Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-12-20 / 101. szám
402 évi December hó 31-is bezárólag annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben ezen jogoknak korábban nyert elsőbbségeit elvesztik 5 holott bejelentés mellett ezen jogoknak 1873. évi Januarius 1-jéig nyert elsőbbsége, az ezen telekkönyvi jószágtestekre a most emlitett naptól fogva tulajdoni vagy zálogjogot nyert uj szerzők vagy jelzálogos hitelezők irányában is fonni arad. 4) Azon igények, melyek a volt úrbéri kapcsolat és azzal rokon viszonyok tárgyában, az Erdélyt illető 1854 évi junius 21-én kibocsátott (bírod. törv. lap. LV darab és 151 sz.) nyiltparancs határozatai szerint szabály oztatnak, akár jegyeztettek légyen azok fel a hely- szinelési jegyzőkönyvekbe akár sem, a bejelentésre, vagy igazolásrai felszólításokból, s az ezen hirdetmény folytán tartandó tárgyalásokból kizárvák. 5) A megelőző pontokban kiszabott hirdetményi határidők ellen sem meghosszabbításnak, sem pedig igazolásnak vagy perújításnak nincs helye. (i) A közzétett telekjegyzőkönyvek 1873. évi Januarius 1-től fogva az át. polgári törvénykönyv 321 §. értelmében telekkönyvekkép tekintendők, s vezetendők; s ehez képest a most emlitett naptól fogva az azokba bejegyzett fekvőségekre uj tulajdon—jelzálog — vagy más dologbani jogok, csak az azokbai törvényszerű bé- jegyzés által, s csak az ezen fekvőségekre nézve korábban létezett, és a hirdetvényi határidő alatt bejelentett és igazolt igények sérelme nélkül szereztethetnek, s ruház- tathatnak át más személyekre, vagy szüntethetnek meg. 7) Azon szabályok, melyekhez a felek és bíróságok magukat az ezen hirdetményben kijelelt ügyletek és hivatalos eselekvények teljesítésénél és foganatosításánál alkalmazni kötelesek, az 1870 évi február 5-én kelt igazságügyminiszteri rendelettel kibocsátott erdélyi telekkönyvi rendtartásban (Rendeletek tára 1870. évi I. és H. füzet) foglalvák. 8) Azon hitelezők, a kik valamely átkebelezés által saját átkebelezett vagy átkebelezendő követelésük elsőbbsége tekintetében hátrányt szenvednének: kifogásaikat harmadik személyek irányában is a fentebbi 3-ik pontban kiszabott határidő lefolyta után még hat hónapig és igy 1874. évi JimillS hó vegéig érvényesíthetik, vonatkozzanak bár kifogásaik a követelés valódiságára, megszűntére vagy elsőbbségére. Ezen határidő lefolyta után harmadik személyek irányában ebbeli kifogásaik többé nem érvényesíthetők. 9) A II. alatt felsorolt törvényszékek eljárásukban illető törvényhatóságuk czimerét viselő pecsétet fognak használni. Kolozsvár, 1872. November hó 20-án. Az erdélyi ni. kir. telekkönyvi igazgatóság. A kincstári telepitvények Erdélyben. Erdélyben a „P. N.“ szerint a megyei és vidékbeli telepitvények részint jelentéktelen terjedelmű s leginkább erdőüzem czéljából alapított telepek, részint úrbéri természetűek, vagy legalább ezzel rokonok. Hu- nyad- s Felső-Fehérmegyében van vagy 15 telep, alig 4000 h. területen körülbelül 5000 lélekszámúnak A Naszódvidékén és Brassóvidéken létező telepitvények, különösen az utóbbi helyen a törcsvári uradalomhoz tartozó 12 kalyibás oláh falu, inkább úrbéri természetű legalább a jogviszonyuk megszüntetése felett folyt perek még a volt erdélyi cancellaria előtt mint úrbéri természetűek tárgyaltattak. Legtöbb telepitvényese van Csikszéknek, ide értve természetesen Gyergyót és Kászont is. Itt 23 telep majd ugvanannyi ezer lélekszámúnál rengeteg területen el és barangol. Ezek közül 14 község 16,862 lélekkel 18 ezer 801 kát. hold területen olyan telepitvényes, melynek szerződése nincs, vagy ha van, az hatarozatlan időre szól. A többi csikszéki telepitvények, valamint a háromszékiek is vagy per alatt vannak, vagy határozott időre szólő, vagy valamely más szoros feltételtől függő szerződésre támaszkodnak. Az erdélyi összes telepitvényesek 55 telepen 46306 lelket számlálnak s összesen 58603 kát. hold területet használnak. 0 r s z á g g y ü i é s. A képviselöliáz ülése decz. 12. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök több kérvényt jelent be, miután Széli Kálmán központi bizottsági előadó benyújtja a bizottság jelentését az 1873. évi első negyedében fedezendő államkiadásról és bevételről, s az 54 mii. forintnyi állam- kölcsönről szóló törvényjavaslatok tárgyában. Madarász József a következő indítványt nyújtja, be: Tekintve azt, hogy a magyar kir. kormány azon közös ügyes kiegyezési alapon áll, a melyr alap ellen- ' kezik Magyarország önálló, független állami létével, a nemzetnek történelmi múltjával, jellemével, szokásaivá; hogy a minisztérium az alkotmányos kormányzat egyik alapfeltételét sem bírja, vagy nem akarja érvényesíteni, és az ország kiadásai fedezésére szükséges pénzösszegnek, az ily kormánytól megtagadása a nemzetre csakis üdvös hatást idézne elő : alólirt képviselők kérik a házat, hogy a pénzügyminiszter által kért fölhatalmazást az 1872 év első negyedében viselendő köztelkekre és fedezendő államkiadásokra nézve tagadja meg. Aláírták Madarász József, Csanády Sándor, László Imre, Patay István, Bobory Károly, Német Albert, Mednyánszky Sándor, Ivállay Ödön, Lázár Adám, Vajda János, Csiky Sándor, Majoros István. Ezután harmadszor olvastatik föl a határőrvidék polgárosítása folytán a hadjutalék megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat, mely el is fogadtatván, a főrendekhez küldetik át. A képviselőbe ülése decz. 14. Az országgyűlés mindkét háza ülést tartott. A felsőház ülésének napirendjén ifj. Keglevich István gróf határozati javaslata volt, melyben a közlekedési miniszter felszóllittatni indítványoztatik a vasúti hálózat megállapításáról törvényjavaslat előterjesztésére. Tisza Lajos nyilatkozata után, melyben kijelenté, hogy nemcsak a vasút hálózatra, hanem az összes közlekedési eszközök rendszerének megállapítására vonatkozólag még ezen ülésszak alatt fog egy törvényjavaslatot előterjeszteni, a határozati javaslat elejtetett. A képviselőházban- a kérvények után a jövő év első negyedére adandó pénzügyi felhatalmazásról szóló törvényjavaslat vétetett tárgyalás alá. Széli Kálmán után, ki a központi bizottság nevében a törvényjavaslat elfogadását ajánlá, Simonyi Lajos b. szólt Csávolszky sztizbeszédével szintén az indemnity kérdésében lépett föl; mélyen megalázónak mondja azt, mit a törvényhozás törvényben elrendelni jónak látott, ; hogy t. i. a kormány az állam ingó értékei alapján hi- ; telmüveletet létesítsen. Erre Széli Kálmán alapos számbeli czáfolatba ereszkedett. A szélső bal részéről László Imre és Helfy szóltak, mindkettő a törvényjavaslat ellen. Az ülés végén a jövő hét folyamában követendő sorrend állapíttatott meg. Tisza Kálmán az ez évi ujonczilletékröl szóló törvényjavaslatot nem tartotta tárgyalhatnunk az ixjoncz- jutalék megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat előtt; pártolták e nézetet Várady és Ghyczy. A jobboldal részéről résztvettek a vitában Hollán, Pulszky Ágost, Mihályi és Zsedényi, kik nem tartották indokoltnak Tisza nézetét, utalván a múlt országgyűlés folyama alatt előfordult teljesen azonos praecedensre. A szász nemzeti egyetem ülései. N.-Szeben, decz. 13. Conrád Móricz elnök a mai ülést reggeli 10 órakor megnyitja. A f. évi deczember 4-én tartott ülés jegyzőkönyvének felolvasása s elfogadása után előadó tudatja, hogy szászvárosi követ Bologa Jakab megbízó levelét átnyújtotta, mi az állandó igazoló bizottsághoz utasittatott. Pildner Frigyes a bizottság nevében a megejtett j választás fölötti tudomását bejelenti s annak igazolását j ajánlja, mely egyhangúlag elfogadtatik. Előadó egy az egyetem követe által aláirt javas-, latot közöl, mely az újon kinevezett miniszterelnöknek küldendő üdvözlő felirat haladék nélküli elkészítését javasolja, s ajánlja, hogy e határozatnak azonnali foganatosításával egy öttagú választmány bizassék meg. A javaslat vitatkozás nélkül egyhangúlag elfogadtatik. Zaminer az ötös választmány nevében a medgyesi gazdászati intézetet érdeklő tanítói conferentia indítványairól értesiti az egyetemet. Előadó indítványozza, hogy az emlitett intézet : megnyitása a megállapított tanterv és órarend kellemes tudomásul vétessék. Schulz gondnoknak a rajzolás, felmérés és terepezésbeni oktatásért 800 frt. enge délyeztessék, végre a delegált nemzeti egyetem hatal- maztassék fél a 150 f. úti költség kifizetésére az indítvány elfogadtatik. Előadó az emlitett bizottság nevében dr. Salfenek a medgyesi földmivelési iskola igazgatójának javaslatát hozza szőnyegre egy második főtanitó alkalmazása iránt, magyar nyelv, történelem és földirati tanszékekre. Ezzel kapcsolatban az intézőt gondnokságának egy határozata is előterjesztetett. A szőnyegen levő indítványokhoz Müller Selrneider és előadó szólván, elhatároztatott a Müller által fogalmazandó tanitóképességre vonatkozó pályázati feltételek kihirdetése. A bizottság által előterjesztet gondnokság határozata miután egyes pontjaihoz Bedeus, előadó,iJSchochte- rus, Binder, Macelláriu, Maurer, Schneider és Roll'szó- lottak, minden pontjában Schochteriusnak egy az or- szággyülésre vonatkozó határozati javaslatával egyetemben elfogaatatott. Továbbá Tamtner javaslatára a gondnokságnak eddig tanusitott fáradozásáért egyhangúlag köszönet nyilváníttatott. fechoehterius a 15-ös bizottság nevében jelentést tesz a n.-sinki szék tisztség értesítése felől a szék berethalmi ipariskolájának szervezeti szabályzatát illetőleg. — A bizottság javasolja a szabályzatnak a sinki szék gyűléshez való visszakiildetését, megelégedésének adván kifejezést az ez ügyben eddig tett lépésekért, ily megjegyzéssel azonban, hogy az eltérő pnntok az előadott határozatok szerint lennének megváltoztatan dók, mivel a segélyösszeg csupán ezen feltétel alatt szavaztatik meg a megnyitannó ipariskola számára. A javaslat ellen s szőnyegen forgó szabályrende- lnt mellett hosszabban beszélt Maurer. Előadó a bizottság ajánlatát védelmezte másrészről Zaminer Maurer ellenjavaslatába az ipariskolákra vonatkozó szabályrendelet újra fölvételét látja s minthogy ily javaslat nincs napirenden, a bizottság indítvány elfogadását ajánlja. Szavazásnál Maurer indítványa mellett csak a segesvári képviselők kelnek föl s eképen a bizottság javaslata elfogadtatott. A bizottság azon további javaslata, hogy a kérdéses iskola tanterve annak idején előterjesztessék s a delegált nemzeti egyetem hatalmaztassék fel, hogy a rendelkezési alapból a szabályszerű illetéket a berethalmi ipariskola részére tegye folyóvá — vita nélkül elfogadtatott. Rövid megszakítás után a gyűlés az ötös bizottság tagjait b. Bedeus, Budacker, Ernst, Bologa és Maurer személyében megválasztotta. Az ülés d. u. 1 órakor ért véget. A Királyföld rendezéséről a ,,P. N.“ ezeket írja: A királyföld szervezése sürgőssége nem egyszer volt hangsúlyozva a házban, elismerte e kérdés sürgősségét maga a minisztérium is, s ma már nem vonja ezt kérdésbe sem jobbról, sem balról senki, mert mindenki meg van győződve arról, hogy a királyföld jelenlegi különleges állása, mig egyfelől a szász nemzetnek nem használ, másfelől Magyarország állam-egysége, de különösen az unió consolidására nézve káros hatással van. E tárgyban több rendbeli előtanácskozások tartatnak ; meg volt hallgatva a szász egyetem, s nem kételkedünk abban sem, miszerint az illető miniszter ur minden kezében levő eszközt felhasznált arra, hogy a tárgy legapróbb részleteiről, s a mozgásban lévő tilkos rugókról is felvilágosítást szerezzen magának. Ezekből indulva ki, első tekintetre úgy tetszik, mintha e tárgyat hírlapokban fejtegetni ma már felesleges volna. Mi azonban úgy hiszszük, hogy e tárgyra vonat- natkozó felvilágosítások még ma sem jőnek későn sem a miniszterekre, sem a képviselőkre nézve, mert tudjuk hogy az ó-szászok a legnagyobb tevékenységgel működnek, mind a miniszteri, mind a képviselői körökben, s czéljok nem más, mint a királyföld „sunderstellungu-ját lehető kiterjedésben biztovitva a szász bureaucratia hatalmát e területen fenntartani. E párt a nemzetiség palástja alá rejtőzve izgat az erdélyi szászok közt, izgat a bécsi német lapokban s közelebbről sikerült neki az ifjú szász párttal szemben a medgyesi gyűlésen oly programmot megállapítani mely minket a három nemzet és négy vallás kiváltságos korszakára az az Erdély hét bűnére emlékeztet. A királyföld szervezése részleteibe beleereszkedni ezúttal nem czélunk, de ha akarnék sem tehetnek azt, mert sem a minisztexá készülő félben lévő t.-javaslatnak, sem más adatoknak nem vagyunk birtokában s csak annyit kívántunk megjegyezni, hogy mi itt öx’Öxnmel értesültünk a lapokból arról, hogy a minisztex’ialis t.ja- vaslaton olynemü változtatások tétettek, melyek a királyföldet az állammal szemben politikai, közigazgatási és igazságszolgáltatási tekintetben ugyan azon lábra helyezik, a xuelyben más törvényhatóságok vannak. Mi nem kívánjuk, hogy a magyar törvényhozás, akár nemzetek, akár testületek, akár egyesek jogait
