Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-02-04 / 10. szám
— 39 — A had- és belügyminiszterek közelebbről kifejték nézeteiket a kommune foglyok megkegyelmezése tárgyában. Azon nézetnek adtak kifejezést, miszerint az igazságszolgáltatás kövesse akadálytalanul a maga útját, és csak akkor vétessék elő a megkegyelmezés, midőn az ité let az összes letartoztattottakra nézve kimondatatott. Ezenkívül konstatálták a miniszterek, bogy két — vagy leg- fennebb 3 adfél hónap alatt végleg el tesz döntve az ösz- szes foglyok sorsa, minthogy jelenleg tizenhét haditörvényszék működik, s még három állittatik fel. A miniszterek szerint szabadon bocsáttatott eddig 17,158 s elitéltetett 3367 felkelő, letartóztatva van még 12,593, kik közül az eddigi vizsgálatok után Ítélve mintegy 7000 fog szabadon bocsáttatni. A tránsportálásra nézve kifejtették a ministerek, hogy az erre Ítéltek száma nem oly nagy, miszerint érdemes lett volna eddig számukra egy külön hajót felszerelni. Az aláírások a franczia hadikárpótlás kifizetésére az elsass-lotharingiai nők hazafias kezdeményezése következtében mindinkább átalános utánzásra találnak egész Fran- cziaországban ; itt a nők, amott ismét a polgári hatóságok a kezdeményezők, és bármily roppant legyen is a fizetendő összeg, nincs semmi, a mit remélni ne lehetne íz ily hazafias áldozatkészségtől, ha az egyesülten siet a közös czél felé. Az aláírások már több ponton szép eredményeket mutatnak; igy Villefranclie departement Aveyron nevű városkájának elöljárói 3100 frankot küldöttek Thiersnek : továbbá az epernyai „Indépendant“ néhány nap alatt jelentékeny összeget Íratott alá, a naneyi „Progrès“ három nap előtt nyitván meg az aláírást eddig már 12 ezer franc gyűlt be; a luuevillei polgárok lelkes felhivást intéztek a departement lakosaihoz melynek következtében tömegesem érkeznek be az aláírások. Nord, Saoue, Seine és Seiue- et Marne departementokban liguák alakultak gyűjtések rendezése végett; a schlestadti nők (Elsass) pedig 1876 frankot küldtek a köztársaság elnökének. Spanyolországban mindinkább oda fejlődnek a dolgok, hogy az ország egy újabb foradalmat aligha kikerül, s nagyon igazat mondott egy progresista képviselő, midőn igy kiáltott föl : „már csak a torlaszokon marad működésűnkre tér.“ A legújabb fordulat szerint a király szakitott a prog- ressistákkal, mely pártnak köszönheti trónra jutását s a fekete Internationalisták karjai közé veté magát. A lakosság izgatottabb. mint a hivatalos tudósítások elismerik. Az igazgatási bizottságok a legközelebbi cortes választásokra már szerveztelek. A Londonban élő lengjelek az 1863-ki nemzeti küzdelem évfordulóját ülték meg. Razwadowski ezredes az 1863- ki nemzeti küzdelmet megörökítő határozatot olvasott föl, melyben kijelentetik, hogy Lengyelország hadászati, népességi, társadalmi s politikai helyzete kimerithetlen forrásokkal bir, függetlenségének visszaszerzésére a nélkül, hogy idegen segélyre szorulna. Wierzbick indítványára elhatároztatott, egy bizottságot választani, mely tanácskozzék s tegyen jelentést, — vájjon tanácsos s lehetséges-e Londonban egy nagyszerű meetinget rendezni a nyilvános nemzetközi tillakozás javára, a szomszédos monarchiák által 100 év előtt történt Lengyelország földarabolása ellen s hogy e bizottság jelentése febr. 22 én a Londonban élő menekültek által tartandó gyülekezeten előterjesztessék. E bizottság tagjául választattak : Wrobowski tbrk., Oborzlci ezredes, Eazwadowski ezredes s Wierczbiéki, Lubliniki, Dombrowski, Tolkemski, Ladásk s Kruztner. Romából üZl il'ják, hogy a kormány a szerzetesrendek feloszlatására vonatkozó reform eszközlését sietteti Felhívás. A három- és miklósvárszéki Deák-kör folyó 1872 ik év február 12-én d. e. 10 órakor Sepsi-Szent-Györgyön a városház nagy termében közgyűlést tart, mire a kültagjai tisztelettel meghivatnak. Pünkösti József, elnök. V о g y e s. (Mollah lszhák) tatár pap közép Ázsiáiból Br.kharából tegnapelőtt érkezett városunkba. A mollah 1861-ben Vámbérivel jött hazánkba; azóta Pesten lakott és nyelvünket teljesen magáévá tette; a tudós akadémia könyvtáránál volt alkalmazva. Múlt év szeptemberében azon czélból indult el Pestről, hogy hazánkat beutazva haza megyen és Magyország ösrnertetését fogja megírni a tatárok számára. Nagy rakás könyvet és iparczikket mär előre küldött. Ajánló levelei vannak Tóth Vilmos belügyminisztertől és gr. Péchy kir. biztostól. Olyan ázsiai törökhöz tartozik, a mely még mindig meg tudta védeni szabadságát a muszka ellen; nálunk egészen otthonossá lett; nyelvünk elsajátítására elég volt noki 7 hónap. Azt mondja, hogy határozottan szándékozik visszatérni még mi hozzánk és itt fog megtelepedni- Útja innen Fogarason és Szebenen keresztül lesz a Vöröstoronyhoz. Ajánljuk barátságos fogadtatásba. (A tnrnscverini ügyben) az „Ostgrenze“ levelezője szerint — szembetűnő gyorsan szolgáltatott elégtétel a magyar-osztrák konsul részére, a mennyiben a goromba præ- fect állomásától azonnal elmozditatott. Arról azonban nem állunk jót, vájjon a sajátságos viszonyoknál fogva nem kapott-e a præfect egy méltányosabb hivatalt. A veresek ezen eseményt felhasználták egy nem épen sikerült élezre. Szerintök azért siettek az elégtétellel, hogy Károly fejedelem egy Predialon túli utazása esetén a szt. István birodalmába barátságosan fogadtassék. (Az „Ostgrenze)“ bukaresti levelezője szerint Bogáthi nem érdemelte ki a sok távirati tudósítást, miután nagy kiilömbség van egy politikai ügynök — mely meggyőződéséért szabadságot és életet áldoz — és egy chevalier d’industrie között, mely a politikát csak pajzsul használja. Ezen szenélyiség és működése nem alkalmas arra legke vésbó is, hogy Cousának pártját nagyobbitaná. (Angol SÍriTűt.) Irland egyik kis városának, Kilda- renak temetőjében más figyelemre méltó siriratok között н következő is olvasható: „Urunk 1500-ik esztendejében. E kő alatt nyugszik Brown O’Grady, ir földmivelő, ki jeles sörivás! erénye következtében 121 óvet élt. Örökösön részeg s ez állapotában oly rettenetes volt, hogy maga a halál sem mert közeledni hozzá. Egy napon azonban akarata ellenére józan állapotban maradt, minthogy csuzos fájdalmai ágyba szegezték, s a halál neki bátorodván, megtámadta és diadalmaskodott végre e párját ritkító részeges fölött. Imádkozzatok érette!“ (Graczban) Murawnak egy csűrében a csendőrök egy örült nőt leltek, mely már 8 év óta volt a falhoz lánezolva. A parasztok azért tették ezt, nehogy a szerencsétlen nőért kiadásaik legyenek az őrültek házában. A nőt azonnal az őrültek hazába szállították (Ilonát ügyek.) A korvát nemzeti pártnak az alkudozások végett Pestre küldött tagjai már megérkeztek. A horvát ügyben a végelhatározás ez újabb értekezletek nyomán fog megtörténni ; kiegyezés vagy a kérdésnek továbbra függőben hagyása, e kettő közt keilend választani. Lonyay programmját már szintén megállapitá s már az első két értekezlet után tudni fogjuk, vájjon hajlandók lesznek-e azt elfogadni vagy nem (Égj pakí'oil villát nyelt le) Florenczbeu egy jól termett fiatal ember. A villa nyelével került torkába, és pedig oly mélyen a nyelő csőbe, hogy többé a veszélyes tár gyat kiköhögni vem volt képes. Mint florenczi lapok Írják, a patiens még elég jól érezi magát, csupán egyszer volt gyomorfájdalma és rendkívül sokat eszik. Az első kísérlet, hogy a villát azon az utón vegyék ki, a melyen le- csuszamlott, nem sikerült, minthogy a beteg műtét közben nem tudott lélegzeni. A közönség igen nagy érdekkel viseltetik a nevezetes beteg iránt, kinek állapotáról naponta jelentéseket tesznek a lapok. (Horvátországi Ínség.) A gorjani és zagorjani, továbbá a pozavani vidéken oly nagy mérvben mutatkozik az élelemhiány, hogy az „Agr. Z.“ adakozásra hivja fel az emberbarátokat. (Ili büntelik-e meg a ki engem megvert?) Ily kér déssel állított be minapában hozzánk egy pürkereczi csángó. Elpanaszolta keserves sorsát, hogy öt bátyja agyba-fő- be verte, s kereste az elégtételt az inspectorial, de az visszautasitotta hogy nem hozzá hanem a járásbiróhoz tartozik az ügy ; ment a járásbíróhoz, az meg az inspector- hoz küldötte, hogy ahoz tartozik a visszafizetés, A szegény csángó njból kopogtatott mindkettőnél, de mindig csak a szomszédhoz utasitatott. Figyelmébe ajánljuk az illető hatóságnak az efféle ügyet, hogy máskor legyen lelkiismeretesebb és ne idegenitse a népet sem egyik, sem másik hatóság iránt. (Zajzon községe) 470 frt. államsegélyt nyert közelebbről községi iskolájának javára. (Az „Ost-Grenze“) czimü politikai, társadalmi, ipar és kereskedelmi lap első számát^vettük. Örömmel kell üdvözölnünk az ily lapot, melynek jelszava ez : „E g y e ni ö jog, egyenlő szabadság minden’kinek.“ A czél, melyet kitűzött épen oly hazafias mint jelszava. Azt kívánja elérni, mi e hazában legszükségesebb : egyenlőséget e hazát lakó különböző nemzetiségek között; küzdeni kíván a kasztszellem és a p r i- vilegiumok ellen, — legyenek azok bár nemzetiségek, szabadságlevelek, vagy nemesi diplomák által védve. Régi és átalános óhajnak tett eleget e lap megjelenésével, mert városunkban ilyen tan német-nyelven soha sem hirdetetett. Hazánk integritásának e lévén feltétele, reméljük hogy mindazok, kik nem óhajtoznak többé pri- veligiumok után — hazafi örömmel veszik e lapot és kellő támogatásukat nem fogják megtagadni. Az „Ost-Grenze“ megjelenik hetenként kétszer: kedden és pénteken. Előfizetési ára egész évre 6 forint fél évre 3 frt. Midőn őszinte örömünket fejezzük ki e lap önzetlen és hazafias iránya felett, nem tehetjük, hogy a „Kron- städter Zeitungénak figyelmét fel ne hivjuk. Ö ugyanis azzal ámitotta magát és övéit, hogy mi nemzetisége ellen küzdünk. Rövid czáfolatul legyen elég az „Ost Grenze“ iránya felett leplezetlenül kifejezett örömünk, mely eléggé bizonyítja, hogy mi nem tekintjük a nyelvet melyen hirdetve van azou czél, miért minden hazafinak küzdnie kell. Legyen az bármily nyelven hirdetve egyaránt örvendünk rajta ; és megfordítva legyen annak ellenkezője — akár mely nyelven hirdetve nem szűnünk meg ellene küzdeni. — (Tudnivalók Magyarországon.) Egy porosz ur tájékozó künyvecskét adott ki Magyarországról, olyan Baedeker félét, tele jó akarattal hazánk iránt. A könyvecske végén van egy függelék, mely különféle magyar kifejezéseket, mondatokat tartalmaz, arra való, hogy a német utazók, kik nem tudnak magyarul, a mondatokat betanulva eligazodhassanak a Magyar birodalom bármely részén. Csak a legszükségesebb tudnivalókat közli, például mindjárt a függelék elején olvasható e három talpraesett sor : „Kérek enni, inni!“ „Hány óra? mennyibe kerül?“ „Segítség! gyilkosok! rablók. Ezek a legszükségesebb tudnivalók a porosz szerint minálunk. (Muszka fogalom az iskoláról.) Kosloffban iskolát nyitottak s elhatározták, hogy tanítót is tesznek bele (tudnivaló, hogy ritka ott az iskola, melyben tanító is van.) Az alapitó maga a kormány volt. A parasztok összeállnak s tanácskoznak a fölött, hogyan lehetne a gyerekeket megmenteni az uj kínzástól. Az ukáz azt rendelte, hogy az iskolába 30 gyermeket kell beállítani. Neki állnak a parasztok s úgy tesznek mint a sorozásnál: az egyetlen fiuk felmentetnek az iskolai kiuzás alól, a gazdag megválthatja gyerekét, vagy helyetest áll it, a többiek pedig sorsolnak. így jött létre Kosloffban az első népiskola. — (Gróf Andrássy külflgyminiszler ellen) nagyon dühöngnek a bel- és külföldi ultramontán lapok a bécsi kath. kaszinó tagjainak adott feleletért. A franczia „Univers, jelesen“ kommunistának is nevezi (ez lehet a jámbor előtt a legborzasztóbb szó,) s azt Írja, hogyha a pápát arra kérik, hogy Ausztria vendége legyen, a lelkesültség, mely a magasztos vértanú láttára Ausztria hű és odaadó népeit megragadta volna, e birodalmat egy csapásra a világ királynéjává emeli. (A kaszárnyából). Hadnagy a közlegényekhez: Ki mondja meg, melyek a katona főerényei? — Az egyik közlegény : hűség és engedelmesség ! — Hadnagy : de főkép miié legyen a katonának. — Közlegény : Ruha és csizma keféje, csiszoló pora és subiksza. (ÀZ erdélyi képviselőknek) egy tekintélyes száma emlékiratot intézett Lónyay gr. ministerelnökhöz, melyben kifejtik azon közigazgatási, igazságszolgáltatási és más teendőket, melyeknek elmulasztása az erdélyi részekben sok nehézségre és panaszra adott okot. Az emlékiratot Kemény Gábor b., Török Albert tr. és Wächter Frigyes nyújtották át. (Az al-gyógyi fürdői) mely különösen csuzos bajok ellen igen hatásos, egy ott alakult részvénytársaság, melynek élén gr. Kun Kocsárd, id. gr. Telekv Domokos és dr. Lészai Dániel urak állanak, jelenlegi birtokosától, báró Bornemiszától 40 évre haszonbérbe vette, és azt a jelenkor igényeinek megfelelő építések és beruházások által a külföldi fürdővendégek által is szivesen felkeresett fiirdő- helylyé akarja átalakítani. Hogy a fürdő idény alatt minél több vendég kaphasson szállást, a társaságnak meg van engedve, az átveendő birtokokból 99 évre lakház-épités végett részleteket kiosztani. közgazdászali rovat. Brassói piacz Február Z. 1872. Tiszta búza köble (64 kupás) ft. 9. — 9,70. — Elegy búza ít. 6.—. — Rozs ft. 5.40—6.—. — Агра ft. 4.50—.—. — Kukuricza frt. 5.40—5.60. — Borsó ft. 11 _1,3. — Fuszujka ft. 8.- 9.— — Lencse frt. 11—12 Fekete borsó fr. 4.—4.4G — Zab fehér frt. 2.80, fekete frt. 2.80—2.90. Lenmag frt. 10—11. — . — Kendermag ft. 5. —5.20 — Pityóka fr. 2.90 — 3.40. — Haricska frt. 5.40. — Köles ft. 4.60—5. Köleskása 10.50 — 10. — Árpakása frt. 13. —13.50. — Gyöngykasa frt. 13.50—20. — Zsemlekása ft. 13. —13.50 Kukuriczaliszt mázsája fr. 6.—. — Búzaliszt Nr. 00 fr. 15, Nr. 0 fr. 14, Nr. 1 fr. 13, Nr. 2 fr. 12, Nr. 3 fr. 11, Nr. 4 fr. 10, Nr. 5 frt. 8.50. — Kender mázsája frt. 18 — 27. — Keményítő fehér brassai másza frt. 20—23. — Szurok feketo frt. 12. — Repczeolaj mázsa 38—.—