Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-12-27 / 103. szám

410 állam hatalma alatt с.чак a kerületek jogait gyakorolhatja, a kerületeken felöl pedig csak az államét, létele tehát vagy a kerületet vagy az államét teszi feleslegessé, vagy mind a kettőt jelentékenyen megcsonkítja. Hogy az ál­lammal valóban igy tesznek a szászok, mutatja a 12 pont s hogy a kerületekkel is igy fognak tenni, nem forog fenn kétség. A negyedik pont kimondja, hogy a képviseleti te­stületeket általán és kizárólagosan választások eredményez­zék. Folytatólag: a választási jog lehető kiterjesztése mel­lett a birtokra a szellemi és erkölcsi képességre illő tekin­tet fordittassék s eleje .vétessék a hátrányoknak, melyek a képviselőtestületek tagjainak aránytalan nagy számából keletkeznének. Pl pont ismét egy az ország minden ré­szében alkalmazott törvényt csonkit meg; kijelentvén ugyan­is, hogy a képviselőtestületeket kizárólag választások ered­ményezzék, ezzel a Királyföldről kitiltja a virilis intéz­ményt. Ez is tanúsága, mennyire tekintik a szászok ma­gukat egyenlőnek az ország többi lakásaival ; 200 ezer emberre nézve e szerint, hatálytalanná kellene, hogy legye az országgyűlés a törvényt, mely 15 millió embert kötelez. E czikkm'^ azonban azt is tekintetbe kell vennünk, hogy a szász egyetem e pontok indokolásában határozottan tilta­kozik az ellen, hogy a Királyfold rendezéséről hozandó törvény tovább terjeszkedjen, mint о 12 pont maga. A mig tehát az országgyűlés a községi törvényben részletesen rendelkezett a képviselőtestületek megalkotásáról stb., a szászokra nézve csak a fennebbi általános elvet mondhatja ki, csak egy az országban már élő törvény intézkedését kell hogy felfüggessze, pár száz ember számára, mivel a részletezést az egyetem magának tartja fenn. De mi nem fér a fenn érintett általános elv alá ? Ilol a képviseltek száma, a választók jogai? Hisz ez utón akár azt is ki­mondhatná az ismert szász bureáucraticus clique, hogy kép viseleti tag csak telivér szász lehet! (Folytatása következik.) A szász 12 pout indokolása. Nagyniéltóságu miniszter ur! Már az 1868-ik évi XLIII. törv. ez. 10-ik §. is tisztán mondja (Erdély Magyarországgal levő egye­sítésének részletes szabályozásáról) miszerint a Király­föld (fundus regius) egyes széke, kerülete és városa belkezclésének biztosítása, valamint képviselőségének szervezése és a szász nemzeti egyetem joghatásköre egy külön ez ügyben alkotandó országgyűlési törvénynek tartatik fenn; a 11. §-ban egyidejűleg azon’elv van ki mondva, „hogy a szász nemzeti egyetemnek (universitás) az 1791. évi XIII. érd. t. czikkben kijelölt hatásköre a legfőbb felügyeleti jog fenntartása mellett, melylyet a felelős magyar minisztérium ö felsége a király nevé­ben gyakorolt, .ezutánra is meghagyatik ; azon különb­séggel azonban, hogy az egyetemi gyűlés, a törvényke zési eljárásban bekövetkező változások miatt semmi tör.- vényhatósági Ítéletet nem hozhat.“ Magyar- és Erdélyország egyesítésének ezen alap­törvényével megegyezöleg érintlenül hagyta az 1870. évi XTJT. t. ez., mely a helyhatóság rendezéséről szól — a Királyföld székeit kerületeit és városait, nem kü­lönben a szász egyetem jogkörét is, és csak is a 88. §-ban előforduló következő helyre szorítkozott: „A Ki­rályföld rendezéséről az 1868. XLIII t. ez. 10. §-sa szerint egy külön törvény fog rendelkezni.“ Mig azon­ban az előbb említett 1870. XLII. t. ez. alapján, a haza egyéb helyhatóságainak szabályozásai és az ezzel egy elválatlan egészet képező 1871. évi XVIII t. ez. értőimében a helyhatóságokban és egyes községekben a szervezés már megtörtént, addig a Királyföld még mind várja a rég ígért törvényt, mely lehetségessé tegye hely­hatóságának és községeinek rég és hon óhajtott re­formját. Nem csak a dolgok halmaza volt ezen halasztga- tásoknak oka, mely a kormányt és országgyűlés tett­erejét az állami élet minden részében egyszerre vette igénybe. .Дг ok kétségkívül nagy részt magában a Ki­rályföldön előforduló nehézségekben rejlik és kereshető — megvalljuk — maga a Királyföld lakóinak nézetkü­lönbsége is a Királyföld rendezése felett, késleltette az ügyet. A fennálló törvény bölcs méltánylása, de különö­sen a szász nemzeti egyetem hatáskörének egyidejű biz­tosítása mellett elhatározta az unióról szóló törvény (1868. XT ITT- 10. §.), midőn a minisztériumot megbízta hogy az országgyűlés elé törvényjavaslatot terjesszen a Királyföld szervezését illetőleg, — az „illetők kihallga­tását. “ Eziál.tal biztosíttatott egyrészt a Királyföld kerü­letei képviselőinek a szász nemzeti egyetemen azon jog, miszerint helyhatósági intézményeik törvényes kikepe- zésére közreműködjenek, másreszt azonban kötelessé­gükké tétetett részükről semmit sem mulasztani el, hogy úgy saját, mint a szász nemzet kívánságai és követe­lései, valamint hely hatóságuk és község igazgatásuk re­formjának tartalmáról a magas kormány és országgyű­lés teljes képpel bírjon. Hogy ezen kötelességnek mindeddig csak kis mértékben lehetett eleget tenni, egyrészt maga a dolog természetében fekszik, meg vagyunk azonban győződve hogy nagyobb részt az ügy megoldásának halogatása okozta azt. Nem sokára a XLIH. t. ez. szentesítése és kihir­detése után 1870-ben excellenciád elődje az akkori bel­ügyminiszter 1870 évi nov. hó 18-án 2753 sz. alatt le­érkezett magas leiratban felszólította a legközelebb ösz- szegyülendö szász nemzeti egyetemet, hogy ez mielőbb terjesztené fel véleményét a Királyiöld szervezése ügyé­ben. Ez intézkedés okadatolását találja a már fenn idé­zett 1870 évi XL11 t. ez. 88. §. zármondatában, vala­mint az 1868. XLIII. t. ez. 18. §-ban előforduló hatá­rozatnak megfelelő nyilatkozatban : hogy ö nagyméltó­sága a nfiniszter ur az illető törvényjavaslat összeállí­tása előtt, a Királyföld mi módon és mikénti szabályo­zása ügyében a szász nemzeti egyetem véleményét is meg kívánja hallgatni. Ezen jóakaratu és a törvényben tökéletesen ok- adatolt felszólitás azonban fájdalom még nem talált a Királyföldön azon megfontolt elhatározásra, mely az egyetem nyilatkozatának érleltségéről, tökéletes szilárd­ságáról minden oldalra kezeskedhetett volna. Az iránt nem volt kétség, hogy a szász helyhatóság és községrende­zésnek nem csak egy abstract refomja forog fen, hogy a feladat nem csak a beljavitásban, hanem ezen kivid és kiválóan a sajátos szerves intézmények összefüggése által egy nagy és korszerű alak után küzdő államegész alakításában áll. A fölött azonban, hogy mely mód és a javításoknak mely mértéke egyez meg az állam mai követeléseivel, a vélemények akkor még eltértek, talán a Királyföldön nagyobb mértékben, mint bárhol a ma­gyar államban, mivel a községi ügyek a helyhatósági ügyekkel elválaszthatlanul össze voltak olvadva. Akkor azonban, midőn az egyetem a Királyföld szabályozása tárgyában véleményadásra felszólittatoít, az 1871-dik évi XVIII törvényezikk (a községek rendezéséről) még nem létezett. Az 1871, jan. hó 10-én összegyűlt szász nemzeti egyetem bű tükre volt a Királyföld lakói el­térő nézeteinek. Kölcsönös felvilágosítás és kiegyezkedés helyett az egyetem e tanácskozásai egymásra halmozták az el nem hárított ellentéteket, melyek az utolsó eszköz, a szavazás által külsőleg ugyan eldöntve, belsőleg azon­ban megoldva semmi esetre sem valának. s igy történt tehát, hogy végre három egymástól különböző javaslat került megszavazás végett szőnyegre, mindhárom a Ki­rályföld szabályozását illetőleg; az egyik csak 7 szava­zatot nyert, a második javaslat 43 szavazó közül 20-at nyert részére ; a harmadik végro 23 szavazattal 20 ellen ; többséget nyert. iSöt még ezen többség közül is jelen­tettek be egyes külön vélemények az egyes határozatok ellen, melyek részben meg is vitattattak. Alázatos fel- terjesztésében tehát a szász nemzet 1871. niárc. hó 29. 458 egyet. sz. a. felküldötte nagyméltóságodhoz nem csak szótöbbség által határozottá emelt, hanem a kis-1 sebbséget meg illető jogméltánylásával, a már két kis-1 sebbségben maradt javaslatot is. Ez ügy menete maga már részünkre elegendő magyarázati ok arra nézve, hogy miért nem volt Excel­lenciád képes a Királyfold szabályozását illető törvény- javaslatot azonnal az országgyűlés elé terjeszteni. Minél lelkiismeretesebben fogja fel valamely kormány liivata Iának felelős kötelmeit, annál óvatosabban szokta meg­vizsgálni, hogy az a mit törvénynyé emeltetni akar, lé­tének belső kezességével valóban bir-é, de különösön I hogy a leendő törvény a lehető osztatlan tetszésben^ fog-e azok részéuöl találkozni, a kik számára első vo- j nalban készül. Hogy a bárom javaslat ellen tett tartalma, ilyes ; kezességet és megelégedést biztosíthatni alig lesz képes, ■ Excellenciád államférfim belátását bizonyára nem ke-, rülte ki. Ha azonban a bárom, az egyetem kebelében ke­letkezett javaslatunkfeládatát nem sikerült közvetlenül ; teljesíteni, úgy még is őket illeti az elvitázhatian érdem ' hogy az egyes véleménykülönbségeket a királyföld sza- j bályozása felett némileg összhangba hozták, és ezúttal j a reformnak utat törtek. Az utolsó egyetemi-gyűlés j javaslatát a Királyföld csaknem minden városa és ke­rülete tüzetesebb vitatkozás tárgyává tette; a napi sajtó éber figyelemmel kisérte, és az 1871. XV Hl. t. ez. al­kotása valamint a fővárost illető törvény előmunkálatok óta, ismét egy és ugyanazon gyúpontba kezdettek a tisztább és helyesebb meggyőződés sugarai gyűlni. A I mi két évvel ez előtt még kivihetetlennek látszott, ma már örvendetes tény. A most ülésező szász egvetem tagjai küldőik nézeteivel, valamint maguk egymás közt, a szász halyhatósági község szervezési kérdés megoldásában, alapelvileg tökéletesen megegyeznek, A kiegyezkedés s az egymással'*) eredetileg ellén- 1 tétes nézetek egybeolvadásának természetében fekszik hogy az uj fogalmak a kiegyeztetésben egybefolyó erők középirányzatában mozog. Míg az utolsók kölcsönösen hatnak egymásra, mind- nyajan elhatározókig- működnek közre az uj alakulat formájára és irányzatára de ez összeköttetésben elvesz­tik az előbb magába bevégzett s kizárólagos érvényre törekvő természetüket. A ma már a szász nemzetnek alapelvileg megegyező meggyőződése saját helyhatóságaik és községeik reform­ját illetőleg az .1871. évi egyetemi gyűlésben képviselt nézetek eredménye, de ép ezért egyet sem vett fel az utóbbiak közül, egyet sem vett fel magába változat­lanul. A többség által létrehozott javaslat ép oly ke- vésbbé tiszta kifejezése a királyfold kívánalmainak és követeléseinek, mint a két kisebbségben maradt javas- vaslaté. Egyrészt a Királyföld egyes kerületei; másrészt pedig a magas' kormány és a törvényhozás iránti köte­lesség sürgeti e szerint az alázattal alólirt szász nem­zeti egyetemet következő tiszteletteljes nyilatkozatra: A Királyföld érvényes szabályozása, a már tisztá­ba hozott és egyesített kívánságok és követelések szem­pontjából, sem a múlt év nuirez. 29-én 458;-egyct. sz. a nagyméltóságodhoz legalázatosabban felterjesztett ja­vaslat, sem pedig az Ugyanekkor kisebbségben maradt és egyidejűleg felterjesztett javaslatoknál fogva nem lenne ajánlható, mert milicien ilyen említett három javaslatra fektetett egyoldalú törvény az összes Királyföld lakói nem csak egy része, hanem az egész nemzet meggyő­ződésével jönne ellentétbe. Méltóztat Excellentiád megengedni, hogy nyilatko­zatunkban az előre kibocsátott negativ részszel szembe állíthassuk : Melyek azon tisztázott és egyesitett kívánalmak és követelések, melyeket a szász nemzet a szász hely­hatóság és község - szervezés küszöbön álló törvényes reformjához köt? Legyen szabad ezeket a következőkben legjobb lelkiismeretűnk szerint pontonként Nagy méltóságod ma­gas megfontolására bizni. (Itt következik a közlött 12 pont.) Az alázattal elörebocsátott pontok utolsója mutatja miszerint az alázattal alólirt szásznemzeti egyetem vé­leménye abban öszpontosul, hogy azon törvénynek, mely a Királyföldet szabályozná, a fenn elősorolt alaptételek megállapítására kellene szorítkoznia (I—XII) a tovább, kivitel azonban a helyhatósági törvényhozásra bizatnéki Ezen eljárás számtalan okokból volna ajánlható melyek közül legyen szabad nehányat megemlítenünk. Alaptétele az észszerű állam-törvényhozásnak, hogy szabályszerű működései közt többet ne vegyen mint a mennyit a dolog maga vagy az állam érdekei követel­nek. Ezen természetes határvonalnak minden átlépése, a szabályozás tárgyának csak terhes kényszert okoz, az állam és törvényhozásának azonban felesleges terhet. Egy ilyen mindkét irányban egyenlően kártékony áthágás következnék be, ha az állam magos törvény- hozása a Királyföld szabályozásánál ezen sarkelve­ken tulterjedno. A Királyföld megelégszik ezen sark­elvek biztosításával, mert ezrek egyszersmind azon ha­tásköröket képezik, melyek közt helyhatósági élete ezen­túl forogni fog, és melyek egy úttal létének nélkülöz- hetlen feltételeit is biztosítják. Ezek lehetségessé te­szik az egymást elválaszthatlanul feltételező helyható­sági és községi intézmények gyors és teljes kiépítését; kijelölik továbbá mindkét résznek az elinózdithatlan czélpontokat és tért nyújtanak, hogy a századokon át szentnek tartott és a Királyföld alapjellegét képező In­dividualismus az egyes kerületek és községekben sza­badon fejlődhessék. A törvényhozásnak mélyebb bea­vatkozása a szabályozás egyes apróbb dolgaiba csak is a különös sajátságosság és önkormányzat rovására történ­hetnék, mely nem sokára azon helyhatósági joggal, me­lyet a Királyföld századon át, mindég az állam javára de soha ennek kárára majnem korlátlanul gyakorolt, annyival mélyebb és fájdalmasabb ellentétbe jönne, mi­vel fives gyámnokoskodásra kényszerítő sem belső sem külső okot sehol sem találhatni. E mellett az utóbbi évtizedekben a politikai és gazdászati változások sokfélesége által szokatlan moz­gásba hozott körülmények teszik a Királyföldre nézve nagyon is kívánatossá, hogy a további helyhatósági és községi reformokban az ut minden egyes esetben köny- nyen és gyorsan megközelíthető legyen. Minél mélyeb­

Next

/
Oldalképek
Tartalom