Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-01-21 / 6. szám

22 — Magyar képviselőház. Jan. 13-ikáu. Л képviselőhöz jan. 13-iki ülésén Majoros István tör­vényjavaslata a nők e m a n ci páti ój áro 1, az első ember párnak paradicsomi életéből kiinduló indokolása miatt, az egesz ház által osztatlan derültséggel fogadtatott. A törvényjavaslat igy hangzik : Törvényjavaslat. Nőknek a férfiakkal egyonjogosifá­sáról. — 1. g. A nőnemhez tartozók, kik e hazában születtek vagy honosíttattak, kivétel nélkül minden politikai jogél­vezetekben a férfiakkal egyenjogosittatnak. 2. §. Mindazon eddigi fennálló törvények, melyek a nőnemet polgári és politikai jogyakorlástól eltiltották, ezen­nel hatályon kívül tétetnek. „ 3. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügy­miniszter bizatik meg. A törvényjavaslatot kinyomatják és szétosztják. Bobori Károly a következő határozati javaslatot ter­jeszti elő : „Minthogy a kir. egyetemi alapot terhelő sok oly különféle kisebb nagyobb tételek fordulnak elő a budget ben, melyeknek részint a változott viszonyok folytán nincs többé értelmük, részint idegen czélokra vonatkoznak, uta- sittatik a minisztérium az egyetemi alap tisztázására a kel­lő módozatokról gondoskodni.“ Fauler Tivadar különösen arra utal, hogy az egyete mi alap főkép Mária Terézia javadalmaiból keletke­zett s ez alkalommal különböző terhek és feltételek ro­vattak az egyetemi alapra, melyeket az alapítványi köt­vény értelmében most is teljesitnie kell. Következik a költségvetés IV. czime: ösztöndíjak és tanulmányi czélok. A második rovatnál a nagyszebeni Térezianumra elő­irányzott tételnél a pénzügyi bizottság kimondandónak vé­li, hogy felekezeti intézetek állami jövedelmekből nem lé­vén segélyezhetők, a miniszter oda utasittasék, hogy a jö­vő évi költségvetés előterjesztésekor tegyen javaslatot az igénybe vett államsegélynek vagy megszüntetése, vagy pe­dig az intézetnek magának olyatéu átalakítása iránt, hogy az felckozcti természettel többé ne bírjon, addig pedig az előirányzott összeg a rendkívüli költségvetésbe lenne át­helyezendő. Lázár Adám kívánatosnak tartja, hogy ezen inté­zőt azon hivatásának megfeleljen, hogy benne a nemzeti oktatás az 1868. 38 t. ez. értelmében rendeztetvén, állami intézeti jellegéhez nem illő felekezeti és papi befolyás alól felmentessék. E tekintetben a pénzügyi bizottság ja­vaslatával szemben a következő indítványt terjeszti elő : Mondja ki a képviselöház határozatilag, miszerint a nagy­szebeni kir. Teréz árvaház, mint tisztán állami tanintézet az egyházi kormányzat teljes kizárásával közvetlen kor­mányi felügyelet alá helyeztetik, és annak ezen alapon a fennálló törvények értelmében leendő újjászervezése iránt a közoktatásügyér ur a legközelebbi költségvetéskor elő­terjesztendő javaslat tételre utasittatik. Pauler Tivadar közokt miniszter kifejti, hogy mi az intézet jellegét illeti igaz ugyan, hogy az száz évvel ezelőtt kath. árváknak és lelenczeknek a róna, kath. hit­ben leendő nevelésére alapittatott, de a jellege idő foly­tán önmagától megszűnt, a népoktatási törvény meghoza­tala óta kizárólagos káth. jellégről szó ’som lehet. Ezen lehetlenség lévén egy helyt sokáig mulatnunk: adieu sem­legesség! hipp hopp s a holdon vagyunk. IV. A holdon. Isten hozott a holdra ! Még alig teszünk egy lépést a holdon, már is mint békés szellemű honpolgárok útlevelünk után nyúlunk-, de senki sem fogad bennünket. Körültekintve egy hegyvidé- kes magányban találjuk magunkat. Kiálltunk, s nagy meg­ütközésünkre saját hangunkat sem halljuk. Süketek, me­rőben süketek vagyunk s már gyanítjuk is honnan ered az, — miután semmi levegő nincs, mely a hangot tovább vezesse. A hold nincs — mint a föld vagy a többi pláneták légkörrel övezve; igy tehát hiányzik rajta az, mi minden rezgést, minden zörejt és hangot mozgásba hozva a hallás eszközlése végett fülünk dobhártyájához juttatja. Ke vol­nánk csak mi képzeleti utasok, élni sem bírnánk itt, sőt alig távoztunk volna 2 mértföldnyire Gaea felületéről, már is éreztük volna azon nyomást, melyiyel minden léghajós­nak meg kell küzdenie. Miután a képzelődést nem lehet tulfeszitni, igy elé­gedjünk meg azzal, ha legalább létünket tarthatjuk fönn s ne követeljék önök, azon lehetetlenséget, hogy még le­vegőt is varázsoljunk eiö a mulatság folytatására. Nem lóvén levegő a holdon — s ezt oda lenn a intézetben 200-nál több, közel 300 szegény fia és leány ! neveltetik, kik a haza hasznos polgáraivá neveltetnek, kik­nek nagyobb része székely és ha az intézettől elvonatnék a segély, annak súlya ezekre és igy a nevelés ügyére • nehezednék. Melegen ajánlja a pénzügyi bizottmány véle- : menyét. P. Szathmári Károly: elkerülhetlennek tartja, hogy az ezen intézetre most fordítandó költség a rendkívüli budgetbe tétessék át. A budget V. eziménéi (közművelődési czélok) Lázár Adám a következő indítványt terjeszti elő hosszabb beszéd kíséretében: „Mondja ki a ház: 1. hogy a csángó-magyar tanulók számára az er delyi tanodákban összesen 25 állami ösztöndíj, egyenkint 200 írtjával rendszeresitletik, mely kiadás az ösztöndíjak 13-dik rovatába lesz beiktatandó, és 2. utasítsa a közoktatásügyér urat, hogy ezen ösz­töndíjakat az erdélyi közelebb eső középtanodákbau, jele­sen a székely udvarhelyi és dévai állami reáltanodákban, valamint a székely keresztúri állami tanitóképezdében, a szükséghez képest kellő számmal beosztani, és mielőbb hasznosítani igyekezzék. Ezen indítvány a pénzügyi bizott­sághoz utasittatik. Január 15-ikén. Napirenden van a közoktatási minisztérium budget- jének folytatólagos tárgyalása. A magyar és erdélyhoni műemlékek tételénél 1G,500 forinttal Henszl m a n n Imre kifejti, hogy ezen összeg a műemlékek felkutatására, felvételére lajtfomozására, osz­tályozására, kiadására és felügyeletére nem elegendő; maga a kiadás ez évben is már 8000 írtra ment, pedig számta lan nagyfontosságu munka vár még kiadásra, melyekkel most fel kellett hagyni, mivel hiányzik a kellő pénzerö. Kéri tehát 20.000 fr. megszavazását. Pauler Tivadar közokt. miniszter felvilágosításul megjegyzi, hogy az előirányzatban azért vétetett fel csak 16500 fr. mert a kiadásra vonatkozó adatok csak utóla­gosan érkeztek be ; miért is ő pártolja Iíehszlmaim indít­ványát s azt a p. ii. bizottsághoz kéri utasittatni. Szontagli P á 1 elismeri a Henszlman által fel- hozottak igazságát és alaposságát, de mégis a különvéle­ményt kénytelen pártolni s a történeti emlékek iránti ke­gyeletet egy másik kegyelet érzelmének alárendelni, an­nak t. i. melylyel a jelen s a jövő iránt tartozik ; mert a mi fináncziánk az efféléket meg nem bírja. Az előirányzott 10,500 fr. tétel elfogadtatok s a többlet megadása iránt a p. ü. bizottság utasittatik véleményadásra. Magyar történelmi források és emlékek kiadására 20.000 fit. — A magy. tud. akadémia könyvtára gyara- pitására 5000 fit. és az országos (Eszterházy) képtárra 10.000 frt. vita nélkül megszavaztatott. Az elszegényedett hazai hók s családjaik segélye­zésére előirányzott 2500 frtos tételnél V á r a d y Gábor indítványozza, hogy ezen összeg az irói segélyegylet részére szavaztassák meg. Pauler T. miniszter azt hozza fel ez ellenében, hogy az irói segélyegylet írók özvegyeit s árváit is segé­lyezi, s ez összeg csak a hazai elszegényedett irók javára vau szentelve. Nagy részét azonban úgyis e segélyegylet rendelkezésére bocsátja. E tétel, valamint a kvetkezők megszavaztatnak : a tornamesterek kiképeztetésere 5000 frt; a nemzeti zene­csillagászok ép oly jól tudják mint mi itten — úgy az következik ebből, hogy viz sem lehet; mert légmentes űrben elpárolog a viz.’ S miután nincs viz, ne csodálkoz­zunk azon, hogy eddigelé semminemű folyadékot föl nem fedeztünk, s olyan szárazra jutottunk minőt oda lenn egy- átalában nem találunk. Ily körülmények között fájdalom sok olyanról kell lemondanunk, minőt képzeletünk a földön a hold minősé­géről igéit. Mily messzire csak látásunk engedi, közöttünk he­gyeket és völgyeket pillantunk meg, a mint azokat már számtalanszor szemlélhettük a holdról készített térképekeu is. Máskülönben még sok tárgy ötlik szemünkbe a nél­kül, hogy' magunknak megmagyarázni birnók azok míné- müségét. Lehet hogy növények, de a mi felfogásunk sze­rint úgy még sem nevezhetjük. A növények viz, levegő s több gáznemü testekkel táplálkoznak mik azonban itt föl nem találhatók. Itt nincs sem éleny, sem köueny, sem legény és legkevésbbé széneny mely a földön is valószí­nűleg növényi maradvány még ha mint gyémánt vagy graphit fordul is elő. Hogyha a mi felfogásunk szerinti növények nem léteznek, miből élnek tehát az állatok meg I emberek ? S valljon nem talállratok-é itt értelmes lények? (Folj tatása következik.) déré 2500 frt; zenészi ösztöndíjakra 2500 frt, a budai zene és énekakadémiára 1200 forint. H о г V á t h Mihály nem kívánja hosszasan fejteget­ni, mily nagy kincse minden nemzetnek s főleg nekünk magyaroknak, kik a müveit európai nemzetek között egye- I dűl állunk — a nemzeti irodalom. E téren nálunk azon­ban még sok a kívánni való; mert habár bir is már iro­dalmunk annyi becscsel, hogy jelesebb művelői köztiszte­letben részesülnek, de még távol vagyunk attól, hogy az irodalom képes legyen a maga embereit annyira jutal­mazni, hogy azok minden erejüket és idejüket kizárólag az irodalomnak szentelhessék. E sajnos helyzetnek követ­kezménye aztán, hogy a kitünübb irók más jutalmazóbb pályákat keresnek. Csak egyet kiván ezek közöl felemlíteni, Toldy Fe- renczet (éljenzés), a ki 50 éves irói pályáján irodaiinunk­ért és annak érdekében annyit tett, mennyit senki hazai íróink közt ; a kinek egyedül munkáinak száma oly nagy, hogy azok puszta ezimeinek könyvészeti clszámlálásából egy 116 lapos könyv telt ki? Ezen bámulandó munkás­sággal kutatta ő fel és gyűjtötte össze nemzetünk összes szellemi életének kincseit, nemzeti irodalmunk történeté­nek anyagait. Az anyag gyűjtését ott, hol előtte kietlen puszta állott, ö már legnagyobb részben befejezte. Az anyag készen áll, de feldolgozva még nincs egészen, csak agyában él még a munka jelentékeny része, melynek 50 év óta szenteli munkás életét. De megirva, kidolgozva, a jelen és jövő nemzedék birtokába átadva még nincs, mert idejének nagy részét kénytelen más hivatalokra, nuis fog­lalkozásokra fosditani. Ennélfogva a köv. indítványt nyújt­ja be : Tekintve mennyire érdekében áll, s mily díszére vá­lik a nemzetnek, hogy összes szellemi múltjának, a nem­zeti irodalomnak története valahára immár megirva legyen ; tekintve tovább, hogy Toldy Eerencz a nemzeti irodalom történetének anyagát 50 év óta nagy szorgalommal gyűjti és annak feldolgozásában buzgón és sikeresen működik is, de idejének nagy részét mellékes hivataloskodások rabol­ják el : —• hogy mind e mellékes hivataloskodásról le­mondhatva, idejét egészen e mii megírására fordíthassa: A képviselöház Toldy Eerencz számára részben kárpótlásul azon hivatali dijakért, melyekről ez esetben lemondana, részben irói dijul 3000 frtnyi évdijat rendel fölvétetni a budgetben. (Elénk helyeslés. Felkiáltások 4000 frt!) Lónyay Menyhért gr. miniszterelnök ez indítvány elfogadását illetőleg, hogy a nyugdíj 4000 írtra emeltessék, ajánlja. S c h V a r z Gyula következő határozati javaslatot terjeszt be: hivja fel a vallás és közoktatásügyi miniszter a belügyiniraszterrel egyetemben a köztörvényhatóságokat és ezek utján a községeket arra, miszerint a közművelő­dés minél nagyobb mérvben s minél sikeresebb terjeszté­sére, úgy a tanitó személyzet, mint a tanodából kikerült ifjú nemzedék, és egyátalan az egész közönség inivelödési érdekei elömozdithatása végett, kellő felügyelet és ellen­őrzés alatt nyilvános közkönyvtárakat alapítsanak és egyút­tal terjeszszen a vallás és közokt. ügyi miniszter törvény- jávaslatot a képviselő ház elé azon feltételekről, a melyek alatt az ily közkönyvtárak államsegélyben lennének ré* szesitendök. A rendkívüli szükséglet első cziménél : Egyházi czé­lok 310,000 frt. Irányi Dániel e tételnél egy az egyházat sa polg. társaságot érdeklő ügyre hivja fel a miniszter figyelmét, t. i. az ünnepnapok kevesbitésének ügyére. Tegye magát a miniszter érintkezésbe az egyházi hatóságokkal s intéz­kedjék, hogy az ünnepek hétköznapról vasárnapra tétes­senek. — Iván ki Imre úgy tudja, kogy nálunk senki sem gátolja a dolgozni kívánót ünnepnapi munkájában ; ö te- hát nem kiván egyebet, minthogy a törvény oltalmazza azokat, kik munkájokban netalán gátoltatftának. A 310,000 frt. megszavaztatik. A brassói román gymnasium segélyére 4000 írttal előirányzott tételnél Babes Vincze felszólal, hogy azon fel­tétel, mely alatt a ház ez összeget a nevezett intézet szá­mára az előbbi években megszavazta, hagyassék el, mit a közoktatási miniszter teljesíthetőnek nem tart. — Erre a tétel elfogadtatik. Megszavaztatik a nagyszebeni föreáltanodára 5000 (forint; az újvidéki szerb gymnasium részére 8000 frt. Politikai szemle. A horvátokkal folytatott tárgyalások eredményéül konstatálhatjuk, hogy a horvátországgyülés e hó 15-én Bedekovich-ban által nagy ünnepélyeséggel megnyitatott. Az ünnepélyességet emelte a b. Kusevic ezred egy disz- csapatának az országház előtti felállítása. Miután egy országgyűlési küldöttség a bánt az or­szágházba meghívta, a megérkezöt az országház előtt ne-

Next

/
Oldalképek
Tartalom