Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-12-05 / 97. szám

386

minisztériumánál készülőben van a középiskolákat rendező törvényjavaslat: a szász universités is — mintha a pestitől egészen független or szággyülés volna — törvényt szándékszik alkotni a középiskolákra.

A szászok iskolái az országos népnövelési törvényt sem fogadták el ; hanem attól igen lé- nyeges pontokban eltérő és néhol határozottan ellenkező egyházi szabályzat szerint szervezhetnek és kormányoztatnak.

Középiskoláikra nézve azonban még tovább mennek, a midőn az ország törvényhozását számba sem véve magok akarnak azok iránt különleges törvényeket alkotni.

Ezt pedig nem csupán a bűnbakul tett ó- szászok, hanem épen az ifiak is és a kormány- liü comes. Mi legalább ezen terv íelől a „Sieb. Blätter“ 96. szánjából értesülünk, a mely köztudomásúlag az ifjak és a comes lapja; s a mely ugyan csak sürgeti a jelzett túlkapást.

l ia iskola ügyi és közigazgatási törvényeiket magok alkothatják meg a szász urak, nemde államot képeznek az államban?

Es ha az alkotmány uralma alatt békés időben, a törvényhozás működésével egyszerre is ilyen túlkapásokat tehetnek nyilvánosan: ki áll jól, hogy zavaros és kétes viszonyok közt ki nem terjesztik befolyásokat a teljes államsouve- renitásra ?

Mi már túl vagyunk azon, hogy boszan- kodjunk ezen példátlan hosszúra nyúló és ugyancsak vastagodó extrawurst miatt; csak bámulunk, bámulunk és bámulunk; s lessük, vajon lesz-e mindennek határa.

A brassai г. kath. iskolák és az iskolaadó.

Az 1868-ik évi törvényczikk 11. §. értelmében a hitfelekezetek mindazon községekben, hol híveik laknak, saját erejükből tarthatnak fenn és állíthatnak föl nyilvános népoktatási tanintézeteket, s az ily tanintézetek felállítására és fentartására híveik anyagi hozzájárulását a saját képviseletük által meghatározandó módon i és arányban igénybe vehetik. Az országos törvény ez | intézkedése folytán a brassai r. kath. megye nem rég i tartott közgyűlésén iskoláinak folsegélését s kellő karbai ! helyezését tartván szem előtt az e végre szükségelt 5% iskolaadót megszavazta s annak helybenhagyásáért fel- ! sobb helyre folyamodott. Miután fel kell tennünk, hogy , minden katholikus ember tudja, miszerint iskoláink ed- : digeié csak is a kormány által kezelt s az automia vég- j leges elintézéséig ezután is kezelendő erdélymegyei nor- j malis fundusból tartattak fenn, s tanítóink is ezen alap- [ ból vették fizetésüket, a nélkül hogy a hívek rendszeres hozzájárulását kellett volna igénybe venni, s jelenleg a normális fundus minden oldalról igénybe vétetvén nem képes minden igényeket kielégiteni s a többek között ez is egyik oka az 5% iskolaadó szükségessé- ! gének — feltéyen tehát, hogy ezt kiki tudja — nem

akarunk a dolog lényegébe mélyebben bocsátkozni, csak azoknak kedélyét kívánjuk megnyugtatni, kik azért: nem tudnak a megyeképviselet határozatába belenyu-: godni, mivel, a mint több oldalról volt alkalmunk hallani, — attól tartanak, hogy daczára a megadóztatásnak : „mint eddigi úgy ezután sem lesz semmi befolyásuk az iskolai ügyekre.

Hogy e tekintetben minden aggodalmat megszüntessünk, minden alaptalan gyanút eltávolitsúnk s a kedélyeket megnyugtassuk, szükségesnek látjuk mindenkit felvilágosítani arról,

1. hogy a nemes megye eddig sem volt az iskolákat illetőleg minden befolyás nélkül. Volt ugyan idő, midőn a megyének a normális iskola ügyeibe nagyon

I kevés beleszólása volt, de ez akkor volt, mikor az említett iskola „k. k. Normal-Hauptschule“ czimet viselt s mint olyan az akkori kormány közvetlen joghatása alatt állott. De ezen állapot megszűntével a megye azonnal befolyást gyakorolt, a mint ezt az ezelőtti megyeképviseletnek még életben levő tagjai s azon körülmény is bizonyít, hogy a tanítókat a megyeképviselet választotta meg s terjesztette fel megerősítés végett felsőbb helyre. Azomban hagyjuk a múltat s lássuk

2. mi történt a közelebb lefolyt években, midőn az ujjabbau szervezett s tágasabbá vált képviselet élet- beléptetésével megyénk egy uj stádiumba lépett. Lássuk váljon az országos törvények, s a püspöknek mint az erdélyi rom. kath. iskolák kormányilag elismert főigazgatójának ide vonatkozó s a nemes megyének is megküldött főpásztori rendeletéi megfosztották-e a megyét azon jogaitól, melyek miatt némelyek oly annyira látszanak aggódni.

Az 1868-iki törvényczikk 11. §-ban ezt olvassuk: „A hifelekezetek, mindazon községekben, hol híveik laknak, saját erejükből tarthatnak fenn és állíthatnak föl nyilvános népoktatási tanintézeteket ; felállítására és fentartására híveik anyagi hozzájárulását a saját képviseletük által meghatározandó módon és arányban, a mint eddig szokásban volt, ezentúl is igénybe vehetik; azon intézetekben a tanítókat és tanárokat magok választhatják, azoknak fizetését magok határozhatják meg s. a. t.

re

A föpásztor ur О nagyin éltóságának 1869-ik évi aug. 15. 2150 szám alatt kelt rendeletében a többek között ezt olvassuk:

Igyekezzenek híveink mindenütt erejük megfeszítésével is katholikus iskoláinkat fen tartani, s a hol nem volnának, ilyeneket felállítani.

Kötelességöknek ismerjék gyermekeiket 6 éves koruktól egész 12 éves korukig rendesen iskolába járatni, 12 éves koruktól 15 éves korukig az ismétlő va sárnapi iskolába küldeni, s az iskolák felállítására és fenntartására anyagi erejükkel hozzá járulni, mert a törvény 42. szakasza általában kimondja, hogy az iskola- épületek és tanítólak épitése és fenntartása a községet illeti; mennyivel tartozik pedig ahoz kiki járulni, azt a keblükben létező képviselőik fogják közakarattal megállapított arány szerint meghatározni. Ezen teher köny- nyitése végett igyekezzenek a hitközségek iskolai alapot alkotni, fekvő birtokban, vagy készpénzben, s azt évről «

évre haszonbérlések és segélygyiijtések által szaporitani; a szegény gyermekek számára pedig könyveket szerezni.

A tanítókat az illető egyház tanács, a kerületi esperes, mint tanfelügyelő elnöksége alatt^tartandó egyháztanácsi ülésben fogja megválasztani, s megerösités végett az egyházi főhatósághoz, hozzánk folterjészténi, ha pedig a tanitó elmozdítandó lesz, mi csak súlyos hanyagság, erkölcsi kihágás vagy polgári bűntény miatt j történhetik, a panasz a püspöki hatósághoz fog felterjesztetni, a honnan a vegyes vizsgálat megrendeltetvén, annak eredményéhez képest az egyháztanács meghallgatása után fog ugyancsak a püspöki hatóságnál a végső ítélet kimondatni.

A tankönyvek, a tanítási rend [és módszer egyelőre az eddigi fentartatik.

Továbbá ugyanazon évi aug. 20-án 2200 sz. alatt kelt főpásztori körlevélben, melyben az egyházközségi tanácsok szervezetéről és hatásköréről szól, a többek között ezeket olvashatni :

Az egyház községi tanácsok szervezete és hatásköre:

1. §. Minden plóbániában az egyház és iskola külső és helyi ügyeit ugyanazon egyház községnek arra jogosult tagjai intézik és gondozzák.

a) együttesen, az egyházközségi gyűlésben;

b) állandóan, az egyházközségi tanácsban, a helybeli lelkipásztornak mint rendes elnöknek vezérlete alatt.

Továbbá: „Az egyházközségi tanács főbb teendői következük .... az iskolaügyre nézve :

a) Az iskola tanítókat az e hivatalra képesített egyének közül megválasztja, s a választás eredményét a kerületi esperesnek ideiglenes megerösités végett fölterjeszti, a honnan az végleges helybenhagyás tekintetéből az egyházmegyei hatóság elébe terjesztetik.

b) A rendes és segédtanítók fizetését a helyi körülmények szerint megállapítja. Az egyházközségi tanács által megállapított tanítói díj levél az egyházmegyei tanácsnak elölegesen folterj esztendő, s csak annak jóváhagyása után érvényes.

e) Szigorúan fölügyel, hogy a tanköteles gyermekek az iskolába rendesen eljárjanak, a hanyagoknak szülőit s gondviselőit meginti, s kellő orvoslásról gondoskodik.

d) Gondoskodik az iskolának szükséges tanszerekkel való ellátásáról.

e) Kiküldöttjei által az iskolát heten- kint meglátogatta tj a. E küldöttek a tanításba bele nem szólhatnak, hanem csak az iskolát, és a tanítás menetét szemlélik meg, a tanítót netaláni iskolai szükségek felöl megkérdezik, és a tapasztaltakról az egyházközségi tanácsnak jelentést tesznek.

f) A hanyag, vagy rósz magaviseletü tanitót az esperesi hatóságnak följelenti ; ellenben a szorgalmas és kitűnő tanitó igyekezetének jutalmazása felől gon doskodik.

rut orrú folyo kezes lovat itatna belölle, meg büntetetik az olyan cum.................................................50

1

4. Az Szomszédok közül ha kinek Szállója léend arra az Gazda oly gondot viseljen, hogy a sok vendég miatt következett kárt, az Gazda fizeti meg.

Az Szomszédok között való aprólék veszekedések az Szomszédság közt igazodgyanak el és az vétkes fizet............................................................25

15. Az mely Embernek Halottya essik, meg

keresse az Szomszédok Apját, és hirré tegye, és az Táblát az Apjok meg indítván, Házról Házra vigyék, a kin penig meg szűnik és hamar az Ap- jokhoz nem viszi fizet.................................................24

A

z Apjok rendellyen embert az Halóinak vitelére.

Ha ki penig magát az Halóinak vitele iránt mentegeti, és az Apjoknak, vagy Szoszollonak szavát nem fogadná fizet.................................................64

H

alotrol való elmaradásért fizet .... 12

Ha valakinek betege vagyon, és az Szomszédságot kerényette, nem akarván Szomszédságot tartani, hanem akkor akarna bé állani, midőn betegét látya Halálosnak lenni, ugyan csak az egy forintot tartozik meg adni............................................1

16. Valaki ok nélkül megharaguván az Szomszédság között, és fel hagyván más Szomszédságot választana magának fizet............................................1

17

. Valaki az Szomszédságtól választott, a

tárgyalt órára; úgy mint: ad 11. bé nem megy fizet...................................................................................12

D. J

D. I

D. I

fi.

fi.

!

I

D.i

18. Anno 1636. 3. January Tolnagy uram Eötves Mihály uram jo tettzéséből végezte az Becsületes Szomszédság. Hogy igaz lelki isméretü, jámbor, élemedett két embert válaszának Atyoknak, és melléjek irás tudó embert kettőt az dolgoknak fel jedzésére, hogy igy boldog emlékezetű eleinkről ránk szállott rend tartás mi töllünk is appro- báltatván mind Isten előtt kedves, mind penig maradéknak látván és tapasztalván az Unanimitást, az jo tudat gyönyörködhessenek.

Valamely Becsületes Személyt penig az Szomszédság, vagy Atyaságra, avagy Szoszolloságra választaná, és semmi képpen fel venni nem akarnák : Harmadik instántiára tartozzék az Szomszédság ládájába fizetni..................................................................1 AUnanimi Voto végezte az Becsületes Szomszédság hogy minden hat hétben összve gyűlvén az Szomszédság a mi Contraversiák Oriálnak azoknak el igazítására, Együtt való mulatásra penig a mikor tettzik egy bizonyos napot determináljanak.

20. Tábla váltság tészen.................................6 D.

21. Valaki Udvarán lévő gan éj át Patakba hordaná, vagy uczán töltené'fizet.................................24 D.

Ezen Præspecificâlt Articulussoknak Amplificatiojá- ba és ujjitásában ex affectione Christiana munkálodtak, és fáradoztak, ez alább denominált Személyek, úgy mint:

Füsüs János öreg Szomszéd Attva.

Magyarosi János Szoszollo.

Goes János.

Kő Faragó János.

Nagy István.

Farkas Daniel.

Balás ka György Vice Szomszéd Attya. Sei ley Mihá ly V. Szoszollo.

Török István.

Dálnoki János.

Ex Commissione Amplissi. Dni. Judicis Præscripti et Inclyt. L. Rydy Civitt. Coron. Senat. Signavxt Articulos Omittos. Andreas Literati, Commun, dist. Civit. Ung. Secretar.

Anno 1734. Die 3. Maji. Az Nemes Brassai Tanácsot alázatosan megtalálván az fellyeb emlittett Becsületes Szomszédság, approbáltattanak és annectáltattanak ezen következző két Articulusok :

1 Valaki mind Szász és Magyar Szomszédságok között, Házat, Ház örökséget, és egyéb Jószágot .vészén, tartozzék a Szomszédság közé adni Refl. 1 : —

2. Valaki peniglen nappali vagy éjjeli Tolvaj kiáltással bevádaltattnék, a Szomszédok között tartozzék birsággal Refi. 1 : —

Commissione Amplissimi Magistratus prævia Signât.

Andreas Tartler Senator et Nótárius.