Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-01-18 / 5. szám

18 —

is szász polgártársaink képviselnék, és végül ha eljött t'olna már az az idő' a mikor a ki- rályföldön lakó nem szász ajkú nemzetiségek nem lesznek méltatlanul háttérbe szoritva: akkor, és csakis abban az esetben éreznők magunkat hivatva felszólalni, ha a személyek megválasztásában különös balfogás történt volna.

Brassó vidékét 26.000 szász mellett több mint 30.000 román, 26.000 magyar és 4000 német lakja.

Л kereskedés pedig úgy szólva egészen a románok és magyarok kezében van ; — szász atyánkíiai közül egy pár vas kereskedést kivéve, külföldre és vidékre kiterjedő kereskedést egy sem folytat. A magyarok és németek pedig az iparos osztálynak legalább is olyan tekintélyes részét, —mint szász polgártársaink képezik.

E mellett még mindig azt kell hallanunk, hogy csakis szász atyánkíiai a kultúra emberei ; mi pediglen nem szászok : csordák és proletariu- sok vagyunk.

Hogy Nagyméltóságod miért kivánta a Bras- sóvidékén lakó nem szász ajkú iparosokat és kereskedőket a bécsi világkiállításnál képviselet nélkül hagyni, és hogy ezen kinevezések milyen utón és befolyás következtében történtek : azt mi nem tudjuk.

Hogy Nagyméltóságod a brassói románokat, magyarokat és németeket szándékosan kicsinyelné : aztot fel nem tesszük ; sőt ellenkezőleg megvagyunk affelől győződve, miszerint Nagyméltóságod ezen nemzetiségek haladását valódi hazafi örömmel szemléli, és azoktól azt a mi megilleti, megvonni semmi szin alatt nem kívánja. Ennek folytán feltesszük, hogy ezen nem igazságos beosztása a tagoknak — a viszonyok nem ismeréséből és azon csaló külszin- ből ered, hogy a még fennálló kiváltságos törvények alapján úgy a városi képviselet mint a hivatalok szász polgártársaink által vannak elfoglalva.

Hasonló esetekből kiindulva hinnünk kell azt is, hogy ezen kinevezések informatiók folytán történtek. Ha ezen informatió talán az ipar és kereskedelmi kamara nevében történt volna, arra az estre kinyilatkoztatjuk, miszerint a kamarák ilyen czélból gyűlést nem tartottak ; és ha igen, minket ezen gyűlésre meg nem hivtak, sőt mi több : a nevezett kamaráknak kilencz hónap óta semminemű gyűlése sem volt, a mit a kamara titkára hivatalosan is meg fog erősíteni.

A kinevezett személyeket — miután itt más kérdés forog fenn, mint már fennebb is mondók — nem kívánjuk birálat alá venni, sőt megjegyezzük, miszerint Dtick József polgártársunk mint városunk egyik legkitűnőbb és

mi veit iparosa, igenis méltó arra, hogy benne azon osztály, a melynek tagja megtiszteltessék.

Nem viszketegségből tettük ezen lépést, hanem azért, mivel mi magunkat arra, hogy a világkiállításon képviselve legyünk: méltóknak és életkérdésnek tartjuk.

A mi érdekeinket mi kell hogy képviseljük; azt más nem tudja, de nem is akarja; sőt a tapasztalat után Ítélve, nem várhatnánk más eredményt, minthogy a nagy világnak tudtul adassék, miszerint Brassövidékén úgy a kereskedelmet mint az ipart csakis szász atyánkíiai képviselik. De miután ez egyátalában nem igaz, nem vélünk hibázni, ha Nagyméltóságodat felkérjük, hogy méltóztassék az itteni román és magyar kereskedőkre, valamint magyar és német iparosokra tekintettel lenni : és azoktól a világkiállításon az őket megillető képviseletet meg nem vonni.

Ezek Után mély tisztelettel vagyunk Nagyméltóságodnak alázatos szolgái: brassai iparosok és kereskedők.

Schmutziges Geschäft.

A képviselőház jan. 11 -iki ülésén egy képviselőnek „Schmutziges Geschäft“-je tárgyaltatott. Az illető képviselőről az Ellenőr ezt Írja:

Ez az ur — Simonis ur — egy hivatali vállalt el a szász földön, azon feltétel alatt, hogy ottani kötelességeinek teljesithetése végett — országgyűlési helyéről lemond. Jónak látta azonban nem tartani meg szavát, hanem megkisérté annak kijátszását. Otthon maradt ugyanis, mert hát a szászok szemmel tartják fizetett hivatalnokaik működését; ide pedig felrandult pár napra, hogy felvegye napidijait és szálláspénzét, mert hát a képviselőház nem tartja szemmel tagjai jelenlétének folytonosságát s csak becsületérzetükre számit, midőu megvárja tőlük, hogy ne fizettessék meg kötelességeik elhanyagolását is. A turpisság azonban kisült a lapok által s épületes párbeszéd tárgya lön a mai ülésben, hol Somssich elnök ur — áta- lános helyeslés közt — felelt a Lázár képviselő által hozzá intézett kérdésekre, az elnöki feleletből élesen tűnvén ki az ilyen simonia feletti elundorodás. Valóban bámulatos, hogy milyen pellengérre állittatásnak kész kitenni magát némely ember, ha néhány szász forinthoz juthat vállalkozása által. —

Magyar képviselőház.

A képviselöház jan. 10-iki ülésén egy pár interpel- latió és a Lázár Ádám által felolvasott „schmutziges Ge scliäft“ után

L ó n y a i Menyhért gr. miniszterelnök a dolog sürgősségénél fogva egy hat. javaslatot terjeszt a ház elé, melyben egy 15 tagú országos bizottság kiküldését kéri elhatározni, melybe 10 tagot a képv. ház, 5-öt pedig a

dalról, valamint a földé is. Mi a nap és hold között áll ván mindkettőt a nap által találjuk megvilágítva, sőt észrevesszük azt is, hogy ha a földből jókora nagy szelet van megvilágositva : a holdból csak igeu kicsi darab lesz látható; mig ellenben a hold megvilágositása idején viszont a földből jut igeu kicsi világos szelet szemünk elé. Tulajdonkép azonban nem ezek az egyedüli figyelemre méltók ; majd a hódról lesz alkalmunk még e viszonyra visszatérni, annyival inkább mert mostanra a földről olyasmi igényli figyelmünket, mit rajta lakva ilyen módon soha sem láthatunk. U. i. mindkét sark táján sajátságos fény dereng, mely a légkör felett időről időre csodásán fellobog. Azt vélnök , e két világosság a sarkak tájáról kikelve egymás ellen áramlik, valamig az aequator táján elhamvad. Hogy azonban e tünemény az „éj szaki fénynek“ nevezettel ugyanaz — ennyiből is kétségbevonhatatlan.

A déli sark lakóinak nem volt még alkalmuk e fényt tanulmányozni, sőt az éjszakiakon sem csodálkozhatunk, midőn úgy vélekednek, hogy hónapokig tartó éjszakáikban világitni van hivatva a szép tünemény. Csak mi is innen láthatjuk tisztán, hogy a jelenség még a félévi nappal*) idején sem marad ki a sarkvidékről. Közönségesen emberi dolog — azonban nem vonatkozik különösön reánk , figyelmen kivül is hagyui. Nappaljuk alatt természetesen közönbös az egész tünemény rájuk, s miután nem látják : minden utógondolat nélkül azt következtetik, hogy elé sem állott, ámbár ott van, sőt ha képze*) Köztudomás szerint ép a sarkaknál az éjszaki szélesség 90° felé félév nappal — és ugyannyi éj van könyen érthető okokból.

leti utas minőségünkben több hitelre számíthatnánk : mi is azt erösitnök, hogy szünetlen tart s időnként a két sark tájáról aequatorunk felé áromlik, hol egyesülni szokott. Csakhogy honnan támad a világosság? Még mi kéjutas félék is könyen kitalálhatjuk azt. Természete electricai, de a villanyosság mibenléte is rejtély még, miről csak a philosophok elmélkednek, miután pedig a bölcseletek eddigi sorozatából semmiben valót nem találunk : egyszerűen elkeli ismernünk ebbéli tulajdonságukat. Idáig csupán any- nyi bizonyos, hogy a föld maga is egy rengeteg delej tömeg (magnes), és hogy a rajta ide — oda, alá és felbillegő számtalan delejtü (compas) valamennyi pontján oly állást kénytelen elfoglalni, minőt a föld elébe szab. De miután utasoknál ép úgy visszatetsző a túlságos bölcselkedés, mint a mennyire nem illik tudóshoz a képzelődés, csak annyit koczkáztathatunk még, hogy a sarkfény minden kétségen kivül az aequator felé tartó villanyos áramlással látszik összeköttetésben lenni; s már nem is késedelmezhetünk itt tovább, mert földünk újabb fordulatánál Amerika ötlött látkörünkbe, minélfogva a legkényelmesebben szemügyre vehetjük ezen nevezetes continenset, mely Columbus szerencsés felfedezése előtt századokkal ugyanezen helyen volt kellős közelében az emberiségnek. Hiába igy volt s igy van az közöttünk, hogy a közelfekvö dolgokat kevésbé tisztán szoktuk látni, mig az alig kivehető távolban levők iránt füzetesen érdeklődünk.

Legyeu azonban elég mára, mi a holdba szándékoztunk, mely köztudomás szerint nem szokott egy helyt ál- liugálui s állomásunkról távozásra int bennünket is. így hát a viszontlátásig !

(Bernstein.A. után.) Hídvégi Netti.

(Folytatása következik.)

főrendiház választana a végből, hogy e bizottság mielőbb adjon véleményt az országgyűlésnek az iránt, elfogadható-o 1 a minisztérium tervezete az országgyűlés mindkét házának és ezek hiv. helyiségeinek rövid idő alatti kellő clholye- I zéséről.

A javaslat a közoktat, minisztérium budgetjének tár- ! gyalása után fog napirendre tűzetni.

Ezután a közoktatási minisztérium bmlgetjéuok tárgyalása folyta tatott.

Az I. czim alatt: Központi igazgatás ; clöirányozta- tott 257,984 frt. mely összegből a p. ii. bizzttság törlései után megszavazandó 254.484 forint.

Schwarz Gyula úgy találja, hogy a központi igazgatásra többet kiván elöirányoztatni a miniszter, mint a mennyit egyetemeink, másodlagos középtanodáink, gym- nasiumaink, reáltanodáink, tanárképezdéink s a felnőttek oktatására összesen fordít. S mind ezen roppant kiadás mellett a központi hivatalnok sereg igen gyarlón végzi feladatát; igy a kormáuy fenállása óta csak egyetlen ogyszor nyert a ház nemi tájékozást a tanulmányi pala mibenlétéről, pedig ez most már a rósz kezelés mellett is 400.000 forintot jövedelmez s igy időről időre felvilágosítást kívánhatna róla a ház; nincs továbbá máig sem beterjesztve a legfelsőbb tanfolyamok s a gymnasiumok statistikája. Végül kérdi a minisztertől, miért nem tett említést sem előirányzatában a tanulmányi alapról, mi szándéka van eziránt, és mikor fog о tárgyban előterjesztést tenni a háznak ? —

Fauler Tivadar közoktatási miniszter két szempontból látja Schwarz Gyula által megtámadtatva előirányzatát : hogy a személyzet aránytalanul nagy s hogy nem végzi kellően teendőit.

Az elsőre azt feleli, hogy nálunk a közokt. minisztériumnak nemcsak kormányozni, intézkedni, do szerves intézkedésekről is kell gondoskodni; igy a népoktatásra vonatkozó ügyek roppant halmaza gyűlt össze s más osztályokban szintén évről évre növekedik az ügydarabok száma s a közokt. minisztérium személyzete most mindamellett csak három egyénnel több, mint a mennyi volt a helytartó tanácsnak a közoktatási ügyekkel foglalkozó osztályában.

Ami a munka teljesítését illeti, kijelentheti, miszerint hivatalnokai elvégzik teendőiket s e mellett az irodalom terén is hírnevet szereznek.

Erre a pénzügyi bizottság véleménye elfogadtatván a közp. igazgatás költsége 221,060 írtban szavaztatott meg. —

A II. czim alatt: tanulmányi ügyek igazgatása; elő van irányozva 276,069 forint.

Szathmáry Károly a tankerületi főigazgatóságok költségeinek törlését kívánja. Forditassék a 282.000 frt. népiskolák évi segélyezésére.

Madarász József egyetért Szathmáry Károlylyal s a következő határozati javaslatot adja be: „A tankerületi főigazgatóságok czimén előirányzott 282.000 frtot e helyen kitöröltetni és a közoktatásügyi minisztert oda utasitatni kérem, hogy ezen összeget népnevelési és oktatási szükséglet czimén, szegény emberek gyermekeinek nevelésére és oktatására előirányozza. “

P a u 1 e r cultusminiszter szerint a főigazgatóságok eltörlése annyit tenne, mint a közoktatási minisztériumot a közvetlen felügyelet alól fölmenteni és azt az egyházra ruházni. Addig tehát, mig a gymnasiumok végképen nem fognak szerveztetni és a középtanodák rendszere végképen nem fog szabályoztatni, ezen intézményt megszüntethetőnek nem véli. (Helyeslés jobb felöl.)

Szelcstey László föfontosságu kérdésnek tartja a népnevelést, s a népoktatási viszonyok gyakorlati rendezésénél szerinte főleg két igazságot kell szemelött tartani. 1-ör azt, hogy a theoriak, a gyakorlati életviszonyok kellő ismerete és figyelembe vétele nélkül czélra vezetni soha sem fognak. 2-or azt, hogy a határozott, biztos irány nélküli tévedezés csak önbizalmától fosztja meg a nemzetet s legtöbbnyire csupán keserű csalódásokat teremt.

Szónok szerint leginkább útját állja a népoktatási törvények gyakorlati keresztülvitelének: 1) a vallás és politikai viszonyok fejletlensége, 2) a népoktatási törvény hiányai, 3) a végrehajtás körüli nehézségek úgy a nép, mint az egyház, sőt néha maga a közp. igazgatás részéről is, 4) a tanerők nyomott erkölcsi és anyagi állapota s azok csekély száma, 5) a rendszer nélküli eljárás, mely onnan származik, hogy a fenálló viszonyok mellett az intézkedésekben határozott irányt, rendszeres következetességet hiá- ban keresüuk — Pártolja a központi bizottság véleményét.

Schwarz Gyula ajánlja, hogy az egyetemi tanársegédek fizetése 420 írtról 800 írtra emeltessék fel.

Deák Ferencz melegen pártolja ez indítványt és mélyen indokolja a javaslat elfogadását.

Szavazatnál elfogadja a ház a pénzügyi bizottság jelentését.

A gymnasiumi tanárképezdére megszavaztatik 19,550

»