Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-07-11 / 55. szám

219

Román lapszemle.

A „Patria“ vezérezikke az erdélyi dolgokról.

Erdélyi románjaink közt — mond a „P.“ máig is vannak még politikai „pajazzó“-k, — 13 propás demokraták s szabadelvűek a demagógiáig, kik a Gy.- Fehérvár környéki románok élére tolakodván —- újból elhatározták a passivitást. Dr. Ratiu, Macelariu és Nicola — e politikai háromság ismét nagy szegénységi bizony it vány t állítottak ki ; — bebizonyítván vezetesi képtelenségöket.

Politikai becsiiletességökről ők adjanak számot isten előtt, az minket nem érdekel; de az erdélyi román nép életérdekei szempontjából — férfias határozottsággal kárhoztatjuk ez ügyvédi fogásokat, melyek által ők a román népet tévútra akarják vezetni, hogy nemzeti és alkotmányos kötelességeit elhanyagolja, — tiltakozunk azon törekvésök ellen, mely szerint a román népet továbbra is a politikai tespedésére akarják kárhoztatni.

A 68-ki szerdahelyi határozat eléggé gyászos és keserű következményeket hozott az erdélyi románokra, — s mi — kik a politikai háromság múltját s nagyra- vágyását ismerjük — meg vagyunk győződve, hogy ez utóbbi határozat is, mint a 68-iki egy reactionarius klik tanácsa s rendelete folytán keletkezett, melynek székhelye Bécsben van s mely nem tud kibékülni az alkotmányossággal, s Magyarország újjászületésével.

Igen , e háromság Magyarország ellenségeinek zsoldjában áll, mint már állott az előtt is. „Nemzetiség“, „szabadság“ szájokban, melynek zászlója alatt azon bécsi kamarillának malmára hajtják a vizet, mely 48- ban hazánkra oly sok szerencsétlenséget árasztott.

Bizva azonban a román nép józan eszében, azt hisszük : hogy e hazug próféták Erdélyben kevés köve - tökre találnak. A többség választani fog képviselőket a a pesti országgyűlésre, — a passivisták pedig inkább maradjanak otthon, mintsem a parlamentben Magyarország ellenségeinek számát szaparitsák!

Politikai szemle.

A német-franczia egyezmény, mely a német csapatok által megszállt franczia terület mentesítése érdekében köttetett, igy hangzik:

О felsége a német császár és a franczia köztársaság elnöke, a versaillesi béke-praeliminare 2. és 3-ik, úgyszintén a frankfurti békekötés 7-ik pontját külön egyezmény által határozták végrehajtatni, s e czélból ő felsége a német császár Arnim Harry gr. nagykövetét a franczia udvarnál, a franczia köztársaság elnöke pedig Remusat Károly külügyminisztert hatalmazta fel, kik a Francziaország által Németország részére fizetendő három milliárdnyi összeg fizetésének módja és ideje, nemkülönben a német csapatok által megszált franczia terület fokozatos mentesítése iránt egyetértőleg megállapodván és szabályszerűen kiállított megbízó leveleiket kicserélvén, a következő egyezséget kötötték:

1. ez. Francziaország kötelezi magát a három milliárdnyi összeget a következő részletekben lefizetni:

a) fél milliárd frankot két hónap múlva jelen egyezmény ratificatiójának megtörténte s kölcsönös kicserélése után;

b) fél inilliárdot 1873. február 4-én;

c) egy milliárdot 1874. márcz. 1 én;

d) egy milliárdot 1875. márcz. 1-én.

Francziaországnak azonban jogában álland az 1873

február 1-én, 1874. és 1875. márcz. 1-jén esedékes ősz- szegeket részletenként, legalább száz millió franknyi összegekben, vagy teljesen is e határidők előtt kifizetni.

Elöleges fizetés esetében a franczia kormány egy hóval megelőzőleg a német kormányt értesíteni fogja.

2. ez. Az 1871. május 10-én kötött szerződés 7-ik czikkének 3-ik bekezdésében, s az 1871. október 12-én kelt külön jegyzőkönyvekben foglalt megállapodások az elörebocsátott czikkben felsorolt részletfizetések aránya szerint alkalmazandók.

3. ez. О felsége a német császár az első fél milliárd fizetése után 14 napra az alsó és felső Marne-departe- ment-t, a második milliárd fizetése után 14 napra az ardenni és voguesi departement-okat, és a harmadik milliard s a kamatok fizetése után a Meurthe-Mosel és Mass departementokat és Belfort kerületét a katona: megszállástól mentesíteni fogja.

4. ez. Francziaország fentartja magának két inilli árd lefizetése után a harmadik milliárd és a kamatok fedezetéül pénzbeli biztosítékokat nyújtani, melyek, In Németország által kielégítőknek fognak találtatni, a ver sailles-i békepontozatok 3-ik czikke értelmében a terű leti biztosítékot fogják pótolni.

5. ez. Az első czikkben felsorolt összegek 5%-oi kamatoztatása, mely 1872. márcz. 2-ka óta kezdődi!

azon mérvben fog megszűnni, a mint a felsorolt összegek fizettetni fognak, akár történjék az a meghatározott időpontúban, akár előbb az első czikkben foglalt megegyezés szerint.

Azon összegek kamatai, melyek még ki nem lettek fizetve, jövőre is minden év márczius 2-ikán, s végre a legutolsó milliárd fizetésével egyidejűleg fognak fizettetni.

6. ez. He a német megszálló csapatok állománya a megszállás fokonkénti korlátozása folytán kevesbednék, az ezek eltartására megkívántaié összegek azok állományához képest fognak leszállittatni.

7. ez. A franczia terület teljes mentesítéséig a 3. czikkben megjelölt s a német csapatok által fokozatosan elhagyott területek katonai tekinteteiben semlegeseknek nyilváníttatnak, és ezért ott csapatöszpontositá- sok csak oly mérvben történhetnek, a mennyire azt a rend fentai'tása kívánja.

Francziaország e területeken erődítéseket nem fog eszközölni, s a létezőket nem fogja erősbiteni.

О felsége a német császár a német csapatok által elfoglalt területen nem fog a létezőkön kívül más erődítéseket készíttetni.

8. ez. О felsége a német császár fentartja magának a mentesített területekre azon esetben, ha a jelen egyezményben megállapított feltételek nem teljesittetné- nek, megszálló katonaságot küldeni.

9. ez. A jelen egyezmény ratifikált példányai ö felsége a német császár közt egyrészről, és a franczia köztársaság elnöke közt másrészről, legkésőbb 10 nap alatt, vagy lehetőleg előbb is, Versailles-ban ki fognak cseréltetni.

Minek bizonyságául a felhatalmazottak a jelen okmányt aláírták s pecsétjükkel megerősítették.

Armin, Remusat.

Értesítés és kérelem.

Miután az erdélyi gazdák második vándorgyűlése

f. 1872-ik évi October 3. 4. 5. és 6-ik napjaiban fog megtartatni, tiszteletteljesen felkéretnek a t. hatóságok, egyletek és magánosak, hogy a vándorgyűlésen tárgyaltatni óhajtott kérdéseiket, indítványaikat és javaslataikat legkésőbb f. évi augusztus hó 15-ig alólir- titkári hivatalhoz eljuttatni szíveskedjenek.

Kelt Kolozsvárit 1872. julius 8-án.

Elnöki megbízásból:

GAMAUF VILMOS, egyleti titkár.

A „Nemere“ eredeti távirata.

Sepsi-Szt.-György, juli 10.

A „Hon“ tudósításával ellenkezőleg Tisza miniszter 1717, Cseh Károly 1022; — 13 a к esi Ferencz 1760, Székely Gergely 930 szavazatot nyertek. Két Bakcsi Ferenczre történvén a szavazás, a kérdés eldöntetlen.

Balog István, választó.

Vegyes.

(HoilterilS János) emlékünnepét ma, lapunk megjelenése napján, tartja a brassói luth, egyház. A kegyelet, mely az evang. egyházat a Honterus nevéhez fűzi, a legszebb nemével szokott nyilatkozni ez ünnepélyen. Elmaradhatlan szokássá vált az emléknap megtartása, mely a kegyelet mellett igen kedves ünnepélyé fejlődött. Az ünnepély megtartása, mint mindig, úgy I ez alkalommal is a Honterus nevet viselő téren leend.

(A „Krst. Ztg.“) egyik közelebbi számában nagy önelégültséggel s egyszersmind a magyar és románokra ezélzó szemrehányássál* dicsekedik a központi bizottság

igazságos eljárásáról. Példákkal illustrálja igazságszeretet, kimutatni akarván, hogy a magyarok és románok, kiket a választók közé föl nem vettek, jogosan hagyat- t tak ld. Könnyű volt ám ezerek közül kihalászni egy nehányat, kiket talán épen ők állítottak elő, hogy visz- szavethessék és hirdethessék a világ előtt, hogy ime ezek jogtalanul is be akarnak tolakodni a választók közé. De arról a „Kr. Ztg.“ is hallgat mint a síikéi —d ... a rozsban, hogy hányán vannak olyanok, a kiknek jogosult voltát akármikor betudjuk bizonyítani, Ha önök 10—15-öt előteremtettek a sok közül, mi 1000-ei mutatunk fel, kiktől legszebb jogukat fosztották meg

(A Ruméniával kötendő kereskedelmi szerződés) ter vezetét a magyar kir. kereskedelmi minisztérium illeti szakosztályában most készítik, s valószínűleg még í hét folyamában véglegesen ki lesz dolgozva. A dolog nak legérdekesebb mozzanata az, hogy eddig a kül földdel kötött minden ilynemű kereskedelmi szerződéi

tervezetét az osztrák kereskedelmi minisztérium szokta elkészíteni s azután átnézés, illetőleg módosítás végett a magyarral közölni, mig a szóban forgó szerződést, mely Magyarországot első sorban érdekli, a magyar minisztérium késziti el, s az általa már elfogadott szöveget fogja az osztrák minisztériumnak átnézés, illetőleg módosítás végett elküldeni. Ez az első kereskedelmi szerződés, melynek tervezete a magyar kormány közegei által készíttetik.

(Angol életrevalóság.) Ma holnap semmi sem lesz, a minek az angol nép hasznát ne tudja venni. Nem elég, hogy a földalatti vasutaknál a gőzmozdonyok füstjét is felhasználja s a waggonok világítására gázt készít belőle, nrost már azt az eddig egészen haszontalan port is jövedelmezővé teszi, mi a szén után megmarad , s melynek eltakarítása eddig csak költségeket okozott. Téglákat és házfedél-cserepeket gyárt belőle. Tartóságra és jóságra tetemesen felülmúlja az agyag- téglákat, s most nagyon sokan hozzálátnak a szén-por ilyetén értékesítéséhez, ügy szólva semmibe sem kerül, mert főleg széntelepes vidékeken, egész nagy területe- kat hasznavehetlenné tesz e szén por, s még örülnek, ha valaki onnét elhordja. Hja ! az angolok ! Mi még szenünket sem tudjuk felhasználni, nem hogy annak a porát !

(Egy angol kalandja Pesten.) Egy angol tourísta, ki tanulmányait bevégezvén otthon, körül kívánt nézni a világban, eljutott Pestre és az „Angol királynő “-be szált. A nemzeti színház utolsó előadását angol türelemmel végig nézvén, kalauz nélkül indult vissza, gondolván hogy majd csak haza talál. De bizony eltévedt. Útközben megkérdezett egy katonatisztet, ki megmutatá a vendéglő irányát, sőt felirta egy névjegyre a vendéglő német czimét is, hogy jobban boldogulhasson. A szervitatéren azonban megint megkérdezett egy urat, ki oda kiáltá a konstablert, rámutatott az angolra s azzal odább ment. A konstabler pedig, ki csak most lépett a szolgálatba s nem sok értelmi tökével rendelkezik , rögtön karonfogta az angolt s vitte — nem a vendéglőbe, hanem a városházra. Ott senki se tudván megérteni az angol urat, elhitték a konstablernek, hogy egy ur adta át neki bekisérés végett. Denique, hiába szabódott az angol, becsukták éjjelre a zsebmetszök közé. Másnap persze a tévedés kiderült s Thaisz főkapitány (ki jó angol) kérte a bocsánatot s ígérte, hogy az illetőket megbünteti, de az angol boszankodva mon- dá, hogy az éji tanyáért s zsebeinek kikutatásáért a konzul utján fog elégtételt kérni. Kedves emléket semmi

esotro вот viszi magá-ral I^C/otr-öl.

(Udvarias végrendelet.) Párizsban egy közelebbről elhunyt kapuczinus barát, ki különben jótékonyságáról volt ismeretes, a következő végrendeletet hagyta hátra. 1. Breviáriumomat Michaud abbénak hagyom, mivel a magáét nem ismeri. 2. Favre Gyula urnák kámzsámat hagyom, hadd fedje be vele szégyenét. 3. Gam- bettának övemet, valaha nyakának jó szolgálatot tehet.

5. Thiers urnák saját munkáiból egy példányt. Hadd tanulmányozza jobban át. Végre 5. Koldus tarisznyámat Francziaországnak, mert arra nemsokára szüksége leend. —

(A banknota mint ragályhordó) egy newyorki orvos a congressus figyelmét azon tényre hívta fel, hogy a ragályos betegségek terjesztésére nem létezik hathatósabb eszköz a piszkos és bűzös bankjegyek forgalmánál. Oly törvény hozatalát ajánlja, mely a bankokat arra kényszerítse, hogy piszkos és rongyos papírjaikat újakkal cseréljék ki. Oly papírpénzt pedig, mely ragályos betegeknél találtatik, vagy ragályos betegségek színhelyéről érkezik vagy desinficiálni kell, vagy pedig kicserélni, de a forgalomból okvetlenül kivenni.

(Szerdahelyen) Írják a K. К.-nek egy prészákai pórfi saját élő apjának mind a két szemét gyökeréből kivájta, orrát, ajkát levágta, s több tagjait is összemar- czangolta. Ez iszonyú vértettet ő a szintén házas életű fiú osztályrészéveli elégedetlenségből követte el épen midőn pörelintézés végett Szerdahelyen a fennirt napon bírói közidézetre apjával együtt megjelenendő már fél útban volt. A sokáig forralt bosszút utjok közben ér- lelé meg beime a pokol, az öreget azonnal egy kemény ütés bóditá s rákövetkezett a borzasztó bonczmüvelet.

(Egy boldog házaspár.) A boroszlói fogházból közelebb került ki egy gonosztevő, ki húsz év előtt ösz- szeesketett feleségével közelebb találkozott másodszor menyegzőjük óta. Húsz év előtt ugyanis, mint bűnrészest ép akkor fogták el midőn esküvőre indult. Hat évi fogságát befejezve kiszabadultakor nejét találta fogva és igy nem találkozhatott vele. Mikor a nő kiszabadult, ismét a férj volt elfogva és igy húsz év óta üldözte a végzet s csak pár nap előtt találkozhattak, hogy összekelésöket megünnepeljék. Hasonló eset történt 10 —15 év előtt vesszősi nagy-károlyi rabbal, ki 20-ik évétől 60-ig; alig volt két napot szabadon.

(Egy áldásos és nagy horderejű fölfedezéséről) értesítik a „Hon“-t, melynek mellőzése, vagy fölnem karolása eléggé meg nem róható hanyagság lenne, s bűn az emberiség érdeke ellen — Petrovics János, gyulai Békésmegye hivatalos állatorvosa, hosszas búvárkodása folytán, amint számos és hiteles bizonyítványok is állítják oly gyógyszert talált föl mely a marhavészt (epidémiát) biztosan megszünteti a sertéseknél épen úgy, mint a szarvasmarháknál. — Az illető állatorvos nem kér egyebet, minthogy neki előforduló eseteknél, gyógyszere hatásának bebizonyítására alkalom nyujtassék.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Ol’hán FerCflCZ.