Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-01-04 / 1. szám

3 nak kineveztetése nem ugyan mint a horvátok kívánták, az or­szággyűlés candidátiója szerint, de nem is a magyar miniszter- hanem az összminiszterium fölterjesztése és ellenjegyzése mellett történend. A horvát miniszter hatásköre és fele­lőssége is módosul, úgy hogy ezen tisztség nemcsak a közös, de a horvát országgyűlésnek is fog bizonyos mértékben felelősséggel tartozni. A horvátok követelésüktől egy tel­jesen önálló pénzügy iránt elállótták, mindazáltal e kérdés körül is nyernek autonomisztikus engedményeket. A ha­tárőrvidéki erdőségek kérdésében egy külön értekezlet tar- tatik, melyben a közös hadügyminisztérium egy küldötte is részt veend. Az őrvidék polgárositása az elfogadott rendszer szerint succesive fog eszközöltetni. A. dalmát kei- dés csak elvi megvitatásnak képezte tárgyát. Az alkudo­zásokat kölcsönös bizalom és jóindulat vezérelte s azok már majdnem befejeztettek. Az elsassi állapotok megítélésére a decz. elsején az egész német birodalomban tartott népszámlálás érdekes adatokat nyújt. Strass bourgbaD az eredmény következő : a je­lenlevő férfilakosság száma 41.300, a nőlakosságé 38,4000, összesen kerekszámban 80.000 ember. A háború előtt — midőn a franczia helyőrség csak 6—7000 főre ment, mig a mai valamivel nagyobb — Strasbourg 84.000 lakossal bírt s igy a város lakossága ez év folyamában legalább 4 — 5000 fővel apadt, minek okát első sorban a munkásla­kosság s a középosztályok nagymérvű kivándorlása idézi elő, miután a franczia hivatalnokok elköltözését a Német­országból beözönlött hivatalnoksereg dúsan pótolta. A la­kosság e jelentékeny apadása nem jó világot vet az ottani állapotokra. „Hová tartozik Luxemburg nagy herczegség?“ — Ezen kérdés foglalkoztatja mostanában a német lapokat. A fél- hivatalos „Nrdd. Alig. Ztung.u hosszabb idő óta gyakran közöl nagy osztentatióval — valószínűleg a berlini kül­ügyi hivatalból származó „leveleket a luxenburgi állapo­tokról“, melyben ezek a lehető legsötétebb színben adat­nak elő, s Németország fölhivatik, hogy könyörüljön a szerencsétlen lakosságon s kebelezze be a nagy herczeg- séget. A hivatalos „Metzer Zeitung“ utolsó három számá­ban még világosabban beszél. „Kié Luxemburg? — kér­dezi a kormány lapja s a kérdésre következő választ ad : Luxemburg Hollandia uralma alatt áll ; a lakosság legna­gyobb része semleges akar maradni, egy — számra tekin­télyes párt a Francziaországüoz való csatlakozáson dolgo­zik, de az ország Németországé. V e g y e s. (A. románok pártéletéből). Országszerte, legalább is az ország ezen délkeleti törvényhatóságaiban mind hatá­rozottabban kezdenek megalakulni a román politikai pár­tok, pártelvül az activitást és passivitást fogadván el. Fo- garasban már a tisztujitás alkalmával is ezen elvek voltak irányadók s a többségben levő párt részéről az volt ki­tűzve egyéb tekintetek mellett, hogy csak olyanok jussa­nak hivatalba, a kik ha nem is bevallott activisták, de nem is fogják gátolni a működést. Nevezetes, hogy a passivitás eddigi feje a fogarasi bizottmányban most egé­szen kimaradott; ez pedig nem más, mint Antonelli vica- rius és választott képviselő. Különben hiteles helyről va­gyunk úgy értesülve, hogy most a nevezett főtisztelendő ur is engedett merev magatartásából és egyéni meggyőző­désének hangsúlyozása mellett kinyilatkoztatá, hogy ré­széről meghajol nemzete többsége előtt még azon esetben is, ha azon többség activ-itás mellett nyilatkoznék. Az activités egyéb életjeleiről jövő számunkban lesz­nek említeni valóink. Addig is a passivista lapok folyvást fokozódó szen- vedelyességére utalunk., mely biztos jelle az activités emel­kedésének. (Olvasóinkhoz.) Lapunk alakját, ime, megnagyobbit- tottuk. Nyomdászunk megrendelt az eddigieknél nagyobb és csinosabb garmond betiikket, melyeket remélhetőleg már ezen első negyedben használatba vehetünk. Csak előfizetőink számától függ, hogy még nagyob­bá váljék lapunk alakja. Mindenki tudja, hogy mi nem nyereségre alapítjuk ezen vállalatott, hanem a közszük ségnek akarunk megfelelni. Egy főtekintélyü helyről jött levél nevezte közelebbről lapunkat a magyarság és a jó­zan haladás végső őrének. Rajtunk nem fog múlni, hogy e szép czimet hovatovább mind jobban kiérdemeljük. Az ország ezen végső része magyarságának élet­revalóságáról szolgáltat fényes bizonyságot, hogy ezen la­pot mar az első évben olyan pártfogásban részesité, a mely biztosítja a lap fennállását és hatását. A legfőbb országos hatóságok : miniszterek, minisz­tériumok, az erdélyi kir. biztosságok, a képviselőkáz párthő- seb a pesti legnagyobb lapok egymás után küldik be előfizetéseiket, a mi kellőleg mutatja, hogy a tér, melyen lapunk működik, — közérdekeltség tárgya mindenütt. Ezen országi ész magyarságának sok és fontos teendője van, a melynek ogy részét derékül tölti be egyetlen lapja fön- tartásaval. A múlt évben kezdők voltunk. Gyarapodni kell évről év­re. A „Nemere“-nek gyarapodása közönségétől függ. A megjelenési napokat is megváltoztattuk : kedd és péntek heyett csütörtökön és vasárnap reggel 8 órakor fog megjelenni lapunk. A változtatás főként azért történt, hogy olyan ua- pon adjunk lapot melyen Pestről nem érkezik. Ezeket jelentve és olvasóink bizalmát, pártfogását újból kérve, — boldog uj évet kívánunk! (Alíígyészeknck) kineveztettek Abrudbányára: Péteri! Domokos. Brassóba Bock Frigyes, Fogarasba Könczey Ká- roly, Gyergyó-Sznt.-Miklósra Molzl Oszkár, Hátszegre Szan- csaly Antal, K.-Vásárhelyre Csekme Béla, Kolozsvárra Bo­dor László és Drágos Elek, M.-Vásárhelyre Nemes Samu és Lukácsfy Aurél, Medgyesre Capesius Gnsztáv, Naszód­ra Mikes Flórián, Szebenbe Fekete Gábor. (Antonelli Па.) Rómában a törvényszék előtt egy pert tárgyalnak,1 mely a többféle kíváncsiság felébreztésé- re egészen alkalmas. Don Tirocamó Marconne rector és Antonelli bibornok játszák ebben a főszerepet. Egy 24 éves fiatalember t. i. állítja, hogy ő ez utóbbiak fia, s erősíti, hogy a Vaticán egy szobájában tizenhat évig volt bezárva, hol a Cardinális és két szolgán kívül más senkit nem látott. Később több regényes kalandon ment keresz­tül. A római lapok telve vannak ez ügy tárgyalásával. (Rossel lioillelcinének sorsáról) a kivégeztetett aty­ja a következőket írja a „Constitution“-nak Nimesböl : „Fiam holttetemét a vasúti indóházbau hagytam. Az állo­mási főnök azt Ígérte, hogy őriztetni fogja, mig elszállit- tathatom. Egészen megnyugtatva távoztam, s haza kisér­vén családomat, Passa plébánossal együtt a consortium el­nökét kerestük fel, ki Passával a praefekthez ment. Itt ab­ban állapodtak meg, hogy rokonainkkal s nehány jó ba­ráttal a temetőben fogunk egybegyülni, az egyházi ájtatos- ságban résztveendők. Mialatt azonban a praefekt velünk ta­nácskozott, egy rendőrbiztos gyermekem holttestét erőszak­kal magával vivén, a temető egyik zugában, s nem a csa­ládi sirboltban előkészített helyen, eltemettette. Mindez távollétemben történt, úgy hogy nem volt alkalmam fiam temetésénél jelen lenni.“ Azóta Rossel sírjára számtalan koszorút raktak, s a tüntetések oly mérvet öltöttek, hogy a hatóság a temetőt elzáratni s Rossel sírjáról a gyászjel­vényeket ellávolitani kényszerült. (IllSÓg.) Az aradi lap Írja: Magyarország éléstára, a bánság borzasztó Ínséget szenved. Egyes falvakban a la kósság a szó szoros értelmében éhezik; a kinek még van, az eladja szarvasmarháját, ágyát hogy kenyeret vehessen nyomorgó családjának. N. Szent Mihály községében a ha­lálesetek száma iszonyú mérvben szaporodik napról-napra. Nyáron a jég verte el vetéseiket, őszszel pedig a Béga vize tette tönkre takarmányaikat. Más vidékekről is szo­morúnál szomorúbb hirek érkeznek, úgy, hogy a kormány hathatós közbenjárása elodázhatlan szükség ha a gazdag föld szegény lakóit nem akarja az éhenkalásnak kitenni. (Magyarország dohányszükséglete) évről évre nö­vekedik, igy az 1868-dik évben a tőszdékben eladott do­hány és szivarért 16.701,772 frt, — az 1869-ik évben 18.761,313 frt, — az 1870. évben már 22.528,706 irtot vettek be. (Az lljonczozás) ez évben nem az eddigi szokás szerint januárban hanem a jobb időjárás beálta után áp­rilisban lesz. (Kivonat) nemes fogarasvidék állandó képviselő bizott­mányának folyó 1871. évi deczember hó 4-én tartott köz­gyűlése jegyzőkönyvéből. IV. Elnök ő méltósága fölolvastatja a magyar királyi uj ministerelnök gróf Lónyay ur ő nagyméltóságának folyó évi November hó 15-én 1720. M. E. szám alatt kelt magos körrendeletét, mely által értesittetik a vidéki közönség, hogy ő császári és apostoli királyi Felsége múlt hó 14-ről kelt legfelsőbb kéziratával a magyar Ministerium „elnökévé“ kinevezni s a honvédelmi ministerium ideiglenes vezetésé­vel megbízni méltoztatott. A vidéki bizottmány örvendetes tudomásul vevéu izén legfelsőbb kinevezést: megigéri ministerelnök ő nagyméltóságának a hazafiui támogatást. Pántzél bizottmányi tag ajánlja, miszerint a bizott­mány fennebbi örömnyilváuitása ne csak jegyzőkönyvileg hanem f'eliratilag is fejeztessék ki. Ezen — főkapitány ur ő méltósága által is melegen pártolt ajánlat következtében beállott némi vita után — a bizottmáuyi többség, tekintettel az eddig előfordult más ministeri változásoknál is követett hasonló eljárásra — el­határozta megmaradni ez úttal is jegyző könyvi örömnyil- vánitás mellett. Az eredetivel egybehangzó.*) Gremoiu Dániel, ___________ főjegyző. (JégSport.) Városunk sem akarja csak olvasni a sok jeges tudósítást, hanem rábízza magát a keskeny aczélra, és naponta nagy számmal élvezi a torna iskola tavának hasadozott jegét. Némely sportmennak megfordul fejében azon gondolat is, hogy nem épen helytelen mulatság len­ne korcsolya egyletet szervezni. Ez nem rósz ; meglehet meg is lesz, mire a jég búcsút vesz látogatóitól. (Váratlan veuüégck.) A Czenk téli lakói — bo- zantos ficzkók, gyakran tesznek éji látogatást városunk­ban. Különösen a czenk alatti sétatért és a román gym­nasium előtti tért szemelték ki mulató helyül. Egy kis hajtó vadászat nem lenne felesleges addig a mig a múlt évi farkas comedia elő nem fordul. (A brassói törvényszék . megalakult). A törvény­széki személyzet tegnap tette le a hivatalos esküt. Meg előzőleg elnök Diick György előadta a nagy fontosságú hivatást, mely a törvényszéki személyzetre vár. Ezután olvasta az esküformát, mire elébb a bírák, azután az ügyé­szek tették le az esküt; végül Pánczél Joachim biró ol­vasta az esküt, mire az elnök esküdött. Őszintén megvallva, az eskületétel elé aggodalom­mal néztünk midőn a meghívó-jegyeket német nyelven olvastuk; de az a mit szinte hittünk nem történt meg, mert az eskületétel magyar nyelven történt mit örömmel jegyezzünk fel, mert törvénykezésünk egyik reformját, lát­juk abban is. *) Ezen jegyzőkönyvi kivonat illetékes helyről kül­detett hozzánk, czáfolatul azon légből kapott hire, misze­rint Fogarasvidék állandó képviselő bizottmánya megta­gadta volna jegyzőkönyvileg-örömnyilvánitást fejezni ki a miniszterelnöki kinevezés iránt. S z e r k. (A helybeli román lorn a és zeneegylel) vasárnap jánuár 7-ikén rendkívüli zene-estélyt fog rendezni össze­kötve tánczvigalommal, az egylet- és szegény gyerekek alapjának javára. Közgazdászai! rovat. Brassói piacz December 29. 1871. Tiszta búza köble (64 kupás) ft. 8.90 — 9.60. — Elegy búza ít. 6.40. — Rozs ft. 5.60—6.40. — Агра ft. 4.40—4.80. — Kukurieza frt. 5.60—6. — Borsó ft. 11 — 12. — Fuszujka ft. 9.40 — 10. — Lencse frt. 12 — 13. Fekete borsó fr. 4.—. — Zab fehér frt. 2.70-2.80, fe­kete frt. 2.70. — Lenmag frt. 12—13. — . — Kendermag ft. 5—. — Pityóka fr. 2.80 — 3.20. — Haricska frt. 5.60. — Köles ft. 5.40. — Köleskása 12 — 12.50. —Ár­pakása frt. 12 —13.—. — Gyöngykása frt. 13—20.—. — Zsemlekása ft. 12.50 —13. Kukuriczaliszt mázsája fr. 6.—. — Búzaliszt Nr. 00 fr. 15, Nr. 0 fr. 14, Nr. 1 fr. 13, Nr. 2 fr. 12, Nr. 3 fr. 11, Nr. 4 fr, 10, Nr. 5 frt. 8.50. — Kender má­zsája frt. 18—26. — Keményitő fehér brassai másza frt. 23 — 24. — Szurok fekete frt. 11 —12. — Repczeolaj mázsa 36. — Firneisz fr. 37 — 38.50. — Photogen fr. 15.—. —• Petroleum I. 15.50., II. frt. 16.—. — Deget vastag frt. 3.40, vékony frt. 6.—. — Gyertya fagyu fr. 30.—. — Takarék-Gyertya ft. 33. — . — Szappan sárga fr. 23.—. — Szappan szurok fr. 22. —. — Szappan tarka fr. 22.—. — Fagyu nyers frt. 19—20.50. — Fagyu olvasztott frt. 26 — 27. — Szabna ó frt. 46, uj 35. — Füstösszalona fr. 48—50. — Szalona paprikás ft. 47 — 48.— Sonka fr. 54 — 56. — Szalámi ft. 65 — 70. — Háj uj fr. 40. — Háj ó fr. 44. — Skumpia fr. 7—7.50. — Gubics frt. 7—8. — Szattyán frt, 76 — 78. — Szentdomokosi réz frt. 54— 56. — Réz ócska frt. 40. — Sóshal egy lóteher frt. 65 — 70. •— Harcsa frt. 94—95. — Hamuzsir frt. 15 —16. — Viasz mázsa frt. 90—92. Gyapjú, ezurkán íehér okája kr. 90 — 95. — Gyapjú sztogos fehér feketével okája kr. 70 — 72. — Gyapjú bá­rány ezurkány fejér frt. 1.10. — Gyapjú bárány havasi fejér frt. 1.20 —1.25; fekete fr. 1.15.— Gyapjú czigája fejér frt.1.10—1.50. — Plilz vól kr, 90 — 1. — Gyapjú czigája mezőségi frt. 1.10—1.30. — Gyapjú czigája fehér havasi frt. 2 20 — 2.45. Kecskeször okája 40 kr. — Kaskávái kr. 90—1. — Túró vedre frt. 3.40. — Sajt frt. 3.20. — Orda fr. 3.10. — Lenmagolaj kupája fr. 1 — 1.08. — Vaj tehén frt. 1.50 —1.60, — Vaj juh 90 *kr. — Lábzsir 84 kr. — Hájzsir frt. 1.10. — Méz kr. 95. — Szesz fokja 15y2—17— kr. — Abaposztó f. singe 56—66 kr. — Keresztényfalvi posztó fehér singe 30— 32 kr. ■— Rozsnyói fehérposztó singe 30 — 32 kr. — Posztó bráni fehér singe kr. 45 — 50. — Babavári brassói fehér singe 57—62 kr., kávészin fehér szinge 64 — 70, szürke singe 48 — 52 kr., sötét szürke singe 52—60 kr., fekete singe 64—66 kr. Szőrvég fekete frt. 35 — 36 egy vég, szürke frt. 28 — 30, fehér frt. 30—32.50. Rozsnyói flánel singe kék kr. 42—45 , veres 44— 46, fejér 40—44 kr., kék stráfos 42—46 kr. — Flanel brassói közepes jó nehézféle fejér, zöld, 50—78 kr. veres, mellértes, strafoskék kr. 52 — 75. — Moldon 48—60. —- Szürke posztó s/4 széles frt 1.60—1.70. — Kék 6/4 szé­les poszto keskeny frt. 1.50 —1.55. — Szederjes 6/4 frt. 1.50—1.70. — Zsidó posztó szederjes két sing széllességü frt. 1.80—2.10 , világos, kék frt. 1.60—1.80. — Mellér­tes veressel frt. 1.80—2.05. — Szederjes mellértes frt. 2.80—3. —. — Három pecsétü szederjes frt. 3.40, keskeny frt. 2.10—2.30. Cserge tarka Nro. 1 darabja frt. 3.60, Nr. 2 frt. 5.40, Nr. 3 frt. 6.40, Nr. 4 frt. 7.80, Nr. 5 fr. 9.50, Nr. 6 fr. 10.50, Nr. 7 frt. 12.50; cserge fehér Nr. 3 frt. 6.40, Nr. 4. ft. 7.50, Nr. 5. ft. 8.60, Nr. 6. ft. 9,80, Nr. 7 fr. 12.60; cserge szürke frt. 1.80 alább darabja. Közönséges pokrócz darabja kr. 80—1.40. — Kö­zönséges pokr. nagyobbféle gyapjú frt. 1.40—5.60. — Kordován (14 fontos) kötése frt. 28—36. — Csuklya fe­hér 1 kötés ft. 28 — 30. — Marhabőr párja fr. 24—30. — Kecskebör fr. 3.—5.40. — Juhbőr párja fr. 2.—2.80. — Cserhaj öle frt. 9.20. — Tűzifa fr. 8.50 —11.50. Lenmag-pogátsa 10 U. nehézségű egy darab 38 — 40 kr. — Marhahús fontja 16 kr. Disznóhús 20—22. kr. Ber- bécshus 12 kr. — Len egy kötés frt. 1.20 —1.30. — Egy dézsa sós­tej frt. 4.80 — 5. — Bécsi tőzsde és pénzek Brassóban Jan. 2. Pénz.. Osztr. nemzeti adósság ezüstben .................... . ... 7í 75 papírban .................... 40 1860—Iti sorsj. kölcsön 100 frt.......................... 50 Nemzeti bank részvény — Hitelintézeti „ .... 334 — London .................... 25 Ezüst ......................... 50 Napoleond’or . . . 21'/г cs. k. arany .... 40 48 Magyar földteherm. — 3U Erdélyi ........................ 'U 7d •86 77 Id. felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Orbán Fci'eilCZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom