Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-09-26 / 77. szám
Brass«, 1872. Másod évi folyam 77. szám. » ( sölüi'lök, szeptember 2(1. Megjelenik ez a lap heten- kiut kétszer esötörtökön és vasárnap. Á r a : Egész évre . . 6 ft.— kr. Félévre .... 3 ft.— kr. (Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagypiacz 322 szám. Lakása : Bolgárszeg 1425 sz. Politikai, közgazdászat! és társadalmi lap.--in-у— rrnn-mninni и ими пи и пн 11 i Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — .Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. „Nemere" politikai, közgazdászat! és társadalmi lap idei negyedik évnegyede október hóval kezdődik. Előfizetési ára egy negyedévre 1 írt. 50 kr. Félévre 3 írt.; egész évre ß írt. Szerk. A brassói képviselők igazoltattak. A távírda már elébb is elhozta hírét, hogy az ismeretes utón és módon megválasztott Wächter és Trauschenfels urak, a benyújtott panasz daczára igazoltattak. Ügyünknek egy barátja szives volt utána járni az igazolási eljárás körülményeinek és azok felől a következő érdekes levélben tudósított: Pest, 1872. szept. 20. Mire ezen levelem Brassóba jut — már távirati utón értesülve van a közönség arról, hogy a képviselőház VI. osztálya, hová Wächter és Trauschenfels ellen benyújtott petitió tárgyalás végett sorozíatott, —- említett képviselőket igazoltaknak nyilvánította. A tárgyalás tegnap d. e. történt meg. Igyekeztem mélyebben betekinteni a tényállásba, mely személyes meggyőződésem szerint a következő. Hogy említett képviselők minden lehetőséget el követtek saját javukra, ez annyira természetes, hogy ha ők épen szász nemzetiségűek nem volnának — hanem bármi mások, akkor sem kellene azt oommentalni. Daczára annak, а VI. osztály tagjai esküjök szerint szigorúan ragaszkodtak a házszabályokhoz. Vizsgálatuk eredménye az lett, hogy igazolhatása ellen ^szeres volt a kifogás, mint ezt a legilletékesebh egyén nyilvánította. E kifogások mindenike az előadó szerint olyan volt, hogy a megdöntésre külön-külön is elégséges okát szolgáltatott volna. De ezen biztos kifogásokkal szemben ott állott a petitiónak formális több hiánya és némileg az illető ügyvédnek nem elégséges ügyszeretete, vagy a körülményekkel ösmeretlensége. Hogy a petitiónak a házszabályokkal szemben formális hiányai voltak, az tény. Ott van a 79. szakasz, mely szerint minden képviselő ellen külön petitió és külön 1000 frt. nyújtandó be. Itt a kettő ellen egy petitió és egy 1000 frt. volt letéve. Tovább menve a petitióban egy szó sides arról, hogy a jogtalanul kitörölt választók érdekében felfolyamodások történtek-e vagy nem ; csak az einlittetik, hogy választó joguktól megfosztattak 700-an. A VI. osztály pedig a jó hiszemüségre mint jury mit sem adott. Két tag emlitette ugyan, hogy felfolyamodás történt és az említett számuak jogtalan kitöröltetése tény. Ez azonban jóhiszemű állításnak maradott csupán. Hogy az összeírás miként történt, azt vizsgálni a házszabályok értelmében nem tartozik az osztályok körébe, hanem igen a belügyministerébe. Az hogy mit tett, ö smerj ük. A VI. osztály a tényállást tehát tárgyalta saját köréhez mérten, a házszabályok értelmében. — Hogy az a kellő kifogásokat a törvény értelmében megtette, nekem legalább a bizottság tagjaitól szerzett személyes meggyőződésem alapján kételkedni okom nincs. De van a felett, hogy az ügyvéd megtette-e kötelességét, midőn az osztályelnök előtt úgy nyilatkozott, hogy: „én védeni az ügyet népi voltam képes.“ Tárgyalás után a szavazás eredménye az lett, hogy két tag meggyőződése szerint szavazott; a többség pedig ragaszkodott a paragraphusokhoz. Utólérhetlen roszakarat kellene ahhoz, hogy valaki a tényállást ösmerve és nem paragraphusok hanem lel- kiismerete szerint ítélve — védelmére kelne az illető igazolásnak. De az osztály tagjai nagyobbára olyanok voltak, kik bizonyára a petitióból ösmerték először azt, hogy többen megfosztattak drága joguktól ; de erre semmi dokumentumot nem látván — azt is csak jólii- szemüleg vették tudomásul. ítéletet mondani most a VI. osztály eljárása felett, mely igazoltaknak tekintette említetteket, a fennebbiekböl következtetve — igen nehéz. Ez ítéletet tulajdonkép i csak azok mondhatnák ki a valódi értéke szerint, kik í szemeikkel látták a. lefolyt eseményeket. A ház, kétségen kívül, osztatlan helyesléssel fogja ! fogadni majd az osztály jelentését, miután abból kettő 1 sem tudja jó formán, hogy Brassóban a választás kierőszakolására mik történtek. Már ezen levél vétele előtt is tájékozva í voltunk a felől, hogy a biráló bizottságok a lehető kíméletesen fognak eljárni a választási panaszok ügyében. A mint látjuk, igen sok panaszt egyszerű alaki hiányok miatt visszavetettek a nélkül, hogy’érdemlegesen tárgyalták volna. Egy panasz ellen péld. csak az volt a kifogás, hogy egyik aláírója ott a panaszlevélben magyar és a szavazók közt szerb keresztnévvel volt befejezve. Ez elég volt azt állítani, hogy az illető panaszló nem is választó s igy nem is jogosult a panaszra. Ilyen eljárás mellett alig lehetséges teljes biztossággal kiállítani valamely okmányt. Alaki hibát keresni a végén nem olyan nehéz. A mi ügyünkben is csak úgy jártak el, mint a többiben. Ráfogták, hogy alakilag hibás a kérelmünk, mert két külön folyamodást kellett volna benyújtani és két külön ezer forintot letenni. Vajon mért? i Wächter és Trauschenfels ugyanazon eljárással, ugyanazon szavazó lapokon választattak meg. A mi kifogásunk nem is a szavazás körüli eljárás, — hanem a szavazók összeírása ellen volt. Már pedig itt csakugyan nem Írtak külön választókat össze W. vagy Tr. urnák <Dj számára. Az 1000 frt. kétszeres letételének szükségét sem látjuk be, mert ha csakugyan nyomo zásra kerül, ugyanazon egy nyomozás történik mindkét urnák mandátuma ellen. Hanem hát úgy van ez a dolog, hogy Erdélyben megtűrnek mindenféle kivételességet, a szabályokat mindamellett a magyarországi viszonyokra csinálják s aztán azon szabályok szerint Ítélik el félszegül az erdélyi állapotokat. A ki azon házszabályokat alkotta, a rendszerezett választókerületeket tartotta szem előtt, a melyben csak egy képviselő választatik. Erdélyben elnézik, hogy kettő legyen együtt vá lasztva; de azért Ítéletnél azt akarnák kiokoskodni, bogy a kettő külön választatott. Azt hisszük, hogy nem mi engedtük meg a két képviselőnek együtt választását, brassai magyarok, románok és németek; mégis minket lakói tatnak meg érette. Még ékesebb kifogás az, hogy az összeírások felett a belügyminiszter itél, nem az országgyűlés. De hátha a belügyminiszter hibásan talált Ítélni, vagy nem is elegyedett belé, hát akkor a polgárok jogának védelme nem az országgyűlés elébe tartozik-e? íme a mi ügyünkben megrendelte a belügyminiszter, bogy a 300 frt. értékű házat bírókat be kell venni: a brassai urak még sem vették be; az országgyűlés fóruma azt mondja, hogy ez nem rá tartozik. Hát kire tartozik? Talán a mennybéli angyalok fogják visszaadni ezeknek választó jo gát, midőn a belügyminiszter nem volt elég hatalmas megvédésére? Azt is fölpanaszoltuk, hogy itt a szász iskolák, templomok, legatumok, szomszédságok, szülőházak, mészárszékek mind szavazatjoggal ruháztattak fel. A belügyminiszter nem intézkedett benne: az országgyűlési bizottság pedig azt mondja, hogy ő nem illetékes. Igazán szépen vagyunk,! A mint látszik, csak a volt a czél, hogy a lehetőleg igazolni kell minden bejelentett kép viselőt. Hogy érettünk kivételt nem tettek, azt helyesnek találjuk; de hogy átalában helyes volt e oly iszonyú visszaéléseket elnézni, azt alig hisszük. Részünkről köszönetét szavazunk mindazon román, magyar és német férfiaknak, a kik oly sok törődéssel, annyi áldozattal működtek a törvény szentségének tiszteletben tartásáért. Fáradságunknak eredménye csak meglesz elébb vagy utóbb. Csak összetartás és csiig- gedetlenség, mert meglesz ! 0 г s L à g g y ii 1 é s. Szept. 18 iki ülés. E1 n ö к jelenti, hogy a múlt országgyűlésről számos kérvény maradt még elintézetlenül. Ezek ki fognak adatni a kérvényi bizottságnak, melybe elnökké Viszolyi Gusztáv, jegyzővé Urményi Miksa választattak meg. — Trifunáez Sándor interpellálja a miniszterelnökét a viz károsultak segélyezése ügyében. T ó t li Vilmos belügyminiszter válaszol Császr Bálint interpellatiójára a fogarasi választás ügyében: Midőn a választási elöintézkedések megtétele végett a törvényhatóságokhoz rendeletemet kibocsátottam, Fogaras vidéke is megtartotta e őzéiből közgyűlését és megalakította központi bizottságát akként, hogy azt 3/4 részben Fogaras-vidéki és J/4 részben Fogaras-városi tagok képezték ; elhatározta továbbá azt, hogy az egyik kerületnek, melyhez Fogaras városa is tartozik, főhelye nem az utóbb nevezett város, hanem О-Sink községe legyen. — Fogaras város közönsége ezen határozat ellen hozzám folyamodott és kérte: rendelném el, hogy először Fogaras városa önállóan alakíthasson központi bizottságot, másodszor, bogy az egyik kerületnek ne О-Sink, hanem Fogaras városa legyen választó főhelye. A városnak mindkét kérése nemcsak méltányos, hanem törvényen alapuló volt, mert az 1860-ki 42. t. ez. Fogaras városát törvényhatósági joggal ruházta fel; mert az 1848. 5. t. ez. 5. §-a szerint mindazon törvényhatósági joggal felruházott varosok, melyek más törvényhatósághoz tartozó községekkel egyetemben választják képviselőiket mindenütt ezen városok az ily vegyes kerületekben egyszersmind a választókerület főhelyéül vannak kitűzve; — mert továbbá az 1848. V. t. ez. 49., 50. s 51. §§. azt rendelik, bogy az ily л-egyes kerületekben létező, törvényhatósági joggal felruházott, vagy mint akkor névezték : sz. к. лгárosok, önállóan választanak központi választmányt és küldenek 2—2 tagokat a választók összeírására kirendelt küldöttséghez. A törvénynek ezen világos rendelete és parancsa szerint én Fogaras városa kérvényének helyt adtam és elrendeltem először azt, hogy Fogaras л-árosa önállóan válassza központi bizottmányát és másodszor azt, hogy az egyik kerületnek Fogaras városa legyen választó főhelye. Ezen rendeletemet inegküldtem úgy Fogaras vidéke, mint Fogaras városa közönségének. Fogaras vidék közönsége rendeletemnek azon részét, mely a központi лпИаагШтпуок alakítására vonatkozott, teljesítette; rendeletéin azon részének azonban, melyben Fogaras л-árosát tűztem ki az egyik választókerület főhelyéül, eleget nem tett. Ezt határozta május 22-én tartott ülésében. Ennek folytán én május 30-án kibocsátottam ismét rendeletemet, és kinyilatkoztatván, hogy előbbi rendeletemhez határozottan ragaszkodom, meghagytam Fogaras vidék közönségének, hogy a központi bizottságot rendeletem végrehajtására utasítsa. Tettem pedig ezt az 1848. 5. t. ez. 52. szakaszának rendeleténél fogva, mely ekként szól: „A vegyes kerületek alakításához járuló megyék és városok közt a jelen törvény végrehajtásának érdemében támadható kérdéseket az illetőknek meghallgatásával ezen törvény rendeletének értelmében a minisztérium intézi el.“ Mindennek daczára, t. ház ! Fogaras vidék közönsége rendeletemet nem teljesítette és a köteles engedelmességet megtagadta. Fs ha en mindamellett I ogaras vidék közönségével szemben mindekkoráig várakozólag és capacitálólag jártam el, tevém ezt először azért, mert
