Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-02-15 / 13. szám

50 Brassó, 1872. febr. 10. A ^Kelet“ febr. 10-iki száma megjegyzé­seket tesz lapunk 10-ik számának vezérczikké- re ; egyszersmind megragadja az alkalmat saját álláspontját kifejteni a román activistákkal szem­ben. — Л „Kelet“ kijelenti ez alkalommal, hogy azon czikkét, a mely ellen mi felszólaltunk, mi- > vei a román activistákat ép úgy megtámadta, mint a 'passivistákat, — egyik román munka­társa irta. Részéről kifejti, hogy az activistáktól min­den jót remél a hazafias működés terén és óhajt­ja, hogy mentői elébb minél üdvösebb actióba kezdjenek. Hazafiui örömmel vesszük tudomásul, hogy elvileg nincs különbség a mi álláspontunk és a „Keleté“ közt a románokkal szemben ; épen azért nem szellőztetjük a mellékkérdésekre vo­natkozó némely nem osztott tételét. Erős meggyőződésünk, bogy az őszinte jóakaratnak és bizalomnak azon hangja, melyet most használ t. laptársunk a románokkal szem­ben, a legóhajtottabb eredményeket fogja te­remni a magyar és román nemzetiség egyetér­tésére s ezáltal hazánk emelkedésére, — mihelyt átalánossá lesz és tetteinkben is kölcsönösen nyilvánulni fog. A románok megnyerhetők, mert hazánk fennállása ép úgy életérdek rájok, mint ránk nézve. Ha pedig ők megnyeretnek, nem fenyeget­het többé nagy veszélylyel a hazánkbeli kisebb nemzetiségek netalán bekövetkezhető nyugta­lankodása sem. Sepsi-Szent-György, 1872, febr. 6 áll. A magyar kormány mindjárt működésének kezdetén két megnyerő ténynyel kívánta megörvendeztetni a szé- kclységct, t. i a revindikalt havasok visszaadása és a lóbe­szerzési alapnak oskolai czélra lett elhelyezésével. Azonban a lóbeszerzési alap hová fordítása körül, midőn tanácsadói elhitették, miszerint ezen összegnek os­kolai czélokra kötelezett fordításával egy szent eszme va- lósittatott; midőn azt gondolta, hogy közkívánatot teljesí­tett : kénytelen volt a nagy visszatetszést tapasztalni; — visszatetszést, melyet a szent czóllal szemben az állított jogosultság megtagadása, s a közkívánat ellen az érdekel­tek meghallgatásának mellőzése szült. — Ezen jelenség, hogy jótékonysága elégiiletlenség- gel fogadtatott, — visszatetszett a kormánynak is. Panasz, panaszt ért. — S mert nemcsak meg nem adatott, de el sem ösmertetett a jogosultaknak ezen va­gyon felett lehető rendelkezési szabadsága, és mivel ezen nézet pártolást talált Háromszék bizottmány-gyűlésén, s mert talán jogtalanul is avatkozott ezen kérdésbe hatás­körénél fogva azon testület, melyben a túlnyomó több­ség volt nemes: lábbra kapott a bit: „az urak nem akar­ják ; az urak ellenzik , bogy a székelység saját pénze felett rendelkezhessék.“ — A vagyon kérdése egyébiránt is feltékenynyé tesz. Nálunk barátból elleuséget csinált. A nemességet úgy néz­ték mint osztályuk roszakaróit, kikkel szemben ösztönszerii- leg sorakoztak ök, az érdekeltek. — A különbség élesebb lön. — A sértett jogérzet nem tudta kifejezni magát, és a rajta elkövetett méltatlanságért úgy vélt elégtételt sze­rezni, ha mást is azon hajóba ránt, — s mert a sérelem eny­hül ha mást is bajban lát: kezdék emlegetni: oszszúk fel, adják közczélra a földesurak valamiut a jobbágyok is a kapandó kárpótlásokat. Ezen feszegetett s nyíltan hirdetett eszme, megint osztály ellen irányozva, hasonlólag vagyont érdeklöleg fél­tékennyé tette az illetőket. Az érintett mozgalom folytán, tömörülésre és ellen­állásra érzi magát felhiva a volt jobbágyság. így, minden komoly ok nélkül, mint külön érdekelt testület előállott a harmadik kaszt, s ma él, mint külön osztály. — El, táp­lálkozva féltékenységből, hizlalva irigység és bizalmatlan- 1 ság által ! — Ha csak ennyiből állna a kérdés; ha a szétszaka- j dást szító okok ennyiben megszűntek volna: még csak „hagyjáu !“ De ott vaunak a mindennapi jelenségek: az úrbéri viszony megszüntetése okából élére állított kérdó-1 sek. — Az erdő, legelő, korcsmárlási, faizási jogok ará­nyosítása körüli eltérő nézetek ; a tájékozatlanság, mely a bíróságok és az érdekelt feleknél mutatkozik ; az egyönte­tűség hiánya; eltérő és ellentmondó intézkedések; a kü- lömbözö felfogás : ki tekintessék birtokosnak ; az egyenlő jogosultság kérdése, volt nemes, és volt katonák közt; az illeték kiszabása ezek részére s az 1848 év után tekin télyes vagyont szerzett jobbágyok számára, mint a min­dennapi életben ismétlődő vagyon érdekek, fokozzák s nö­velik a távolodást, — annál inkább, mert ezen esetükben nem személyek, hanem volt és már újból létesült osztá l}ok állnak egymással szemben. A közel kilátásba tett községek rendezése uj anyag: pártok helyett osztályok alakulására! Minthogy a községi képviselet kezébe van letéve az önkormányzati jog gyakorlása, a már érintett vagyonérde- ket mindenik osztály veszélyeztetve látván s maga részére kizsákmányolni akarván : osztály szerint alakulnak a pár­tok. — E kérdés osztályokra bonlá az egyes községeket. A tüzet tápláló hamis próféták pedig gomba számra szület­nek, mindenik osztálypárt élén, éles torkú szájliösök mata­dorkodnak. Mi történt a közeli megyerendezésekor némely je­löltek kihagyásával, s kik ennek okai: a napi sajtó tár­gyává lön. — Hogy ily tények megboszulják magukat, oly természeti folyománya az eseményeknek, mint bizo­nyos, hogy a nappalt éjjel váltja fel. Ezért hálát nem szavazunk a lecsilapitandó kedé­lyek felizgatóinak, azt se bánnók, ha a felhívott harag boszuja rajtuk keresne kielégítést. — De ök reánk — több meg nem érdemlettre -— hozák a vihart. Azonban, most az a feladat : miképen csilapitsuk le, hogy értsük meg egymást s azon érdekközösséget, melyet e tiszta magyar helyiségnek nem megtámadni, de védenie kell. — D. Veres Gyula. Brassó, febr. 13. Lapunk múlt számának azon közleményé­re, melyben megrovólag emlittetik, bogy Onitiu pótbiró ur a sepsi-szt-györgyi törvényszék kö­rében román nyelvit jegyzőkönyvet vett föl, — neheztelő megjegyzéseket hallottunk. Mindenek előtt ki kell jelentenünk, hogy azon közlemény hozzánk jogtudományban jár­tas és eddig hitelesnek tapasztalt egyén által a helyszínéről küldetett be. Mi minden vidéki tudósitás hitelességének utána nem járhatunk; épen azért lapunk min­dig nyitva áll tárgyilagos czáfolatoknak. Hanem a neheztelés még nem czáfolat. Lehet egy eset, melyben Onitiu urat tör­vényeink szerint is méltatlanul érte a megrovás, az t. i., ha valamely félnek határozottan kifeje­zett kivánatára kihallgatási jegyzőkönyvet vett föl románul. Ha igy van, akkor készséggel visszavonunk minden megrovást. Mint azonban kérdéses czik- künkben is kifejeztetett, ezen eset nem látszott valószínűnek azon körülmény folytán , hogy Háromszéken a g. keleti és g. kath. vallása la­kosok anyanyelve is rendszerint a magyar. A neheztelő urak jól teszik, ha ezen körülményt : világosítják föl. növekedik, kik az igaz utón szerzett ismereteiket jelesnél jelesebb könyvekben összefoglalva, mindenkire nézve le­hetővé teszik a természetet, annak ei’öit és tüneményeit ismerni. S igy végre kedves olvasó megérkeztünk lépcsőnk legmagasabb régiójába, hal a tudomány valódi emberei honolnak, kik a természetet és ennek törvényeit komoly, urnyedetlen szorgalommal buzgólkoduak vizsgálui és igy az arany igazságot napfényre hozni. — Sorakozzunk hát mindannyian ez utóbbiak zászlója alá, s lankadatlanul előre haladva irtsunk ki minden tévest, minden babonást! Bedö József egyetemi polgár. Politikai szemle. A bécsi alkotmánybizottság albizottságának jelentése a galicziai resolutió tárgyában oda nyilatkozik, hogy gali cziára nézve kivétetnek a reichsratli törvényhozása alól a kereskedelmi, illeték megszabási, hitelintézeti, biztositó tár­sulati ügyek, valamint a bankok — kivévén a jegyban­kokat — mindez azonban a birodalmi törvények által elő­irt formák figyelembe vételével történik. Továbbá megnyeri Galiczia a törvényhozást a nép­iskolák, gymnasiumck, egyetemek, rendőri bűnügyek, to- lonczozás, gyámság, telekkönyvek, békebiróságok s az első és másod folyamodásu politikai közigazg. hatóságok fölött. Ezeken kívül külön minisztert és a legf. törvény- I széknél külön senatort nyer Galiczia ; kap továbbá a biro­dalmi budgetbüi óvenkint egy átalányösszeget közoktatási és közigazgatási czélokra, a korábbi budgetben e czélokra fordított összegek arányában, mely összeg azonban minden öt évben revisió alá vétetik. A galicziai képviselők nem vehetnek részt" a Teichs - rath tanácskozásaiban, lia oly tárgyak vannak napirenden, melyek Galicziát illetőleg a galicziai törvényhozás alá tar­toznak. E törvény érvénybe lép a gal. országgyűlés ösz- szeülésével. A jelentés hallgat arról, vájjon közvetve, vagy közvetlenül választatnak-e a galicziai képviselők. — E törvény elfogadása a gal. országgyűlés részéről a ruthenek kimaradása miatt kétes. Berlinben a román vasúttársaság és felügyelő tanács e hó 10 én kötött végleges szerződést Stroussberg- gel, melynek értelmében ez utóbbi most mindjárt négy, és további öt óv alatt még két milliót fizet, mely utóbbi összegért 5°/0 kamatot fizet s biztosítására kifogástalan ga- rantiákat nyújt. Az 1871 január 1-én és apr. 1-én lejárt szelvények a szerződés formális aláírása után fizettetnek ki Bukarestben. Madrid ban attól lehet tartani, hogy a ropublká- nusok az egész országban felkelnek; Castelar állitólg kiáltványt bocsátott ki elv társaihoz. V e g у с s. (A hazai magjai* és román nyelv) nagyobb mérv- beni terjesztése végett alólirttak 1872 február 9-kén egy társaskörben elhatározták egy oly egylet alakítását, mely­nek tagjai „becsület szóra“ magukat arra kötelezik, hogy magyar és román hazafiak, ha együtt bárhol is ta­lálkoznak és értekeznek: ezt más nyelven, mint magyar vagy román nyelven, nem tehetik. Minden tagja az egy­letnek, ki ezen fogadalmát áthágja, illetőleg ki más mint magyar vagy román nyelven beszél, minden idegen szóért 20 krt tartozik fizetni az egylet pénztárába. Az egylet következő tagokból alakult meg: 1. Almásán Dávid, brassói román gymnas. prof. 2. Popia János, „ „ „ 3. Dobrán János, brassói román tanitó. 4. Teörök Károly, hosszufalusi királyi aljárás- biró. — 5. Verza Alexe, hosszufalusi román tanitó. 6. Verza Jeromos, hosszufalusi román pap. 7. Roskuletz V о i к u, hosszufalusi birtokos. Az egyletnek elnöke: Almásán Dávid. „ pénztárnoka: Teörök Károly. „ jegyzője: Verza Alexe. A begyüli birsági pénzek (büntetések) összege min- j den évben magyar és román к ö n у v о к vásárlására fog fordittatni, melyek egy Ilosszufaluban alapítandó magyar és román olvasó egylet számára fognak adatni. Az egy­letbei belépést illetőleg bejelentés történhetik akár az el­nöknél. akár pedig a pénztárnoknál vagy jegyzőnél. (Kegyelet oltára.) Dimitrievics Miklós bács-bodrog- megyei tanfelügyelő fölhívta a közönséget, hogy Eötvös nevére alapítványt tegyenek, melyből aztán szegény tan- ' köteles gyermekek segélyeztetnének. Ez alapítványok lét­rehozása czóljából Szabadka város közönsége 2 000, Zenta ; város képviselősége 560, Veprovácz község képviselősége I 100, Csávoly község 3 7 frt. 50 kr. Feketehegy községe pedig 718 frtot adományoztak. Ennek folytán a közoktatási minisztérium a nevezett községeknek köszönetét nyilvánítja. Bizony szebb és méltóbb emléket nem emelnek sem egye­sek sem testületek a boldogultunk, mintha nevére oly alapít­ványokat tesznek, melyeknek ezéja a szellemi haladást a sze­gényebb sorsunkra nézve is lehetöve tenni. Egy ily alapit- i vány sokkal többet mond mint egy óriási szobor. (Nevezetes dohányzó egyéniségek.) Egy kuiöncz utána járt, hogy hány nagy ember szerette a dohányt — I hány nem. Jonson, e művészetben nagy miiértö volt. Hob­bes, ebéd után számtalanszor pipára gyújtott. Milton lefek­vés előtt mindig egy pohár vizet ivott s egy pipa dohányt szívott. Néwton Izsák, akkor is dohányzott Woolsthorpi kertjében, midőn az a nevezetes alma leesett. Addison minden órában pipázott. Fielding pipázott és bagózott. Shelley, Wordsworth és Keat solia sein dohányoztak. Co­leridge, midőn az opium használásával felhagyott, nagy tubáko3 lett. Campbell is szerette a pipát. Scott Walter : ebéd után rendesen egy pipát szívott ki, s ha utazott a kocsiban, folytonosan dohányzott. Byron a dohányzás élve­zetéről verset is irt Goethe és Shakespeare nem dohá­nyoztak. Tennyson szintén nagy dohányos. Dickens, Ter- rold és Thackeray mind pipáztak. Moore Tamás nem sze­rette, átalában az irr férfiak kevesebbet dohányoznak mint az angolok. Wellington épen nem állhatta még a szagát sem. Peel szintén ki nem állhatta. Disraeli, kivált ifjabb korában szerette a hosszuszáru pipát, de később „a szere­lem sírjának“ nevezte. (Egy llj Rolscilield.) Fogaraebán egy Isaky Náthán

Next

/
Oldalképek
Tartalom