Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-05-19 / 40. szám
inüsorozat daczára, nemcsak minden egyes darab élénk j köztetszéssel fogadtatott, de sőt némely részletek mint például a nő és férfikar által gyönyörűen énekelt „Érted élünk halunk hazánk“ továbbá Solymosiné szép magán éneke és végre Wocelka Ede — marosvásárhelyi componista elragadó szépségű (leginkább a szé- j kely emberre nézt) harczi dala „Föl a harczi’a, föl ha. szükség székelyek. Hogy hazánk ellenségei veszsze- nek“ ismétlésben részesültek a publicum lelkesült kivá- natára. Közvárakozást kielégítő és rendező Benedek Samuel ur jóizlését tanusitó volt a hallgatóságot befogadó ; diszterem berendezése is, különösön az ez alkalomra felállittatott színpadnak zöld lombokkal és szönyegek- keli csinos feldiszitése. Biztos tudomásom szerint a pénzeredmény következő volt. Összes bevétel .... 246 frt. 20 kr. Kiadás.................................59 „ 3 „ T iszta jövedelem .... 187 „ 17 „ Felül fizettek: Helybeli birtokos t. Bogdán András ur 2 frt. Törvényszéki biró m. Bruszt Ignácz ur 1 „ Szolgabiró tek. Tompa Miklós ur . 1 „ Vidékről t. Joos Elek ur . . . . 1 „ Remélhető, hogy a tek. városi elöljáróság is a jótékony Czél iránti tekintetből visszafogja engedni azon 10 forintot, mit a hallgató terem díjábán elöle- gesen lekellett fizetni. —; Szemtanú. Román lapszemle. „Gazetta Tr.“ 34-ik sz. máj. 11-én. Hamlet ismét megszólalt „Erdély német ország“ fóliratu czikkben — Publíu ur személyében. Europa, különösen az osztrák-magyar állam helyzete nagyon bonyolult. A létfenntartási s fajküzdelem i fokozódik, de az erre alkalmazott gyalázatos fegyver ! inkább illenék a múlt századok erőszakos korszakába! Osztrák-magyarország jövőjét a teuton elem fe- ! nyegeti — elvakitva a Rajnai győzelemtől. Publiu ur ezt föl sem venné, ha a német törekvés — természete^ ' határai közt — csak a német tartományokat akarná egy kalap alatt egyesitni, de a német törekvés : kelet minden népeinek elnyelése s németesítésére irányul. Kárhozatos e törekvés, e gyalázat az emberiségre, s bűn az osztrák állam ellen ! A legszomorubb pedig az : hogy maga a trón sem látja az Ausztria ellen ásott vermeket s e birodalom sorsának vezetése — ép a pro- videntialis Wilhelm hű szolgáira van bízva! Első sorban a magyarok és románok vannak fenyegetve. Ezek pedig nemcsak azért nem állhatnak ellent az árnak, mert számuk csekély, hanem azért is, mert egymás közt is halálos küzdelemben élnek s élni fognak mindaddig : mig a magyarok magyarositási törekvésüket fejőkből ki nem vetik s baráti jobbot nem nyújtanak a románoknak ! Biztosan állíthatom: nemsoká eljo az idő — mikor már késő leend — bogy a magyarok kérni fogják a románok segítségét a germanismus, illetőleg a slavis- mus ellen ! De ők most azt hiszik, hogy a német által alkotott viszonyaik és szövetségük rájok nézve előnyösök. Pedig a német barátság csak addig tart, mig a többi nemzeteket felolvaszthatja s nem soká rajtok a sor, ki nem hiszi olvassa meg a Bismarck közlönyeit, különösen a „Deutsche Zeitung“ május 8-iki- számát, mely a többek közt nyíltan hirdeti, hogy: Erdély német föld! Nekünk románoknak tiltakoznunk kell egy ilyen zsidó-német szemtelenség ellen vagy mikép kellene még neveznünk e vakmerő arczátlanságot ? Hallod-e román?! Erdély, a romanismus bölcsője, őseid oly sok dicső emlékeinek szószólója: — német tartomány! Az egész világ előtt tiltakozunk s kinyilatkoztatjuk : hogy Erdély román haza s annak határai Magyarországban nem végződnek a kárpátoknál, hanem kiterjednek a Tisza völgyeire. Végre P. ur azt hiszi: hogy a védelem csak egy őszinte szövetség által remélhető. Berzcuczfti László ur köztudomásúlag ellenkezésbe jött Tisza Lászlóval a marosvásárhelyi baloldali gyűlésen. Mint a lapokból látható, ezen ellenkezés eredménye volt a gyűlés alatt kifejlődött verekedés. Mi nem lehetünk abban a helyzetben, főleg a tények részletes ös- rnerete nélkül, hogy ily jelentékeny múltú egyének közt bíróul toljuk föl magunkat. Az a közvélemény teendője. Midőn azonban az egyik fél, Berzenczei ur, városunkban mulatván, lapunkat fölkérte „Nemerefuvat“ czim alatt megkezdett nyilatkozata melléklésére : az ellen semmi kifogást nem tehettünk; nem is volt okunk tenni. A mostani számunkhoz mellékelt „Nemerefuvat“ mindenesetre érdekes töi’ténelmi tényekkel foglalkozik. Vegyes. (A király veszélyben.) Midőn a király e hó 4-ikén nyitott kocsin egy szárnysegéddel Sskönlirunnba ment, a sechshauseni vámnál nagy veszélynek volt kitéve. A kocsik mind kisérték, csak egy Anninger nevű zabkereskedő üres kocsija nem vette észre a királyt és épen az utón akart átmenni, midőn a király kocsija jött; leeresztett gyeplővel hajtott és csak abban a pillanatban húzta meg a gyeplőt, midőn a kocsi rudja, már a király jobb karját súrolta és a királyt a kocsiba nyomta. A király azonban hirtelen megfordult, kezével a rudat fején át visszafelé tolta és azonnal tovább hajtatott. A király Schönbrünnba érvén, azonnal az udvari orvossal értekezett, de a súrlódás oly annyira csekély, hogy nem is került gyógykezelés alá. Anninger a rendőrséghez vitetett, de csakhamar szabad lábra állíttatott. (Az llj koronaőrnek:) gr. Festetich Györgynek e hó 14-dikén adták át ünnepélyesen a korona-kulcsokat. Az ünnepély a királyi palotában folyt le, és sok four s a két főváros elöljárói jelentek meg. Miután a fölavatással megbízott miniszterelnök is megérkezett gróf Károlyi György és Vay Miklós báró koronaőröket föl- szólitotta, kogy öt azon terem előcsarnokába kisérjék, melyben a korona őriztetik. Felnyitatván az ezen előcsarnokot a koronateremmel összekötő vasajtó a lezárt szekrény, mely a koronát és királyi jelvényeket tartalmazza, Károlyi György gr. és Vay Miklós b. vezetése alatt hat koronaőr katona által áthozatott s e czélra készen állott asztalra helyezték s felnyitották. Ez alatt a vasajtók ismét bezárattak. Erre a miniszterelnök az uj koronaőr kinevezési okmányt olvasta fel, mire őt hivatalába bevezette. A miniszterelnök felszólítására most gr. Festetich György koronaőr gr. Károlyi Györgytől átvette a kulcsokat a szekrényt ismét elzárván a zárt saját pecsétjével látta el. így folyt le a ritka ünnepély. (Kossuth legújabb nyilatkozata.) A „République Française“ május 4-dikéröl kelt következő turini levelet közöl : Tegnap este hosszabban társalogtam Kossuthtal és beszélgetésünk természetesen leginkább magyar ügyek körül forgott. A hires hazafi jól beszél francziául, de vontatottan és fontolgatva, mintha minden szó értelmét meglatolgatni akarná. „Még mindig száműzve vagyok, — szólt hozzám, —- de mégis azt hiszem, hogy az osrtrák (? !) kormány nem nyugtalanítana, ha hazámba visszatérnék. Megmásithatlan eltökélésem azonban, hogy ne lépjek addig magyar földre, mig ott a Lothringen-ház uralkodik. Higyje el különben, hogy a mint köztársasági érzelmű vagyok, hazámat sokkal jobban szeretem, semhogy boldogságát személyes nézeteimen felül ne helyezzem — ? Mindenekelőtt azt kívánom, hogy Magyarország független legyen s bármilyen lenne is a kormány forma, melyet felszabadulása napján választana, sietnék visszatérni, meg lévén győződve, hogy, ha Magyarország a monarchiát, választhatná, azt nemsokára fülcserélné a köztársasággal (?) mely egyedül valósíthatja meg reiné- nveit. Én egyébbiránt azok sorába tartozom, kik ren- dithetlenek, meg fogok halni valószínűleg anélkül, hogy hazámat szabadnak lássam, de azon vigasz szál fogok meghalni, hogy hazám romlásán, megmentésének ürügye alatt nem működtem közre és a fölszabadítás ürügye alatt nem vettem részt oly munkában, mely Magyarországot csak kitűzött czéljától távolította el.“ —- Szelíd őrjöngés. (Kiket ajánl a „Zasztava“ képviselőkul?) Az újvidéki szerb. „Zasztava“ a választási mozgalmakkal foglalkozik, s minden áron a szerb „nemzeti párthoz“ tartozó jelöltek megválasztását ajánlja: Jobboldalit a világ minden kincséért ne válaszszanak, mert a mai jobboldal az osztrák németek barátja. (Helyreigazítás.) Lapunk múlt számának vegyes rovatában „combinatiók“ czim alatt az Ellenőr után átvett tudósításra vonatkozólag a „B. K.,“ mai száma következő nyilatkozatot teszen: „Biztos forrásból vett értesülésünk szerint, az „Ellenőr“ tegnapelötti, vasárnapi számában foglalt azon közlemény, mintha Zeÿk Károly belügyminiszteri államtitkár ez állásától közelebb felmentetnék, s helyébe Miké Mihály, marosszéki földrály- biró neveztetnék ki, úgy az ezzel kapcsolatba hozott némely erdélyi füispáni változásokra vonatkozó hir, teljesen alaptalan.“ (A nagyszebeni szabólegények) a szabók ezéhmes- teréhez beadott Írásbeli nyilatkozatuk értelmében beszüntetni készülnek a munkát, ha mestereik 20%-kai magasabb munkabért nem fizetnek. (Kecsegtető számítás.) Gyulafehérvárott a nagy lö- porraktár mellett, melyben mindig több ezer mázsa lőpor őriztetik, alig 50—100 lépésnyi távolban a katonai kincstár számára nagy istállókat építenek. Ez istállókban természetesen nagy mennyiségű széna és szalma lesz felhalmozva, s' mivel a „Herrn. Ztg.“ levelezőjének számítása szerint az egész monarchiában nincs egyetlen katonai istálló, mely átlag 10 év lefolyása alatt le nem égett volna, tűzvész esetén pedig a szomszédos lőporraktár csak valóságos csitda által volna megmenthető : azt a kecsegtető sorsot jósolja a jó gyulafehérváriaknak, hogy életök perczei meg vannak számlálva s hogy 10 év lefolyása alatt az egész várossal egyetemben légberepülnek. (Udvarliclyszékröi) tudósitnak, hogy a középponti választmány május 2-án tartotta gyűlését, melyben a választók összeírására 20 három - három tagból álló bízott ság küldetett ki. A jobboldal tisztában van magával a székben. Több mint valószínű, hogy Török Albert és id. Bethlen János gróf volt követek ismét megválasztatnak. — (Székely-Udvarhely) sz. k. város képviselőjéül dr. Jenéi Victor az év. ref collegium igazgató-tanára van felléptetve, ki programújában megígérte, hogy a katholi- kus egyház vagyonának, az egyház kezében való maradását, az autonómiát a placetum eltörlését stb. sürgetni fogja. (A Ilonát nemzeti part) tagjai egy együttes nyilatkozatot adtak ki, melyben tagadják, hogy ama pánszláv törekvésekről gyanúsító emlékiratok valaha léteztek volna, s hogy ők azoknak részesei volnának. E nyilatkozattal azonban tényeik ellenkeznek, mert az izgatásokat Horvátországban még mind folytatják, miért a választások alkalmából Vakanovics egy rendeletet adott ki, mely szerint oly helyekre, hol a választási elnök kívánja, az izgatások megakadályozása végett katonaság fog küldetni. (A világkiállítási) magyar orsz. bizottmány végrehajtó bizottsága az iparosokat ismételve figyelmezteti a bejelentési határidőre, mely ez évi junius 1-jén telik le. Ajánljuk e körülményt mi is iparosaink figyelmébe, annyival inkább, mert ha a kiállítási tér megszorítása szükségesnek mutatkoznék, a bejelentés elsőbbsége dön tőleg fogna hatni az egyes bejelentő, vagy az egyes vi- ; déki bizottságok által igényelt térmennyiség javára. (Az érdélyi gazdák) 1871, okt. 5. 6. 7. 8-án M.- Vásárhelyt tartott első vándorgyűlésének jegyzőkönyvét megkaptuk. E csinosan kiállított füzet 130 lapra terjed, s egész kimerítően hozza a gyűlés tárgyait, melyek a gazdáknak érdekes tanulságul szolgálhatnak ; az ; erdélyi gazd. egyesület pedig elismerést érdemel, hogy ily terjedelmes füzetben ismerteti működését. (Az árvíz károsult vidékek érdekében) a mai hív. • lap a következő kir. kéziratot közli : „A közmunka és közlekedési minisztérium jelen előterjesztését, a kormány eddigi eljárását illetőleg, he- lyeslőleg tudomásul veszem, s továbbra oda utasítom, hogy az általa jelentésében jelzett módon a társulati munkálatok megkezdésére szükséges összegek mielőbbi folyóvá tételéről gondoskodjék, a Temesnek hajózható I folyóvá tételére szükséges intézkedéseket eszközölje és a belvizek lecsapolására vonatkozólag mielőbb törvény- javaslatot terjesszen fel. Kelt Budán, 1872, évi május hó 11-én. Ferencz József, s. k. (A közmunka és közlekedési miniszternek) a legfelsőbb királyi kéziratban is említett előterjesztését a mai hivatalos lap egész terjedelmében közzé teszi. Lapunk szűk kerete nem engedi annak közlését. (Népiskolák Németországban.) Az „Érd. Prot.“köz- löny szerint Németországban kerek számban 60,000 népiskola van, melyekben 6 millió gyermek tanul. Minden 1000 emberre körül-belól 150 iskolás gyermek esik. Ez átlagos számot meghaladja Braunschweig, Szászország, Oldenberg és Tliüringia; ott 100 lakosra 175 tanuló esik: ellenben Meklenburgban 100 lakosra 120; Bajorországoan 106. Van ezenfelül Németországban 123 gymnasium, 423 reáltanoda és magasb polgári tanoda. Ez intézetekben a tanulók száma összesen 177,378 Van továbbá Németországban 20 egyetem, 1624 tanárral 15,757 tanulóval. Műegyetem van 10; 660 tanárral és 4428 tanulóval. — Hát nálunk? „Infandum . . . jubes, renovare dolorem ! Idei évkönyvünk szerint minden 1000 lélekre összesen nép- és felsőbb iskolákban kevesebb jut 106 tanulónál. Szín ház. Csütörtökön 1872. május 23-án Jáni János jutalmául adatik : „A népszabadság hőse KI i- rabeau Gábor i f j u ko r a.“ Történeti szinmii 4 felvonásban. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Orbrtll FcrCŰCZ.
