Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-01-18 / 5. szám

18 — is szász polgártársaink képviselnék, és végül ha eljött t'olna már az az idő' a mikor a ki- rályföldön lakó nem szász ajkú nemzetiségek nem lesznek méltatlanul háttérbe szoritva: ak­kor, és csakis abban az esetben éreznők ma­gunkat hivatva felszólalni, ha a személyek meg­választásában különös balfogás történt volna. Brassó vidékét 26.000 szász mellett több mint 30.000 román, 26.000 magyar és 4000 német lakja. Л kereskedés pedig úgy szólva egészen a románok és magyarok kezében van ; — szász atyánkíiai közül egy pár vas kereskedést kivéve, külföldre és vidékre kiterjedő kereske­dést egy sem folytat. A magyarok és németek pedig az iparos osztálynak legalább is olyan tekintélyes részét, —mint szász polgártársaink ké­pezik. E mellett még mindig azt kell hallanunk, hogy csakis szász atyánkíiai a kultúra emberei ; mi pediglen nem szászok : csordák és proletariu- sok vagyunk. Hogy Nagyméltóságod miért kivánta a Bras- sóvidékén lakó nem szász ajkú iparosokat és kereskedőket a bécsi világkiállításnál képviselet nélkül hagyni, és hogy ezen kinevezések milyen utón és befolyás következtében történtek : azt mi nem tudjuk. Hogy Nagyméltóságod a brassói románo­kat, magyarokat és németeket szándékosan ki­csinyelné : aztot fel nem tesszük ; sőt ellenke­zőleg megvagyunk affelől győződve, miszerint Nagyméltóságod ezen nemzetiségek haladását valódi hazafi örömmel szemléli, és azoktól azt a mi megilleti, megvonni semmi szin alatt nem kívánja. Ennek folytán feltesszük, hogy ezen nem igazságos beosztása a tagoknak — a vi­szonyok nem ismeréséből és azon csaló külszin- ből ered, hogy a még fennálló kiváltságos tör­vények alapján úgy a városi képviselet mint a hivatalok szász polgártársaink által vannak el­foglalva. Hasonló esetekből kiindulva hinnünk kell azt is, hogy ezen kinevezések informatiók foly­tán történtek. Ha ezen informatió talán az ipar és kereskedelmi kamara nevében történt volna, arra az estre kinyilatkoztatjuk, miszerint a ka­marák ilyen czélból gyűlést nem tartottak ; és ha igen, minket ezen gyűlésre meg nem hivtak, sőt mi több : a nevezett kamaráknak kilencz hó­nap óta semminemű gyűlése sem volt, a mit a kamara titkára hivatalosan is meg fog erősíteni. A kinevezett személyeket — miután itt más kérdés forog fenn, mint már fennebb is mondók — nem kívánjuk birálat alá venni, sőt megjegyezzük, miszerint Dtick József pol­gártársunk mint városunk egyik legkitűnőbb és mi veit iparosa, igenis méltó arra, hogy benne azon osztály, a melynek tagja megtiszteltessék. Nem viszketegségből tettük ezen lépést, ha­nem azért, mivel mi magunkat arra, hogy a világkiállításon képviselve legyünk: méltóknak és életkérdésnek tartjuk. A mi érdekeinket mi kell hogy képvisel­jük; azt más nem tudja, de nem is akarja; sőt a tapasztalat után Ítélve, nem várhatnánk más eredményt, minthogy a nagy világnak tudtul adassék, miszerint Brassövidékén úgy a keres­kedelmet mint az ipart csakis szász atyánkíiai képviselik. De miután ez egyátalában nem igaz, nem vélünk hibázni, ha Nagyméltóságodat fel­kérjük, hogy méltóztassék az itteni román és magyar kereskedőkre, valamint magyar és né­met iparosokra tekintettel lenni : és azoktól a világkiállításon az őket megillető képviseletet meg nem vonni. Ezek Után mély tisztelettel vagyunk Nagy­méltóságodnak alázatos szolgái: brassai iparosok és kereskedők. Schmutziges Geschäft. A képviselőház jan. 11 -iki ülésén egy képviselőnek „Schmutziges Geschäft“-je tárgyaltatott. Az illető képvi­selőről az Ellenőr ezt Írja: Ez az ur — Simonis ur — egy hivatali vállalt el a szász földön, azon feltétel alatt, hogy ottani kötelessé­geinek teljesithetése végett — országgyűlési helyéről le­mond. Jónak látta azonban nem tartani meg szavát, ha­nem megkisérté annak kijátszását. Otthon maradt ugyan­is, mert hát a szászok szemmel tartják fizetett hivatalno­kaik működését; ide pedig felrandult pár napra, hogy fel­vegye napidijait és szálláspénzét, mert hát a képviselőház nem tartja szemmel tagjai jelenlétének folytonosságát s csak becsületérzetükre számit, midőu megvárja tőlük, hogy ne fizettessék meg kötelességeik elhanyagolását is. A tur­pisság azonban kisült a lapok által s épületes párbeszéd tárgya lön a mai ülésben, hol Somssich elnök ur — áta- lános helyeslés közt — felelt a Lázár képviselő által hoz­zá intézett kérdésekre, az elnöki feleletből élesen tűnvén ki az ilyen simonia feletti elundorodás. Valóban bámula­tos, hogy milyen pellengérre állittatásnak kész kitenni ma­gát némely ember, ha néhány szász forinthoz juthat vál­lalkozása által. — Magyar képviselőház. A képviselöház jan. 10-iki ülésén egy pár interpel- latió és a Lázár Ádám által felolvasott „schmutziges Ge scliäft“ után L ó n y a i Menyhért gr. miniszterelnök a dolog sür­gősségénél fogva egy hat. javaslatot terjeszt a ház elé, melyben egy 15 tagú országos bizottság kiküldését kéri elhatározni, melybe 10 tagot a képv. ház, 5-öt pedig a dalról, valamint a földé is. Mi a nap és hold között áll ván mindkettőt a nap által találjuk megvilágítva, sőt ész­revesszük azt is, hogy ha a földből jókora nagy szelet van megvilágositva : a holdból csak igeu kicsi darab lesz látható; mig ellenben a hold megvilágositása idején vi­szont a földből jut igeu kicsi világos szelet szemünk elé. Tulajdonkép azonban nem ezek az egyedüli figyelemre méltók ; majd a hódról lesz alkalmunk még e viszonyra visszatérni, annyival inkább mert mostanra a földről olyasmi igényli figyelmünket, mit rajta lakva ilyen módon soha sem láthatunk. U. i. mindkét sark táján sajátságos fény dereng, mely a légkör felett időről időre csodásán fel­lobog. Azt vélnök , e két világosság a sarkak tájáról kikelve egymás ellen áramlik, valamig az aequator táján elhamvad. Hogy azonban e tünemény az „éj szaki fénynek“ nevezettel ugyanaz — ennyiből is kétségbe­vonhatatlan. A déli sark lakóinak nem volt még alkalmuk e fényt tanulmányozni, sőt az éjszakiakon sem csodálkozhatunk, mi­dőn úgy vélekednek, hogy hónapokig tartó éjszakáikban világitni van hivatva a szép tünemény. Csak mi is innen láthatjuk tisztán, hogy a jelenség még a félévi nap­pal*) idején sem marad ki a sarkvidékről. Közönségesen em­beri dolog — azonban nem vonatkozik különösön reánk , figyelmen kivül is hagyui. Nappaljuk alatt természetesen közönbös az egész tünemény rájuk, s miu­tán nem látják : minden utógondolat nélkül azt következ­tetik, hogy elé sem állott, ámbár ott van, sőt ha képze­*) Köztudomás szerint ép a sarkaknál az éjszaki szélesség 90° felé félév nappal — és ugyannyi éj van könyen érthető okokból. leti utas minőségünkben több hitelre számíthatnánk : mi is azt erösitnök, hogy szünetlen tart s időnként a két sark tájáról aequatorunk felé áromlik, hol egyesülni szokott. Csakhogy honnan támad a világosság? Még mi kéjutas félék is könyen kitalálhatjuk azt. Természete electricai, de a villanyosság mibenléte is rejtély még, miről csak a philosophok elmélkednek, miután pedig a bölcseletek ed­digi sorozatából semmiben valót nem találunk : egyszerűen el­keli ismernünk ebbéli tulajdonságukat. Idáig csupán any- nyi bizonyos, hogy a föld maga is egy rengeteg delej tö­meg (magnes), és hogy a rajta ide — oda, alá és felbillegő számtalan delejtü (compas) valamennyi pontján oly állást kénytelen elfoglalni, minőt a föld elébe szab. De miután utasoknál ép úgy visszatetsző a túlságos bölcselkedés, mint a mennyire nem illik tudóshoz a képzelődés, csak annyit koczkáztathatunk még, hogy a sarkfény minden kétségen kivül az aequator felé tartó villanyos áramlással látszik összeköttetésben lenni; s már nem is késedelmezhetünk itt tovább, mert földünk újabb fordulatánál Amerika ötlött látkörünkbe, minélfogva a legkényelmesebben szemügyre vehetjük ezen nevezetes continenset, mely Columbus sze­rencsés felfedezése előtt századokkal ugyanezen helyen volt kellős közelében az emberiségnek. Hiába igy volt s igy van az közöttünk, hogy a közelfekvö dolgokat kevés­bé tisztán szoktuk látni, mig az alig kivehető távolban le­vők iránt füzetesen érdeklődünk. Legyeu azonban elég mára, mi a holdba szándékoz­tunk, mely köztudomás szerint nem szokott egy helyt ál- liugálui s állomásunkról távozásra int bennünket is. így hát a viszontlátásig ! (Bernstein.A. után.) Hídvégi Netti. (Folytatása következik.) főrendiház választana a végből, hogy e bizottság mielőbb adjon véleményt az országgyűlésnek az iránt, elfogadható-o 1 a minisztérium tervezete az országgyűlés mindkét házának és ezek hiv. helyiségeinek rövid idő alatti kellő clholye- I zéséről. A javaslat a közoktat, minisztérium budgetjének tár- ! gyalása után fog napirendre tűzetni. Ezután a közoktatási minisztérium bmlgetjéuok tár­gyalása folyta tatott. Az I. czim alatt: Központi igazgatás ; clöirányozta- tott 257,984 frt. mely összegből a p. ii. bizzttság törlései után megszavazandó 254.484 forint. Schwarz Gyula úgy találja, hogy a központi igazgatásra többet kiván elöirányoztatni a miniszter, mint a mennyit egyetemeink, másodlagos középtanodáink, gym- nasiumaink, reáltanodáink, tanárképezdéink s a felnőttek oktatására összesen fordít. S mind ezen roppant kiadás mellett a központi hivatalnok sereg igen gyarlón végzi feladatát; igy a kormáuy fenállása óta csak egyetlen ogyszor nyert a ház nemi tájékozást a tanulmányi pala mibenlétéről, pedig ez most már a rósz kezelés mellett is 400.000 fo­rintot jövedelmez s igy időről időre felvilágosítást kíván­hatna róla a ház; nincs továbbá máig sem beterjesztve a legfelsőbb tanfolyamok s a gymnasiumok statistikája. Vé­gül kérdi a minisztertől, miért nem tett említést sem elő­irányzatában a tanulmányi alapról, mi szándéka van ez­iránt, és mikor fog о tárgyban előterjesztést tenni a ház­nak ? — Fauler Tivadar közoktatási miniszter két szem­pontból látja Schwarz Gyula által megtámadtatva előirány­zatát : hogy a személyzet aránytalanul nagy s hogy nem végzi kellően teendőit. Az elsőre azt feleli, hogy nálunk a közokt. minisz­tériumnak nemcsak kormányozni, intézkedni, do szerves intézkedésekről is kell gondoskodni; igy a népoktatásra vonatkozó ügyek roppant halmaza gyűlt össze s más osz­tályokban szintén évről évre növekedik az ügydarabok száma s a közokt. minisztérium személyzete most mind­amellett csak három egyénnel több, mint a mennyi volt a helytartó tanácsnak a közoktatási ügyekkel foglalkozó osz­tályában. Ami a munka teljesítését illeti, kijelentheti, miszerint hivatalnokai elvégzik teendőiket s e mellett az irodalom terén is hírnevet szereznek. Erre a pénzügyi bizottság véleménye elfogadtatván a közp. igazgatás költsége 221,060 írtban szavaztatott meg. — A II. czim alatt: tanulmányi ügyek igazgatása; elő van irányozva 276,069 forint. Szathmáry Károly a tankerületi főigazgatóságok költségeinek törlését kívánja. Forditassék a 282.000 frt. népiskolák évi segélyezésére. Madarász József egyetért Szathmáry Károlylyal s a következő határozati javaslatot adja be: „A tankerü­leti főigazgatóságok czimén előirányzott 282.000 frtot e helyen kitöröltetni és a közoktatásügyi minisztert oda uta­sitatni kérem, hogy ezen összeget népnevelési és oktatási szükséglet czimén, szegény emberek gyermekeinek neve­lésére és oktatására előirányozza. “ P a u 1 e r cultusminiszter szerint a főigazgatóságok eltörlése annyit tenne, mint a közoktatási minisztériumot a közvetlen felügyelet alól fölmenteni és azt az egyházra ruházni. Addig tehát, mig a gymnasiumok végképen nem fognak szerveztetni és a középtanodák rendszere végképen nem fog szabályoztatni, ezen intézményt megszüntethető­nek nem véli. (Helyeslés jobb felöl.) Szelcstey László föfontosságu kérdésnek tartja a népnevelést, s a népoktatási viszonyok gyakorlati rende­zésénél szerinte főleg két igazságot kell szemelött tartani. 1-ör azt, hogy a theoriak, a gyakorlati életviszonyok kellő ismerete és figyelembe vétele nélkül czélra vezetni soha sem fognak. 2-or azt, hogy a határozott, biztos irány nél­küli tévedezés csak önbizalmától fosztja meg a nemzetet s legtöbbnyire csupán keserű csalódásokat teremt. Szónok szerint leginkább útját állja a népoktatási törvények gyakorlati keresztülvitelének: 1) a vallás és politikai viszonyok fejletlensége, 2) a népoktatási törvény hiányai, 3) a végrehajtás körüli nehézségek úgy a nép, mint az egyház, sőt néha maga a közp. igazgatás részéről is, 4) a tanerők nyomott erkölcsi és anyagi állapota s azok csekély száma, 5) a rendszer nélküli eljárás, mely onnan származik, hogy a fenálló viszonyok mellett az intézkedé­sekben határozott irányt, rendszeres következetességet hiá- ban keresüuk — Pártolja a központi bizottság véleményét. Schwarz Gyula ajánlja, hogy az egyetemi tanár­segédek fizetése 420 írtról 800 írtra emeltessék fel. Deák Ferencz melegen pártolja ez indítványt és mé­lyen indokolja a javaslat elfogadását. Szavazatnál elfogadja a ház a pénzügyi bizottság jelentését. A gymnasiumi tanárképezdére megszavaztatik 19,550 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom