Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-11-14 / 91. szám

363

püspök, Keserű M. mondá; azután Lönhart apát-plebá- nos lépett a szószékre s a nap örömét, jelentőségét szokott ékesszólással tolmácslá az összesereglett híveknek. Beszédének végén mondá:

„Egy nagy intő igazság szól hozzánk a nemzetek történetéből, mely azt mondja, hogy „elvesz a nép, mely tudomány nélkül van;“ ezen igazság szól az egyes emberhez is, és szól a családokhoz is. \ árosunk azon megbecsülhetetlen előnyben részesül, hogy különböző alsóbb és felsőbb tanintézetekkel van ellátva, melynek dísze és koronája a m. kir. tudomány egyetem; de vegyétek észre, hogy ezen megbecsülhetetlenül nagy előny, midőn az anyagi és szellemi életnek egyik legnagyobb jótéteményét adja meg nekünk, akkor egyszersmind vallásos és hazafias kötelességet szab reánk, azon szent kötelességet: hogy ezen alsó, felső és legfelsőbb tanintézeteket a serdülő nzmzedék tudományos kiképeztetése, szellemi miveltségének megszerzésére lelkiismeretesen fel is használjuk. Nektek szól leginkább e kötelesség, kér. szülők; tőletek várja annak teljesítését az isteni törvény, a haza és a nemzet érdeke, és gyermekeiteknek földi és örök boldogsága; ah ne engedjétek meg, hogy családotok körében — egyetlen egy gyermek is legyen, ki a tndományos mi- veltség megszerzésének jótéteményétől elvonatik. Gyermekeiteknek növekedő boldogsága, a haza és a nemzet hálája — és Isten áldása lesz hiven teljesített szülői kötelességteknek jutalma.“

Tíz órakor az ev. reform, belfarkasutczai templomában tartatott hála-istentisztelet. Herepei Gergely „A tudomány világossági alapigét vevén fel szép beszédben elmélkedett a tudományos műveltség múltjáról, jövőjéről, a mai nap fontosságái'ól. Álljon itt annak töredékes kivonata :

Ez intézmény uj életet teremt az erdélyi nemzetiségek közepette, hogy e kis országrész lásson „uj eget és uj földet, melyben lakozzék az igazság!“

Az egyetem czélja, hogy hazánk iíjai itthon szerezhessék meg a tudományos szakképzettséget s ne legyenek kénytelenek külföldre fáradni; hogy a tudományok „magyar szivböl-lélekből, magyar nyelven terjesz tessenek“ közöttünk, s a szellemvilágosság, miveltség és anyagi tekintetben is mint magyarokat szorosabban kapcsoljon a nyugat miveit nemzeteihez; másfelől nemzetünknek amott befolyást szerezzen, szavunknak súlyt kölcsönözzön. Erre törekszik a kolozsvári egyetem századokra szóló intézménye.

A nemzetek elenyésznek, csak az marad fenn belőlük, a mi „világosság, lelki, isteni vala.“ „Az igaz, a derék nem fél az idők mohától, a koporsóból kitör és eget kér;“ ezért lélekemelő; „a tudomány által munkálkodva élni örökké.

A tudomány eloszlatja a lelki sötétséget, nevel józan életre; megtanít az emberi kötelességekre, jogokra, a társadalom elhivatására.

Szónok beszéde második részében szemlét tart fajunk történetén, megvilágítja cultural hátramaradásunk okait s egyúttal följegyzi azt is, hogy százados har- czok és súlyos viszonyok közt még is önerőnkén a kor színvonalára emeltük nemzeti irodalmunkat, van tudós társaságunk, múzeumaink, színházaink, számtalan alsóbb és felsőbb iskoláink, egyetemeink — a mi öi’vendetes eredmény s azt tanitja, hogy a nemzetben van józan ész és fogékonyság a cultur-törekvések iránt.

Ezután példákat idéz az újabb korból arra, mily nagy hatalom a tudomány, s hogy csak is ez adhat a „nemzetnek erőt, önállóságot, életet.“ Ezért ép a magyarnak, kit annyira maguk mögött hagytak a nyűgöt népei, folyvást e jelszót kell hangoztatni: munka, tudomány, világosság.

Az egyetem megnyíltát kegyelettel ünneplék meg az unitáriusok is belmagyarutczai templomukban. Az isteni tiszteletet maga a püspök vezeté. Az alkalmi beszédet Derei József tartá. Beszédének alapigéje vala: „A tudomány világosság, a lélek tudománya nélkül nincsen semmi jó.“ Szépen hasonlitá a felálló tudomány- egyetemet és Erdélyt a vőlegényével egyesülő menyasz- szonyhoz ; feltünteté a küzdelmet, mely egyetemünk felállításáért folyt, kiemelve azon győzelem becsét, mely nek az egyetem megnyitása méltó díját képezi, mely oly nagy nyereség a tudományos világnak a hazának s kiválóan a tudományszomjazó erdélyrészi ifjúságnak.

A minoriták és a gör. egyesültek templomában is hála isteni tisztelet tartatott az egyetem megnyílta miatt.

A rektornak beigtatása a Lyceum nagy termében 11 '/2 órakor ment végbe diszes nagy közönség előtt. Az ünnepélyt ifj. Dr. Groisz Gusztáv nyitotta meg szép beszéddel, melylyel Berde Áront a kolozsvári tudomány

egyetem rektori székébe igtatta. Erre Berde Áron remek beszéddel foglalta el székét.

Az ünnepi lakomán mintegy 200-an vettek részt. Kolozsvár értelmiségének, polgárságának szine-java. A felköszöntések sorát Medgyesi T. polgármester kezdé meg a Királyra és kir. családra, Szillassy e. t. a román és magyar testvériesüléseért a tudomány terén, a szász nemzetiségre pedig Jakab Elek ürítettek poharat; ez utóbbi a műveltség zászlaját tüntetvén fel olyannak, mely alatt a három népfaj szász, magyar és román kezet foghat. A kedélyesen mulató társaság az ünnepi lakomát késő estve zárta be.

Estve Kolozsvár fényesen ki volt világítva.

Hazai közügy,

A Deák kör nov. 9. d. e. értekezletén tárgyalásra került a nyelvi kérdés. Steiger, Tavaszi, Szőgyény, Urményi és többen azt ajánlják, jelentessék ki a törvényjavaslatban, hogy a főváros közgyűlésén a tanácskozási és a város egész igazgatásában az ügykezelési nyelv a magyar. Az ellen először is Trauschenfels szólt, fejtegetvén, hogy az indítvány a nemzetiségi törvénybe ütközik, melynek módosítását a legtöbben is opportu- nusnak tartják. Gorove és Deák azt fejtegették, hogy az említett javaslat nem szükséges, mert valószínűnek tartják azt, hogy a fővárosi tanácskozási, s ügykezelési nyelv a nélkül is a magyar lesz. Az értekezlet a kérdést függőben hagyta, s igy ez ügyben párthatározat nincs.

Az országgyűlés jelen ülésszakát márcz. végéig tervezik, tehát öt havi munkaidőre. A kormányelnöknél a napokban nagy értekezlet volt ez ülésszak tárgyrendje fölött. Az öt hónap alatt elintézendő ügyekül tűzettek ki: a fővárosok rendezese, a határőrvidék polgári szervezése, a szász föld rendezése, a budget, az adóreform, a választási törvény és a házszabályok átalakítása.

Komán lapszemle.

„Gazetta Transilvania“ 83-ik sz.

Egy eddig ismeretlen politikai egyéniség Alexan- drescu konferentiára hívja a románokat, a mostani körülmények fölött, különösen a választások tekintetében tanácskozni — oly móddal: hogy a román Fogarasvidék becsülete megóvassék.

Midőn N.-Sinkszék képviselőket választott az 'uni- versitásba azon vélemény volt túlnyomó : hogy a választandók a medgyesi pontokat irányadókul tartsák.

„Telegrafulu Romanu“ vezérczikk alakjában egy jeremiadot közöl a fölött: hogy darab idő óta az orto- doksz (gör. kel.) közegek, hivatalnokok üldöztetnek, mellőztetnek — a gör. kath. előnyére.

A bukaresti „Ronianulu“ Midhat basa bukását a német-osztrák ármányoknak Thiers által történt kijátszásának tulajdonítja s mindenből azt látja : hogy Fran- cziaország keleti ügyekben a vezérszerepet ismét föl- veendi.

Baróth és november 4.

A nyájas olvasó előtt ismeretes dolog, hogy Baróth a természet annyi áldásaiban gazdag Erdövidéknek nevezetes pontja. Geographiai fekvése, értelmes lakosainak hazafias készsége, úgy a szellemi, mint a nemesb irányú reális élet fokozatos fejlődése, az újabb időben igazán Erdövidék fénypontjává einelék.

Ua hitelt adhatnának ama regényes elbeszélésnek, mely Baróth eredetet a mongolok borzasztó dulásainak idejére viszi vissza, midőn a vad hordák elől bujdosó szerelmes pár az erdők rengetegéből kibontakozva a mai Baróthnak veti meg alapját; úgy bátran elmondhatnék, hogy az idő folyamában még a vallásos rázkódásokat is átélt mezövárosocska sok megpróbáltatást láthatott. Os székely jellegét azonban — daczára az idők változatos catastropháinak — oly hiven megőrzé, hogy Attila hunjainak tisztább utódait alig találhatnék fel másutt. Es ha az ős typust annyi kegyelettel őrző, oly sok századot átküzdott Baróth városának voltak örömben megszentelt napjai, akkor november 4-ike kiválóan az vala. A magas kormány messzelátó intentiója Baróthon gazdasági szakosztállyal megtoldott állami ^ telső népiskolát hozván létre, az intézet ünnepélyes meg- ' nyitása épen nov. 4-én történt. E napon a vidék minden részéből összesereglett nagy számú közönség d. e. 10 és 11 óra között a városház termébe sietect, mivel az intézet helyiségén az ünneplő közönség befogadására elég tágas térem nem vala. Megjelentek — az említett teremben — az ifjú intézetnek uj növendékei is tanítóik j

vezetése alatt, számszerűit 40-en. Legelsőében m. kir. tanácsos és tanfelügyelő Antalfy Károly keresett szavakkal tartott lelkes beszéde valóban megdobbantá Erdő- vidéknek szivét. Elénk, színes vonásokkal festé az uj intézet létrejövetelének történetét, a kormány áldozat- készségét, s elmondá, hogy gr. Kálnoky Dénes Hárorn- és Miklósvárszék főispánja, minő önzetlen, hazafias buz- gósággal dolgozott a tudományok ez uj templomának felállításán. Lelkesité a hallgatóságot a nevelés szent ügye iránt. Elmondá, hogy ma a 19-dik század rohamos áramlatában többé nem a nyers erő biztositja a nemzeti önállóságot s teszi a népet kifelé hatalmassá, s befelé virágzóvá, hanem a tudomány. Ezután főispán gr. Kál- noki Dénes meleg szavakban buzditá a gyűlést az uj intézet pártolására, Ígérvén pártfogását maga is.

Végül kath. esperes Sz. J. és id. B. J. szóltak, amaz egyháza nevében üdvözlé az összegyűlt és a nevelés iránt érdeklődő hallgatóságot, s az ifjú intézetre Istennek áldását kéré, ez elmondá az intézet czélját, elősorolá a tanítandó tantárgyakat s élteié a királyt és a hazát. b— a—

V c jí y e s,

(Meghívás.) Folyó év deczember 16-án d. e. 10 órakor Zágonban a községi fiu-iskolában mintatanitás- sal egybekapcsolt fiók tanitóegyleti gyűlés lesz. A hová orbaiszék tanítóit — pályatársaimat s mindazokat, kik a tanügy iránt érdeklődnek, tisztelettel meghívom.

Zágon, 1872. november 9.

Szabó Károly,

orbai kerület fiók-tanitóegylet elnöke.

(А к irály földi egyetembe) Medgyesről küldöttekké megválasztattak: Heidendorf Károly tanácsos, és Bin der János birtokos, N.-Szebenböl pedig: Gebbel Fermiez, báró Bedeus József és egyetemi jegyző Schneider Károly7, Uj egyházáról Bruckner Vilmos országos ügyvéd , Szászvárosszék részéről Dobó Mihály tanácsos és Vladu Claudius tanács-hivatalnok, Szászvárosról Nagy Ignács királybíró és dr. Amlacher Albert választattak meg. —

(Nagy-Szebenben) 10. nyittatott meg superintendens dr. Teutsch G. D. által az erdélyi ag. hit. 9-ik egyházi gyűlése. Az ezt megelőző isteni tiszteletnél brassai városi lelkész Schiel S. tartott szónoklatot. F. hó 11. d. e. nemzeti gróf Conrád Móricz nyitotta meg a szász egyetemet.

(Becsben a marhavész) járványosán uralg minden nap döglik el benne egy s más kerületben egy pár marha.

(A „Morning Post“), mely mint kis napilap 1772. nov. 2-án jelent meg először Londonban, e hó 2-án ünnepelte meg szász éves fennállásának ünnepét.

(A főbb világnyelvek.) A föld keregségén jelenleg 90 millió ember beszéli az angol nyelvet, körülbelül 75 millió beszéli a német nyelvet, a spanyolt beszéli 55 millió, csak 45 millió beszéli a francziát. A fran- czia nyelvet tehát csak félannyi beszéli mint az angolt, csak 3/5-ödrész annyi mint a németet.

(A mexieói köztársaság) elnökévé Detejaga főtörvényszéki elnök választatott.

(Anglia és Portngalia) Thierst bíróul választották az Indiára vonatkozó viszályban.

(A pesl-bildai) első férfi-ruhacsarnokban Fazyl pasa az egyptorni alkirály testvére, négy magyar díszöltözéket rendelt meg.

(Pécset) napilapot szándékoznak megindítani, szép- irodalmi hetilap melléklettel.

(A „OoloS“ Szerint Ausztria) és Oroszország között diplomatiai jegyzékváltás történik egy szerződés meg- köttetése czéljából, melymek értelmében úgy a polg., mint a bűnügyi perekben hozott ítéletek kölcsönösen végrehaj tatnának.

(Az alsó-ausztriai) tart. gyűlésen indítvány fog beadatni az ipar- gazd. egyletek adómentességéről és tör- vényesitési kényszeréről.

(Kővárvidék képviselője) Buttyán László lemondott a képviselőségről, miután biróL hivatalától kellett volna megválnia, s helyTébe most Pap Zsigmondot emlegetik.

(Magyarországon és Erdélyben) jelenleg 146 gymnasium van, melyek közül 99 fő-, 47 algymnasium.

(Parisban) közelebb egy koldus halt el a legir- tóztatóbb nyomorban, ki Francziaország egyik legrégibb és legkitűnőbb családjának — a Ceucy-knak végsarjadéka volt.

(A pártszenvedély,) hogy mennyire fajulhat Amerikában, bizonyítja az, hogy nehány férfi megtudván, miszerint egy közeledő vonaton ellenpártiak vannak, a vasúti őrt leverték, megkötözték s fadarabokat és nagy köveket raktak a sínekre, minek az lett következménye, hogy a vonat kiugrott s számos haláleset és sebesülés történt. A tetteseket elfogták.

(A kormányozlialó) léghajóval a napokban kísérletet tettek Brünnben, és ez teljesen sikerült, csak a gömb, melynek felülete 14,000 négyszöglábnyi, repedt meg egy kissé,