Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-02-15 / 13. szám
50 Brassó, 1872. febr. 10. A ^Kelet“ febr. 10-iki száma megjegyzéseket tesz lapunk 10-ik számának vezérczikké- re ; egyszersmind megragadja az alkalmat saját álláspontját kifejteni a román activistákkal szemben. — Л „Kelet“ kijelenti ez alkalommal, hogy azon czikkét, a mely ellen mi felszólaltunk, mi- > vei a román activistákat ép úgy megtámadta, mint a 'passivistákat, — egyik román munkatársa irta. Részéről kifejti, hogy az activistáktól minden jót remél a hazafias működés terén és óhajtja, hogy mentői elébb minél üdvösebb actióba kezdjenek. Hazafiui örömmel vesszük tudomásul, hogy elvileg nincs különbség a mi álláspontunk és a „Keleté“ közt a románokkal szemben ; épen azért nem szellőztetjük a mellékkérdésekre vonatkozó némely nem osztott tételét. Erős meggyőződésünk, bogy az őszinte jóakaratnak és bizalomnak azon hangja, melyet most használ t. laptársunk a románokkal szemben, a legóhajtottabb eredményeket fogja teremni a magyar és román nemzetiség egyetértésére s ezáltal hazánk emelkedésére, — mihelyt átalánossá lesz és tetteinkben is kölcsönösen nyilvánulni fog. A románok megnyerhetők, mert hazánk fennállása ép úgy életérdek rájok, mint ránk nézve. Ha pedig ők megnyeretnek, nem fenyegethet többé nagy veszélylyel a hazánkbeli kisebb nemzetiségek netalán bekövetkezhető nyugtalankodása sem. Sepsi-Szent-György, 1872, febr. 6 áll. A magyar kormány mindjárt működésének kezdetén két megnyerő ténynyel kívánta megörvendeztetni a szé- kclységct, t. i a revindikalt havasok visszaadása és a lóbeszerzési alapnak oskolai czélra lett elhelyezésével. Azonban a lóbeszerzési alap hová fordítása körül, midőn tanácsadói elhitették, miszerint ezen összegnek oskolai czélokra kötelezett fordításával egy szent eszme va- lósittatott; midőn azt gondolta, hogy közkívánatot teljesített : kénytelen volt a nagy visszatetszést tapasztalni; — visszatetszést, melyet a szent czóllal szemben az állított jogosultság megtagadása, s a közkívánat ellen az érdekeltek meghallgatásának mellőzése szült. — Ezen jelenség, hogy jótékonysága elégiiletlenség- gel fogadtatott, — visszatetszett a kormánynak is. Panasz, panaszt ért. — S mert nemcsak meg nem adatott, de el sem ösmertetett a jogosultaknak ezen vagyon felett lehető rendelkezési szabadsága, és mivel ezen nézet pártolást talált Háromszék bizottmány-gyűlésén, s mert talán jogtalanul is avatkozott ezen kérdésbe hatáskörénél fogva azon testület, melyben a túlnyomó többség volt nemes: lábbra kapott a bit: „az urak nem akarják ; az urak ellenzik , bogy a székelység saját pénze felett rendelkezhessék.“ — A vagyon kérdése egyébiránt is feltékenynyé tesz. Nálunk barátból elleuséget csinált. A nemességet úgy nézték mint osztályuk roszakaróit, kikkel szemben ösztönszerii- leg sorakoztak ök, az érdekeltek. — A különbség élesebb lön. — A sértett jogérzet nem tudta kifejezni magát, és a rajta elkövetett méltatlanságért úgy vélt elégtételt szerezni, ha mást is azon hajóba ránt, — s mert a sérelem enyhül ha mást is bajban lát: kezdék emlegetni: oszszúk fel, adják közczélra a földesurak valamiut a jobbágyok is a kapandó kárpótlásokat. Ezen feszegetett s nyíltan hirdetett eszme, megint osztály ellen irányozva, hasonlólag vagyont érdeklöleg féltékennyé tette az illetőket. Az érintett mozgalom folytán, tömörülésre és ellenállásra érzi magát felhiva a volt jobbágyság. így, minden komoly ok nélkül, mint külön érdekelt testület előállott a harmadik kaszt, s ma él, mint külön osztály. — El, táplálkozva féltékenységből, hizlalva irigység és bizalmatlan- 1 ság által ! — Ha csak ennyiből állna a kérdés; ha a szétszaka- j dást szító okok ennyiben megszűntek volna: még csak „hagyjáu !“ De ott vaunak a mindennapi jelenségek: az úrbéri viszony megszüntetése okából élére állított kérdó-1 sek. — Az erdő, legelő, korcsmárlási, faizási jogok arányosítása körüli eltérő nézetek ; a tájékozatlanság, mely a bíróságok és az érdekelt feleknél mutatkozik ; az egyöntetűség hiánya; eltérő és ellentmondó intézkedések; a kü- lömbözö felfogás : ki tekintessék birtokosnak ; az egyenlő jogosultság kérdése, volt nemes, és volt katonák közt; az illeték kiszabása ezek részére s az 1848 év után tekin télyes vagyont szerzett jobbágyok számára, mint a mindennapi életben ismétlődő vagyon érdekek, fokozzák s növelik a távolodást, — annál inkább, mert ezen esetükben nem személyek, hanem volt és már újból létesült osztá l}ok állnak egymással szemben. A közel kilátásba tett községek rendezése uj anyag: pártok helyett osztályok alakulására! Minthogy a községi képviselet kezébe van letéve az önkormányzati jog gyakorlása, a már érintett vagyonérde- ket mindenik osztály veszélyeztetve látván s maga részére kizsákmányolni akarván : osztály szerint alakulnak a pártok. — E kérdés osztályokra bonlá az egyes községeket. A tüzet tápláló hamis próféták pedig gomba számra születnek, mindenik osztálypárt élén, éles torkú szájliösök matadorkodnak. Mi történt a közeli megyerendezésekor némely jelöltek kihagyásával, s kik ennek okai: a napi sajtó tárgyává lön. — Hogy ily tények megboszulják magukat, oly természeti folyománya az eseményeknek, mint bizonyos, hogy a nappalt éjjel váltja fel. Ezért hálát nem szavazunk a lecsilapitandó kedélyek felizgatóinak, azt se bánnók, ha a felhívott harag boszuja rajtuk keresne kielégítést. — De ök reánk — több meg nem érdemlettre -— hozák a vihart. Azonban, most az a feladat : miképen csilapitsuk le, hogy értsük meg egymást s azon érdekközösséget, melyet e tiszta magyar helyiségnek nem megtámadni, de védenie kell. — D. Veres Gyula. Brassó, febr. 13. Lapunk múlt számának azon közleményére, melyben megrovólag emlittetik, bogy Onitiu pótbiró ur a sepsi-szt-györgyi törvényszék körében román nyelvit jegyzőkönyvet vett föl, — neheztelő megjegyzéseket hallottunk. Mindenek előtt ki kell jelentenünk, hogy azon közlemény hozzánk jogtudományban jártas és eddig hitelesnek tapasztalt egyén által a helyszínéről küldetett be. Mi minden vidéki tudósitás hitelességének utána nem járhatunk; épen azért lapunk mindig nyitva áll tárgyilagos czáfolatoknak. Hanem a neheztelés még nem czáfolat. Lehet egy eset, melyben Onitiu urat törvényeink szerint is méltatlanul érte a megrovás, az t. i., ha valamely félnek határozottan kifejezett kivánatára kihallgatási jegyzőkönyvet vett föl románul. Ha igy van, akkor készséggel visszavonunk minden megrovást. Mint azonban kérdéses czik- künkben is kifejeztetett, ezen eset nem látszott valószínűnek azon körülmény folytán , hogy Háromszéken a g. keleti és g. kath. vallása lakosok anyanyelve is rendszerint a magyar. A neheztelő urak jól teszik, ha ezen körülményt : világosítják föl. növekedik, kik az igaz utón szerzett ismereteiket jelesnél jelesebb könyvekben összefoglalva, mindenkire nézve lehetővé teszik a természetet, annak ei’öit és tüneményeit ismerni. S igy végre kedves olvasó megérkeztünk lépcsőnk legmagasabb régiójába, hal a tudomány valódi emberei honolnak, kik a természetet és ennek törvényeit komoly, urnyedetlen szorgalommal buzgólkoduak vizsgálui és igy az arany igazságot napfényre hozni. — Sorakozzunk hát mindannyian ez utóbbiak zászlója alá, s lankadatlanul előre haladva irtsunk ki minden tévest, minden babonást! Bedö József egyetemi polgár. Politikai szemle. A bécsi alkotmánybizottság albizottságának jelentése a galicziai resolutió tárgyában oda nyilatkozik, hogy gali cziára nézve kivétetnek a reichsratli törvényhozása alól a kereskedelmi, illeték megszabási, hitelintézeti, biztositó társulati ügyek, valamint a bankok — kivévén a jegybankokat — mindez azonban a birodalmi törvények által előirt formák figyelembe vételével történik. Továbbá megnyeri Galiczia a törvényhozást a népiskolák, gymnasiumck, egyetemek, rendőri bűnügyek, to- lonczozás, gyámság, telekkönyvek, békebiróságok s az első és másod folyamodásu politikai közigazg. hatóságok fölött. Ezeken kívül külön minisztert és a legf. törvény- I széknél külön senatort nyer Galiczia ; kap továbbá a birodalmi budgetbüi óvenkint egy átalányösszeget közoktatási és közigazgatási czélokra, a korábbi budgetben e czélokra fordított összegek arányában, mely összeg azonban minden öt évben revisió alá vétetik. A galicziai képviselők nem vehetnek részt" a Teichs - rath tanácskozásaiban, lia oly tárgyak vannak napirenden, melyek Galicziát illetőleg a galicziai törvényhozás alá tartoznak. E törvény érvénybe lép a gal. országgyűlés ösz- szeülésével. A jelentés hallgat arról, vájjon közvetve, vagy közvetlenül választatnak-e a galicziai képviselők. — E törvény elfogadása a gal. országgyűlés részéről a ruthenek kimaradása miatt kétes. Berlinben a román vasúttársaság és felügyelő tanács e hó 10 én kötött végleges szerződést Stroussberg- gel, melynek értelmében ez utóbbi most mindjárt négy, és további öt óv alatt még két milliót fizet, mely utóbbi összegért 5°/0 kamatot fizet s biztosítására kifogástalan ga- rantiákat nyújt. Az 1871 január 1-én és apr. 1-én lejárt szelvények a szerződés formális aláírása után fizettetnek ki Bukarestben. Madrid ban attól lehet tartani, hogy a ropublká- nusok az egész országban felkelnek; Castelar állitólg kiáltványt bocsátott ki elv társaihoz. V e g у с s. (A hazai magjai* és román nyelv) nagyobb mérv- beni terjesztése végett alólirttak 1872 február 9-kén egy társaskörben elhatározták egy oly egylet alakítását, melynek tagjai „becsület szóra“ magukat arra kötelezik, hogy magyar és román hazafiak, ha együtt bárhol is találkoznak és értekeznek: ezt más nyelven, mint magyar vagy román nyelven, nem tehetik. Minden tagja az egyletnek, ki ezen fogadalmát áthágja, illetőleg ki más mint magyar vagy román nyelven beszél, minden idegen szóért 20 krt tartozik fizetni az egylet pénztárába. Az egylet következő tagokból alakult meg: 1. Almásán Dávid, brassói román gymnas. prof. 2. Popia János, „ „ „ 3. Dobrán János, brassói román tanitó. 4. Teörök Károly, hosszufalusi királyi aljárás- biró. — 5. Verza Alexe, hosszufalusi román tanitó. 6. Verza Jeromos, hosszufalusi román pap. 7. Roskuletz V о i к u, hosszufalusi birtokos. Az egyletnek elnöke: Almásán Dávid. „ pénztárnoka: Teörök Károly. „ jegyzője: Verza Alexe. A begyüli birsági pénzek (büntetések) összege min- j den évben magyar és román к ö n у v о к vásárlására fog fordittatni, melyek egy Ilosszufaluban alapítandó magyar és román olvasó egylet számára fognak adatni. Az egyletbei belépést illetőleg bejelentés történhetik akár az elnöknél. akár pedig a pénztárnoknál vagy jegyzőnél. (Kegyelet oltára.) Dimitrievics Miklós bács-bodrog- megyei tanfelügyelő fölhívta a közönséget, hogy Eötvös nevére alapítványt tegyenek, melyből aztán szegény tan- ' köteles gyermekek segélyeztetnének. Ez alapítványok létrehozása czóljából Szabadka város közönsége 2 000, Zenta ; város képviselősége 560, Veprovácz község képviselősége I 100, Csávoly község 3 7 frt. 50 kr. Feketehegy községe pedig 718 frtot adományoztak. Ennek folytán a közoktatási minisztérium a nevezett községeknek köszönetét nyilvánítja. Bizony szebb és méltóbb emléket nem emelnek sem egyesek sem testületek a boldogultunk, mintha nevére oly alapítványokat tesznek, melyeknek ezéja a szellemi haladást a szegényebb sorsunkra nézve is lehetöve tenni. Egy ily alapit- i vány sokkal többet mond mint egy óriási szobor. (Nevezetes dohányzó egyéniségek.) Egy kuiöncz utána járt, hogy hány nagy ember szerette a dohányt — I hány nem. Jonson, e művészetben nagy miiértö volt. Hobbes, ebéd után számtalanszor pipára gyújtott. Milton lefekvés előtt mindig egy pohár vizet ivott s egy pipa dohányt szívott. Néwton Izsák, akkor is dohányzott Woolsthorpi kertjében, midőn az a nevezetes alma leesett. Addison minden órában pipázott. Fielding pipázott és bagózott. Shelley, Wordsworth és Keat solia sein dohányoztak. Coleridge, midőn az opium használásával felhagyott, nagy tubáko3 lett. Campbell is szerette a pipát. Scott Walter : ebéd után rendesen egy pipát szívott ki, s ha utazott a kocsiban, folytonosan dohányzott. Byron a dohányzás élvezetéről verset is irt Goethe és Shakespeare nem dohányoztak. Tennyson szintén nagy dohányos. Dickens, Ter- rold és Thackeray mind pipáztak. Moore Tamás nem szerette, átalában az irr férfiak kevesebbet dohányoznak mint az angolok. Wellington épen nem állhatta még a szagát sem. Peel szintén ki nem állhatta. Disraeli, kivált ifjabb korában szerette a hosszuszáru pipát, de később „a szerelem sírjának“ nevezte. (Egy llj Rolscilield.) Fogaraebán egy Isaky Náthán
