Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-03-14 / 21. szám
Brassó, 1872. Másod évi folyam 2!. szám. Csütörtök, márczius 14. Megjelenik ez a lap heten- Icint kétszer csötörlökön és vasárnap. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő szállása: Szinház-utcza 404. szám. NEMEKE. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (t—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bél y égd ij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. Brassó, 1872, márcz. 13. Az „Albina“ hoz az „Alföld“ czimü lapnak 38-ik számából egy czikket, a mely a románokat átalán, a romániaikat pedig különös képen j a lehető legnagyobb mértékben lealacsonyitani igyekszik; ugyanezt a „Gazetfca“ is fölhasználta a maga nemes czéljaira. Nevezett czikknek Írója a felett, hogy Romániában a zsidók üldözéseknek voltak kitéve, rengeteg mérget fú, és miután ezen mérgébe tollát bele mártotta, neki fekszik, és a románokat a piszkolódásnak legválogatottabb szavaival halmozza el. Az országot Europa háztartásában a szemét dombnak nevezi, a népet magát gyáva, piszok, hitványnak; annak vezetőit tolvajok főnökeinek tünteti fel, szóval az Írónak hatalmában álló piszkos kifejezésekkel utálatot és gyűlöletet kíván a románok ellen kelteni. Minden ezen czikkben tartalmazott szemtelen kitételt nem kívánunk ismételni, mert szégyennek tartjuk, hogy azokhoz hasonlókat magyar lapban lehessen olvasni. A zsidó-üldözéseket mi is helytelen dolognak tartjuk; de koránt sem kívánjuk azt az egész román nemzetnek hibául feltudni. Ilynemű rendetlenségek nem csak Romániában, és nem csak románok között, hanem másutt és más nemzeteknél is fordultak elő; de azért senkinek sem jutott eszébe, azon más országokról és más nemzetekről oly aljas ítéletet hozni, mint ezt az „Alföld“ czikkirója a románokkal szemben jónak látta. Hogy Romániában a miveltség nem áll a legmagassabb fokon, és hogy az ottani rendet mintaszerűnek nevezni nem lehet, azt mindnyájan igen jól tudjuk; hanem hát hol keressük ama magas fokát a miveltségnek és példáját a rendnek, a midőn a világ legmiveltebb nemzetei mint communisták mindent petroleum lángba, vérbe és porba akarnak boritni ; a midőn Europa szivében a mindent megsemmisítő interna- tionaletól rettegnek. Romániában hasonló esetek még nem fordultak elő, és talán legkésőbbre ottan fognak előfordulni. A mi a zsidó-üldözéseket illeti pediglen, úgy tudjuk, hogy azokban románok legkevésbé vettek részt, hanem azok épen nem román, hanem más fajú csőcselék nép által hozattak szilire. A mennyire mi Romániát és a románokat ismerjük, — (és hisszük, hogy azokkal ismeretesebbek vagyunk mint az Alföld czikkirója), azt mondhatjuk, miszerint sajnálatra méltó dolog, hogy egy oly szép és áldott ország, mint Romania, századok óta idegen hatalmak érdekeinek küzdhelye, máig sem tudott telyes önállóságra jutni; és sajnáljuk továbbá, hogy a minden jó és nemes iránt fogékony román nemzet a Kárpátokon túl az idők megszámlálhatatlan hosszú során keresztül oly sanyarú körülményekkel kellett hogy küzdjön, a melyek nem engedték, hogy tehetségeit eréjéhez képest kifejtse. Mi bízunk Romania jobb jövőjében, és hisszük, hogy a sors ezen kis ország iránt jövőre nem lesz a múlthoz hasonló mostoha. Nagy megelégedéssel tapasztaltuk, hogy román polgártársaink, daczára annak, hogy némely román lapok az Alföld idézett idétlen czikkét egyenesen a magyarok elleni lázitásra akarták felhasználni, — azt a legnagyobb higgadt- sággal fogadták, és egy éretlen, igen valószínűleg nem is magyar nemzetiségű újságírónak eszeveszett irka —firkáját, nem kívánták a magyar nemzetnek feltudni. A Deákpárt megállapodásait az ellenzékkel j szemben — Lónyai gróf a belügyminiszterrel együtt közölte e hó 8-ikán tartott értekezleten, hol a szélsőbal vezérfiai is jelen voltak. Az értekezlet hamar ért véget. A miniszterek előadták, hogy a párt az ajánlott úgynevezett compromissumot, mely a választási törvény olyképeni kiterjesztéséből, hogy az tulajdonképen az általános szavazatjogot decretálná, valamint az öt évi mandátumok elejtéséből áll, nem fogadhatja el, s az ellenzék belátására bízza a további teendőket. Ezután az ellenzék tartott értekezletet, s mint a mai lapok jelentik, azt határozta, hogy követni fogja eddigi eljárását. Pest 1872 márczius 9-én. (Eredeti tudósítás). A balközép országos értekezletéről lapunknak egy baloldali barátjától kapjuk a következő értesítést : „Az ország,különböző vidékéről két ezernél több ellenzéki küldött jelent meg a redout nagytermében, nyilatkozni az ellenzék által követett s követendő eljárás felett. Ghyczy Kálmán elnökuek választatván, szót emel Tisza Kálmán. Kiindulási pontja az, miszerint államiságunk biztosítására, a szellemi és anyagi haladás feltételeinek megszerzésén kivül, önálló magyar hadsereg, független pénzügy elkerülhetlen szükséges, mint a mely nélkül nincs állam, nincs önállóság.“ Tisza Kálmán állitá, hogy az országgyűlési ellenzék volt és fog a szabadelvű haladás, a reformok létesítője maradni. A közjogi alapra nézve erélyesen jelezé, hogy a közös ügyek fennálló módon lett rendezése negatiója Magyarország államiságának; ország, melynek hadserge nincs, s pénzügye idegen befolyás alatt van, önállónak nem mondható. Olyan, mint a gondnokság alatti, kinek szabad dolgozni s vagyonnal birnia, de tetteinek nem ura, s az övé felett más disponál. Mert ezt tudjuk, s mivel magunkra nézve rosznak tartjuk: hazafiui kötelesség teljesítésnek mondható-e a be lenyugvás ? ! Mi is dualismust akarunk s az uralkodó ház közösségéből folyó kapocs fenntartását, de ezt rendezni ügyi hogy egyik állam érdeke a másiknak alárendelve ne legyen! — Megváltoztatni a káros feltételeket idő és alkalom- szerüleg, törvényes módon, a külbéke megkáboritása, a belcsend felzavarása nélkül. Törekvésünk czélja ez; de nem minden áron, hanem a létező jó biztosítása mellett, s a ked vezö helyzet veszélyeztetése nélkül! Ezen jelszót kell zászlónkra felirni, szemeinket, habár távolban ez irányra függeszteni, mert a mely perczben megszíiut ily párt létezni, Magyarországban nem a szabadság, de az állam eszméje is elenyészett! Állam nélkül minek a szabadság? szabadság nélkül képzelhetni e reformot? tehát a reformpárt mi vagyunk s a szabadelvüség csak e zászló alatt diadalmaskodhatik ! Ily érzelem vonult végig az értekezlet tagjain s a lelkesedés, mely ezen irányt éljenzéssel fogadá egyúttal helyeslése vala a balközép követett magatartásának. Az uj párt alakulási mozgalmakkal szembe fényesebb elégtételt Tisza-Ghiczy párt nem is reménylhetett. Elfogadtatott a Tisza által előterjesztett indítvány a baloldali párt országos szervezetére nézve. Elve: a vidéki szabad tevékenység fenntartásával ezen széljel szórt, de önálló elemeket, mint egy kapocs által a központi választmányban összetartani. Bizottság választatott: a központi, végrehajtó, s a kerületi választmány tagjainak kiszemelésére. — Az ered mény holnap fog beterjesztetni a valóságos pártértkezlet elé. Kérvényt ir alá az értekezlet minden tagja, az országgyűléshez a jelenleg tárgyalás alatt levő választási törvény visszavetése iránt. Holnap az országos párt értekezlete a vigarda, másik nagyobb termében lesz; azután két helyiségben társas ebéd. Háromszékről Kiinnle József, Horváth Ignácz honv. ezredes, Csernátoni Lajos, Bakcsi Ferencz, Pócsa Ferencz, Nagy Samu, Kovács István, D. Veres Gyula vannak jelen. Magyar képviselőház. A képviselőházban e hó 5-ikétől kezdve scandalum- seandalumra következik. Ha az ülésezések tovább is igy folynak,- akkor Magyarországon a parlamentarizimus köznevetség és megbotránykozás tárgya fog lenni ma-holnap. A szélsőbal kimondotta, hogy a választási törvény- javaslatnak törvényerőre emelését miden lehető módon megakadályozza; mégis kezdette működését és most ahoz minden kigondolható factióval ragaszkadik. E hó 6-ikán tartott ülés nagyobb részt az ülések tartama fölötti zajos vitákkal folyt le. Miután az elnök bejelenté Gonda László halálát, Lonyai gróf inditványozá, hogy a temetés miatt a mai ülés d. u. 2 óráig tartson, s öt órakor újra megnyitassék. Ezt kivált a szélső-haliak ellenezték s midőn az elnök féltévé a kérdést, hogy két ülés legyen-e ma, névszerinti szavazást kértek; az elnök hirtelen kimondván a végzést, hogy a többség a kettős ülésezés mellett van, éktelen zsivaj támadt, hogy az elnök nem helyesen járt el s nem volt joga a névszerinti szavazást megtagadni. A lárma e miatt oly fokra ért, hogy az elnök öt perezre felfiiggeszté az ülést. Az ülések további tartamát illetőleg az lett a végzés, hogy jövőre ne legyenek kiszabva az ülések órái, hanem ennek meghatározása az elnökségre bizassék. E hosszas incidens utáu következett a beadványok előterjesztése. Lónyai Menyhért gróf miniszterelnök törvjavaslatot nyújt be az összes minisztérium nevében a képviselői mandátum megkosszabbitására vonatkozólag. A javaslat 1 §-a igy hangzik : A képviselők 5 évig tartandó egy ország- gyűlésre és ezen országgyűlés mind az 5 évi üléseire vá- választatnak. Ezután Tóth Vilmos belügyminiszter bemutatja az incompatibilitási tvjavaslatot, mely igy hangzik: Törvényjavaslat. a képv. megbízás és a közhivatal Összeférhetlenségéről. 1. §. Állami, törvényhatósági vagy községi hivatalnok, úgyszintén a ki évi rendes fizetéssel járó állami, törvény- hatósági vagy községi alkalmazásban van, habár nyagdijra nincs is igénye, egyszersmind országgyűlési képviselő nem lehet. — Köteles ennélfogva az ily hivatalos személy, ha képviselővé választatik, a végleges igazolást követő 6 nap alatt a képviselői megbízás vagy hivatal közt választani, különben a megbízás megszűntnek tekintetik. E választás a képviselöház elnökéhez a fetmmegha- tározott határidő alatt benyújtandó nyilatkozatban jelen teudö ki. 2. §, Az első §. határozata*alá nem esnek; 1. A miniszterek és államtitkárok. 2. A Buda-Pesteu székelő minisztériumoknak a fogalmazó szakhoz tartozó hivatalnokai. ! (Hosszas derültség a baloldalon.) 3. Egyetemi, műegyetemi jogakadémiai rendes rendkívüli s magántanárok. 4. Az országos intézetek igazgatói s a buda-pesti közmunkatanács elnöke. 6. A fővárosban székelő muuicipalis tisztviselők A két első pont alatt érintett hivatalok, ha viselőik a képviselői házban ülnek , általános miniszterváltozás esetén megürültekuek t'ekintetuek. 3. §. A második szakasz 2. pontja alá eső és a képviselő házban ülő hivatalnokok összes száma a képviselő ház összes tagjainak 5% át felül uem haladhatja. Ha az általáuos választások alkalmával több választatik meg, akkor közülök annyi, a hánnyal a megválasztottak száma a fenn meghatározott arányt felülhaladja a képviselőház elnöke által kisoroltatik. Márczius 7-éu. Helfy Ignácz személyes kérdésben kér szót. A tegnapi ülés végén ugyanis úgymond — Zsedényi Ede oly kifejezéssel élt, melyre lehetetlen megjegyzést nem tennie. Ó ugyanis azt mondotta, hogy a szélsőbal „indis- cretiót« követett el. (Nagy Zaj. Felkiáltások: ez nem személyes kérdés !) Elnök figyelmezteti Helfy t, hogy akkor, midőn Zse-
