Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-04-08 / 28. szám

I- 108 —

román és magyar tagok által is támogattatott. A szász laktársak ezen javaslatot is elvetvén, 1872. junius 4-én és 5-én Medgyesen összegyűltek, és mindkét szász pártot egyesítvén, egy uj programmot dolgoztak ki a királyföldre nézve, melynek értelmében a szász egyetem a kevés számú román tag minden óvása daczára egy javaslatot terjesztett be a minisztériumhoz, másfelől pedig valaraennvi országgyűlési szász képviselő ezen javaslat keresztülvitelét és érvényesítését megígérte.

Ha tekintetbe vesszük, hogy a fennemlitett egyetemek tulnyomólag szász tagokból lettek összeállítva: könnyen megmagyarázható, hogy ezen egyetemi javaslat úgymint a medgyesi programra csak a szász laktársak, (kik a királyföldön alig számítanak többet 135000- nél,) de nem az illetőknek, azaz a többség véleményét tükrözteti vissza nemzeti különbség nélkül.

Mindezen szász javaslatok az emlitett programmal együtt, fentartván többé kevésbé а к irály földi lakók választási jogát, követelik a 11 önálló minicipium meghagyását a szász-germán elem túlnyomó voltával együtt a szász kir. és mezővárosok mesterkélt képviselete segítségével, úgy, hogy a városok felét, illetőleg ötödét és harmadát küldik oda az összes municipalis képviseleti tagoknak, és hogy legyen az egyetem egy szász politikai nemzeti testület az államban, a mint ez a három szabadságolt nemzetiségek korában Erdélyben létezett. Egy szóval, követelik a szász-germán elem fennsöbbsé- gét a többi királyföldi nemzetek felett.

Annál nagyobb aggodalom lepett meg, midőn hírlapokból egy törvényjavaslatot olvastunk, a melyet miniszteri előterjesztésnek hiresztelnek, (melyet mi is közöltünk. Szerk.)

Az 1848. törvények szelleme, mely valamennyi állampolgár egyenjogúságát mondja ki és az 1868-ki 43. t. ez. értelme nem lehetett olyan, hogy egy néhány város és helység oly jogokat és szabadalmakat, a melyekkel nem bírt, vagy még többet, mint a minőkkel birt, más községek érdekeinek rovására nyerjen; de olyan sem, hogy a szász nemzetnek egy kiváltságos felsöbb- ség adassák és olyan sem, hogy jövőre is oly intézmények és testületek maradjanak fenn, melyeknek mai nap semmi értelmük nem lehet. Ezen elvekből kiindulva, bátorkodunk véleményünket a királyföld szervezésére következő négy pontban és hozzá tartozó indokolásban kifejteni.

A brassói kerület (districtus) mintegy 30 0 mértfölddel (a törcsvári területtel együtt) az ország kelet: szegletében fekszik, egészen elkülönítve a többi részektől a fogarasi és a székely székek által.

A beszterczei kerület mintegy 30 0 mértföldde még inkább elkülönítve s az ország dereka által szét választva fekszik. A többi 9 apró szék, és pedig a se gesvári 7—8 0 mértfölddel, — a medgyesi 8 0 mért földdel, nagysinbi 7'/2 0 ménfőiddel, —-a köhalm 7 Q mértfölddel, — továbbá az ujegyházi 4 0 mért földdel, — a nagyszebeni mintegy 29 0 mértfölddel (Szelistye és Talmács fiókszékekkel együtt) végre Szer dahelyszék 4 0 ménfőiddel, a szász-sebesi 3'/2 0 mért földdel, és a szászvárosi 5'/2 0 ménfőiddel, a déli ha társzélek hosszán a székely földtől kezdve Hunyadvár megye közepéig nyúlnak el, részint elválasztva, részin elszigetelve, részint átszelve a szomszéd megyebeli ré szék által. — És mindezen apró székek együtt azoi terjedelemmel sem bírnak, a melylyel Hunyad és Alsó Fehérmegye (155 0 ménfőiddel), és alig teszik eg; ötödét Erdélynek, melyben ezeken kivül csak 7 megye 2 vidék és 5 székelyszék létezik.

Ezen tei’ületek mint együttartozó részei a király földnek (vagy a bitorolt szászföldnek) természetese addig fennállottak, mig az erdélyi szervezet a hároi kiváltságos területen, illetőleg nemzetiségen, alapult.

Ezen szervezet megszüntetése után természetese] megszűnt ama területi együttlét is, melynek mai na értelme nem lehet.

Miután az 1848-iki törvények által valamennj állampolgár személyes és vagyoni szabadsága kikiált; tott, s miután mai nap minden állampolgár ugyanazo kötelezettségeknek van alávetve: a királyföldi lakó közös érdekei sem követelik ezen föld egységét és ec digi felosztását, egyetlen közérdek, mely a királyfi)] összes lakóit illeti egyedül a vagyon, melyet eddig i egyetem kezelt.

Ezen vagyonról bővebben értekezünk a 4-dik pon nál, és itt csak azt említjük meg, hogy vagyonkezelé kérdés a politikai szervezés kérdésével össze nem t veszthető, és hogy egyik kérdés nem függ a másiktc

Ha tehát a Királyföld egyesítése semmi sziu ala sem igazolható sem nem védhető, csak azon kérdés le még megoldandó, vájjon tanácsosabb és szükségesei valamennyi 11 municipiuinot, meghagyni vagy azok sz mát megkevesbiteni V Ha tekintetbe vesszük, hogy ar 11 municinium alig teszi egy ötödét az egész Érdél

nek, és hogy legtöbbje azoknak igen csekély terjedelmű I j (3—8 0 mértföldnyi) és kevés községgel bir (pl. a se- 1

gesvári 16, Szerdahely 10, medgyesi 27, szász-sebesi i 11, kőhalmi 18, ujegyházi 11, és szászvárosi 13 községgel) és hogy ennélfogva a közigazgatási költségek ! elviselhetetlenek, a honnan erednek mind a csekély I székbeli községek terhes megadóztatása, mind a kellemetlen folyamodványok a kincstár hozzájárulásáért a ; közigazgatási költségek fedezéséhez ; ezen aránytalanság lehetetlen, hogy czélszerü és szükséges legyen, és re- j mélve egy helyes közigazgatást, nem ajánlhatjuk a kormánynak a 11 municipium fenntartását, hanem egy, olcsóbb és kisebb közigazgatás érdekében, csak azoknak 5 municipimnra való felosztását és kikerekitését. (Folytatása következik.)

, 1 Lapszemle

а к i r á 1 у f ö 1 d rendezéséről.

I. „Kiváltságos nép Magyarországon“ czim alatt a i „Debreczen“ igy ir:

i A királyföldi románok kérvényükben mint a tör- ,

vény, a jog és az egyenlőség eszméjének védői lépnek i fel, még pedig a magyarokkal egyesülve a szászok ellen.

A szászok mindazon megszorításokat, melyeket az ■ uj törvényhatósági rendezés ránk mért, leakarják ma-;

gukról rázni, holott nekünk ők is segítettek mindezeket • megszavazni.

° f • f . I

A kormány kiadta törvényjavaslatát a Királyföld- rendezéséről, s úgy tünteti fel azt a darab földet, mintha önként akarná az ország törvényei alól kiszakítani.

i A szászoknak a kormány oly kiváltságokat adott,

. melyek egyenesen a nem rég életbe léptetett törvény- hatósági törvénybe ütköznek.

Ezért jajdultak fel a románok, s ezért fogtak , I ezekkel kezet a magyarok is.

í Magyarországon a magyar kormány egy népfajnak- a szászoknak kiváltságot akar adni a velők együtt lakó- s többségben levő nép rovására. Erre pedig a szásiok- i nak nincs egyéb érdemük, minthogy ők szászok.- I De váljon, ha ily kedvezményben részesittetnek a- királyföldi szászok ma, — akkor miért ne kivánhatná- nak legzlább is annyi jogot holnap a szepességi németek? miért ne éreznék magúkat ' feljogosítva más nép- fajok is hasonló szabadalmak élvezésére?

;i ! Ha a magyar kormány az egyes nemzetiségek jo- gait kiebb terjeszti, mint a hogy törvényeinkben számunkra kijelöltetett: mit fog tenni Árpád ivadéka i1 V a 1 ?

Vagy tekintsük meg az ügyet elvi szempontból.

!- A magyar kormány, midőn az alkotmány védbástyáit merész kezekkel összerombolta, azt hirdeté, hogy i az uj törvényhatósági rendezésben lefektetett elveket a > hazára, a nemzetre nézve üdvösnek találja.

I, Már most, vagy jót akart akkor a kormány

•- vagy roszat. Ha jót akart: miért nem akarja ugyanazon ;- jót a szászokkal is élveztetni ? Ha roszat akart : miért i- tévé ezt épen ellenünkben akkor, midőn más idegen •- népfajnak itt, a mi hazánkban szélesebb jogkört ad? it Itt tehát két eset állhat. Ha a kormány továbbra

is ragaszkodik a szászoknak adandó kiváltságokhoz n akkor vagy a szászokat pártfogolja a magyarok ellené ) ben ; vagy a magyarokat akarja boldogitni és a szászok у ellen működik.

s, Nincs itt más mód a különböző érdekek kielégi

tésére, minthogy az egyenlőség elvére fektesse a kor r ! many a Királyföld rendezését.

:n j Vagy fordítsa meg a dolgot. Törölje el nálunk is ш : a virilitást, s vegye el rólunk a városi főispánokat, szó val, állítsa vissza a népképviseleti alapon nyuvgó önkor n mányzatot. —

ip A „Pesti Napló“ is egyik utóbbi számában vezér

czikkez ez ügyben, még pedig megelégedésünkre ob É irányban, hogy a „Kr. Z.“ nincs megelégedve, és pa a-j naszkodik, hogy a „P. N,u is beállt a szászok ellene >n közé. Mi pedig azért panaszkodunk, hogy e tekintei >k ben a kormány csak most végre valahára látszik ellen d- lenni a jogtalanság és hazafiatlanságnak. Vagy ez i ld altatás, ámítás a mozgalmakkal szemben? Hozzászólunk az !

—

!l: Román lapszemle.

ÎS1 1

:é- Az „Albina“ 22-ik sz. elbeszéli, hogy egyik m

ól. niszter ur egy deákpárti román képviselőnők úgy ny att latkozott volna: hogy a románoknak a concessiókí •sz csak cseppenként adják, nehogy valamikép a mértékle bb lenség által elragadtassanak. E közben — mond a üá- „Albina“ a kormány a corruptiot és erkölcstelenséget v< na derrel önti nyekimka — aztán igy folytatja: ly- Az absolutismus, a százados jobbágyság, a szei

hierarchia 165 j éves járma nem hintett annyi erkölcstelenséget, nem tenyésztett oly fokú corruptiót, mint эр a magyar alkotmányosság 1867 ben innen!

A absolutismus alatt egyM01teanuból soha se .lett volna püspök ! hanem a mostani rendszer előtt semmi sem szent.

Ott vannak például a brassói szerb görögök, kik a budapesti biztatások folytán oly magasra emelték orrokat, hogy most már elkülönített görög metropolita- ságról álmadoznak — természetesen kizárólagos jogkörükbe vonván az egyház minden pénzértéket, alapítványokat s a többit.“ (Ezen utóbbi ügyet mi is figyelemmel kisértük és legközelebbről alaposan hozzászólunk ezen görög specialitáshoz, mely a szászokat juttatja eszünkbe.)

A n.-szebeni „Telegraf Romaira“ az adók felemeléséről szólva, megakarja értetni a néppel az idevonatkozó t. javaslatok megszavazásának szükségességét. Helyesli, hogy a kormány jóakarata törekvéseinek érvényesítésére a kiviteli eszközök is szolgáltassanak kezébe. De inti a kormányt: szűnjék meg a kákán csomót keresni, hagyjon föl a daeoromanismus s több efféle gyanúsításokkal s tegye a birodalom minden népeit kivétel nélküli gondoskodása tárgyává — s ha az adók fölemelését elrendelte, gondoskodjék a nép fizetési képességének emeléseiről is, a jogegyenlőség s a kölcsönös bizalom helyreállitásáról. Erdélyben igyekezzék a pangó gazdászat felvirágzásának lendületet adni s az adóképesség fokozásának lehetőségét — a jó belrendezés s egyetértésen bazirozni.

D e I c g a t i ó k.

I

A magyar delégatió tagjait ö felsége Becsben április 3-áu délután 2 órakor a szokott szertartással ; magyar tábornoki egyenruhában fogadta, Andrássy gr. közös külügyminiszter honvéd tábornoki egyenruhát. viselt.

0 felsége Mailáth Atal gr. elnök beszédére ku- ; lapját kezében tartva válaszolt, különös nyomatéket helyez a békéről szóló pontra, s kiemelte a világkiál- litásra vonatkozó részt is.

A beszédek után Szlávy miniszterelnök egyonkint bemutatá Ö felségének a bizottság tagjait, kikkel ö fel- ! sége igen szívélyesen társalgóit. A bizottság tagjai ; magyar ruhában, gyászban jelentek meg. A felmenet a svájezi udvarban történt, hol nagy közönség gyűlt I össze. A magyar után az osztrák delegatió fogadtatott.

Wenkheim Béla b. ö személye körüli miniszter ( apr. 2. és 3 án díszebédeket adott a delegatió több tagjai számára.

A ínagyar delegatió albizottságai megkezdék tevékenységeket. A külügyi bizottság a külügyi költség- vetést változatlan elfogadta. A hadügyi bizottság teendői • nagy részét elvégezte, egyszersmind vezérelvül kimondd,

I hogy költségtöbbletet csak ott szavazand meg a hol . múlhatatlan szüksége^. A vöröskönyv három részből L áll, az egyik a Laurionügyre, a másik a perzsa követségre, az utolsó pedig a franczia kereskedélmi szerzö- L désre vonatkozik.

A delegatió albizottságai összes ülésben tárgyalták _ I a hivatalnokok fizetése fölemelésének kérdését. Zsedé- . uyi ellene, Kemény báró mellette szóltak. Sennyey hosszabb beszédben indokolta szavazatát s rámutatva Magyarország pénzügyi helyzetére a felemelés ellen _ ; nyilatkozott. A fölemelés elfogadtatott.

3 j

XI-ik közlemény a székely pályadij ügyről.

(Folytatás.)

r A midőn a küldeményt a tanároknak és tanítványoknak szívesen megköszönöm, el nem titkolhatom •1 azon megjegyzésemet, hogy a hol ily igazgató vezet egy tanintézetet, a ki ngylátszik barátja, sőt szeretettel gondoskodó atyja a rábízott ifjúságnak, ott a siker el nem fog maradni, azon isten áldása lesz az időnek tel- j ■ jességében. így kell gondját viselni az ifjúságnak a tanulás mezején, fejteni szivében a haza és tudomány szeretetét pártolni a lélek nemesb felbuzdulását ; társal- kodni velők, rokonérzéssel kisérni s elősegitni szép szándékaikat, megmondani tévedéseiket. Az ilyen tanoda i- a haza és jó honfiak s munkás polgárok reményteljes i- veteményes kertje. Az isten éltesse e jó helyre állított it1 s jó vezetés alatt álló intézet tanárait és ifjúságát, t- j Szeged városból Baráthi Balás Lajos és Komollói tz Csűrös Ferencz urak 5 frtot küldöttek be azon nyilat5- kozattal, hogy a székely történet megírása eszméje leikeikre is buzditólag hatott, óhajtják annak mihamarabb •b valósulását, kérik kedvesen fogadtatni a messze távol-