Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-03-28 / 25. szám

sodik Lengyelhonná válnék és a szerencsétlen Lengyelek elmondhatnák; „Solatium miseris so- cios habuisse malorum!“

Bennünket azonban azon remény tart fönn, hogy ama szövetkezés egyhamar létre nem jön, sót hogy e kettő között bekövetkező' összeiükü- zésben mi fogunk dönteni, a legrosszabb esetben pedig hazánk fogja német és szláv elem között az Eris almáját képezni.

(Folytatása következik.)

Magyar képviselőház.

Márczius 22 ikén.

A képviselöház e napon egy lépéssel előbbre haladott, a választási javaslat czimét megszavazta.

A czimhez eddigolö ötvenhármán szóllottak és e napon megtörtént a névszerinti szavazás.

Szavazás után elnök kimondja, hogy a c z i in — melyet a központi bizottság ajánlott — 51 szótöbbséggel el van fogadva.

Következik a részletes tárgyalás. A központi bizottság szövegezése a következő :

I. Fejezet. Az országgyűlési választó jogosultságról. Miután az 1848 V. és az erdélyi 1848. II. törvónyczik- kelynek a választói jogosultságra vonatkozó határozatai számos kételyre s eltérő magyarázatokra adtak alkalmat, a következők rendeletnek :

1. §. Választói jog jövőre senkit sem illett egyedül azon alapon, mert az 1848. előtti kiváltságos osztályok V a 1 am el y i к é h ez tar toz i к.

Kivételkép azonban és az 1848. V t, ez. 1. §-ban is kifejezett azon tekintetnél fogva, hogy az eddig élvezett politikai jogtól senki meg ne fösztassék. mindazok, kik az 1869 ki országos képviselő választások alkalmával a választók közé a régi jogosultság alapján (1848. V. t. ez. 1. §. 2. e) érd. 1848. II. t, ez. 3. §-a e) és 4. §-a) Írattak be, személyükre nézve a választói joggyakorlatában megbagyatuak.

Madarász József ebhez a következő indítványt terjeszti elő.

Indítvány. A központi bizottság szövege helyett a következő szöveg tétessék:

I. fejezet. Az országgyűlési választói jogról. Miután az 1848-diki V. t. ez. és az erdélyi II. t. ez. határozatait ~ -—zi—íz; ..л»..« я haladó kor és igazságakként követelik, hogy érdemtelenül senki a haza polgáraitól képviselőjének választásában meg ne gátoltassók rendeltetik :

1. §. Az országnak minden bennszülött, vagy honosított polgára, ki elkövetett hüségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nincs és 20-dik évét betöltötte, választó.

Henszlmann Imre: az általános szavazatjog, a „suffrage universel“, minden állampolgárnak elidcgenithet- len természetes joga.

Ennek bebizonyítására hosszabb jogi deductiókba bocsátkozik; kiemeli az ember s a család állását az államban. Végre kijelenti, hogy Madarász indítványát fogadja el.

В о b о г у К á г о 1 у : a jelen törvényjavaslat a választói jogosultságot, megszorítja; megszorítja kiválóan az ügyvédsegédekét, mesteremberekét, iparüzökét. stb. Pártolja Madarász indítványát,

(Esti ülés).

Orbán Balázs: Tagadja azt az elméletet, mely szerint a népek nagyságuk tetőpontját csak egyszer érnék

most is olyan fényes és gazdag volt, mint mikor elindult a diadalt reménylö útra, fején volt, a félkorona, nyakán és karján a drága ékszer, de kebléből hiányoztak a drá | gaságok, szivéből a remény és öröm ékszerei, mert a nádor halálával a királynő nemcsak fogoly, hanem szive szerint kóldus is lett. Ki hinné, hogy egy szép és gazdag királynő, selyemben, bársonyban, aranynyal és drága kövekkel ! megrakva is lehet kóldus és szegény, pedig úgy volt; ki hinné, bog)' az életnek is vannak selyemben, bársonyban járó, aranynyal és drága kövekkel biró koldusai, kiknek szívok s leikök drágasága hiányzik; pedig úgy van; az öltözéken látható fény, gyakran a szív gyászait, s a lélek , titkos sebeit fedi el Az ártatlan galamb, a király leány j Mária, hogy jutott az ölyvök és sasok körmei közé ? hisz neki még rósz gondolata sem volt, nem hogy még tette lett volna; minden bűne annyiból állott, hogy király leány volt, s minden vétke, hogy szép és gyönyörű vala... __ meglátogatom az anyáknak álnokságait — ez a felelet.

A 16 éves királyleány először nézett szét auyja birodalmában, mely az ö jegyajándokát képezte, s mit látott? könny és vérpatakot, melybe belefult a királyi tekintély és hatalmon kívül, egy királynő öröme, reménye és boldogsága.

el, és azután a hanyatlás kosszaka következnék be; a népek természotileg a folytonos fejlődésre vannak hivatva, a

! zsarnokság néha visszalöki bár : de ha ez akadály elhá- rittatik, újból bekövetkezik a természetes fejlődés procedúrája. Hivatkozik Olaszországra, mely kétszer volt nagysága tetőpontján, s most ismét ahhoz közeledik. Magyar országot érdeklőleg is hisz a nagy magyar jós szavában, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz, mert egy nem- J zet, a mely oly dicső, oly magasztos volt, mint nemzetünk 1848-ban, 20 évi zsarnokság alatt annyira nem degenerál- hatott,hogy nemzeti nagy missiójáról lemondva némelyek szeszélyének sokáig játékeszközévé váljék.

Felhozza, hogy az 1848 neveltje lévén, lelke a sza-j badság minden követelménye előtt, nyitva áll, s az általá- í nos szavazatot bár politikai hit ágazatai közé számítja, s a szabad népek ahhoz való jogát elismeri, mindazonáltal rögtöni alkalmazását veszélyesnek ítéli mindaddig, mig a nópnevelés jelenlegi szánandó állapotában, s sok helyt a babona és butaság maradonczainak kezében van, kik a tömeget vak eszközként felhasználva, épen a felezelt, a szabadságot veszélyeztethetik. Most tehát az 1 848 censusboz ragaszkodik s azt Erdélyre is kiterjeszteni óhajtja; az általános szavazatjogot, hajlandó 15 év múlva minden elemi iskolát végzett 20 éves férfinak megadni.

Madarász József határozati javaslatával bár elvileg'

! egyetért; de az átalános szavazat rögtöni behozatalát veszélyesnek Ítélvén, kénytelen ellene szavazni.

Vidlicskay József: Az átalános szavazat rögtöni ; behozatalától ez idő szerint nem vár jó eredményt, de fő- czélnak mondja, melyre fokozatosan és folyvást törekednünk kell.

Csernátony Lajos nem tartja a jelenben és még jó darabig ezentúl is az általános szavazatjogot hazánkban keresztül viendönek. Ezen jog eszmény, melyet a népek J megközelíteni tartoznak; de más helyeselni egy eszmét és más létesítésének idejét meghatározni. Es ha a magánjogban a kiskorúnak nem engedhetni saját tulajdona fölötti szabad rendelkezést, mennyivel kevésbé adható meg a po litikailag teljesen ki nem képzett népelemeknek polgártársaik s az állam fölötti határozás? Mindamellett nem helyteleníti Madarász módositványát, sőt igen időszerűnek látja az abban foglalt uagy elv proklamálását., midőn az ellen- oldalon retrograd lépést javasolnak. (Helyeslés balfelöl.)

Szóló nem fogadja el sem Madarász modositványát, sem az eredeti bevezetést, hanem a következőket ajánlja bevezetésül : ,,a választói jogokra a következők rendeltetnek.“ (Élénk helyeslés balfelől.)

Tisza László: Úgy találja, hogy e fejezet egyenes és határozott ellentétben van a 48-iki törvények szabványaival és a bevezetést, mint a fejezet szövegével ellenkezőt, el nem fogadja. Madarász indítványát sem fogadja el ,mert az általános szavazatnak azonnali behozatalát nem tartja üdvösnek. Pártolja Csernátonyt.

Csiky Sándor: A magyar nép érett volt az általános szavazatra már Szt.-István idején (Derültség.) már Árpád idején (Élénk derültség.) érett volt már Scythiában. ! (Nagy derültség.) Hogy érett volt, megmutatta az által, hogy Attilát választotta. Es ki volt Attilla? (Nagy derültség.) Ezt rajzolni nem kell, mert minden iskolás gyerek tudja. Az bizony olyan kormányzati és hadviselési képes- | séggel biró vezér volt, kihez akármelyik osztrák közösügyi hadvezér elmehetne iskolába. (Folytonos élénk derültség.) I Gyerünk tovább! Nagy derültség.) Árpád közös apánk en- i nek a honnak alapitója szintén nem census mellett választatott, akkor nem követelték, hogy a választó írni, olvasni tudjon. (Folytonos derültség.)

— 98 -Az iszonyú vérengzés után, a nap ismét fényes pom ! pában jelent meg, a szél elűzte a siirü felhőket, talán azért hogy a borzasztó gyilkosságot elbeszéltesse velők a három tengerpart határain. A királynő kocsijának ajtaja nyitva ! volt, s a fényes napsugárai a gyémánt és drágakövek csillámaival játszottak, de ki hinné, hogy a legfényesebb csil- j lámot a kebel mélyen termő gyöngy, a király leány sötét kék szeméből feljövő köny vetette ; egy szép leány, egy király leány szemében könny, keblében fájdalom, szivében rettegés, ajakán sóhaj — — oh mélyen rendkívüli ez . . . pedig igy volt.

A rabló vezér Horváti, Garai és Forgách fejét Nápolyba küldte, a megölt Kis Károly özvegyének Margitnak, kárpótlásul férjének mint magyar királynak meggyilkoltatásáért. A gyenge olasznő, kicsinylé az ajándékot, mellé mint elégtételt a királynők fejeit kívánta még.

Hogy melyik volt nagyobb bűnös, az-e, a ki e vakmerő gyilkosságot, a bűnök bűnét elkövette, vagy az a ki még ezt is kevésnek találta? —nem tudom; de azt, hogy a nemezis boszuja el nem maradt, és el nem marad soha, hiszem és vallom. Berki J.

Kifejti azon indokokat, melyeknél fogva Madarász indítványát pártolja, megjegyezvén még, hogy ha azok. kik indokai egy részén nevettek, kénvtelenitetnének ar nevetés alapját kifejteni, úgy alkalmasint szóló volna az, ki nevetne.

Márczius 23-ikán.

A képviselöház mai ülésében a kérvények tárgyaltattak.

Az esti^ ülésen Zs edény i Ede indítványt tett, hogy a ház e hó 27-én délutántól kezdve 6 napon át bezárólag keddig nyilvános üléseket [no tartson, hanem hús-' vét után az első szerdáu tartassák ülés.

Justh József: csak úgy fogadhatná el a Zsedényi indítványát ha rendes körülmények közt volnánk. így pépedig ajánlja, hogy a Zsedényi indítványa később tárgyal - tassék, és addig az osztályok dolgozzanak.

Tisza Kálmán tudja, érzi, hogy a helyzet a képvi selöházhan ma nagyon feszült, és kész ma is о feszült helyzet enyhítésére megtenni mindent, mit az elvek feláldozása nélkül tehet, de tagadja, hogy e miatt Magyarországon válságos helyzet volna. (Tetszés jobboldalon.) Tudja, hogy jónak tetszett sokaknak, — s itt nem Justhra ezó- loz — úgy tüntetni fel a dolgot, mintha itt isten tudja minő forradalmi dolgok történnének. Ez eszme elterjedt a világon és most azok, kik ez által a házat felgyújtották, kiabálnak, hogy tűz van. (Elénk tetszés a baloldalon.) Szóló ellenkezőleg azt mondja, hogy Magyaroszág annak, mennyire érett , mennyire atkotmányos solid alapokon nyugvó ország — érti az országot és nemzetet, és nem ezt a hazát — soha nagyobb jelét nem adta, mint mosta nig, midőn bebizonyította, hogy Magyarországon lehet az, a mi csak teljesen megérett alkotmányos országban lehet, hogy a parlamentben elkeseredett küzdelem folyjon a nélkül, hogy azért az ország nyugalma egy perezre is meg- zavartassék. (Élénk helyeslés a baloldalon.)

Pártolja Zsedényi indítványát.

Ürményi Miksa tulhosszunak tartja a Zsedényi által indítványozott szünetet , ö csak annyit tart indokoltnak, a mennyit a vallásos érzületre való tekintet megkíván. Indítványozza, hogy nagypéntektől a rákövetkező hétfőig napoltassanak az ülések.

Szavazásra kerülvén a tárgy, a Zsedényi indítványa elvettetelt és az Ürményié elfogadtatott.

Vidé к.

Kovászna, 1872. márcz. 21-én.

Az „Igazmondó“-ban ismét olvasék jelen hó 17 ről egy nem valóságon épült közlést, mely a háromszéki Deákpártról oly lenézöleg és oly kicsinlöleg henczeg. Nem fogott el efelett nagy csoda, mert ezen lap főmunkása Bakcsi Ferencz ur nagyon előtérbe nyomta személyét, s el kívánja hitetni az olvasó világgal, hogy székünkben nincs több ember követnek való, s az ellenpárt működni ne is merjen. Előbbi czikkeiben izgatott egymás ellen, s nevezetesen azokot támadta és irta fosztogatóknak , kik vagyonaikot adták embertársaiknak, s jogaikat osztották meg velők; majd fenyegetett, bogy be jö, csinál itt gyűléseket akkor lesz a hadd el hadd. ... most meg oly fitymálva beszél, hogy a Deákpárt még gyülésezni helyet sem kap; mintha Kovászna 3500 lakkossal tekintetet sem érdemelne. No de megengedhető az ilyen annak, ki az istenségen felül van elvével, annak tényeit, iratait halandó ember nem vizsgálhatja, annyival inkább, hogy már van protestáns csalhatatlan pápa is. A Deákpárt teszen mit a haza javára tenni kötelessége, mit elmulasztani hazafi bűnnek tartana, az eredmény majd ki fog tűnni, hanem а В. E. ur kövességére az előzményekből Ítélve igy kell, hogy imádkozzam : Uram ne vigy a kísérteibe de szabadíts meg a gonosztól. Orbai Deákpárti.

Kézdi-Vásárhely, 1872 marcz. 23.

Tisztelt Szerkesztő ur!

Nincs kellemetesb és hasznosabb, mint midőn az élvezetnek egyszersmind anyagi haszna is van! igen, mert mulatni és mégis használni, ez az élet bölcseség netovábbja előttem, s úgy hiszem minden jó érzésű ember előtt; kettős élvezetet nyújt például azon tánczestély is, mely jótékony czélra rendeztetik ; ilyen lesz nálunk a „joté- kouy czélu hangverseny“, mely jövő April hó 6-án Kézdi-Vásárhelytt „a városi polgári zenekar meg- alapitásárá“ helybeli derék karmester Faeber Henrik által, táncáestélylyel egybekötve rendeztetik —még pedig három kedvelt és kedves szép leány, és egy kedves szép kisasszonyka közreműködésével.

Előre is köszönet a kedves szép négy nőnek, kik a czél iránti jótékonyságból ez úttal először lépnek föl nyilvánosan, mi bizonyára méltánylást érdemel.

Álljon itt a rövid hirdetmény apr. 6-án „Hangverseny“ Faeber H. vezérlete alatt.

1. „Nyitány Erkel Hunyadi L.“ dalművéből