk szerint e vagyon kérdés igényeinek további intézkedéséig (azaz vagyon felosztásáig) elég tétetett. Ez bő kivonata a románok fölterjesztésének, melyet a nagyszebeni gyűlés nevében a következők irtuk alá: Dunca Pál elnök, dr. Boreia János alolnök és dr. Puscariu Hilár jegyző. külföld. P a n a m á b an forradalom ütött ki, A nép Correoso, volt elnököt minden vérontás nélkül újra visszahelyező az elnökségbe. Saint-Mare Girard in, a nemzetgyűlés alel- nöke szélhüdésben meghalt. Thiers Gföurdinban egy elkeseredett s veszélyes ellenségtől megszabadult. A bői bonne eg} kori tanara s a „Jour, des Deb.1,4 munka- tálba 1 liierst addig támogatá, mig azt Ilivé, hogy szándéka oda irányul a köztársaságot alkotmányos monarchiává átváltoztatni. Bukarestben a borszeszt illető törvény szente- sittetott. Epureanu igazságügy ér lemondását a fejedelem elfogadta. Teli közoktatásügyér veszi át a tárczát. A szerb fejedelem következőkép nevezte ki minisztereit: .Kistics elnök és külügyér, Panta Joanovics pénzügyér, Tuzakovics belügyér, Milojko Beschjann hadügyér, Alimpics közlekedésügyér, Novakovics közoktatásügyér és Lazarevics igazságügyér. Az összes miniszterek a mérsékelt párthoz tartoznak. Hack mann Eugen, Bukovina és Dalmatia gör. keleti metropolitája meghalt. A török szultán Eszad pasa nagyvezért elcsapta; utóda még nincs kinevezve. Vidé lí. Magyarlápos, 1873. april 11-én. Szomorúság s fájdalom lep meg, midőn a sok lopás, gyujtogatás gyilkolás egymást nyomban követik ezen magyar helységben, s még a szomszéd faluba is kiterjedt a rósz mag elhintése. Múlt hó nevezetes a gazság végrehajtásai miatt, zek itt csak kettőt : szerencsém volt e fürdőn megismerkedni uzoni Kuti Ferencz úrral, kit 1871 nyarán másoknak kellett a fürdőbe tenni kihűlt lábái használ- hatlanságuk miatt — s bár akkor kevés ideig használhatta a fürdőt, de tavalyi ott létem alatt szabadon láttam jönni-menni és fürdeni. Sepsi magyarosi Ivis István ur pedig maga beszélte nekem, hogy lábai már annyira el voltak vetemedve hiilés miatt, miként az orvosok amputatiót tanácsoltak, sőt a halált is kimondották fejére — de szerencséjére ide jött a málnási fürdőre, és itt tűrhető állapotra talált. Ezekután még csak ezeket kívánom megjegyezni röviden — mert a kimerítő isineretetés nem feladatom : 1. Fekszik ezen fürdőhelyiség Sepsiszékben Málnás közönség határain a falun félj ül Csikfelé az Olt vize mellett jobb kéz felöl erdőkkel koszoruzott hegyek közti völgyben, honnan már a hires szent Anna tavának hegyfalai közel láthatók. 2. A fürdőhelyiséget egy részvény társulat bírja és kezeli jelenleg, mely már is több ezereket fektetett bé építkezések és szükséges díszítésekre ; szállás az idényre lesz készen több hatvannál. 3. Van két fürdő, a régi eredeti és egy újabb; mindkettő kellően felszerelve — vegytani vizsgáltatások még csak ezután következhetik be. Jó savanyu vize igen ízletes. Van úgynevezett szem-vize is. A sétány 475 lépés hosszú. 4. A szállásbérek 50—60—80—100 krok közt váltakoznak a legszükségesebb bútorokkal ellátva, úgy konyhákkal is. 5. Gondoskodva van orvos és fürdő szolgákról, vendéglőről. 6. Végre ezen még úgy szólva kezdetleges fürdőre a fényűzés és házsárd játék nem érkeztek meg. Bár ne is érkeznének meg soha! Lukácsfi Lajos, nagy-baczoni ref. pap.
