Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-10-13 / 82. szám
326 ülésben meg fognak jelenni, hogy a közös activák tárgyában felvilágosításokat adjanak, jelenti továbbá, hogy a betegeskedő gr. Mikes János helyett b. Döry Lajos hivatott és osztatott a hadügyi albizottságba. Ezután folytattatok a rendkívüli szükséglet tárgyalása, s a következő összegek szavaztattak meg: Az „uj hadi lőportárak építésére előirányzott 50,000 frt., „a szekerészei számára felállítandó fészerrekesz“ 30,000 frt. s „a kis-sz..miHósi kóroda átalakítására“ előirányzott 50,000 frt. töröltetett. „A krakkói vármii építésének folytatására“ előirányzott 200.000 frt. helyett 100.000 frt szavaztatott meg, „a nagyszebeni tüzérségi laktanya fentartására“ előirányzott 150 ezer frt.-nyi összeg felett, az albizottság kapcsolatban a póthitelekkel, melylyel e téléi összefüggésben áll, fog határozni. A „Przemisl erődítésének folytatására“ előirányzott 400.000 frt. helyett 300 ezer frt., „az olmützi sz. hegy erődítésének folytatására“ az előirányzott 200.000 frt. helyett 100 ezer frt. szavaztatott meg. Külföld. October két első napján járt le az idő, melyet a frankfurti békeszerződés a Németország birtokába átment franczia területek lakóinak a végből engedett, hogy a német vagy a íranczia nemzetiség közt válaszszanak. Szabadon választhatott minden nagykorú polgár, csakhogy a franczia nemzetiség mellett való nyilatkozás esetén cl kelle hagynia Elsasz-Lotharingiát s külföldre kelle állandó lakását áttennie. A lakosság egy igen nagy része, mely franczia akart maradni — ennek folytán el is hagyta szülőföldjét. Strassburgban három Ízben kelle sok száz vándorlónak a főállomáson visszamaradnia, mivel a vasúti igazgatás a szükséges szálitóeszközöket előteremteni képes nem volt. A kedves haza ezen tömeges elhagyását, mely túlzás nélkül valódi népvándorlással hasonlítható össze, a szegény földiek nem sokára meg fogják bánni. E kivándorlók legnagyobb része épen a legjobb kézműves-erőkből áll, melyek Svájczban jobb feltételek mellett kapnak elhelyezést, mint a rémségesen tultö- mött franczia határtartományokban. Nancyban például jelenleg roppant sok munkás család van, a nőket és gyermekeket nagyobb részt elhelyezték ugyan, mert a lakosok minden lehetséges módon támogatják szerencsétlen honfitársaikat, de a ki reggel a Stanislas térre lép, nagy czigánytáborban képzeli magát. Mulhouse városából magából mintegy 4000 ember vándorolt ki ; a községtanácsnak nagyobb része szintén a franczia nemzetiséget optálta. Ez a községtanácsot határozatképtelenné tette, minélfogva annak nem franczia tagjai is lemondottak. A Svájczba vezető utak egy hét óta el vannak árasztva költözködökkel, kik inkább elhagyták a hazát, minthogy német polgárokká legyenek. Az optión kivül Gambetta körútja foglalkoztatta a közvéleményt. Az exdictatort a köztársasági párt mindenütt a legszivélyesebben fogadta. Grenobléban beszédet tartott, melyben az országot figyelmezteti, hogy ne bízzék a pseudo-köztársaságiakban, hanem sürgesse a mostani nemzetgyűlés feloszlatását s egy újnak választását, mert csak egy uj kamra alkothatja meg a köztársaságot. A monarchisták azt követelik Thierstől, hogy a köztársasági mozgalom ellen erélyesen fellépjen. Thiers- nek azonban nincs kedve magát blamálni, mig a mozgalom a törvény határai közt marad. A spanyol kormány a múlt hetekben számos törvényjavaslatot terjesztett a kamra elé. Közöttük a legfontosabb az, mely az ország uj védszervëzetét állapítja meg. E szervezet az általános védkötelezettség elvén épült. Minden spanyol polgár huszadik életévétől a huszonhetedikig katonaköteles, s mivel sem hivatalos sem magánállás a fölmentés alapjául nem szolgálhat, a papok is hadkötelesek. A három első évet az álló hadseregben, a negyediket és ötödiket az első, a két utolsót a második tartalékban kell leszolgálni; az egyéves önkénytesi rendszer el van fogadva. Az évi hadjutalékot a törvény állapítja meg. A porosz kormány elfogadta az obligatorius polgári házasság behozatalának elvét. A szerb skupcsina okt. 6-án nyittatott meg. A dán kamra okt. 7-én ült össze, de két hóra el fog napoltatni, mert a kormány nem készült el az eléje terjesztendő törvényjavaslatokkal. Hazai közügy. A baloldali kör okt. 5-iki értekezletében a horvát regn. deputatióba a maga részéről Ghyczyt és Tiszát jelölte. Ugyanekkor megbeszélték a felirati vita befejeztetésének esélyeit s mint az ellenzéki lapok mondják, általános volt az óhaj, hogy e vita minél előbb, véget érjen. Budán okt. 8-án délelőtt nagy minisztertanács tartatott, melyen ö felsége elnökölt és a melyen részt vettek Andrássy gróf Kulin báró és a 6-án odaérkezett osztrák miniszterelnök: Auersperg herczeg. A tanácskozás tárgyát a hadügyminiszter és az osztrák delegá- czió között felmerült differenczia képezte, melyet Andrássy gróf azáltal hitt elhárithatónak, hogy a hadügyi tételeket a delegatiók lelkiismeretes megbirálása alá ajánlotta. A dolog menete azonban rögösebb útra talált, melynél e legfelsőbb tanács jobbat és könnyebbet keresett. A megállapodásokról nincs értesülésünk. A háromszéki leányárvaház. A háromszéki leányárvához alapítására az első ér- tekezleti gyűlés megtartatott Báró Szentkereszty Stefanie elnöksége alatt K.-Vásárhely en Oktober 9-én. A vásárhelyi nők élénken vettek részt a gyűlésben mintegy negyvenen. A vidékről — fájdalommal jegyezzük meg — igen kevesen voltak. A nemes baronessenek lelkesítő szavai, melyekkel a gyűlést megnyitotta, emelkedett hangulatot adtak a gyűlésnek s a közérdeklődést láthatólag felfokozták. — Gyönyörűség volt nézni nekünk, kik számtalan más gyűlésben voltunk már; de ilyenben még nem, mily szép s mily megható egy lelkes nő buzditó szavainak lelkesedni tudó nőkre való hatása, és mily lelket-emelő látvány egy ilyen gyűlés, melyben a jóra s nemesre kész hölgyek a női szív forró melegségével felkarolnak egy olyan ügyet, milyen az árváké. Bizonyára fájlalhatják azok, kik nem jöttek el a gyűlésbe, azt, hogy megfosztották magokat a legelső háromszéki nemes czélu nőgyülésben jelenlétei szerencséjétől. Szerencsének mondjuk; mert ez a gyűlés, s azoknak kik azt alkották, nevei vidékünk történetének könyvébe lesznek fölirva, megeshetik hogy a ma véghez ment munka olyan vetés, melynek századokra kiható örvendetes aratása leend. A gyűlés megalakulván, legelsőkben is határozatikig kimondotta, hogy Háromszéken egy leányárvahá- zat alapítani szükséges, és hogy az meglegyen, arra minden buzgósággal dolgozni fogunk. Azután, hogy az árvaház miségéről tiszta tájékozást vegyen mindenki bemutatta az elnök a Debre- czeni, Kolozsvári és M.-Vásárhelyi árvaházak szabályait. Ezek közül — mint a mi viszonyainkhoz legközelebb álló -— М.-Vásárhelyi vétetett fel alapul, s egyes pontjaiban módosittatása kimondatván, meghatá- roztatott, hogy a majd leendő árvaházi alakuló közgyűlés ennek alapján dolgozza ki a mi árvaházunk szabályait. Nagy érdekkel vitatták meg a nők azt a kérdést, hogy mennyi legyen azon alapítványi összeg, melyet a ki aláír, azon előjoga lesz, hogy egy árvát maga béte- het azért az árvaházba, — mig a végén Tuson őrnagynak azon ajánlata fogadtatott el, hogy annyi legyen, a mennyinek kamatja egy árvának eltartására elég lesz. Elénk vitatkozást szült az is, hogy az alapítványok csak magát az alapitót kötelezik-e vagy jogutódait is, — a mi a végén a nők határozott erélyes szavával úgy dőlt el, hogy a ki alapit, biztosítsa azt, mit alapított, — azaz: vagy fizesse az alapítványát vagy tábláz- tasson bé rá valamit. E közben megkezdődtek az aláírások is, s jól eset látni; miként siettek a derék nők meghozni az áldozatot, mely senkit is inkább meg nem illet, mint őket, melylyel t. i. sirók könnyeit letörölhetik, a nyomor fájdalmát megenyhithetik. Hogy az aláírás az időt ne foglalje el : a gyűjtő ivek a jelenlevők között kiosztatván, a további aláírás gyűlésen kívüli eljárásnak hagyatott fenn. S nem hal- gathatom el — dicséretére az illetőnek —• egy óra múlva a gyűlés után már láttam gyűjtő ivével járni egy tagját a gyűlésnek. Azt mondtam akkor is, most is azt mondom, hogy ilyen nők gondja alatt nem lesz árva az árva. Némely — az ügy ébren tartását tárgyazó — a- próbb intézkedések után a gyűlés ideiglenes választmányt, ideiglenesen, s csak ide Háromszék felső vidékéi-e nézve, egy elnököt, két alelnököt, egy jegyzőt, s egy pénztárnokat választott, kik a végleges alakulásig az ügyet vezessék, felügyeljék, s annak életre erősítésére minden szükségest megtegyenek. Elnök lett: Báró Szentkereszty Stephanie, alelnökök : Pócsáné és Hankó Lászlóné, jegyző: Nagy Gábor, pénztárnok: Fejér Lu- kácsné. Ezzel meglévén téve az ügy útba indítására szükséges előintézkedések, a gyűlés köz szeretetet nyert nemes elnökének lelkes éljenzésével bevégzödött. Adja Isten, hogy — a mint a gyűlés minden tagja oly forrón kívánta — egy év múlva a gyűlés tagjai már az életnek indult árvaházban folytassák szép mun- kájukot ! ! ! Keleti. V i (I é k. S z o m о r i t о h i r. Nagyajta, 1872. okt. 10. Bátor vagyok a t. szerkesztő urat tudósítani a csak eddig lehet hírben forgó Erdövidéken nagy -mérvben levő halálozások felől. A majd nem országszerte uralgó toroklob itten Nagyajta községében is, a múlt 1871. év junius havában pusztitólag dühöngve lépett fél, és oly rémülésben tartotta a népet, hogy szülök ezen romboló időszakban, bármily betegség környékezte kisdedeiket, beteg ágyukban hagyva, reszketve és elborzadva félrevonultak. Nem is oknélkiil hagyták meg az orvosok különösen a gyermekek elkülönítését, mert a hová ezen kér- lelhetlen s tolakodó befészkelte magát, nem szűnt meg kegyetlen rombolásával mindaddig, miglen el nem oltotta csak nem mindenki életét, kik az ö hatalmát meggátolni akarva a beteg ápolása körül forogtak. Melyre elég példát mutatott Nagy aj tán egy oly családnál, honnan egy hét alatt eltemetének a szülök négy gyermeket, s végül három nap múlva követé őket a családfő, ki ugyanazon kórnak lön áldozatja. Megszűntnek tetteté e gonosz munkáját f. év beállott melegebb időszakában egy pár liavig, mikor is a szülök hálát rebegének Istennek megtartott szeretteikért. De talán csak azért szakasztott s hagyott fel munkájával, hogy elfáradt, s uj erőt véve magának küny- nyebben működhessék. F. év szeptember havában csakugyyan ismét megjelent! Es mintha nem tett volna egyedül sokat, kérlcl- hetlenebb társat keresett magának a t i p h u s t, (falun nevezik: bolond hagymásznak s forró hidegnek) melylyel barangolja be községünket s vidékeinket, ez egy pár napi súlyos kínzás után szánalomra méltó árvákat hagy maga után, annál 4—5 nap múlva gyermekes szülőket magtalanit. Hallani lehet minden nap, itt egy, amott két hulla van kiterítve a ravatalon. Ezt a harangok buskongásai hirdetve, visszhangra találnak csak nem minden faluban ; Erdövidéknek kies, de most vészes helyiségéiben, melyek nem szűnnek bár egy perczig is, hogy naponta hármat négyet eine kisérnének méla zúgásokkal az örök nyugalom, fájdalmat nem érző helyére; nincs szünet, sem Bölön, Nagyajta, Baróth, Bodos és N.-baczon falvakban, különösen ez utóbbiban f. hó 4-én az országos vásárt is betilták ennek nagy mérvbeni működése miatt. De tovább nem festem e keserves, emberi szivet fagylaló képet. Lehetetlen, hogy az orvosok éjét nappallá ne tegyenek, ennek elhárításán avagy megszüntetésén elmélkedni. Nem gondolhatok a nevelés szent ügye körül lelkesen működő oly néptanítót, ki — ha hallani fogja ennek következtében az iskolák újbóli betiltását, — fel ne jajdulna, ezt mondván: mit fog teremni a két évig parlagon hevert föld. (t. i. a kik életben maradandnak). De minek lehet tulajdonítani e gyakori betegséget és halálozást e vidéken ? az én véleményem szerint : először az Olt folyam kiáradásának, mely maga után mindenféle anyagból összekevert iszapos lerakodást hagy, s annak rósz kigőzölgése zavarja az egészséget; és végül az időjárás, mert^ugyanis az éjszaka nagyon hűvös és ködös, mely köd tart reggeli 9—10 óráig, s ekkor következik reá a zsibbasztó meleg', mely az emberi testet elbágyasztja. Ütő András, néptanító. Vegyes. (0 Felsége dr. Torma Karolának) az erdélyi múzeum egylet elnökévé lett megválasztatását megerősítette. (Henrik főherczeg) végre rehabilitálva van. Egy királyi kézirat közelébb tudatta a hadügyminiszterrel, hogy a főherczeg visszakapta katonai rangját, melyet 1868-ban házassága miatt elvesztett volt. Hogy mikor fog visszatérni ismét Ausztriába, még nem tudni, mivel még tudva nincs vájjon e rehabilitate nejére is kiterjed-e ? ! (Bnkarestben) okt. 8. Károly herczeg az orosz czár sajátkezű kéziratát vette a román határon számára készített fogadtatásért. Hivatalosan jelezik a cholera megszűnését. Bukaresti kereskedő házak „Bukarester Es- comptebank“ czéggel egy pénzintézetet alapítottak.
