Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-05-16 / 39. szám

155 dérekeltséggel kisérje s tudja kisérni, s az állam életre annyira fontos kereskedés érdekeit — annak hordere- jéhez képest kellőleg tudja képviselni — függ. Ezen valóban közérdekű kereskedés megoldva lesz az által, ha a testület vagyonát képező mintegy 15,000 írt. érték a már fennálló kereskedelmi iskola alapja szaporítására fordittatik, az e tekintetbeni netaláni hi­ányokat kipótolni fogja az idő, kiegészíteni fogják a létező alapot egyesek és társulatok, kik a magyar ko­rona ezen fontos pontja e tereni elohaladásat elősegíte­ni kívánják. Es igy Brassó város pár évek alatt sa­ját keblében — a városi alapok, vagy egyesek kö- nyöradománya igénybevételén kívül, egy rendszeres ke­reskedelmi iskolát birand, s fiait nem leend' kényte­len nagy költséggel Pestre, Bécsbe vagy épen Berlinbe küldeni szakismeret szerzés végett, s a társulat tagjai egyenként — s egészben maga a társélet adományo­zási ténye által nevét, nevöket, a leghelyibb és közér- dekübb intézmény fennállását, s virágzásba jövetelét tévén lehetővé, a legméltóbban és emberiebben örökí­tik meg. Vidék. Sepsi-Szent-György, 1872. május 10-án. Tisztelt Szerkesztő ur! A háromszéki „Deákpárt“ Sepsi alszéki kerületé­nek elnöke ügyvéd tekintetes Veress György ur, az alszék összes községeiből jelen hó 9-ére —- névszerint megnevezett — néhány elvlársait értekezletre hivott meg. — Megjelentünk az alszék 36 közönségéből mintegy 150-en, s örömmel tudatom, miszerint a meghívást nyer­tek közül alig maradott el valaki. Keriüeti elnök atyánkfia a gyűlést megnyitó be­szédében nyilvánitá, hogy : szükségesnek vélte egy szii- kebb körű barátságos értekezletet tartani ; a melyen kü­lönösön a Deákpárt és ellenzék által vallott elveket kü­lön — külön és összehasonlitólag fejtegetve, s a deákpárti elveknek az ellenzékiek feletti számos előnyeit feltün­tetve, helyeslés esetében, a jeleniévököt megkérhesse{ azoknak saját hatáskörükben leendő terjesztésére. Ennek elérése czéljából egy történelmi alaposság­gal — az igazság meggyőző hangján és könnyen érthető nyelvezettel irt terjedelmes munkáját olvasá fel. E munkának minden tételével -— a nélkül, hogy recriminatiókhoz folyamodott volna — bebizonyította, miszerint : hazánk s nemzetünknek békés utonni fenn­tartása, s szellemi s anyagi helyzetünknek lehető javí­tása, ez idő szerint, csak is a Deákpárt által évek óta ritka türelem és ernyedetlen szorgalommal folytatott, s szép eredményeket kivívott politika, s az annak kifo­lyásául tekintendő kormányunknak továbbra is fenntar­tása által remélhető. Ebből kifolyólag felfejtette, miszerint hazánk jövő boldogsága s felvirágozása mindyájunknak egyenlően hő óhajtása lévén, ez csak úgy eszközölhető, ha a köze­lebbi országgyűlésre küldendő képviselőink által ha­zánk bölcse Deák Ferencz zászlója alatt működők szá­mát szaporítjuk. Nagy hazánkfia nevének felemlitésére nyilvánult buzgó éljenzések után éltette képviselőjelöltünk Szé­kely Gergelyt, mint a Deákpárt kipróbált hívét; mi is mindnyájunk kebelében őszinte viszhangra találva, hossza­son tartó lelkes éljenzéssel adtunk annak kifejezést, s felkértük elnök atyánkfiát követjelöltünköt egy küldött­ség által körünkbe meghivatni. Ez azonnal eszközöltetvén, végig hallgatók követ- jelöltünktől — többszörös helyeslő nyilatkozatok és lel- ; kés éljenzések által félbeszakítva — egyikét azon ta­nulságos, a legszebb logicával tartott, s több az életből j merített találó példák és hasonlatok által támogatott deákpárti programmoknak, melynek hatása nem csak addig tart, mig a hiábavaló biztatásokra szánt phrasi- sok után kapkodó szónoknak homlokáról az izzadság leszárad, de sőt bevésődik, a helyzet helyes felfogását kitüntető és igazság érzetteljes hangja, a honfi kebel mélyébe kitörölhetlenül. Bizonyltja ezt azon körülmény is, hogy a programra bevégeztével oly annyira testvéries —- barátságos szint öltött értekezletünk, miszerint elnök atyánkfia kényte­len volt utat engedni a megelégedetség bélyegét magán hordozó általános örömnek s a gyűlés formaszerüségét bészüntetve, magán társalgásnak adott helyett. Bizonyítja továbbá a Pál István vendéglős ismert jó konyhájából került ízletes ebédközben, jó zene és lelkes pohárköszöntések által fokozott általános baráti kedélyesség. Poharakat ürítettünk megkezdve a Királyon és fennséges családján Deák Ferencz nagy hazánkfiáért, táviratilag erről értesítve, csaknem minden országos és székünkbeli tekintélyéért; hazánk, nemzetünk és székünk lakossaiért ; s tettük ezt nem csak mint szokásos kí­vánságot, de azon biztos öntudatból is, miszerint mindnyá­junk boldogitására e napon előkészületeket tevénk pár­tunk csalhatatlan tömörülését eszközölvén. A számtalan lelket emelő és elmét élesítő felkö­szöntések közül azonban legyen szabad mint azoknak egyik gyöngyét, a román nemzetiségű kir. törvényszéki ügyész Nesztor József vendégünk által, hazánk nem­zetiségeinek egyetértéséért — gyönyörű hasonlatokat tartalmazó s ékes magyar előadással tartott pohárkö- szöntésit kiemelnem. Az ebéd végeztével követjelöltünk Székely Ger­gelyt a Rákóczi induló lelkesítő hangjai mellett mind­annyian hazáig kisértük, s ott elnökünk általi nyilatko­zatunkban megígértük, hogy az igaz elvnek minden egyes jelenlevő tagja százakat igyekszik honfi társai közül megnyerni, s azzel ideiglenes búcsút véve indultunk nem hogy szétoszoljunk, hanem hogy az itteni év. ref. tanoda zenekara |javára nagy miiizléssel rendezett, és minden várakozást kielégített hangversenyében a vá­ros nagytei’mét zsúfolásig megtöltve jól végezzük be a napot, melyet jól kezdettünk.*) Háromszéki. Román lapszemle. „Telegraful. roman.“ 35-ik sz. értesit a szebeni román értekezlet folyamáról, mely a fogarasi nemzeti klubb kezdeményezése folytán hivatott össze. Az értekezlet — mint már említettük -— f. hó 5. és 6-ikán tartatott meg Reményi Brán elnöklete alatt, noha Antoneili a fogarasi clubb alelnöke, ki a meghívást saját névaláírásával tette, minden áron oda törekedett, hogy a gyűlés ne tartassék meg. A gyűlés főtárgyát activismes, vagy passivismus kimondása képezte. Mezei a gyulafej érvári küldött volt az első, ki nyíltan kimondta, hogy elvben az activitást elfogadja, azonban ezen értekezle­tet nem tartja illetékesnek, hogy a nemzetre érvényes határozatokat hozzon, indítványozza azért, hogy: napol- tassék el a tárgyalás, áttetetvén a kérdés egy átalános nemzeti értekezlethez, melyet a mostani Gyula-Eejér­várra hívjon össze. Az indítvány élénk vitára adott alkalmat, melyben fökép a brassai küldöttek, névsze­rint : -—­Strevoiu, Dr. Puscariu, Roman és Diamandi Ma­nóié erős érvekkel indokolták a tárgyalásnak halaszt- hatlan szükséges voltát ; annyival inkább, mert a vá­lasztások küszöbén állunk és é kérdésnek az előtt le­endő megoldása elodázhatlan. Kapcsolatban ezzel Dr. Puscariu indítványozza, hogy a képviselőválasztásokba a románok részt vegye­nek. A mi aztán a megválasztott képviselők magatar­tását illeti afelett határozzon átalános nemzetgyűlés. Román azt mondja, hogy a tái’gyalást nem kell elha­lasztani azért, hogy egyik vagy másik meg nem jelent, mert az egyéni dolog; a román nemzet érdeke pedig átalános, azért mutasson az értelmiség a nép iránt több érdekeltséget. Diamandi Manóié feleslegesnek találja a sok for­malitást •— czeremoniát; — a román nemzet érdeke tet­tet kíván, és pedig mi hamarább. Hasonló értelemben nyilatkoztak : Codru, Dragosianu, Dr. Borcia, Dr. Ne- mesiu, Dr. Puscariu és Dr. Ratiu. Ellen értelemben nyilatkoztak: Axente, Severn, Romanu V., Macelariu és Hannia. Politikai szemle. Párásban a közfigyelem ma Bazaine pőrére van fordítva. Az egész világ ez ügygyei foglalkozik, csak a ca- pitulatiók bizottsága folytatja tovább zavartalanul kár- hoztatási munkálatait. A bizottság leginkább a lefolyt háború másod és harmadrangú személyiségeit sújtja, így újabban roszalását fejezte ki Schlettstadt és Verdun parancsnokai felett. Osztatlan elismerést eddig csak Neu-Breisach és Pfalzburg parancsnokai nyertek. Az utóbbi megkapja a becsületrend commandeur-keresztjét. A kisebbek kárhoztatása és a nagyobbak e kímélése nagyon alkalmas, hogy elkeseredett hangulatot szüljön F rancziaországban. Mint hallani, Trehouart tengernagy lesz a Bazaine fölött ítélő bizottság elnöke. A vizsgálat alatt Bazaine foglyul adja magát. Appert tábornok e czélra már ki is választott egy házat, melybeni egy század katonaság fogja a marsallt őrizni. A vizsgálat valószínűleg eltart egy hóig. '*) Ez volt tehát azon ebéd, melyről úgy értesültünk, hogy a sepsikerület deákpárti jelöltje Székely Gergely fogja adni. t Szerk. A német közvéleményt még mindig a ro­mai követ kinevezésének ügye foglalkoztatja. A berlini kormány lapok keserű megjegyzésekkel kisérek a curia visszautasító magatartását. E kérdéssel összefüggésben, áll a jezsuiták ügye, melylyel a német birodalmi gyűlés most foglalkozik. A jezsuiták mellett és ellen beadott kérvényeket egy külön bizottság tárgyalja. Ezen bizottság Greist képviselőnek következő indítványát fo­gadta el: „Az összes petitiók a birodalmi kanczellárnak azon kéréssel adandók át, miszerint tartalmukból a szövetsé­ges kormányok tudomására hozza, hogy a jezsuita rend s az általa vezetett intézmények és egyletek mily mér­tékben fejtették ki a német birodalmon belül tevékeny­ségüket a szabad egyesületi jog terén; továbbá azon felhívással: 1. hogy az egyesült kormányokat arra bír­ja, miszerint közös alapelveket állapítsanak meg az egyházi rendek bofogadása, a hitfelekezeti béke és az állampolgári jogoknak az egyházi hatalom által való csorbítása ügyében, különösen pedig 2. hogy lehetőleg még ez ülésszakban törvényjavaslatot terjeszszen a bir. gyűlés elé, mely a jezsuita rend s a vele rokon con- gregatiók letelepedését az illető országos kormány ha­tározott engedélye nélkül büntetés alá veti.“ Ez indítvány, melyet valószínűleg a parliament is elfogadand, mint látható nem a jezsuiták egyszerű kiűzé­sét, hanem letelepedésük törvényes rendezését ajánlja. V egye s. (0 felsége) legújabban tett körútja alkalmával — a „P. N.“ értesülése szerint — az egyes kérvényezők­nek közvetlenül adott kisebb—nagyobb összegeken fe­lül a következő kegyadományokat méltóztatott kiosz­tani : 1) A Ferencz csatornán dolgozó munkásoknak 2000 frt. 2) A törökbecsei szegényeknek és szükölkö- dőknek 1000 frt. 3) A zsombolyai szegényeknek 1000 frt. 4) A nagykikindai szegényeknek és szükölködőknek 1000 frt. 5) A temesvári szegényeknek 3000 frt. 6) A verseczi szegényeknek és szükölködőknek 1500 frt. 7) A fehértemplomi szegényeknek 1000 frt. 8) Az aradi szegényeknek 3000 frt. 9) A holdmező vásár helyi szegényeknek 3000 frt. 10) A szegedi szegé­nyeknek 3000 frt. 11) A mezöhegyezi iskolának a szegény gyerekek kiképzésére rendelt, alapítvány részére 3000 frt. (A bel- és igazságíigytllilliszter) az Erdélyben fen- tartott 1852. évi május 27-iki sajtórendtartás módosí­tása tárgyában 1871. ért május hó 14-én 1498 sz. a. közösen kibocsátott rendelet 2. §-nak módosítása iránt a következő rendeletet bocsátották ki : Az 1861. XXNH. t. ez. 1. 2. és 3. §§-ban foglalt felhatalmazás alapján, a bírósági székhelyek és terület­körök megállapítása tárgyában 1871. ért julius hó 10- én 1976. sz. alatt közétett rendelet 5. §sa által a ma­rosvásárhelyi kir. itélő-tábla területére nézve a sajtó­ügyekben! bíráskodás a marosvásárhelyi, kolozsvári és szebeni e. f. kir. törvényszékekre ruháztatván ; továbbá az 1871. ХХХ1П. t. ez. 2. §-nak c) és 17. §-nak d) pontja értelmében a közvádlói teendők teljesítése a ne­vezett kir. törvényszékek mellé rendelt királyi ügyé­szeket illetvén; végül a kir. főügyész az 1871. ХХХШ. t. ez. 26. §-a értelmében azon kir. itélő-tábla területén, a mely mellé rendeltetett, minden ügyészségi teendőt, bármely törvényszék előtt vagy maga személyesen vé­geztetvén, vagy e czélra akár helyettesét, akár az alá- ja rendelt ügyészek egyikét kiküldhetvén ; az ekként változott törvényi intézkedésekhez képest az 1871. évi május hó 14-én 1498 szám a. kibocsátott rendelet 2. §-a akként módosittatik, hogy a marosvásárhelyi sajtó- birósági közvádlóhoz beküldeni rendelt köteles példány helyett egy-egy példány lesz küldendő az illető sajtóbi- rósági ügyész mint közvádlóhoz és a maros-vásárhelyi kir. főügyészhez. Pesten, 1872. évi aor. 22-én Tóth Vil­mos, s. k. belügyminiszter. Bittó István, s. k. igazság­ügyminiszter. (Fogarasy Mihály) r. k. püspök ma egy hete ér­kezett városunkba. Itt léte alatt megvizsgálta a kath. egyház bel ügyeit, annak képviselő testületével gyűlést tartott, ma meglátogatta az iskolákat, huzamosb időt töl­tött a gyerekek között. Innen több helyre kirándulást tett, nevezetesen Törcsvárra, Háromszéken Szt. Iványra. Mint halljuk innen Csikba fog utazni. (Májalis.) A románok tegnapelőtt tartották meg az „ehezett kő“ terén idei majálisukat. Helybeli ma­gyarok és vidéki románok is többen vettek részt e ta­vaszi ünnepélyen. Románok és magyarok egymásiránti előzékenysége nem szalaszt el egy alkalmat se a nélkül, hogy fel no használná azt a kölcsönös bizalom kifeje­zésére. Ez alkalommal is lelkesült toasztok tartattak, — kifejezve bennük azt, hogy a két nemzet egymásra

Next

/
Oldalképek
Tartalom