Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-12-15 / 100. szám

39S

Folyó hó 16, 17, és 18 napjain megtörténik a választás Fogarasfoldén is, s akkor tán vége szakad azon sajátságos küzdelemnek, a mely ott foly s a melynek érdekében annyi ellentétes tudósítást küldenek a lapokba.

Részünkről a fennebbi közlést igen hites név alatt kaptuk; de ki áll jót a tapasztaltak után, hogy ugyanazon napon épen homlokegyenest ellenkező tudósítás nem érkezik valamely más laphoz?

Miben germánizál mégis a magyar kormány?

E czira alatt a feltétlen jobboldali „Korunk“ következő érdekes czikket közöl :

Mi idősebb emberek, kik láttuk egykor minő hatalom volt az országban a „Pesti Hírlap“ úgy Kossuth, mint Szalay és Csengery kezében; mi kik emlékezünk minő nyomorúságos véget ért minden kísérlet, Pesten egy-egy német politikai lapot megindítani, indokolt szomorúsággal s az irigység bizonyos nemével kell elismernünk azon megaláztatásunkat, hogy hazánk központján a „Pester Lloyd“ vívta ki az elsőséget, s e lap lett azon forrás, melyhez még a magyar ember is kénytelen folyamodni, ha valamit voltakép megtudni akar.

Ezen szavunkat „irigység“ meg kell magyaráznunk. Azt, hogy nevezett német lap ügyesen van szerkesztve, s tele van tudnivalókkal, érdekes olvasmányokkal nem irigyelhetjük; ez a szerkesztőnek és munkatársainak érdeme. A sok előfizető s a roppant tömegű hirdetmény e mellett azon helyzetbe hozza a lapot, hogy bátran költekezhetik s mindenhonnan, hol valami érdekes történik, külön eredeti tudósítóval bir. Mindezt nem szabad irigylenünk: épen úgy, mint senki másnak előmenetelét és szorgalmának gyümölcsét rósz szemmel nem tekinthetjük.

Addig inig hazánk ügyei Pécsben kezeltettek, inig mi itthon rettegve vártuk, mit határoz sorsunk fölött az osztrák miniszter? még volt értelme annak, hogy a magyar politikában is német lap huzza a violino primot. De most magyar miniszterek, magyar parlament és a magyar hivatalos nyelv uralma alatt: miként juthattunk azon mostoha sorsra, hogy egy helybeli német lap adja a tónust?

Borzasztóan fogja rajtunk és mindnyájunkon meg- j boszulni magát azon hanyagság, melylyel a kormány a i magyar journalistika iránt akkor 'viseltetik, a midőn ! csaknem minden félhivatalos közleni valója számára a „Pester Lloydot“ választja ki.

Igaz, hogy ez kényelmes eljárás. Egy kővel kettőt lehet dobni, mert a mi azon lapban közöltetik egyszerre 1 meghallja Pécs és Pest is: és van olyan miniszterünk, a ki legörüinestebb ezen utón szerez intézkedéseinek megismertetésére szolgáló hírlapi reclameokat. A vége a dolognak pedig az lett, hogy inig Pesten a magyar ember bátran nélkülözheti a „Hon“-t, a „P. Naplót“-t, addig a „P. Lloyd“ reggeli és estéli kiadása nélkül meg í sem élhetünk. E sorok Írója, a magyaron kívül hibátlanul egy nyelvet sem beszél ! ha tőle függne e hazában ! még a veréb is e nyelven csiripolna, s mi történik veleVÍ az a mit fiatal korában még álmodni sem akart volna ? j t. i. évről évre hűségesen praenumeral a „Pester Lloyd“-1 ra, mert hát innen értesül legbiztosabban s legrészlete- i sebben az ország ügyeiről, s a kormányférfiak intentió- ! iról! — Képtelenségig vitt indolentia ez a magyar lapok szerkesztőitől, de még a miniszterektől is, hogy igy fejünkre nőni engedik a germanisatió leghathatósabb eszközét!

Eddig is sok dolgot miveltünk németül. Társalogtunk, kereskedtünk s váltókat irtunk alá e nyelven: de már a mi a politikai, a kormány, a parlament és a vármegye dolgát illeti : ezt megszoktuk kizárólag magyarul hallani; s ha a német is tudni akart ebből valamit, lefordíthatta a mi lapjainkból.

De a mi minisztereinknek mintha csak legfőbb törekvésük volna, nehogy a „Pester Lloyd“ előtt valamikép disgraeiába ne essenek ! Falk ur a magyar politikai világban oly kapós egyéniség, mint valami bál-királyné; nincs az a nap, hogy egyik miniszter a másik után ne suttogjon vele s aztán informálja őt a kormány szándékairól, és elmondja neki, mi lesz legközelebb napirendre tűzve. Szemtanuktól hallottuk, minő rósz vért okoz az, hogy még maga az uj miniszterelnök is folyvást Fáik Miksának kurizál, és ha egyet kettőt fordul is a kép- viselöházban, minden lépten megint csak a német szerkesztővel kerül össze s aztán úgy bug vele félóra hosz- száig, mint egy pár szerelmes gerle pár.

Ez a germanisatiónak azon veszélyes neme, melynek vádja alól mi jobboldaliak sem tudjuk kormányunkat felmenteni. Megengedi, sőt elésegiti, hogy a németül való politizálás erőt vegyen rajtunk!

Országgyűlés.

A képviselöház ülése decz. 10.

A telepitvényekröl szóló törvényjavaslat 13-ik szakaszáig haladt a ház. A mai ülés legnagyobb részét az 5. szakasz feletti vita vette igénybe. A szónokok közt első volt Justh József. Utána szóltak Németh Albert, Madarász József, Lázár Adám és Csiky Sándor, a három előbbi Szentimrey módositványa és a különvélemény mellett. Csiky a dohánymonopolium veszélyes voltát, a sugárút drágaságát, s a trónbeszédet tár- ! gyalta, végül pedig a főrendiházat kívánta reformálni — népképviseleti alapon ; és elöszámhilta, hogy erre vonatkozólag a múlt országgyűlés alatt néhányszor beadott határozati javaslata még tárgyalásra sem tűzetett ki. Tisza Kálmán kijelenté, hogy elfogadja a központi bizottság javaslatát, ha annak 2-ik kikezdése elvettetik. Kerkápoly felszólalása után, ki az eredeti szöveget védte, a ház a központi bizottság szövegezését fogadta el a 2. nélkül. Nikolics Sándor a pénzügyminisztert megbizatni kívánta, hogy a telepitvények részére egy vagy több pénzintézetnél kölcsönt eszközöljön ki. E módositvány ellen Kerkápoly szólalt fel, utalván azon méltánytalanságra, mely a földtulajdonon elkövettetnék, ha neki egy ma még meg nem határozható értékű, de a névértéken bizonyára jóval alul álló értékpapír adatnék kárpótlásul. Liptliay Béla b. felszólalása után, ki a kincstári birtokokon levő telepitvényesekre nézve a törvényjavaslatban tett kivételt mellöztetni kívánta, a ház szavazás utján a központi bizottság szövegét fogadta el.

Pauler igazságügy miniszter a telepitvényesek kérdésében leszavaztatott, s ha a miniszter kissé tragikusan fogja fel a dolgot, ismét miniszter-válságuk van.

A miniszter egyelőre furcsa helyzetben van a főrendiházzal szemben. Minthogy ő ugyanis a kepv.-ház által elfogadott szöveget nem helyesli, sem ő, sem minisztériumának bármely tagja e javaslatot a főrendiházban nem védheti ; de e helyett megtehet mást : tervezzen közvetítő javaslatot, igyekezzék ezt a club-con- ferentiákkal elfogadtatni, s ezek szerint a javaslatot a főrendiházban módosíttatni, a mihez aztán a képviselőház hozzájárulhat.

A legtöbb nagybirtokos a maga jószántából kész a telepitvényeseknek azt az engedményt megadni, a melyet a képviselőház ma törvénybe foglalt; s csak az ellen van kifogása, hogy ezt a törvény rendelje el, mert i azt hiszik, hogy ez által a törvényhozás a tulajdont sérti.

A képviselőház ülése decz. 11.

sen ismét feltehető, hogy Írásbeli szerződés hiánvában az ügylet ideiglenes, és az illetőtől a birtokában levő terület évenkint elvehető volt.

PAULER Tivadar igazságügyminiszter megjegyzi, hogy a törvény szövege különösen a székely képviselők hozzájárulásával készült, mert a székelyföldi viszonyok olyanok, melyek sajátságuknál fogva leginkább azok által értelmezhetők kellőleg, kik saját tapasztalásból ismerik. Czélja ezen kivételes intézkedésnek nem volt, s nem is lehet egyéb, mint az ottani viszonyoknak meg- ! felelő intézkedéseket tenni, melyek épen úgy a telepítők mint a telepit vény esek jogait épségben fentartják, a méltányosság és nemzetgazdászati érdekeknek egyaránt megfelelnek. Miután azonban oly indítvány adatott be, melynek hordereje igen nagynak látszik, mert azt követeli, hogy a telepitvényesek csak akkor tarthassanak igényt a telepitvénynek vagyis földeiknek megtartására, ha a birtokot okmányilag igazolni képesek, azt indítványozza, hogy e fontos és a székelyképiselük élőbbem informátióitól eltérő indítvány, mely mélyebben ható tanácskozást és megfontolást igényel, a központi bizottsághoz utasittassék, hogy ahhoz képest uj szövegezést terjeszszen elő.

POER Antal alig hiszi, hogy találkozzék a székely telepitvényesek közül csak három ember is, ki szóbelileg bizonyságot tehessen azon viszonyokról, melyek az 1800—1820 közti időközben, melyre a székely telepítések második áramlata esik, létrejöttek. Ezen indokból pártolva Becze módositványát, azt a központi bizottsághoz kéri utasittatni.

SZAKÁCSY Dániel emlékeztet azon esetre, midőn egy erdélyi földtulajdonos a telepitvényeseket birtokából kihajtotta, s azon nagy felháborodásra, melyet ezen eset í akkor a közvéleményben előidézett. Nehogy hasonló ! esetek előforduljanak, a módositvány elvetésével a köz- : ponti bizottság szövegezését ajánlja elfogadás végett.

NEMES Péter gr. csodálkozik, hogy az ellenzék nehány tagja, kik úgyszólván ezen ügyben érdekelve vannak, oly kevéssé szabadelvű eszmék mellett harczol a székely telepitvényesekre nézve. A központi bizottság szövegezését fogadja el, mint a mely legjobban megfelel a czélnak.

HORVATH Gyula a központi bizottság szövegét pártolja, de miután a székelyföldön van a legtöbb függőben levő irtványos és udvartelkes vitás kérdés, nem szeretné, ha a központi bizottság szövegében annak kimondása által, hogy a községgé alakulás szüksége nem kívántatik, ez a többi telepitvényesekre nézve nem mondatván ki, fogalomzavar támadna. Ennélfogva tehát a megkülönböztetés kihagyását kéri.

Az országgyűlés mindkét háza ülést tartott. A főrendiházban a fővárosok rendezéséről szóló törvényjavaslat nyujtatott át, mely a Montenegróval kötött kereskedelmi szerződéssel együtt a jövő ülés napirendjére tűzetett ki. A képviselöházban a telepitvényesekről szóló törvényjavaslat tárgyalása fejeztetett be, két szakasz kivételével, melyek uj szövegezés czéljából a központi bizottsághoz utasittattak. Ezek elsejében a telepitvényesnek két évi határidő engedtetik a megváltási jog igény- bevételére; ha ezen határidőben e jogát nem érvényesíti, csak a beruházásokra és építkezésekre fordított összegek megtérítését követelheti, mig a földtulajdonos jogosítva van ellene kihelyezési pert indítani. E szakaszhoz Tisza Kálmán adott be egy módositványt, mely szerint ha a telepitvényes a két évi határidőt elmulasztja még egy évig jogosítva van az építkezésekre és befektetésekre fordított összegek megtérítése czéljából keresetet indítani, s ha ezen határidőt is elmulasztja, a bíróság hivatalból indítja meg a keresetet. A központi bizottság előadója részéről felhozott aggályok folytán, melyek a helyeselt elv kivitelének módozatára vonatkoztak, a módositvány újabb szövegezése czéljából a központi bizottsághoz utas ittatott.

Hosszabb vitára adott székely telepitvényesek ügye alkalmat.

A 25-ik szakasznál BECZE Antal azon esetekben, melyben telepitvényi földek örök időkre jutottak a telepitvényesek birtokába, okmány szerű igazolást kíván. Szóló szerint ugyanis a székelyföldön azon szokás uralkodott, hogy ha a tulajdonos község látta, hogy az átengedett terület haszonbére az akkori ár szerint arányos, s az illető azt 2—3 évig pontosan teljesítette, örökös szerződést adott, mig másoktól, ha hasonló területért annyit nem köteleztek, vagy be nem szolgáltatták, megtagadta, s az ügylet szóbeli egyesség utján maradott ideiglenes, évenkint változó, igy tehát bizonysággal feltehető, miszerint mindazon esetekben, hol örökös átadás kérdése forgott fenn, kellett, hogy írásbeli szerződés köttessék, mert a telepitvényes maga igazolására bizonyosan nem nyugodott meg a szóbeliséggel és Írásbeli szerződést bármi áron is eszközölt, miből következeteORBAN Balázs azon nézetben van, hogy ha Be- I eze módositványa el nem fogad tátik, a visszaéléseknek, pereknek, és a telepitvényesek által támasztható nem i birtoklási jognak, hanem birtok bitorlásnak tág tér nyittatnék.

A 25. szakasz, szavazás folytán, a központi bizottsághoz utasittatott vissza.

NIKOLICS Sándor a 25-ik szakasznál figyelmezteti a házat, hogy abban nincs szó azon községekről,

! melyeknek szerződése lejárt ugyan, de melyek a külső- j ség birtokában nincsenek. Ha e szakasz változatlanul elfogadtatik, bekövetkeznék az, hogy e törvény ineg- i szavazása után is lehetnének oly telepitvényesek, kik : a birtokos önkénye folytán kiűzőivé hajlékukból, földönfutókká válhatnának. Azért szükségesnek tartja, hogy világos szavakban kimondatnék e szakaszban az is, hogy azon községek, melyeknek szerződése lejárt 1 ugvan, de a belsőséget e törvény értelmében válthas- sák meg.

A 26. szakasz e szerint szövegező tvén, az utolsó i szakasz változatlanul elfogadtatott.

VÉCSEY József b. : A szóban levő telepitvénye- j sek nagy része szórványosan van telepedve és ha már ' csakugyen ezen telepitvények rendezése czéloztatik, szóló szerint nem volna szabad kirekeszteni azon lehetőséget, hogy ezek úgy saját érdekükben, mint talán az illető földtulajdonosok érdekében részesittessenek. Ez ellen fél lehet hozni ugyan azt, hogy az illetők bizonyosan némi kegyeletes ragaszkodással viseltetnek azon helyekhez, melyeket ők eddig is cultiváltak, vagy hol eddig is laktak, de ez ellen másrészről latba lehet vetni azt, hogy a földesurak ismét, ha birtokaik tisztáztatnak, rendeztetnek, sokkal szívesebben fognak alkudozni, sőt áldozatokra is lesznek készek a községek rendes létesítése tekintetétében. E körülményt a központi bizottság figyelmébe kéri a ház által ajánltatni. A telepit- vényesekről szóló törvényjavaslat után a hadjutalék felemeléséről szóló törvényjavaslat vétetett tárgyalás alá s minden vita nélkül elfogadtatott.