Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-07-07 / 54. szám

Brassó, 1872. Másod évi folyam 54. szám. Vásárnál», július 7. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csütörtökön és vasárnap. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő szállása: Szinház-utcza 404. szám. NEMERE Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségnél. Előfizetési felhívás „WEHERE“ politikai, közgazdászati és társadalmi lapra. A második évnegyed múlt hó végével letelvén, felkérjük évnegye- des és féléves előfizetőinket meg­rendeléseik minél előbbi megújítására, hogy a jelen mozgalmas!) időben lapunkat fennakadás nélkül kézhez kapják. Előfizetési árak: Egész évre 6 írt. ­- kr Fél 3 55 _ ~ 5Î Negyed „ 1 ,, 50 „ Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmente­sítése csak 5 kr.-ba kerül. Az előfizetések a „Nemere szer­kesztőségéhez“ czim alatt Brassó, nagy-piacz 223 sz. alá küldendők. A „Nemere“ szerkesztősége. Polgártársainkhoz. A választási központi bizottság bevégezte hirliedt működését, és f. hó 21, 22, 23 napjaira kitűzte a választást. Magyar, román és német polgártársaink közül kitörölt valami ezeret; mind olyat, a kit elébb ugyanazon központi bizottság tagjai Írtak be esküjök és lelkiösmeretök szerint. Egyszer beírták, mert megesküdtek rá, hogy a törvény szerint járnak el ; akkor azonban ész­revették, bogy a szászok kisebbségben vannak az egyesült magyar, román és német polgárság­gal szemben; akkor aztán nem volt többé sem eskü sem törvény, csupán azon czél lebegett szemeik előtt, hogy a szász uralmat fenntartsák tovább is: és ugyanazok, a kik esküjök szerint egyszer bevették, minden lelki furdalás nélküli kitörölték 1000 polgártársunkat. A kitörlöttek közt nagyon sok van olyan, a ki 1869-ben is választó volt. Mindegy! Ki kellett törölni őket, annyit, hogy a szászok több­ségre jussanak. Olvasunk sokféle méltatlan eljárásról; de ebez hasonló nem történt sehol az egész biro­dalomban. Magok részére beirták a kegyelem kenyé­ren tengődő koldusokat is ; a mi részünkről ki­töröltek 1000 háztulajdonost. Ezek az emberek, a kik alkotmányos küz­delmeinkben ellenségeink részén állottak ; a kik­nek újsága legközelebbről is (105 sz.) a törvény­telen Schmerling kormányt dicsőiti; a kikkel mindamellett megosztotta nemzetünk nagy ne­hezen kivívott szabadságát: ezek most arra hasz­nálják érdemetlenül nyert alkotmányos szabad­ságukat, hogy mindent, a mi nem szász, elnyom­janak , polgáriasaikat legszentebb alkotmányos joguktól megrabolják. Lehetetlen, hogy ezeket az embereket a gondviselés büntetése el ne érje. Nem szólunk mi a munkás és csendes szász polgárokról. Azok közt sokan vannak, a kik nyíltan kimondják, hogy a mit vezetőik a tör­vény és eskü daczára velünk elkövetnek, az jogtalan és igazságtalan eljárás. Még azok is, a kik ellenünk fenekednek, nem saját rosszasá­gok miatt teszik; hanem el vannak hitetve, va kitva azon néhány honboldogitó által, a ki ér­demetlenül bitorolt konczát félti, s azért nem átadja együtt lakó polgárokat ingerelni egymás ellen. Mi nem mondtuk soha, hogy szász embert ne válasszunk képviselőn k. Választottunk elég­szer, s választunk ezután is, ha megbízunk benne, hogy érdekeinket részrehajlatlanul, lelkesen és sikeresen képviseli. Olyanokat azonban, a kik minket rabszol­gáknak néznek; a kik mindig csak szász érde­kekről szólnak, szászokhoz intézik szavaikat, — kötözni való bolondok volnának, ha olyanokat választanánk. Ök ellenben nyíltan hirdetik, hogy mindent elkövetnek, csakhogy magyar, román, vagy né­met ember Brassóvidékről a képviselőházba be ne jusson. Akármilyen becsületes, akármilyen eszes, akármilyen önzetlen, nekik nem kell, ha magyar, román, vagy német.' Ha azonban szász, nem nézik köpenyegét, hogy hányszor volt kifordítva ; nem veszik szám­ba a piszkot, a melyet talán épen ők pökdös- tek rá más alkalommal; csakhogy szász legyen. Polgártársak ! a mi kötelességünk ezen el­járással szemben az, hogy választó joguktól mél­tatlanul megfosztott barátainknak szerezzük visz- sza a törvényszerű jogot. Az országnak van minisztériuma, van a felett törvényhozása, van igazságos királya. Ily égre kiáltó igazságtalanságot nem tűrhetnek el azok büntetlenül. További kötelességünk az, hogy ’egyesítve minden nyelvű és hitü szabadon és igazságosan gondolkozó polgártársamkor válasszunk ulyau képviselőket, a kik részrehajtatlanul és kivétel nélkül szolgálják az egész polgárság jogos ér­dekeit. A mi kötelességünk megértetni a békés szász polgársággal, hogy mi nem akarunk ellene sem- j mit ; hogy mi az ő hitét, nyelvét épen úgy tisz­teljük, mint a magunkét; hogy a mi jót köve­teink mindnyájunk részére kivívhatnak, az épen olyan jó lesz nekik, mint nekünk. Mi nem akarunk különlegességet ; hanem akarunk méltányosságot, egyenjogúságot és igaz­ságot. De kötelességünk mindenek felettt, hogy magunkat eltiportatni ne engedjük; hogy vivjuk ki magunk részére egy szabad hazában szabad polgárokat megillető jogainkat. Nyugalom, polgártársak! bizalom igazságos ügyünkben és az ország szent törvényében. Ingerelnek mindenfelől, de magunkat felin- gereltetni ne engedjük. Ragaszkodjunk a tör­vényhez; tartsunk össze híven és győzni fo­gunk, mert győznünk kell. Brassó, 1872. július 6-án. Brassó, 1872. juh 6. Egy okmány jutott kezeink közé, mely nyíl­tan hirdeti, hogy a nagy többségében szászok­ból álló választási központi bizottság nem az igazságot és törvényt, hanem csupán a külön­leges szász érdeket tartotta szem előtt. Egy összehívó levél ez, mely nyomtatásban intézte­tek a központi bizottság szász tagjaihoz, s mely­nek minden sora hirdeti a gyűlöletes részrehaj­lást és igazságtalanságot. Közöljük az eredeti német szövegben, hogy annál inkább kitűnjék félremagyarázhatatlan czélja. Itt következik : Kronstadt, 11. Juni 1872. Das ergebenst gefertigte sächsische Comité beehrt sich, Sie hiemit auf die ausserordentliche Wich­tigkeit der Sitzungeü des Central-Wahlausschusses, wel­che für den günstigen Ausgang der Reichtagsdeputirten- Wahlen für sich allein schon fast entscheidend sind, aufmerksam zu machen. Besonders die beiden nächstkommenden Sitzungen des genannten Ausschusses sind für das Gelingen der sächsischen Sache so hochwichtig, dass es eine vor Gott und dem Gewissen und der gerechten Sache un­serer Nation nie zu verantwortende Unterlassung wäre, wenn auch nur ein einziges Mitglied des Cen­tral-Ausschusses aus Nachlässigkeit oder Mnthwillen eine Sitzung versäumen sollte. Denn in der ersten Sitzung am 13. Juni 1. J. sollen vor Allem die Grundsätze für die Entscheidung über die Reclamationen festgestellt werden, während in der am 21. Juni 1. J. abzuhaltenden Sitzung über die sicher zahlreichen und im säch­sischen Interesse ganz besonders zu beachtenden Reclarnations-Rzcurse die Entscheidung zu fällen sein wird. Da nun in beiden Richtungen der Ausspruch des Central-Ausschusses endgiltig feststehend und unabän­derlich massgebend ist, so ist es klar, wie wir Alles aufbieten müssen, dass bei so wichtiger Entschei­dung im Central-Ausscliuss kein einziges sächsisches Mitglied fehle. Es gibt da gar keine Entschuldi­gung, denn es muss ausdrücklich bemerkt werden, dass selbst durch Abwesenheit von nur einigen sächsi­schen Mitgliedern ein unsägliches und nie wieder gut zu machendes Unheil über die Sache der sächsi­schen Nation in Stadt und District Kronstadt herauf­beschworen werden kann, indem es dann der Vereini­gung, man kann sagen Verschwörung der „Ver­brüderten (Magyaren, Romanen und sogenannten Deut­schen) gelingen könnte, in den beiden Sitzungen des Central-Ausschusses Beschlüsse herbeizuführen, welche die sächsische Sache bei der Deputaten-Wahl schon im Voraus zur verlorenen machen würden. Darum ergeht die dringende und inständige Bitte an öle lu Jeucü. bcMo-ii Аатокиоо "miöMnjf also am 13. Juni 1. J. d. i. Donnerstag Vormittags 9 Uhr unausbleiblich und pünktlich zu erscheinen. Das schöne Bewusstsein, der Nation gegenüber, welche wir alle so sehr liehen, ihre Pflicht gethan zu haben, wird für Ihre redliche Mitwirkung der würdige Lohn sein. Das sächsische Reichstags-Wahlcomité. Üdvözlet a szebenieknek. Nagy-Szebenben a szászpárt győzött. Nem fogjuk vizsgálni, milyen eszközöknek köszöni az e diadalt ; ösmerik már országszerte azokat. Csak magyar és román honfitársainkat kívánjuk üdvözölni, kik jól tudták s előre látták, hogy mily merev ellentállással fog­nak találkozni a szászok részéről, de azért a vallássos meggyőződéssé vált elvszilardsag, az egyetértés szel­leme annyira hatott rájok, hogy a biztos bukással szem­ben sem riadtak vissza; sőt minden választó polgár sietett legszebb polgári jogát gyakorolni akkor, midőn Veress Ignácz és Dunk a Pál jelöltekre sza­vazott. Nem kell csüggedni azért, mert az ily mester­séges többség által kierőszakolt képviselet soká nem tarthat, — mert nem képviselet az, hanem a közvéle­mény meghamisitása ! A gyula fej érvári román értekezlet lefolyásáról mely Baritiu, dr. Ratiu és Macellariu fólhivása folytán jött létre, — a „M. Politika“ következő tudósítást ad: Dr. Ráüli, ki megnyitó beszédében a conferentia összehívásának indokait adta elő, elnökké választatván, egy nehány üdvözlő sürgöny fölolvasása után az egész gyülekezet háromszoros éljent hangoztatott ö Felségére. Ezután llodosiu indítványára jegyzőkönyvileg kimon- datik, hogy a jelen gyülekezet más nemzetiségek Lá­nyában ellenséges indulatot legkevésbé sem táplál, sőt kifejezést ad azon őszinte óhajának, hogy azokkal, az egyenjogúság alapján, a legbarátságosabb érintkezés és összeköttetés tartassék fen. Baritiu, ki tüntetésszerüleg üdvözöltetett, röviden találó szavakkal ecseteli a helyzetet, majd összehasonlít­va az 1869 és 1872-ik évi választásztási időszakot, azon következtetésre jut, hogy a románok helyzetében azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom