Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-09-19 / 75. szám
298 A barsmegyei kóbor cigányok polgárosítása pártoltatik a n.-kikindai kerület által. Pozsony városa épitvényi adómentességet kér Pest-Buda módjára. A országház telkére vonatkozó szerződés küldetik Ъе a liáznak. Elnök jelenti a vasúti bizottság megaiakultát Korizmics László elnök és gr. Szapáry Gy. jegyzővel. Benyujtatik a Sz.-Fehérvári nőnövelde kérvénye a kincstári illeték elengedéséért, továbbá Csanádmegye telepitvényes községeinek kérelme. Következik az igazoló bizottság jelentése. Felol- vastatik a delegatióba, a könyvtári es a függő adóssági bizottságba megválasztott tagok névsora. Pallavicini Ede őrgróf, a felsöház jegyzője áthozza a felsőház izenetét a függő államadósság ellenőrzésére és a közös ügyek tárgyalására kiküldendő országos bizottság tárgyában. A képviselöház által e bizottságokba megválasztott tagok közöltetni fognak a felsöházzal. Következett az országgyűlést megnyitó trónbeszéd felolvasása. ZsedényiEdea trónbeszéd felolvasása után azt indítványozza, hogy a ház egy 12 tagból álló bizottságot válaszszon, mely a válaszfeliratot elkészítse, és a netalán előterjesztendő válaszfelirati javaslatokkal együtt tárgyalásra tűzze ki. E bizottság hétfőn fog megválasztatni. Lónyay gr. óhajtott volna Nikolitsnak interpel- latiójára ma válaszolni; miután azonban Nikolits nincs jelen, a legközelebbi ülésben fog arra válaszolni. Következett Györffy Gyula indítványa, ki indítványát újabban indokolni, nem tartja szükségesnek. Szóló a képviselői-jog megsértését constatálva látja abban, hogy Udvarhelyszéken a választás f. é. juh első napjaiban tényleg megtartatott, de a választási jegyzőkönyvek a megválasztott képviselőknek nem adattak ki. Ezért tartaná szükségesnek, hogy a ház saját elnökét megbízza, miszerint a központi választmányt a megbizó j levelek kiadására utasítsa. G y ö r f f y indítványának tárgyalása a szerdáit tartandó ülésre tűzetett ki. Az újonnan jelentkezett képviselők beosztatása után az ülés eloszlott 11 órakor. Császárok találkozása. Szept. 10. az orosz czár Andrássyt hosszabb kihallgatásra fogadta. Szept. 11. ünnepelték a czár ne- venapját. A császárok személyesen üdvözöltek. Nagy ebéd volt az orosz nagykövetségi palotában. Királyunk érdemrendeket adományozott: Bismarck és Gortsakoff- nak a szt. István-rend brilliantos nagy keresztjét, Man- teuffel és Redernnek a nagy keresztet stb. Vilmos császár Andrássynak és Károlyinak a fekete sas rendet stb. , az orosz czár Andrássynak a szt. András-rendetj stb. adományozta. Az osztrák császárt Vilmos császár schleswig-hol-1 steini 16 huszárezred tülajdonossává nevezte ki. A három ktilügyér gyakran értekezett egymással. Szept. 11. este hagyta el az osztrák császár Vil-, mos császártól kisérve a királyi palotát, a fényesen kivilágított pályaudvaron búcsút vett a jelen volt hercze- í gektől és ismételve megölelvén és megcsókolván Vilmos császárt elutazott; szept. 12-én délben 1 % órakor érke- : zett Becsbe. Szept 12-én reggel a német és orosz császár j együtt elutaztak. A póttanfolyamról. Kczdi-Vasárliely, 1872. szept. 15. A városunkban tartott néptanítói póttanfolyain megnyittatott folyó évi aug. 1-én s bezáratott szept. 12-én. A póttanfolyam hallgatására beíratta magát 183 tanító és 3 tanítónő. E tanfolyamon, mint rendes tantárgyak, előadattak Veres Sándor, sz.-keresztúri államképezdei tanító és a tanfolyam vezetője által: beszéd-és értelemgyakorlatok,, irvaolvasás, elemi magyarnyelvtan és elemi számtan : Éltes Elek, a debreczeni gazdasági tanintézetbe a kormány által kiküldött, volt cs.-somlyói tanár által: ter-1 mészeti tudományok ipar- és gazdászatra alkalmazva ; : Zágoni György, sz.-keresztúri államképezdei tornatanitó ; által: tornászat. Rendkivüli tantárgyul elöadattak: a méhészet, Má-; tyás István, feldobolyi tanitó ur áltál és a Gabelsberger- j Markovitsféle magyar gyorsirászat, Hadik Richárd, k.- vásárhelyi kantai gymn. tanár s a buda-pesti magyar gyorsíró egylet tagja által. Ezeken kívül Veres Sándor ur több órában tartott, alapos előadásaival még a Bartalusféle énekrendszert ismertette meg, és a tanfolyam vége felé mintaelőadásokat rendezett, melyen több tanitó ur, vagy a folytonos beszéd általi tanitásmodor, vagy a kérdezkedö modor által óhajtván magát producálni, sikeresen működött. Antalffy Károly tanfelügyelő urnák a tanfolyam bezártakor mondott szavaiból közöljük a következőket: „Vannak, kik a póttanfolyamot bevégezve, működésűk kedves helyére, hazatávozni utrakeltek, ezeknek s önöknek, kiket kitartásuk után a vágy szintén kedves tüzhelyökre vonz, szerencsés utat kivánok. 3 éve múlt, hogy a közoktatási törvény életbe lépteié a póttanfolyamokat és most a 3 dik képezdei póttanfolyamnak állunk véghatárán. Mi czélja volt a kormánynak e póttanfolyamok rendezésével, nem akarom s nem tartom helyén tüzetesen megvitatni, hisz a tisztelt tanitó urak, otthon hagyva nagyrésze kedves családukat, épen ily tanfolyam nagymérvű tudatában sereglettek össze. Mindnyájan tudjuk mily állapotban volt csak ezelőtt nehány évvel is a népnevelés, miglen az úgynevezett országos rendszeres munkálatok figyelembe vették az iskolák, a tanítás és nevelésmod czél- irónyosabb elrendezését s az 1868-diki XXXVIII. trv. ez, a közoktatási intézetek tantervébe illesztette mindazon tantárgyakat, melyekkel az állami-, magán-, néfi- és felsönép-, polgári-iskola és tanitóképezdéknél foglalkozni kell. Vannak ott olyanok is, melyeket önök sem tanultak, s ez indokolja a póttanfolyamokat azért, hogy ellehessen érni azon szinvonalat, melyen legalább egy része biztos tájékozottságot szerezve magának, sikeresen taníthatja azt, mit előbb önmaga sem tanult. El van-e érve a czél a póttanfolyam rendezésével azt a tisztelt tanitó urak tudják legjobban. Az e részben fáradozó tanár urak nyilatkozatait, mely szerint az előadásokat figyelemmel hallgatták és bebizonyították, hogy Önök a haladás, a népoktatásügy buzgó harezosai — örömmel hallottam. Arra kitérni, hogy miként alkalmazzák ezt iskoláikban, nem akarok, hanem két oldalról, magasabb szempontból fölvéve, nézzük mi azaz iskola. Az iskola az, mi a közmivelődés előmozdítását eszközli. S mivel hazánk a nemzeti lét kiküzdése korszakában sok tekintetben elmaradt attól, nekünk magyaroknak az iskola több, mint más nemzetnek; mert a viszonyokhoz alkalmazkodva nekünk magyaroknak, de különösen székely őseinknek, kiknek a keleti határszéleket kellett megvédeni, folytonosan ébren kellett s kell lennünk. De nemcsak hazánkat kellett megvédenünk, hanem ősi alkotmányunkat is, melyet oly igen szeretünk, s mely csak úgy értékes, ha a nép maga tudja és érzi; mert, ha müveit nemzetek példáira nézünk a törvény és népképviseleti rendszernek, alkotmányunknak csak úgy van értelnie, ha a nép tanulta és tudja ismerni a jogokat és terheket, hogy pedig a jelenlegi nép tanulja, tudja es ismeri arra nem volnánk képesek igennel felelni. Szeszélyek sokszor vezérlik a népet; mert indul vezetők után, kikről bebizonyitotta a tapasztalat, hogy nem czéljuk ugyan ártani, de nem képesek a népet kötelességének öntudatára hozni, mivel hiányzik a népnél az iskolákban megszerezhető kellő képzettség az ily szórványosan megjelenő vezetők ismeretkörének helyes feltogása s megismerésére. Mi még az iskola? Van még iskolánkra nézve egy magasabb szempont, s úgy hiszem hasonló felfogással találkozom akkor midőn mondom, hogy e szempont a magyar nemzeti faj fenmaradásának egyedüli postula- tuma; mert ismerve hazánkat geographiailag és topo- graphiailag, s tudva, hogy ma már egy sokkal ma- gasztosabb eszme, a szabadság eszméje lelkesít: a.mai nemzetiségi kérdések közstádiumából Magyarországot úgy, mint ezelőtt, fegyverrel fentartani, szükségesnek nem látjuk át. Ezért nekünk és maradékainknak független hazánk iránti szabadságteljes biztositéka az iskola; mert hazánknak magyar államiságát fentartani csak addig vagyunk képesek, mig szellemben, tudományosságban és ismeretekben a vezérzászlót kezünkben visszük. Ez nekünk az iskola, s ama két vár, mely a tanítók kezében van letéve. E két szempont után ítélve, ha oly fontos az iskola, illetőleg annak feladata, hogy attól hazánk léte, szabadságunk s fajunk fentartása függ, honnan van az, hogy fáradságunk oly kevés jutalomban van részesítve? Erre nézve tudnunk kell, hogy csak 3 év alatt is annyi általános elismerésben részesültünk, mennyiben évtizedeken át nem, s hogyha valamely buzgó tanitó a további szolgálatra egészen képtelen, hosszas fáradsága után az állam kevés, de biztos segélyre mindig számíthat; mert a társadalmi állás s a sajtó terén nyert elismerés olyan, hogy az idő nem sokáig késik, melyben jelenleg nem az akarat hiánya, hanem más erő pótlására szükségelt segélyből önök megbecsülhetlen fáradsága is méltóan jutalmaztunk. Ezen jobb jövő biztos reményében s az isteni gondviselés legjobb akaratában, melynél fogva a legnagyobb terhet reánk rakták, szelíden, atyailag, úgyszólván kezénélfogva vezessük nemzetiségünk erős fájává növekedő csemetéit. Részletesen az egyes tantárgyakat nem is érintettem, de tudva az előadó tanár urak előterjesztéseit, igen örvendek a tisztelt tanitó urak részéről tanúsított buzgalmon s nemcsak elismerésemet, hanem köszöne- temet is fejezem ki a felett, hogy a rendes úgy, mint a rendkivüli tárgyakból törekedtek ismeretkörüket na- gyobbitani. inszem, nogy valamint a méhészét, úgy a gyorsirászat előadója is a miniszter ur ő exellentiájához való fölterjesztésem folytán az őt megillető elismerés s honoráriumban részesülend. És most nincs egyéb hátra, mint forró köszönete- met mondani azon férfiaknak, kik megse pihenve, előadásaikat alig végezték s már is nemzeti művelődésünk előbbvitelére szerzett képzettségüket felajánlották. E nemes fáradságot óhajtom, jutalmazza az ég tiszta öntudatukban. (Éljenzés) A tanitó a legnagyobb figyelemmel értékesítheti ismereteit a nemzet jobb és szebb jövőjének felvirágoztatásában; s ezért e részbeni sikeres működésűket legmelegebben óhajtom, s a tanfolyamot ezennel bezárom.“ (Hosszas éljenzés.) Ezek után Zsigmond Gáspár esztelneki tanitó a tanfelügyelő úrhoz búcsú- és köszönetszavakat mondott, mit követett a bizonyítványok kiosztása s nemsokára egy díszebéd, melyen a talpra esett felköszöntések nem hiányotok. llaxlik IMchárd, tanár. Iskolai jelentés. A brassai rom. kath. főgymnasiumban az 187%-iki tanév okt. l-ején kezdődik. A felvételek mind a nyolez osztályba szept. 28.—30. történnek. A javitó vizsgákra okt. 1., 2. és 3-ika van kitűnve. Vidéki szülök figyelmeztetnek, hogy fiaik elszál- lásitásánál tekintettel legyenek a házi nevelés kívánalmaira és a tanári karral való közlekedés lehetőségére. Értesítés. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi in. kir. minisztérium a kolozs-monostori m. kir. gazd. tanintézetnél a jövő 187% tanévre betöltendő állami nlapifváiijos helyeket a következő folyamodóknak adományozta: Ravasz György, Zsigmond Márton, Bálint Domokos, Asztalos János, Szilágyi Lajos, Szász Ferencz, Benő Elek, Salamon Mózes, Godolán János, Mezey Sándor, Székely Dénes, Bertalan József; a szabad helyekre pedig Szeitz Lajos, Szánthó Elek, Fortuner József, Szabó Lázár, Nagy Gábor és Biró Géza folyamodókat no- vezte ki. Gamauf Vilmos. V e g y e s. (Mai számunkhoz) van mellékelve a „Házibarát“ előfizetési fölhívása. Ha semmi egyebet nem emlite- nénk, csak azt, hogy a „Corvina“ társulat fogja kiadni, már ez is elég ok lenne arra, hogy olvasóink melegen felkarolják az uj vállalatot, miután a „Corvina“ országos elismerést érdemlő áldozatokat hozott olcsó és a népnevelést nemesen előmozdító kiadványai által. Az uj lap programmja tanúskodik, hogy a „Házibarát“ megindítása egy újabb lépés a társulat által kitűzött magasztos czél felé, s a kik itt segédkezet nyújtanak, bizonyára jó cselekedést visznek véghez. Hogy a „Házibarát“ a mellett becses és érdekes olvasmány is fog lenni, erről kezeskedik a szerkesztő jóhangzásu neve. Szivböl óhajtjuk tehát, hogy a czélnak megfelelő fényes siker koronázza a „Corvina“ ez újabb vállalkoZclSclt. --( A bajor kabinéiba) Hoffmann miniszterelnöknek, Stark bel- és Kempf igazságügyminiszternek neveztetett ki. (A berlini császárlalálkozas és a sajtó.) A berlini ünnepélyeken úgy szólván az egész világ sajtója volt képviselve. A „Schl. Ztg.“ szerint csak Bécs maga 36, London ugyanannyi, Páris 10—12 tudósitót küldött, Pétervárról 15 reporter érkezett, ép úgy tekintélyes contingcnst küldött Amerika és Belgium is. Ezek a többi országok s a kisebb német lapok tudósítóival együtt tekintélyes csapatot képeztek. Az amerikai nagyobb lapok tudósítói utasitva voltak, hogy csak huzal utján küldjék hireiket. 0
