Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-10-24 / 85. szám
338 Törvényczikk-ъ. kolozsvári magyar királyi tudomány egyetem feálli- tásáról és ideiglenes szervezéséről. 1. 8. Kolozsvárott a tanszabadság elvének alapján magyar királyi tudomány-egyetem állittatik fel. A kolozsvári királyi jogakadómia és az orvos-sebészeti tanintézet megszüntettetnek, 2. §. Addig, inig az egyetemi oktatás külön tör vény által nem szabályoztatik, a pesti magyar királyi tudomány-egyetemen jelenleg fennálló szabályok ezen egyetemre nézve is érvényesek, a mennyiben jelen törvény mást nem rendel. A fentebb említett törvény meghozataláig kiván- tató további szabályokat az egyetem tudomány-karainak meghallgatásával az oktatásügyi miniszter bocsátja ki. 3. §. Ezen egyetem négy tudománykarra oszlik úgy mint: 1. a jog- és államtudományi, 2. az orvosi, 3. a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, 4. a mathematikai és természettudományi .karra. E két utóbbi karhoz kapcsolva gymnasium! tanárképezde állittatik fel. 4. §. A tudomány-karok belügyekre nézve egymástól független, egyenjogú önálló testületeket képeznek, önmaguk által évenkint választott dékánjaik elnöklete alatt. 5. §. A tudomány-karok felett áll az egyetemi tanács, melynek köréhez az egyetem testületi, közigazgatási és a karok egyéb közös ügyeinek tárgyalása és intézése tartozik. A tanács elnöke az egyetem rectora. 6. §. A rendes és rendkívüli tanárok, a tanítók és tanársegédek rendes évi fizetést húznak, a magántanárokat csak az előadásaik után járó tandíj illeti. A közoktatásügyi miniszter azonban jeles magántanároknak, kik oly tantárgyat adnak elő, melynek előadása a fensőbb tudományos oktatás érdekében óhajtandó, de kik tantárgyuk természeténél fogva csak kevés hallgatóra számíthatnak, vagy kiknek a tanári pályán megtartása kívánatos, az illető kar meghallgatása után, bizonyos időszakra kivételkép díjt rendelhet. 7. §. Ezen egyetem első szervezése alkalmával a rendes és rendkívüli tanárokat a közoktatásügyi miniszter előterjesztésére O Felsege a király, a magántanárokat, tanársegédeket és tanítókat pedig a közoktatásügyi miniszter nevezi ki. A későbbi kinevezéseknél a közoktatásügyi miniszter a rendes és rendkívüli tanárokra és tanítókra nézve az illető kar meghallgatása után, a tanársegédekre nézve pedig annak javaslata alapján teszi előterjesztéseit, illetőleg kinevezéseit. 8. §. Magántanári előadások tartására a közoktatásügyi miniszter által oly egyének jogosittatnak, kik ezen egyetemnél magántanárságra az illető tudománykar által képesítetteknek nyilváníttattak, vagy a tudomány mivelésében szerzett érdemeik által képességüket nyilvánosan bebizonyították. t Ha azonban a magántanár két év alatt meg nem kezdi előadásait, vagy azok megkezdése után két éven erkélyen egy tarka ruhákkal földiszitett szamarat lehetett látni, melyet hirtelen alátaszitottak. Midőn a szegény állat nem érzett lábai allait szilárd földet: anyahangján szivrepesztöleg kezdett kiábálni, melybe nemsokára a nép jaj-kiáltása is belevegyült. De im ! a szamár vergődő lábai között a testéhez kötött ruhák egyszerre csak mint széles ernyő terülnek el s igy lassan és biztosan szállhatott le a földre. „A szamár alárepült !“ kiáltá a nép ujjongva. Es a gróf szólott: „Derék alattvalók! jól ismerhetitek a san-miniatói lovag büszke gőgjét és a gyalázatot, mit velünk elkövetett. Győzelmünket s az ö megbuktatását mind addig lehetetlennek állitá, mig az . empolii szamarak nem repülnek. A lehetetlen ma megtörtént, miként ti is láttátok; most már rajta: San-Miniatonak még ma porba kell hullnia !“ A gróf serge lelkesülten rohanta meg a várat s ennek lovagját nemsokára foglyává tette. Diadalmenetben tértek vissza Empoliba, legelöl a felkoszoruzott szamár^ a győzelem eszközlője. Még ma is hasonlóan ünnepük meg Empoli lakói ezen nap emlékét. Ezekből láthatni, hogy a régi jó kor tudta is, akarta is méltányolni egy szamár ügyes és jó tulajdonait. A mi okos századunk ellenben a legkisebb kegyelettel sem viseltetik füles ur es szürke faja iránt. D. G. át legalább fél tanévig előadást nem tart, magántanári jogosultsága megszűnik. A magántanárok a rendes és rendkívüli tanárokkal egyenlő érvényű előadás-látogatási bizonyítványokat állítanak ki. 9. §. Az egyetem megnyitása alkalmával a tandíjakat a fennálló viszonyok figyelembevételével, a jövőben pedig úgy tan-, mint a szigorlati dijakat is a tudomány-karok meghallgatása után a közoktatásügyi miniszter állapítja meg. A tudomány-karok a tan- és szigorlati dijakat szegény hallgatóknak elengedik. 10. §. Ezen egyetem az 1872—3-ik tanév kezdetével megnyittatik, és a kormánynak az egyetem szervezésére nézve tett eddigi intézkedései jóváhagyatnak. 11. §. E törvény végrehajtásával a közoktatásügyi miniszter bizatik meg. Hazai közügy. I gasztos gondolatra jött, hogy kivéve az iskola helyiséget ‘ és épületet a hiányzókat maga költségén állítja be. Az intézet ilynemű felállításában a téren is érdemekben gazdag Méltóságos Gróf főispán urat illeti a főtiszteiét. Végül az intézet igazgatója, mint gazdasági szak-* osztálylyal megtoldott felsőnépiskolának czélját emlitó a szükséges tantárgyak mellett az okszerű gazdászat főtényezöit: gazdasági növény termelés, tá és állattenyésztés, gazdasági üzlettan, állatgyógyászat, mezei rend őri törvények és mi a gazdaságban legnélkülözhetle- nebb: a gazdasági gyakorlatot. Megígérvén egyszersmind azt is : miszerint fótörekvése leend tanító társaival I együtt oda működni, hogy a bizalomnak és küzvárako- zásnak megfelelve az intézet jó hírnevét megalapítsa. Addig is pedig, mig a gazdasághoz kezdenének tüzetesebben, miután az csak is három év múlva lesz, a gyakorlati kertészetben vezetendi be növendékeit. Ezzel az ünnepély 11 órakor veget ért, s már délután a tanítás kezdetét is vette. Az 1867—71-iki államháztartás igen kedvező progressiót tanúsít. 31 millióval haladta meg 1868—71. években a jövedelem a költséget, tehát vagyoni mérlegünk ennyivel kedvezőbb. 1867-ben közel 116 millió rendes bevétellel kezdettük meg önálló háztartásunkat, és 1871-ben kevés híján 148 millió az eredmény; 1867-ben 115 millió a rendes kiadás, 1871-ben 145 millió, s igy öt éven át fokról fokra 30 millióval gyarapítottuk állami intézményeinket — mig másrészt 32 millióval emelkedett teherviselési képességünk. A minden iránybani egészséges haladást a részletes számok még jobban kitüntetik. Az egyenes adók 1868-tól 1871-ig54millióról 56 s 60 millióra emelkedtek, 71-ben azonban 59 millióra visszaestek, mi az alvidéki áradások folytán engedményezett nagymérvű adótörlésekből magyarázható meg. A fogyasztási adók 1868-tól 1871-ig 12,500,000 írtról 13.800,000-ra emelkedtek. Az illetékeknél a 4 évi cyclus 10 millióval kezdődik és 15 millióval végződik, tehát 50°/o-nyival növekszik az illetékek utáni tiszta jövedelem. Legvilágosabb jele ezen adózási eredmény annak, hogy menynyire fokozódott kereskedésünk, iparunk és forgalmunk. Aj ö ved ék éknél az első év 26 millióval indul meg a 2-ban 21 és fél millióra esik alá, a 3-ban 23 és fél millióra emelkedik, a 4-ben ezen összeget csak 250 ezer írttal haladja meg. Az államvagyon 1868-ban 4.800,000, 1869-ben pedig csak 3.700,000 frtot eredményez. 1872. és 1873-ra 7 és fél milliót lehet előirányozni az államvagyon jövedelméül. Ez eredmény folytonos, egészséges növekedése az állami jövedelmeknek. Vidé к. Scpsi-Szenl-György, okt. 21. Ünnepélyes ténynek valánk e napokban tanúi. Az 1868-ik nagy hoi'derejü XXXVHI t. ez. értelmében vidékünk és ennek szivében városunkban is a Nagymél- tóságu vallás és közoktatási minisztérium népünk felvirágoztatására megtevé azon kezdetleges lépést, melyfelé irányul szem elöli nem tévesztése mindenesetre áldás- dusan fog hatni a különben is jó és hasznos, a szép és nemes iránt fogékony székely népre. Az ige testté vált ! Az éltető forrás a szomjas népnek megnyitá kebelét, hogy szomját olthassa. Csik-Udvarhely és Háromszék kerületi tanfelügyelője Nagyságos Antalfi Károly ur folyó hó 15-én nyitá meg érdemdús főispánunk Méltóságos Gróf Kálnoki Dénes ur élén a közigazgatási, törvényszéki és városi ta nács tisztviselői és más szép számú ügybarátok előtt a gazdasági szakosztályival megtoldott felsőnépiskolát. Kiemelő lelkes tanfelügyelőnk az intézet hivatását: magasztalván magas kormányunk azon bölcs intézkedéseit, melyek nekünk székelyeknek csak boldogitásunkra irányulvák. Beszéde végén, midőn oly szívhez szólólag hivá fel ez üdvös intézmény pártfogására a jelen volt tisztviselőket s a tanítói karnak az intézet jó hírneve meg’ alapítását szivére köté háromszoros éljen rázta meg a volt kincstári most felsőnépiskola egyik termét. Éltetvén ö felségüket : a koronás királyt, királynőt és a magas kormányt. Erre Gróf ő méltósága emlité meg röviden, miszerint halhatatlan emlékű miniszterünk báró Eötvös József Háromszékkel már ez intézet tervezetekor szerződött volt oly formán, hogy a szék állítsa fel az intézetet, lássa el a szükséges taneszközök- és erőkkel, kivéve az igazgatót, kit a minisztérium nevez ki és díjaz. Magas kormányunk azonban időfolytán átlátá a népnek különben is terhes anyagi helyzetét s azon maFöl tehát atyafiak székelyek ! ragadjátok meg a kínálkozó alkalmat népünk felvirágoztatására. Adjátok élet jelét a lánglelkü költő ama meggyőződésének : Még nem fajult el a székely vér, Minden csepje drága gyöngyöt ér. Egy j e len volt. A népnevelés előhaladása vagy az uzoni triumvirátus szép vívmányai. Köztudat, hogy az önzetlen keblii hazafi Tatrangi Sándor és neje Benke Juliánná községünkben két osztályú népiskolának alapját vetette meg, s még éltében 12 ezer darab ezüst huszas tökének egy néptanítói fizetés letételével, jelenleg nem emlitve végrendeletének többi érdemes pontjait. — Ezen töke 6°/0 kamatja nem lévén elegendő a magas kormány által megállított minimum 300 frt. tanítói díj fedezésére, az év. rcf. egyház fögondnoksága jóváhagyásából megyénk is hozzá járult 60 forintokkal 300 írtra kijxotlando, — ezen fizetésre hivatott meg néptanitó M. K. ki a tanítást ernyedetle- nül igyekezett folytatni. Ezen Tatrangi népiskola alapjához járult Uzon községe is 2300 irtokkal, iskolahelyiségül egy a székelység által épített nagyszerű épületek és gyümölcsössel beruházott volt őrnagyi laktelek megvásárlásával, — igy adományozott iskola helyiségül gróf Mikes Károly ezelőtt több évekkel egy telket. Mindezekért községünk nagy tisztelettel tartozik nyug. ev. ref. lelkész Benedek Ignácznak, ki ezek létesítésére a legnagyobb igyekezettel közre munkált, felkeltvén egyszersmind a szülőkben gyermekeik tanitta- tási vágyát, ki alatt népiskolánk úgy annyira virágzásba jött volt, hogy 50—60-ra rúgott a tanulók száma a tanulási évet rendesen kitartva. Lássuk már, az 1782. szeptember 1-én 36 szám alatt az „Igazmondó“ lapban „egy pap és egy postamester“ czim alatt szépen jellemzett 2 nagy hazafi, kik 1868-tól fogva vezettek főbb munkatársuk Újvárosi József lelki barátjukkal Uzon község és egyház ügyeit, (utóbbi megyénknek 1871-ig gondnoka, jelenleg Sepsi szék egyház kerületének algondnoka) miképen jártak el a kérdéseit iskola ügyben? Ezen szép triumvirátus mindjárt, mihelyt a hatalmat kezükre keríthették, hogy népszerűségüknek alapját megvethessék, a 12"/0-ra ki- í adott 2300 frt. töke kamatját épen akkor midőn a kamatláb a törvény által felmentetett, lehúzták 6°/0ra, — ezáltal két czél éretett el, egyik a 6'yo-os népbizalom, a másik az iskolának mennél későbbi felépithetése, hogy azon szép iskolai alaptőkét még tovább is saját egyéni politikai czéljaik kivitelére kizsákmányolhassák , — holott a már is nagy tőkére gyűlt ösz- szegböl akár a gróf Mikes K. által ajándékozott puszta telekre egész uj iskolát építhettek volna, akár ' pedig a megvásárolt volt őrnagyi lakot kiujithat- ták volna iskolai helyiségnek, de mind ezekben még I csak egy árva lépést se tettek. De tettek ehelyett mást! ! A külömben is csekély 300 írttal díjazott iskolatanitó fizetéséből lehúztak 60 frtot évenkint, s hogy ezt mi I czélból tették a tanitót akarták-é megjutalmazni, hogy annál buzgóbban tanitson, vagy hogy a 240 írtra jobb : tanitót kaphassanak vagy pedig hogy P. F. ev. ref. pap mint a triumvirátus kiegészítője fizetése nevekedjék? — inkább hiszem az utolsót. Már most midőn az iskolai alaptőke megcsökkent, midőn a tanítói fizetés tetemes öszveggel alább szálittatott, elérték azt a czélt is, hogy a gyermektanitásra felbuzdult nép a gyermeknevelés közönyösség fertőjébe visszaesett, hogy az 1609 lelket számláló községből nagyobb tanodákba is alig számlál- tatni 2—3 uzoni tanulót, holott. 1868 előtt csak az enyedi
