Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-12-27 / 103. szám
410 állam hatalma alatt с.чак a kerületek jogait gyakorolhatja, a kerületeken felöl pedig csak az államét, létele tehát vagy a kerületet vagy az államét teszi feleslegessé, vagy mind a kettőt jelentékenyen megcsonkítja. Hogy az állammal valóban igy tesznek a szászok, mutatja a 12 pont s hogy a kerületekkel is igy fognak tenni, nem forog fenn kétség. A negyedik pont kimondja, hogy a képviseleti testületeket általán és kizárólagosan választások eredményezzék. Folytatólag: a választási jog lehető kiterjesztése mellett a birtokra a szellemi és erkölcsi képességre illő tekintet fordittassék s eleje .vétessék a hátrányoknak, melyek a képviselőtestületek tagjainak aránytalan nagy számából keletkeznének. Pl pont ismét egy az ország minden részében alkalmazott törvényt csonkit meg; kijelentvén ugyanis, hogy a képviselőtestületeket kizárólag választások eredményezzék, ezzel a Királyföldről kitiltja a virilis intézményt. Ez is tanúsága, mennyire tekintik a szászok magukat egyenlőnek az ország többi lakásaival ; 200 ezer emberre nézve e szerint, hatálytalanná kellene, hogy legye az országgyűlés a törvényt, mely 15 millió embert kötelez. E czikkm'^ azonban azt is tekintetbe kell vennünk, hogy a szász egyetem e pontok indokolásában határozottan tiltakozik az ellen, hogy a Királyfold rendezéséről hozandó törvény tovább terjeszkedjen, mint о 12 pont maga. A mig tehát az országgyűlés a községi törvényben részletesen rendelkezett a képviselőtestületek megalkotásáról stb., a szászokra nézve csak a fennebbi általános elvet mondhatja ki, csak egy az országban már élő törvény intézkedését kell hogy felfüggessze, pár száz ember számára, mivel a részletezést az egyetem magának tartja fenn. De mi nem fér a fenn érintett általános elv alá ? Ilol a képviseltek száma, a választók jogai? Hisz ez utón akár azt is kimondhatná az ismert szász bureáucraticus clique, hogy kép viseleti tag csak telivér szász lehet! (Folytatása következik.) A szász 12 pout indokolása. Nagyniéltóságu miniszter ur! Már az 1868-ik évi XLIII. törv. ez. 10-ik §. is tisztán mondja (Erdély Magyarországgal levő egyesítésének részletes szabályozásáról) miszerint a Királyföld (fundus regius) egyes széke, kerülete és városa belkezclésének biztosítása, valamint képviselőségének szervezése és a szász nemzeti egyetem joghatásköre egy külön ez ügyben alkotandó országgyűlési törvénynek tartatik fenn; a 11. §-ban egyidejűleg azon’elv van ki mondva, „hogy a szász nemzeti egyetemnek (universitás) az 1791. évi XIII. érd. t. czikkben kijelölt hatásköre a legfőbb felügyeleti jog fenntartása mellett, melylyet a felelős magyar minisztérium ö felsége a király nevében gyakorolt, .ezutánra is meghagyatik ; azon különbséggel azonban, hogy az egyetemi gyűlés, a törvényke zési eljárásban bekövetkező változások miatt semmi tör.- vényhatósági Ítéletet nem hozhat.“ Magyar- és Erdélyország egyesítésének ezen alaptörvényével megegyezöleg érintlenül hagyta az 1870. évi XTJT. t. ez., mely a helyhatóság rendezéséről szól — a Királyföld székeit kerületeit és városait, nem különben a szász egyetem jogkörét is, és csak is a 88. §-ban előforduló következő helyre szorítkozott: „A Királyföld rendezéséről az 1868. XLIII t. ez. 10. §-sa szerint egy külön törvény fog rendelkezni.“ Mig azonban az előbb említett 1870. XLII. t. ez. alapján, a haza egyéb helyhatóságainak szabályozásai és az ezzel egy elválatlan egészet képező 1871. évi XVIII t. ez. értőimében a helyhatóságokban és egyes községekben a szervezés már megtörtént, addig a Királyföld még mind várja a rég ígért törvényt, mely lehetségessé tegye helyhatóságának és községeinek rég és hon óhajtott reformját. Nem csak a dolgok halmaza volt ezen halasztga- tásoknak oka, mely a kormányt és országgyűlés tetterejét az állami élet minden részében egyszerre vette igénybe. .Дг ok kétségkívül nagy részt magában a Királyföldön előforduló nehézségekben rejlik és kereshető — megvalljuk — maga a Királyföld lakóinak nézetkülönbsége is a Királyföld rendezése felett, késleltette az ügyet. A fennálló törvény bölcs méltánylása, de különösen a szász nemzeti egyetem hatáskörének egyidejű biztosítása mellett elhatározta az unióról szóló törvény (1868. XT ITT- 10. §.), midőn a minisztériumot megbízta hogy az országgyűlés elé törvényjavaslatot terjesszen a Királyföld szervezését illetőleg, — az „illetők kihallgatását. “ Eziál.tal biztosíttatott egyrészt a Királyföld kerületei képviselőinek a szász nemzeti egyetemen azon jog, miszerint helyhatósági intézményeik törvényes kikepe- zésére közreműködjenek, másreszt azonban kötelességükké tétetett részükről semmit sem mulasztani el, hogy úgy saját, mint a szász nemzet kívánságai és követelései, valamint hely hatóságuk és község igazgatásuk reformjának tartalmáról a magas kormány és országgyűlés teljes képpel bírjon. Hogy ezen kötelességnek mindeddig csak kis mértékben lehetett eleget tenni, egyrészt maga a dolog természetében fekszik, meg vagyunk azonban győződve hogy nagyobb részt az ügy megoldásának halogatása okozta azt. Nem sokára a XLIH. t. ez. szentesítése és kihirdetése után 1870-ben excellenciád elődje az akkori belügyminiszter 1870 évi nov. hó 18-án 2753 sz. alatt leérkezett magas leiratban felszólította a legközelebb ösz- szegyülendö szász nemzeti egyetemet, hogy ez mielőbb terjesztené fel véleményét a Királyiöld szervezése ügyében. Ez intézkedés okadatolását találja a már fenn idézett 1870 évi XL11 t. ez. 88. §. zármondatában, valamint az 1868. XLIII. t. ez. 18. §-ban előforduló határozatnak megfelelő nyilatkozatban : hogy ö nagyméltósága a nfiniszter ur az illető törvényjavaslat összeállítása előtt, a Királyföld mi módon és mikénti szabályozása ügyében a szász nemzeti egyetem véleményét is meg kívánja hallgatni. Ezen jóakaratu és a törvényben tökéletesen ok- adatolt felszólitás azonban fájdalom még nem talált a Királyföldön azon megfontolt elhatározásra, mely az egyetem nyilatkozatának érleltségéről, tökéletes szilárdságáról minden oldalra kezeskedhetett volna. Az iránt nem volt kétség, hogy a szász helyhatóság és községrendezésnek nem csak egy abstract refomja forog fen, hogy a feladat nem csak a beljavitásban, hanem ezen kivid és kiválóan a sajátos szerves intézmények összefüggése által egy nagy és korszerű alak után küzdő államegész alakításában áll. A fölött azonban, hogy mely mód és a javításoknak mely mértéke egyez meg az állam mai követeléseivel, a vélemények akkor még eltértek, talán a Királyföldön nagyobb mértékben, mint bárhol a magyar államban, mivel a községi ügyek a helyhatósági ügyekkel elválaszthatlanul össze voltak olvadva. Akkor azonban, midőn az egyetem a Királyföld szabályozása tárgyában véleményadásra felszólittatoít, az 1871-dik évi XVIII törvényezikk (a községek rendezéséről) még nem létezett. Az 1871, jan. hó 10-én összegyűlt szász nemzeti egyetem bű tükre volt a Királyföld lakói eltérő nézeteinek. Kölcsönös felvilágosítás és kiegyezkedés helyett az egyetem e tanácskozásai egymásra halmozták az el nem hárított ellentéteket, melyek az utolsó eszköz, a szavazás által külsőleg ugyan eldöntve, belsőleg azonban megoldva semmi esetre sem valának. s igy történt tehát, hogy végre három egymástól különböző javaslat került megszavazás végett szőnyegre, mindhárom a Királyföld szabályozását illetőleg; az egyik csak 7 szavazatot nyert, a második javaslat 43 szavazó közül 20-at nyert részére ; a harmadik végro 23 szavazattal 20 ellen ; többséget nyert. iSöt még ezen többség közül is jelentettek be egyes külön vélemények az egyes határozatok ellen, melyek részben meg is vitattattak. Alázatos fel- terjesztésében tehát a szász nemzet 1871. niárc. hó 29. 458 egyet. sz. a. felküldötte nagyméltóságodhoz nem csak szótöbbség által határozottá emelt, hanem a kis-1 sebbséget meg illető jogméltánylásával, a már két kis-1 sebbségben maradt javaslatot is. Ez ügy menete maga már részünkre elegendő magyarázati ok arra nézve, hogy miért nem volt Excellenciád képes a Királyfold szabályozását illető törvény- javaslatot azonnal az országgyűlés elé terjeszteni. Minél lelkiismeretesebben fogja fel valamely kormány liivata Iának felelős kötelmeit, annál óvatosabban szokta megvizsgálni, hogy az a mit törvénynyé emeltetni akar, létének belső kezességével valóban bir-é, de különösön I hogy a leendő törvény a lehető osztatlan tetszésben^ fog-e azok részéuöl találkozni, a kik számára első vo- j nalban készül. Hogy a bárom javaslat ellen tett tartalma, ilyes ; kezességet és megelégedést biztosíthatni alig lesz képes, ■ Excellenciád államférfim belátását bizonyára nem ke-, rülte ki. Ha azonban a bárom, az egyetem kebelében keletkezett javaslatunkfeládatát nem sikerült közvetlenül ; teljesíteni, úgy még is őket illeti az elvitázhatian érdem ' hogy az egyes véleménykülönbségeket a királyföld sza- j bályozása felett némileg összhangba hozták, és ezúttal j a reformnak utat törtek. Az utolsó egyetemi-gyűlés j javaslatát a Királyföld csaknem minden városa és kerülete tüzetesebb vitatkozás tárgyává tette; a napi sajtó éber figyelemmel kisérte, és az 1871. XV Hl. t. ez. alkotása valamint a fővárost illető törvény előmunkálatok óta, ismét egy és ugyanazon gyúpontba kezdettek a tisztább és helyesebb meggyőződés sugarai gyűlni. A I mi két évvel ez előtt még kivihetetlennek látszott, ma már örvendetes tény. A most ülésező szász egvetem tagjai küldőik nézeteivel, valamint maguk egymás közt, a szász halyhatósági község szervezési kérdés megoldásában, alapelvileg tökéletesen megegyeznek, A kiegyezkedés s az egymással'*) eredetileg ellén- 1 tétes nézetek egybeolvadásának természetében fekszik hogy az uj fogalmak a kiegyeztetésben egybefolyó erők középirányzatában mozog. Míg az utolsók kölcsönösen hatnak egymásra, mind- nyajan elhatározókig- működnek közre az uj alakulat formájára és irányzatára de ez összeköttetésben elvesztik az előbb magába bevégzett s kizárólagos érvényre törekvő természetüket. A ma már a szász nemzetnek alapelvileg megegyező meggyőződése saját helyhatóságaik és községeik reformját illetőleg az .1871. évi egyetemi gyűlésben képviselt nézetek eredménye, de ép ezért egyet sem vett fel az utóbbiak közül, egyet sem vett fel magába változatlanul. A többség által létrehozott javaslat ép oly ke- vésbbé tiszta kifejezése a királyfold kívánalmainak és követeléseinek, mint a két kisebbségben maradt javas- vaslaté. Egyrészt a Királyföld egyes kerületei; másrészt pedig a magas' kormány és a törvényhozás iránti kötelesség sürgeti e szerint az alázattal alólirt szász nemzeti egyetemet következő tiszteletteljes nyilatkozatra: A Királyföld érvényes szabályozása, a már tisztába hozott és egyesített kívánságok és követelések szempontjából, sem a múlt év nuirez. 29-én 458;-egyct. sz. a nagyméltóságodhoz legalázatosabban felterjesztett javaslat, sem pedig az Ugyanekkor kisebbségben maradt és egyidejűleg felterjesztett javaslatoknál fogva nem lenne ajánlható, mert milicien ilyen említett három javaslatra fektetett egyoldalú törvény az összes Királyföld lakói nem csak egy része, hanem az egész nemzet meggyőződésével jönne ellentétbe. Méltóztat Excellentiád megengedni, hogy nyilatkozatunkban az előre kibocsátott negativ részszel szembe állíthassuk : Melyek azon tisztázott és egyesitett kívánalmak és követelések, melyeket a szász nemzet a szász helyhatóság és község - szervezés küszöbön álló törvényes reformjához köt? Legyen szabad ezeket a következőkben legjobb lelkiismeretűnk szerint pontonként Nagy méltóságod magas megfontolására bizni. (Itt következik a közlött 12 pont.) Az alázattal elörebocsátott pontok utolsója mutatja miszerint az alázattal alólirt szásznemzeti egyetem véleménye abban öszpontosul, hogy azon törvénynek, mely a Királyföldet szabályozná, a fenn elősorolt alaptételek megállapítására kellene szorítkoznia (I—XII) a tovább, kivitel azonban a helyhatósági törvényhozásra bizatnéki Ezen eljárás számtalan okokból volna ajánlható melyek közül legyen szabad nehányat megemlítenünk. Alaptétele az észszerű állam-törvényhozásnak, hogy szabályszerű működései közt többet ne vegyen mint a mennyit a dolog maga vagy az állam érdekei követelnek. Ezen természetes határvonalnak minden átlépése, a szabályozás tárgyának csak terhes kényszert okoz, az állam és törvényhozásának azonban felesleges terhet. Egy ilyen mindkét irányban egyenlően kártékony áthágás következnék be, ha az állam magos törvény- hozása a Királyföld szabályozásánál ezen sarkelveken tulterjedno. A Királyföld megelégszik ezen sarkelvek biztosításával, mert ezrek egyszersmind azon hatásköröket képezik, melyek közt helyhatósági élete ezentúl forogni fog, és melyek egy úttal létének nélkülöz- hetlen feltételeit is biztosítják. Ezek lehetségessé teszik az egymást elválaszthatlanul feltételező helyhatósági és községi intézmények gyors és teljes kiépítését; kijelölik továbbá mindkét résznek az elinózdithatlan czélpontokat és tért nyújtanak, hogy a századokon át szentnek tartott és a Királyföld alapjellegét képező Individualismus az egyes kerületek és községekben szabadon fejlődhessék. A törvényhozásnak mélyebb beavatkozása a szabályozás egyes apróbb dolgaiba csak is a különös sajátságosság és önkormányzat rovására történhetnék, mely nem sokára azon helyhatósági joggal, melyet a Királyföld századon át, mindég az állam javára de soha ennek kárára majnem korlátlanul gyakorolt, annyival mélyebb és fájdalmasabb ellentétbe jönne, mivel fives gyámnokoskodásra kényszerítő sem belső sem külső okot sehol sem találhatni. E mellett az utóbbi évtizedekben a politikai és gazdászati változások sokfélesége által szokatlan mozgásba hozott körülmények teszik a Királyföldre nézve nagyon is kívánatossá, hogy a további helyhatósági és községi reformokban az ut minden egyes esetben köny- nyen és gyorsan megközelíthető legyen. Minél mélyeb
