Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-06-06 / 45. szám

Ez reákövetkezett tizennyolcz év sanyaruságai- nak nem volt oka, mint az, hogy nem voltunk képe- : sek akkor megoldani azon fontos, nagy horderejű kór- j dést, melyet eléhh említettem, melynek megoldására különben akkor talán jártasságunk sem volt elégséges, j Hiszem önök bizonyára vissza fognak emlékezni azon időre, mindön idegenek uralkodtak köztünk, kik nem tisztelték az ország szokásait, nem tisztelték az ország nyelvét, nem tisztelték az egyéni szabadságot. Az egész ország tespedett: visszamaradtunk anyagilag és szellemileg. A pangás az egész országban, a társa­dalmi élet minden térén atalanos volt. Ekkor fellepett az országnak egy nagy fia: Deák Ferencz, ki megta­lálta végre az eszközt, melylyel segíteni lehetett, kör- vonalozván az egyezkedésnek pontjait, mely ellen né­melyek most is oly ellenszenvvel viseltetnek. Akkor, t. polgártársaim ! azt senki sem találta rosznak ; akkor mindenki örült a gondolatnak is, hogy azokat éi'vénye- siteni lehetne. Jöttek e közben nehéz, válságos napok a monar­chiára. A sereg leveretett. Az ellenség Bécs kapuja előtt állott. Akkor kellett volna, — szokta mondani az ellenzék — felhasználni a reánk nézve kedvező al- kslmat; akkor — úgymond — sokkal többet lehetett volna elérni. Meglehet, hogy igazuk van, De vájjon tartós lett volna-e ezen a vész perczei- ben kierőszakolt egyezkedés; vájjon helyreállt volna-e a bizalom egyrészről, a fejedelem és nemzet, másrész­ről az osztrák tartományok közt? Akkor mutatta meg Deák államférfim nagyságát és bölcseségét. Nem szabott ő más feltételeket a sújtó vész után sem, mint az előtt. Megmaradt ugyanazok mellett akkor is, midőn másik fél már sokat veszített ' r erejéből és állásából. Es ez volt az? mi bizalmat ger- jesztett mindenütt; ez volt az, mi lehetővé tette a ki­egyezkedést. így jött létre az 1867-ki kiegyezkedés, mely jelenlegi viszonyaink alapját képezi. Román lapszemle. A „Patria“ (55-ik sz.) szabatos, következetes ér­vekkel mutatja ki: hogy ha állana is, alapos volna is némely kevés számú tévedtek véleménye, hogy: „a pesti országgyűlés nem illetékes határozni Erdély ügyé­ben — az erdélyi román képviselőknek akkor is be kellene menniök a parlamentbe, hol egyedüli helye van — e testület s a hatalommali érintkezésnek. Azonban az állítólagos törvénytelenség nem létez: mert az unió­nak — nemcsak különösen a román, hanem az ország összes kéjjviseloinek beleegyezésével kellett történni, — a mint ez a románok részvéte mellett — valóban tör­tént is. De a románok jogosan nem is mondhatják: hogy az uniót kötelező törvény gyanánt el nem fogad­ják, mert akkor ők fogják érezni szomorú következ­ményeit a fennálló törvénynyel szemben követett ma- guktartásának ! A szebeni „Telegr. R.“ is csaknem ily értelem­ben nyilatkozik. A bukaresti „Romanulu“ május 10-ének évfordu- dulója alkalmából — párhuzamot von a román nemzet akkori s jelenlegi érzelmei közt. Hat év előtt tiszta öröm s ezer remény tapadt e nap emlékéhez, — ma : mindazon remények meghiúsulása, csalódás, néma hall­gatás és bizalmatlanság uralkodnak a nemzet szivében! Nyilvános köszönet. Alólirt kötelezve érzi magát, mélyen szeretett ne­jének temetésénél tanúsított szives részvétéért Bxcssó város t. ez. közönségének, — különösen pedig hivatal társainak, kik az elhunyt testét, a halottak szekerének elkésése miatt, hosszú és nehéz utón hordozták, a leg­melegebb köszönetét ezennel kinyilvánítani. Brassó, 1872. május 4-én. Popu József, kir. járásbiró. Egyes, (A vasal! munkálatok) vidékünkön több szeren­csétlenséget okoztak ez ideig. Közelebbről Agostonfal- vánál Martini alvállalkozó felügyelősége alatt 2 egyén a nehéz munka következtében erős sérülést kapott; egyiknek a lába tört el, másik meg olyan ütést kapott, hogy életéhez nincs semmi remény. Ilynemű vigyázat­lanságok és a vállalkozóknak lelkiismeretlen üzérkedése a napszámosokkal, mind inkább idegeniti a népet a vas­úti munkától. Az is a napokban történt, hogy egyik alvállalkozó megugrott a munkások elöl midőn azokat 10 napi munkájukért ki kellett volna fizetni. — Ily gazdálkodással nagyon hátráltatják vasutunk ügyét. (A románok köréből,) A G-у.-fehérvár környéki nemzeti club május 27-én tartott értekezletében nem ismeri el a nagy-szebeni értekezletet általánosnak, sem annak határozatait kötelezőknek, — óhajt egy (köz) átalános nemzeti értekezletet, mely a választások előtt j az érsekek által lenne egybehívandó Gy.-fehérvárra. (Szász-Régeilböl) e hó 1 -jéröl következő táviratot közölnek a pesti lapok: Berzenczey üzleti ügyekben ide érkezett és a : Mátyás-vendéglőben megtámadtatott. A támadók bal-1 párti magyaroknak vallották magokat és Berzenczeyt megakarták ölni. A megtámadott egyedül volt a te- ; remben és már revolveréhez nyúlt, mikor a vendégfo­gadó szolgaszemélyzete a szobába rohant, és a merény kiszámithatlan eredményeinek elejét vette. A panasz már meg van téve és a megtámadott személybiztonság példás igazságszolgáltatást követel. (A helybeli fiatalság) által tervezett, de kedvezőt­len idő miatt meg nem tartott májálist egy igen jól sikerült tánczestélylyel pótolta a fiatalság. (Gyergyó-Szárhegyeii) múlt hó 22-én d. u. 2 órakor tüzütött ki, melynek 3G4 gazda minden épülete áldozatul esett. A szép Szárhegy a megmaradt papilak által ismerhető fel, ennek megmentése a harangozó ügyessé­gének köszönhető. Békességes kitartást a csapás elvi­selésére. (Vásár.) Ma leend az urnapi vásár városunkban, de az erős idő miatt úgy látszik sokan elmaradnak a vásárlók közül. A barompiaczon nem lehetett annyi szép lovat látni mint más alkalommal. (A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. uii- niszterium) a gazdasági szakismereteknek lehető ter­jesztése czéljából intézkedett, hogy a vezetése alatt álló felsőbb gazdasági tanintézetekben a f. évben és a nyári szünidők alatt a minisztérium által behívandó Avagy ön­ként jelentkező néptanítók számára az illető intézetek tanárai által a gazdasági ismeretekből négy hétig tartó tanfolyamok tartassanak. Ezen tanfolyamok a debreeze- ni tanintézeten julius hó 31-től augusztus hó 30-ig; a keszthelyi tanintézeten augusztus hó 5-töl augusztus hó 30-ig; a kolozsmonostorí tanintézeten, német nyelven, augusztus hó 4-tól szept. hó 1-ig fognak megtartatni. A behivandó és állami segélylyel ellátandó néptanítók száma minden intézetre nézve 24. állapittatott meg. Ezek részére egyenkint, összes költségeik fejében 40 frtnyi államsegély határoztatok, mely átalányt az illető gazdasági tanintézetek igazgatói fogják a behívott nép­tanítóknak, megfelelő részletekben kifizetni. -— Az ál­lami költségen ellátandó néptanítókat a \Tallás közokta­tási minisztérium fogja az egyházi hatóságok és tanfel­ügyelők után ajánlandók közül kijelölni. Ezeken kívül a tanfolyamban néptanítók saját, ATagy küldőik költsé­gén részt vehetnek, ha ez iránti szándékukat az illető intézeti igazgatóságnak, a tanfolyam kezdetét megelő­zőleg, bejelentik, mely igazgatóság az illető jelentkező­ket elfogadtatásuk iránt közvetlen értesíteni fogja. A néptanítók számára tartott gazdasági tanfolyamok ez ól­ja: a néptanítók gazdaságtani előismereteit bővíteni, s az előadások által főleg oda hatni, hogy a néptanítók további ismeretszerzésre és tanulmányozásra buzdítást nyerjenek, s igy a gazdasági ismereteket a vezetésükre bízott iskolákban is terjeszteni képesítve legyenek. (Zsófia főüerczegasszony) halála alkalmából a ma­gyar minisztertanács a királyhoz részvétiratot intézett. Thiers is részvét táviratot küldött ez alkalomból a bé­csi császári udvarhoz. — Prága város képviselő tes­tületé is egy küldöttséget küldött a helytartóhoz azon kérelemmel, hogy ő felsége előtt — Zzófia főherczeg- asszony elhunyta alkalmából — a város részvétét fe­jezze ki. (A kolozsvári egyetem) megnyitásának előmunkála­tai végett Mészáros Ferencz oktatásügyi osztálytaná­csos Kolozsvárt időz. Az egyetemre vonatkozó legfel- j söbb elhatározást a hivatalos lap legközelebbi száma ! már közleni fogja. (A Ilonái választások.) A horvát választások máj. ! 29-én mentek végbe. Az eredmény, mennyiben eddig tudva van, abból áll, hogy 28 unionista s 47 ellenzéki képviselő leend az országgyűlésen. Három kerületben ] a ATálasztás még nem történt, de ezek unionista vá­lasztása felett nem lehet kétség. Az ellenzék ezenkí­vül mintegy négy virilisre számíthat, az unionista párti virilisek száma: huszonhárom — huszonnégyre tehető. E szerint nem lehetetlen, hogy a horvát országgyűlé­sen az unionisták többségben is lesznek, mig a múlt országgyűlésen az unionista képviselők száma csak ti­zenkettő volt, s igy a szaporodás tetemes. (Jelenet az olasz parlamentben.) Abignente képvi­selő a „ Persevaranza“ egyik piszkolódó czikkét olvassa fel a szószékről. Lanza miniszter igy szakítja félbe a szónokát : „az ön módora illetlen és lovagiatlan.“ À jobboldal erre feláll és éljenzésbe tör ki. A baloldal tagjai a padokra ugrálnak lármázva és piszszegve. „Csend a rakonczátlankodással szemben“ kiált Lanza. A zűrzavar, a rendetlenség átalános lesz. Egy pillanat alatt tartani lehetett, hogy a képviselők egymással hajba kapnak. A szélső jobb tagjai a szószék felé rontanak, s a terembiztosok erőlködései daczára már a lépcsőkön haladnak felfelé. „4edd fel a kalapot!“ kiáltozzák az elnök felé. Biancheri hasztalanul keresi kalapját; eltűnt az nyomtalanul. Hasztalan kiabál kalapért. Végre eljut a körülállok közöl egy-kettő ülő helyéhez, hogy az el­nöknek kalapjával szolgálhasson. Ezalatt egy jegvzö elökeritette valahonnan a maga kalapját, s az elnök fejé felé igyekszik azt vinni, hogy reá tegye, mind hiá­ba. Sokkal többen álltak előtte, semhogy az elnök fe­jét elérhette volna. Ezt látván, megragadta a kalapot egy másik képviselő s izgatottságában úgy nyomta azt az elnök fejébe, hogy az álla sem látszott ki alóla. Ál­talános derültség. Az izgatottság sziini kezd; a lámpák elhomályosodnak ; végre csak a szerencsétlen Bianeherit látni, ki jobbra és balra hadonáz kezével, kérvén a körülötte levőket, hogy szabadítsák ki kalapjából, mély összetörte orrát. Közgazdaság. A magyar keleti vasút. (Folytatás és vége). Mindezek alapján tehát a következő határozatija Ácsiatokat terjesztjük elő. „A közgzülés a napirend 3-ik pontja szerint vá­lasztandó vizsgáló bizottságot utasítja, hogy a felolva­sott jelentéseket tüzetesen átvizsgálván, ha azokat he­lyeseknek találja, az igazgatótanácsnak a felmentő ok­iratot adja ki, ellenkező esetben pedig a legközelebbi közgyűlés elé alkalmas javaslatokat terjeszszen.“ „A mennyiben továbbá a 15,200.000 írttal kimu­tatott hiány a társaságot megillető kártalanitási igények érvényesítése vagy az oly anynyira rend kívüli építési nehézségek indokából az országgyűlés részéről az ál- lambiztositéki öszszeg felemelése vagy a már engedé­lyezett társulati vonalak jövedelmezőségét és életképes­ségét fokozó uj engedélyek utján netalán nyújtandó se­gély által fedezetet nem nyerne, ezennel határozatilag kimondatik, hogy a maradék egy a vállalatot, illetőleg a részvények után folyó jövedelmet terhelő pénzügyi nxivelet által fedeztessék.“ Miután azonban egyrészről a hiány említett fede­zésére nézA7e már több terv létezik, melyeknek nyilvá- nosságra hozatala ez idő szerint alig állana a részvé­nyesek érdekében, s melyek jelen állapotukban nagyobb gyűlésben megvitathatok, más részről pedig az ügy mi­előbbi végleges rendezése, nem különben az épitésnek akadálynélküli folytathatása czéljából az egyelőre szük­séges pénz-alapnak azonnali beszerzése a vállalat ér­dekében feltétlenül szükségesnek mutatkozik, a napi rend 2-ik pontja alapján még a következő határozati javaslatot terjesztjük elő s ajánljuk melegen a t. köz­gyűlésnek elfogadásra : „Az igazgatótanács a felhozott indokak helyeslése mellett felhatalmaztatik : 1. A társulat pénzügyi helyzetének végleges ren­dezését a választandó vizsgáló bizottsággal egyetértőleg a fenebbi határozati javaslat értelmében foganatosítani, különösen pedig, de csak is az érintett bizottság bele­egyezésével, esetleg elsőbbségi kölcsönt is felvenni. 2. A közbeneső, azaz azon időre, mig a végleges rendezés megtörténhetik s megtörténni fog a társulat pénzszükségleteinek fedezésére függő adósságot vállalni.“ Midőn végre még kinyilatkoztatnék, hogy habár az általuk eddig tett minden intézkedésért a teljes fe­lelősséget az alapszabályok 57. §. második kikezdése értelmében magunkra vállaljuk, s hogy a társulati ügye­ket egyelőre továbbra vezetni s a t. közgyűlés által választandó bizottsággal fonebb indítványozott határo­zati javaslatainak értelmében együtt működni készek vagyunk, ennek daczára is indítványba hozzuk, hogy az alapszabályok 54. §. első kikezdésének megmásitása a legközelebbi közgyűlésen napirendére tűzessék, esetleg ezen legközelebbi gyűlésben az igazgatótanács uj vá­lasztása eszközöltessék. “ — Nyilt-tér. *) Az orbai ref. esperes választás. Kovásznán május 28-án ment véghez ez az ese­mény. — *) Ezen rovat alatt megjelenő czikkekért nem vál­lal felelősséget a szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom