Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-10-10 / 81. szám
223 zottságot, mely ezen árva leányház megalapítását eszközölje. A nemzet hazafias kormánya nem késett megerősíteni az elébeterjesztett alapszabályokat s ma már csak is a honleányi és honfiúi részvéttől függ; hogy Maros-Vásárhely szabad királyi város kebelében a Székelyföld részére egy árva leányház alapittassék, mely vallás különbség nélkül; a mindenkitől elhagyott s tel- jesleg vagyontalan árva leányokat gondja alá vegye s életpályájukra irányadó befolyást gyakoroljon. Maga a megváltó, az emberi szeretet isteni példányképe megkülönböztetett szeretettel hivta magához a gyermekeket, hisz ők kedves tárgyai a legmagasztosb emberi érzelemnek a szülői szeretetnek, s ez utóbbi az ő ártatlan boldogságuk légköre és azokra nézve kiket balsorsuk e légkörtől megfosztott, pótolja ki a természet csapását az emberi szeretet ! Tisztelettel hívjuk föl hazánk, nemzetünk minden nemesebben érző fiait s leányait, hogy a Maros-'Vásárhelyi megállapítandó székelyföldi árva leányház alapjához hozzák meg nemes áldozatukat. A hazafias részvét módozatait mai napról közrebocsátott alapszabályaink s aláirási iveink tolmácsolják. Maros-Vásárhelyit, 1872. augusztus 6-án. Gróf Toldalagi Viktorné, ideigl. bizottsági elnök, Damokos Antalnó, ideigl. bizottsági titkár, Filep Albertné, idegi, pénztárnok, Bereczki Sán- dorné, Borosnyai Pálné, Dózsa Dánielné, Knöpfler Vil- mosné, Mikó Mihályné, Sándor Lászlóné, ideigl. bizottsági tagok. T а и ii g y. Fogaras,sy Mihály püspök nevéhez — mint a „Kelet“ Írja — újabban ismét egy szép adomány ténye fűződik. A honi nevelésügy felvirágzását szivén hordó főpásztor ugyan is az udvarhely-pálfalvi iskolának legközelebb 400 frtot adományozott. Az erdővidéki felekezet nélküli tanitó-egylet szept. 25-én Baróthon tartott gyűlésén — értesülésünk szerint — oly egyént terjesztett fel a cultus minisztérium által a legméltóbb néptanítónak szánt 100 frtnyi jutalomdíjra, ki épen nem méltó ezen kitüntetésre. Értesítőnk szerint az ily visszaélések folytán az említett segélydíj elveszti erkölcsi jelentőségét. Orbán Fermez a „Nemere“ volt szerkesztője a dévai állami tanitó-képezdébe neveztetett ki tanárnak. líoidl Farkas, a brassai r. k. elemi iskola negyedik osztályának tanítója tanvezető tanítónak neveztetett ki. V e g y e s. (A szásznemzeti egyetem) gyülésezéseit — „H. Ztg.“ tudósítása szerint — jövő hó közepéig megkezdi. E gyűlésen a szász nemzeti egyetem hatás körének körvonalozása nagy vitákra fog valószinüleg alkalmat adni. Az egyetem illetékessége fölötti kérdésben az ó szászok (mely pártról az ifju-szászok azt állítják, hogy már megszűnt, miután a 48-ki törvények elfogadásával feladták pártállásukat) a központosítás s a törvénykezési súlypontnak az egyetembe való áttétele mellett fognak küzdeni ; a ifju-szászok ellenben a kerületek lehető legszélesebb körű autonómiája mellett fognak síkra kelni. (Császári királyi grófnő.) Langroból (Svájcz) írják a „N. Fr. Pressernek: Érdekelni fogják önöket bizonyára városunk vendéglőjének vendégkönyvébe sajátkezűig ii't következő sorok: ,Дш11епз ©rajiin ©mtíte 8011909, f. f. ungarífebe SRínifter^rdfíbenfin airê Ungarn." Magyarul: „Lónyay Emilia grófnő ö excellentiája, császári királyi magyar miniszterelnöknő Magyarországból.“ -—- Vájjon mit fognak Lajthántuli szomszédaink mondani ahoz, hogy császári királyi miniszterelnöknőhöz jutottak ? — jegyzi meg a „N. Fr. Presse.“ (A nap.) A XIX. század hálátlan emberei előtt a nap már nem a mindent teremtő fény és hő örök kútforrása, hanem egy sötét foltokkal elborított test, melynek alakja is határozatlan. A nap tán megboszan- kodott, hogy ezredéveken át méltóságosan folytatott pályáját most ily kicsinyes megszólalásokkal becsmérlik, vagy megneheztelt azért, hogy szemléit napfényre hozták: elég az hozzá, újabban igen sok dolgot ad a csillagászoknak. Legközelebb a „New-Yorki Times“ tett közzé egy czikket, mely nem valami gyönyörű kilátást nyújt az emberiségnek. Vagy megégünk, vagy megfagyunk. Eégóta kutatják: nincs-e bizonyos összefüggés az északi fény és nap között? A nevezett lap úgy találja: igenis van. Ha az északi fény gyakrabban je- lenkezik s különösen sugárzó: akkor a napfoltok is sajátságos tevékenységben tűnnek fel. Továbbá, átaláno- san feltűnt, hogy északifényt húsz év előtt még nagyon ritkán lehetett látni a délre eső határokon: egy idő óta pedig gyakoribb és erősebben jelenkező lesz e j tünemény. Ha létezik összeköttetés az északi fény és nap között: akkor a napon nemrég óriási forradalmak zajlottak le, vagy nemsokára le fognak zajlani. Az északi fény tudvalevőleg delejes természetű. Ez év aug. 11-től 17-ig az északi fény egész Amerikába óriási viharral és dörgéssel köszöntött be s ott ily nagymérvű viharokra nem igen emlékeznek. Ha az említett ösz- szefüggés való, akkor a delejes természetjelenségek is összefüggésben állanak a naptüneményekkel. A nap átmeneti korszakot él, ezt minden európai csillagász állítja. Tacchini töméntelen magnéziumot fedezett fel a naplevegőben. Az égő magnézium, mint tudjuk, erős fényt és ép oly erős hőt idéz elő. E borzasztó tömeg magnézium égés nem fokozhatja-e a nap melegét? Honnan fogjuk megfejteni az idei nyár rendkívüli forróságát? a fényes és nagyon gyakran megjelenő északi fényt, — az iszonyú viharokat, — ha nem e tömeg- égéséből? Bizonyos, hogy a nap rettenetes alakulásokon megy keresztül. A magnézium-tömeg égése fokozni fogja a nap melegét s ekkor a telet is nyárideli napok váltják fel vagy a nap is követi nehány állócsillag példáját s fényét, és melegét teljesen elveszíti. Az első esetben türhetlen hőség, második esetben dermesztő fagy lenne a kikerülhetlen eredmény, a föld szerves élete mindkét esetben véget érne örökre. (EreSZtevényrŐI) értesülünk, hogy valaki a közel múltban két előkelő egyéniséget agyba főbe vágva levert a földre bérességet folytató öcscsével, és most jelenleg félfontos kövekkel dobálnak a békés polgárok házára és udvarára, este 8 és 9 óra között — oly durván, hogy közelebbről csak az isteni gondviselés következtében múlt, hogy egy köztiszteletben álló gyenge női főbe nem sújtott egy nagy kő. („Te és ön, vagy a szebeai péklegcuyek strikeja.“) Szebenben a pékmesterek régi szokás szerint tegezik legényeiket; a péklegények társulata azonban panaszt emelt a czéhnél s azt követelte, hogy a mesterek „ön“- nek szóllitsák őket, mivel a katonaságnál is magázzák felsőbbjeik alattvalóikat, s az uj ipartörvény megszüntette az őket lealázó czéhbeli szokást. A mesterek ezéhja azonban ragaszkodott továbbra is a régi szokáshoz. Az ügy végre a rendőrség elé került. A törvények azonban elfeledkeztek az ily „te“ és „ön“ féle viszálkodásról. Hiába igyekezett a rendőrigazgató kapacitálni mestert és legényeket, hogy béküljenek ki; hiába igyekezett a mestereket jobb útra terelni; hiába mondta, hogy az uj ipartörvény csak szerződésszerű köteléket ismer a mester és legényei közt; s hogy nincs paragraphus a tegeződésre ; s hogy a péklegények nincsenek kötelezve a tegezés daczára tovább is dolgozni. A ezéh Ottó pékmester vezérlete alatt mindezek daczára határozata mellett maradt, mivel tudósítása volt Pestről, hogy ott is tegezik a péklegényeket s a mig — mond — ez Pesten tart, Szebenben sem tágítanak, ha mindjárt a rendőrségnél nem lelnek is támogatást. Azonban a péklegények sem maradtak magukhoz következetlenek, s a dolog vége az lett, hogy a pékmesterek se nem tegezhetik, se nem magázhatják legényeiket, mert ezek felmondták a munkát. (Rómában) a szarvasmarhának Ausztriából és Magyarországból behozása eltiltatott. (A lörökök) és montenegróiak közt újabb igen véres összeütközések történtek: a porta erélyesen elégtételt kíván a montenegrói fejedelemtől. (Miután a kllkoricza) ez évben csaknem mindenütt éretlen maradt, ennek eltarthatására nézve egy igen czélszerti módot ajánl egy szakember. — Ugyanis a csöveket nem szabad lefosztani, sőt azokat, melyeknek héja meg van sértve, külön kell választani, s az igy külön választott csövek csutkáinak kiálló végeit le kell tördelni, és kukoricza héjjal szorosan, mintegy légmentesen összekötni; — ha az ily módon megkötözött csöveket szellős helyre rakjuk, például padra, de nem gar- nadába a csöveken a szemek teljesen meghíznak illetőleg megérnek. közgazdaság. Miért nincs jövedelem Rikán belől a gaz- dászatból ? S z a г V a s in a r h a. se ér, mint a mi régink s végre a mi éghajlatunk alatt elpusztul. Különben a mi zömök, kemény kötésű, körülményeinkhez szokott szarvasmarhánk sok jó tulajdonsággal bir: minden munkára alkalmas, hegyre, lejtőre könnyen megy, az idő viszontagságait kiállja, hizékony, nem válogatós, szelíd és jó tejelő. Mezei munkára és a mészárszékre alkalmas. Ezek bornyuit kellene jobban gondoznunk. Fiatal szarvasmarháink különbség nélkül közös csordába járnak, s a két télen jól tartott borjú alatt a harmadik tavaszon már borjú van, miből értékes marhát semmikép se lehet nevelni. Borjúinkat nem gondozhatjuk kellően; természetes kaszálónk kevés és mesterséges ' tagosítás nélkül lehetetlen; téli takarmányunkból nyári istálózásra nem marad semmi, sőt télire sem elég s ily sovány tartás mellett még húsfogyasztásra se tudunk elegendő marhát tenyészteni s ha Oláhországból nem kapnánk vágóra (1870-ben 7297 darab) még vasárnapon is böjtölnünk kellene. Hogy marháinktól nyereségünk legyen, nyári is- tálózás kell, ez pedig tagosítás nélkül lehetetlen. (Folytatása következik.) Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: HeiTinailIl Antal. 1872. évi 3223 sz. 147 1—1 irdetés. Az 1871-iki évre kiállított és megvizsgálásra előterjesztett zálogházi számadás következő eredményeket mutat, mi ezennel köztudomásra ho- zatik : A bevételek állanak: 1. a visszafizetett kölcsönösszeg kamatjaiból . 18,324 írt. 94 kr. 2. lejárt letéteményekbői .................................... 3 . árverezési százalékok129 , 86 ból.................................... 8 9 „ 87 Összesen 18,544 frt. 67 kr. A kiadások állanak: 1. a részvényalapon kivid felvett tőkék kamatjaira 7425 frt. 05 kr, 2. hivatali szükségletekre 444 „ 48 „ 3. házbér..................... 2000 „ — „ 4 raktár bér ..... 20 „ — „ Összesen 9889 frt. 53 kr. A kiadásokat a bevételekből levonva mutatkozik tiszta jövedelem az 1871-iki évről..................... 8655 frt. 14 kr. Ettől leszámítva: 1. a tiszta jövedelem 40°/o‘át, mint hivatalnoki fizetést és szolga díjt . . .4262 frt. 6 kr. 2. az első hivatalszolgának fizetési pótlékát . . 130 „ — „ 3. a második hivatal- szolgának fizetési pótlékát és szállás pénz megtérítését 145 „ — „ Összesen 4537 frt. 6 kr. marad maradék . . . 4118 frt. 8 kr. melylyel következő rendelkezés történt: 1. a polgári kórház-alapnak 79 részvényért fizetendő osztalék 6 frt. 30 krjával 497 frt. 70 kr. 2. a városi tanács liiva- talnokai nyugdíj - alapjának 8 részvényérti osztalék 6 frt. 30 krjával .............................. 50 „ 40 „ 3 . nyugtabélyegre . . 2 „ 69 „ 4. jövedelmi adó fejében 951 „ 60 „ Összesen 1502 frt. 39 kr. (Folytatás.) Jelen körülményeink közt semmi hasznunk sincs Rikán belől a marhatenyésztésböl. Szép szálos piaczos szarvasmarháink rendesen a mezőségről hozattak be fiatal korukban kupeczek által s téli és nyári istálózás mellett maradtak meg eredeti alakj okban, ezen istálózás pedig nálunk luezerna és zöld takarmány hiánya miatt nagyon költséges, ha pedig legelőre csapjuk ki a mezöségi marhát, 1—2 év múlva elhitványul s annyit a maradék .....................2615 frt. 69 kr. r észvények beváltására van szánva. Brassó 1872 okt. 2-án. A városi és vidéki tanács. van eladó nagyutezában 488 számú házban. \
