Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-10-31 / 87. szám
346 Látogatására a kézművesek tanonczai nemzetiség Vis felekezet - különbség nélkül — mennyire a szükségelt képzettséggel bírnak —mind egyenlően jogosultak. A belépők rendes látogatásra kötelezvék. Az előkészítő iskola első osztályába való felvé telre elegendő oly előkészület, melyet államtól előirt népiskola nyújt. Tanonczok, kik alreáltanodát végeztek vagy vizsga folytán a megfelelő ismereteket kimutatják, azonnal beléphetnek a tulajdonképi ipariskolába (III. osz- tály.) — A szászföld 11 történeti kerületeiben honjogos tanulók számára a tandíj 4 frt. ezen kerületeken kívüliek számára pedig 8 írtra határoztatok. Brassóban honjogos bebizonyitottan szegény, de szorgalmas tanulókért a városi pénztár fizeti a tandíjt. A tandíj 4 negyedévi részletekben 1 illetőleg 2 írtjával előre fizetendő az igazgatónál. Szülök gyámnokok és mesterek, kik gyermekeiket, gyámoltjaikat vagy tanonczaikat a fennebbi föltételek alatt ezen iskolába akarják felvétetni, felhivatnak hogy vasárnap f. é. okt. 27-én és a következő napokon a tanoda megnyitásáig est ve 6—7 óráig az iparegylel olvasó termében jelentsék magukat a felveendő tanulókkal együtt az igazgatónál, kinek az iskola addigi látogatásáról szóló bizonyítványok bemutatandók és a tandíj első részlete befizetendő. Iparosainknak az ezen iskola felállítása és fentar- tására szükséges költségek nagylelkű engedélyezése által a tkt. szász nemzeti egyetem és a tkt. brassói község részéről fölötte kedvező alkalom nyujtatik, hogy utódaikat, hivatásuk örököseit a legjobb fegyverekkel felszereljék és alkalmasokká tegyék a versenyre, — mely reájuk a vasút megnyitása által vár, — a nagyon előre haladt nyűgöt iparával. Ezenkívül az államtörvény, az iparszabályok (Vili. törvényezikk 1872-ről 42. §. c.) határozottan kötelezi őket, hogy tanonczaikat az ipariskola látogatására kötelezzéksi. Bárha szülök, gyámnokok és mesterek felhasználnák az időt és alkalmat : az első soha sem pótolható, az utóbbi alig nyujtatik többé ily kedvezöleg. Brassó, okt. 25-én. Az ipariskolai bizottmány Dr. Trauscheulels, elnök. Hazai közügy. A bankügyben a két kormány által folytatott tárgyalások befejeztettek. — Az ;,osztrák-magyar nemzeti oankra“ vonatkozólag a két kormány közt, a „N. fr. Pr.“ távirata szerint, a következő megállapodások jöttek létre í 1. Az osztrák érték egysége a birodalom mindkét "elére elismertetik ; minden intézkedés, mely az egységet zavarja, vgy az osztrák nemzeti bankkal a szabadalom meghosszabitása tárgyában megindítandó alkudozásokra, melyek mind a két birodalomra nézve érvényesek, gátlókig hatna, kizáratik; az alkudozások mindenek előtt a bécsi osztrák nemzeti bankkal kezdendök meg. 2. A nemzeti bank az osztrák kormány közvetítésével fölszólítandó, a magyar fiókintézeteknek azonnal megadni azon dotatiót, melyet az osztrák fiókintézetek 1867. óta kaptak. 3. A két kormány által kiküldendő bizottságok a nemzeti bánk bizottságával az alkudozásokat meg fogják kezdeni. Az alkudozásokról vezetett jegyzőkönyvben a 80 ! millióról, a bank kezeléséről, a valuta kérdéséről s a I bankalapról nincs szó. A birodalom mindkét felében I csak egy bankjegy leend forgalomban, még pedig a paritás elvénél fogva a bankjegy kizárólag német lesz. A 1 négy millió bankpótlék, mely a fentebbi egyezmény folytán Magyarországot illeti, már jövő hó elején a magyar fiókintézeteknek megküldetik. Egy hajszálon függ Magyarország jövő sorsa! czim alatt a „K. Közi.“ 247. száma vezérczikket hoz, melyből mutatványul : A ki a királyföldi egyetemnek 1861—4-ben viselt dolgaira visszaemlékezni tud, könnyen azt hihette, hogy az ó-szász urak javaslatai, melyekkel tervet adtak volt a magyar állam kétfelé osztására, az erdélyi részek nemzetiségi területekre darabolására, — melyekben kiczirkalmazták volt, hogyan lehetne a magyar korona hajdani peculiumából, a magyar királyság nehány törvényhatóságából szász határgrófságot alapítani s ugyan ekkor egész Magyarországot per n.-szcbeni universitás Skupstina a bécsi csonka reichsrathtal el- nyeletni, — hogy, mondjuk, ezekkel eljutottak a politikai humbug zenitjére; de ime még akkor sem érték volt el államalkotási fészkelödéseik teljes magaslatát, mert most újabb eredeti tervekkel és gondolatokkal állanak elő olyan formán, mint ha a magyar nemzetre reá akarnának ijeszteni, s nehogy e bravour j|özepetto ők maguk találjanak megriadni, a „jövő bátorságát“ emlegetik, kétszer is hangsúlyozzák. A hatalmás szászok nagytekintélyű hetilapja a „Sieb. d. Wblatt“ igy kiált fel: „mi lenne Magyarországból német ipar : német kereskedelem, német pénz, német irodalom, s veszély idejében német segélyre való kilátás nélkül?!“ Borzasztó! valóban borzasztó! Lám, ha nem sikerül az ó-szászságot megengesz telnünk, egy szép reggelen arra ébredhetünk, hogy a Királyföld nagyhatalma, a 150 ezer lélekny-i szászság elnyelte a magyar királyságot lakóinak millióival egyetemben. Szörnyű sors! Hát azért kelle egyr ezred éven át küzdenünk, áldoznunk a hazaszeretet tiszta oltárán, hogy ily rettene- netes „véget érjen Szent István birodalma?“ A fél millió tatár pusztítását, a 150 éves török hódoltságot, a német kényuraloin három százados kísérleteit, cseleit, kínzásait, — óh ezeket mind kitarthattuk; kiépülhettük s végleg az orosz ár sem boritott el; de mióta az ó-szászok izennek hadat nekünk a német jog, a német cultura, a német erő nevében, nincs menekvés, el kell vesznünk — menthetlenül. Szegény Magyarország 1 Némelyek ezredéves fennállásod emlékéről gondolkoznak és ime sors párkája ott metszi ketté életfonaladat, hol azt nem is gondoltad! Megjártad. L)e hát mivel vontuk magunkra a n.-szebeniek e szürnyü haragját, melytől csak menekülhetünk, ha megadjuk magunkat kegyelemre s egyenként átkuezorránczigálják a hajszálat, ez által meggyulad a mirigy, aztán lassabban kezd lágy hajanyagot termeni s végre a hajtermelés megszűnik, azaz: kihull a haj s más nem nő helyébe. Ugyanez történik, ha a fejbőrt állandóan zárják el minden élet feltétéitől, t. i. a világosság és levegőtől. Ez a hajnak és termésének legújabb elmélete. Tekintsük már most a modern hajdíszeket. Legelőbb is úgy találjuk, hogy a hajat művészi módon különböző, a természettől eltérő állásba szokták erőltetni, égetni, ránczigálni és pomádéval, gummi- arabicummal s isten tudja minő anyagokkal békenni. E miatt a hajgyökér megsértetik, a haj kihull, a fő kopasz lesz, először azon helyeken, hol legtöbbet czi- bálták : a fejtetőn és a keményen összekötözött fonások pótlékainál. Oly tény ez, melyet naponta számtalanszor észlelhetünk s mely tisztán mutatja: mily káros a tók — a haj növésére mulhatlanul szükségesek, t. i. a lágosság és levegő ; míg ellenben egy természetellenes hőség betegesen ingerli a bőrt s végül bizonyos kis állatok, az úgynevezett gregáriák, melyek a chig- nonban csak nagyitó üveggel észrevehetők, teljesen a hajzat megsemmisülésére folynak* bé. A frizurák tehát a leggonoszabb feldúlói egy gyönyörű dús hajzatnak. A mondottak után reméljük, egy olvasónőnk sem fog ebben kételkedni. Teljes joggal remélhetjük tehát, hogy hölgyeink szépségűk érdekében elvégre belátják, mennyire árinak magoknak a művészi hajdíszítések által. Nálunk eddig méltán lehetett elmondani, mit az öreg Ovid költő a római nők pipere vágyáról megjegyzett, hogy épen oly kevéssé lenne képes bái’ki a divatos haj éket megszámlálni, mint egy terebélyes tölgy makkjait és hogy minden nap uj módot találnak ki a haj megsemmesterséges frizura. Épen ily ártalmas a túlságos pomádézás is. Még a legnagyobb tisztaság mellett is számtalan por rakódik le fejünkre, ha a zsiros kenőcs vastagon ragad hozzá. Por és zsir pedig úgy befödik hajunkat, hogy a levegő sehogy sem férhet hozzá s még ezen kívül a bőr rendes kigőzölgése is meg lesz akadályozva. Ha még ide gondoljuk, hogy egy óriási tömeg álhajat pakkoknak a szegény főre: természetesen hiányozni kell mindazon kellékeknek, melyek — miként fennebb lámisitésére. Vajha ez a jövőben máskép lenne! hiszen a legegyszerűbb egyszersmind a legszebb is mindenkor. Lám őseink női és leányai hajukat két vastag s hosszú fonatban lobocsátva viselték, de természetesen ezt csak azért tehették, mivel hajok gazdag tömöttségét s hosz- saaságát nem dúlták össze mindenféle idegen esztelen divat kívánságára. gunk az általuk felállítandó caudini — vagy is eibini igán ! E veszedelemnek te vagy az oka magyar kormány! Miért nem hallgattad meg az „illetőket“?! Miért I érintkeztél a felséges egyetemmel csak „kormányképviselő“ (értsd a király által kinevezett Comest) által? ! Miért kértél csak véleményt az egyetemtől a Királyföld rendezését, midőn kötelességed lesz vala saját nézeteidet az egyetem elébe terjeszteni, hogy ez bírálhatott, Ítélhetett, határozhatott volna azok felett. Mindezt az apostoli magyar király felelős kormánya elmulasztó; lelke rajta! De ez nem elég, mert ime nyakunkon a halálos veszedelem — neszét is hallani már! — A szász nemzet egybogyült a „Mediascher Tag“-ra s ott egyhangúlag elhatározta, hogy tiszteletet szerez „a német nemzetiségnek, a német jognak (Magyarországon !) a német culturának és német sajátságoknak !“ A nagylelkű ó-szászok még ugyan most is figyelmeztetnek , hogy „M a g у а г о r s z á g n а к c s а к N é~ metországgal szövetkezve lehet jövője!“ Külföld. Ivragujevaczból 25-röl jelentik: ama hálafel- irat, melyet a skupstina a régenséghez intéz, kiemeli, hogy az ország igen nehéz perezben adá át a regens- ségnek a fejedelemséget és a fejedelmet; a regensség mindenütt képviselő az állam érdekeit az Obrenovitsok zászlaját magasan tartó, az Obrenovits-dynastia örökségét biztosító, alkotmányt adott és haladásokat avatott fel. A felirat ünnepélyesen fog átadatni a regens- ségnek. A hivatalos lap szerint megindittatott a su- czava-romani és a jassy-botusáni vaspályavonalak igazgatásának és üzelmének szervezése; a kereskedelmi miniszter több e vonalakon észrevett hiányról megszüntetés végett az itteni igazgató-bizottságot értesítette. A „Daily News“ jelenti, hogy az angol fran- czia kereskedelmi szorzödés 15 nap alatt alá fog íratni. Az „Economist“ Írja, hogy a magas kamatláb daczára az arany behozatala folytonosan korlátolt' azt tanácsolja a banknak, hogy újra emelje fel a kamatlábat, hogy ezáltal a külfödrÖl több pénz szirogjon be. Vegyes. (0 felsége) a vallás és közoktatási magyar miniszter előterjesztésére az újonnan felállított kolozsvári egyetem bölcsészeti karához a román nyelv és irodalom 1 rendes tanárává dr. Szilasy Grergelyt a bécsi g. kath. papnevelde aligazgatóját nevezte ki. (Gizella fülierczeguő) lakadalma Lipót bajor her- czeggel jövő év april havában ugyanazon napon lesz, melyen ö Felségeik a király és királynő egybekeltek. (Az országgyűlés) egybegyülte után azonnal elő fognak terjesztetni a minisztérium által a már készen fekvő catasteri földmérés, és a földadó törvényjavaslatai, valamint a Király föld rendezése. (XanlllS JállOS) most Vásárhelyt időzik. Küldetése eredményéről a következőleg ir az „Erdély.“ Tőle tudjuk, hogy a bécsi világkiállításra vajmi kevés gyűlt ed- j dig össze a székelyföldön. Kikben bízott s kik sza- j vukat adták, azok nagy része az ügy iránt merev kö- 1 zönyt, vagy szembetűnő negligentiát mutatnak fel. Táv- iratoz ide-oda s a válasz vagy nem jő meg, vagy bo- szantó későre. Pedig ez ügy a nemzet szent ügye volna, mert életrevalóságáról s ipari fejlettségéről tenne tanúbizonyságot a világ előtt. Ali még ma is a kisszerű politizálásban élünk s abban is halunk el ; mig velünk élő nemzettársaink ez elvhez ragaszkodva: „unum faciendum, alterum non ommittendum“ hozzánk képest kevésbé fejlett iparczikkeikkel a világtárlaton fölényt fognak felettünk gyakorolni s igy ellenes politikai szívósságukat a munka és ipar téren mutatott életrevalóságukkal ott emelik érvényre, hol nincs és nem lehet több appellatorium fórum. Eddigelő székeink között Marosszéké az elsőség. Nem is lehet e máskép; hol Aliké Alihály főkirálybiró, e nemeslelkü hazafi áll az élén : ott a kívánt eredmény kimaradhatatlan. Pedig épen Ala- rosszék az, mely a vármegyékhezi fekvési közelségénél fogva kevésbé van hivatva arra, hogy általa és benne ismertessék meg a székely szüz-tiszta ipar eredeti sajátossága. Azt a világtárlat első kézből Csik-, Háromszék- és Udvarhely székről venné, honnét még eddigelő nem mutatkozik ez ügy'ben sem kedvező szellem, annál kevésbé eredmény. Hisszük azonban, hogy e nem igazolható mulasztást, legalább félig-meddig helyrepótolandja jól felfogott érdekeink lassú buzgósága. (A löaros-vásárlielyi iparosok) közelebbi vasárnapon
