Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-05-09 / 37. szám
147 államszerkezetét, államhatalmi viszonyait, az uralkodó jogfogalmakat s az ezeken alapuló összes politikai társadalom és birtok viszonyokat, s továbbá a vádban kijelölt czélt, t. i. a communisták népállamának Magyar- ország fennálló államszerkezete s jogállapota erőszakos megbuktatásával leendő felállítását, más részről pedig ezen bűntény alanyaiul kijelölt egyéneknek politikai so- ciális és éi’telmi tekintetbeni jelentéktelenségét s hatásuknak legfőlebb egy utszai kravall inscenirozására terjedhető szűk körét, és a vád szerint az állítólagos bűn- merénylet elkövetésére használandott eszközök, t. i. a fenálló összes köz- és magánjogi intézmények megsemmisítését czélzó communisticus és social demokrata ten- dentiák minőségét, ezen felállított viszonyok közt vádlottak a vádban körülirt bűntény elkövethetésére képesített alanyoknak az állítólagos óriási bünmerényletre használandott silány eszközök pedig ezen tény elkövetésére alkalmas eszközöknek sem tekintethetnek; ezeknél fogva vádlott Farkas Károly, Külföldi Victor, Ihrlinger Antal, Svoboda Lajos és Essel András az ellenük felhozott s állítólag az ország közállapota elleni bümne- rénylet által elkövetett hűtlenség vádja alól, ezen bün~ tény álladékának hiányából felmentendők voltak s egyszersmind az elővizsgálat kezdetével letartóztatott, de ez úttal vád alá helyeztetni sem kívánt többi vádlott ellenében is a további bünfenyitő eljárás megszüntetendő volt. — B. A második vagy is a Policzer Zsigmond részéről a királyi felség közállapota elleni büncselekvény által elkövetett hütlenségi vádat illetőleg: Ezen vád tárgyát képezi a most megbírált bün- merényletbeni bünrészesség elestével vádlott Policzer Zsigmondnak a pesti általános munkás egylet m. évi febr. 19-én tartott tanácsülésében nyilvánosan és többek előtt elmondott beszéde : „Dass es noch sehr vom monarchischen Geiste zeigt, wenn man das Geschenk einer sogenannten hohen Person als ein Ereigniss betrachtet; viel republikanischer ist es, den König als hohe Person zu ignoriren. Dass in den öst. ung. Staaten ein Franz Josef existirt, kann nicht geläugnet werden, aber dass er als hohe Person existirt, dürfen wir nicht anerkennen.“ „Brüderlichkeit 4. száma.“ Ezen vádkép felhozott bűncselekmény tényálladé- ka teljesen helyreállittatik a következő bizonyítékok által : 1- ször ezen beszédnek közgyűlésben több emberek előtt az idézett kitételek használásával történt elmondását vádlott ellenében teljesen beigazolja vádlottnak a m. é. febr. 19-iki tanácsülésről szóló s az általa szerkesztett „Brüderlichkeit“ és „Testvériség“ múlt évi 4 számaiban közzé is tett közlése. 2- szor ezen beszédnek ily értelemben történt tartását megerösiti vádlottnak s a jolen volt tanuknak is ily értelmű vallomása. 3- szor ugyanezen bizonyítékok helyreállítják azt is, hogy ezen beszédre okul és alkalmid a kir. felségnek a munkásegylet részére tett kegy adományozása szolgált. Ezen beszéd pedig a hűtlenség büntényálladékát a felhozott körülmények tekintetbe vételével vádlott ellen teljesen helyreállítja, mert ebből világosan kitűnik, hogy vádlott alkotmányos honpolgári kötelmeinek s tartozó loyalitásának nyílt megszegésével nem csak kér- kedőleg kijelenti, hogy ő a legfőbb államhatalom képviselőjét mint ilyet és ezzel együtt a törvényes monarchikus kormányalkatot is el nem ismeri, hanem másokat is a kir. kegyajándék elutasításával hasonló érzelmekre izgatott. A büntetés kimérésénél egyrészről terhelő körülményül vétetett ezen beszédnek vádlott által nyomtatványokban is történt kérkedő közzététele; enyhitő körülményül azonban vádlott fiatal kora s a tárgyalás folyamán tanuk által is igazolt túlfeszített képzelgése és nyeglesége. Kelt Pesten a kir. fenyitö törvényszéknek 1872. april 30 tartott üléséből. Ez Ítélet ellen Rozgonyi kir. ügyész, mint hogy Policzer ellenében a kir. ügyészség mint közvádló részéről indítványba hozott perbefogatás el nem rendeltetett, bejelenti a felebbezést. Felebbezését részéről továbbá indokolni nem kivánja, hanem csak az összes iratoknak a jegyzőkönyvekkel való felterjesztését kéri. Policzer védője Fridmann szintén bejelenti a fellebbezést, indokolásának beadására nyölez napi határidőt, s az Ítéletnek végzésileg kiadatását kérvén. Román lapszemle. „Patria“ 45-ik sz. Az elfogulatlan szemlélő __ í rja a „P.u — ki figyelemmel kisérte az ellenzék törekvéseit s egy a választási visszaélések ellen hozandott törvény alkotására irányzott buzgóságát, azt hitte volna, hogy az ellenzék a puritán igazság czéljánál egyébre nem törekszik. De ha az ember ezen urak tényeit vizsgálja, meg kell győződnie: hogy a visszaélések elleni törvénynek ép az ö megbüntetésük végett kellett volna létrejöni, — s hogy ők már nemcsak soha be nem váltandó Ígéretekkel korteskednek, haném pénz és ételitallal a legundoritóbb megvesztegetési kísérleteket teszik. — Tényleges tudósításaink vannak — leginkáb románlakta vidékekről — hogy az ellenzék nemcsak az országgyűlés által soha el nem fogadható Ígéretekkel ámítja a népet, hanem pénzzel, gabonával és itallal igyekszik a választókat megvesztegetni. Románaink némely vidéken egész böviben vannak a bornak és pálinkának ; a szegényebbek kisebb összeget kapnak elölegkép, — a befolyásosabbak már nagyobb összegeket — de mind azon föltét alatt : hogy bizonyos ellenzéki jelöltre szavazzanak. A magtárak kinyitvák a vetési kölcsönre, az erdők fel vannak szabadítva s rendkívüli potom áron adatnak el a választóknak. Hiteles adatokkal fogjuk mindezt bebizonyítani, ha valaki kétségbe vonná! Az ellenzék tehát a szabadelvüség köpenyét öltötte magára, hogy azzal vétkeit eltakarja s e mellett azon hamis rágalommal ámitja a közönséget, hogy a kormánynak 3 millió áll rendelkezésére; mintha bizony a kormánynak volna más alapja, mint a melyet a törvényhozás megszavaz. — Az együgyü nép nem lévén neki helyes fölfogása — könnyen hitelt ad e hazudságoknak. Mi azonban arra intjük a román választókat: hogy e kétszínű szabadelvűek által ne engedjék magukat tévútra vezettetni. — Ugyanez írja: hogy Nagy-Szebenben egy széki közgyűlés tartatott a választási előkészületek tárgyában. Ebben különösen elhatároztatott : hogy a már szentesített törvények ne hirdetessenek ki, hanem előbb egyszéki bizottságnak adassanak ki véleményezés végett. — És valóban: az ipar, vadászati és községi törvények kihirdetetlen maradtak! Politikai szemle. A strassburgi egyetem felavatása nem épen úgy folyt le, mint a németek óhajtották volna. A politikai nagy tüntetés megboszulta magát. A német tanulók és a lakosság között véres összeütközésre került a dolog. A muzsafiak katonai fedezet nélkül ki sem mozdulhattak. Az elsassiak hő franczia érzelmét ismerve egyébiránt nem is lehetett másnemű fogadtatásra számolni a német ünnepélyezöknek. Francziaországban a radikálisok által a „République Française“-ben, Gambetta lapjában a köztársaság elnöke határozott hangon felszólittatik, hogy a kormányhivatalokból s hadseregből minden császári elemet száműzzön, mert ha nem, továbbra nem számíthat a radikálisok támogatására. A terület felszabadításának kérdése ismét napi renden van. E hó 1-én a pénzügyminiszter részt vett az e czélra kiküldött bizottság ülésében — mely egy pénzügyi javaslat a Carayon-Latour és ez Philippote- aux-é — fölött tanácskozott, mely azt hozza indítványba, hogy a kormány felhatalmaztatik, illetőleg utasitta- tik kölcsön kötésére, a melylyel a hátrálékos három milliárd lefizettethetnék. Goulard pénzügyminiszter kijelentette, hogy ő állíthatni véli Poroszországról azt, hogy az 1874. májusa előtt, tehát a frankfurti békében kikötött határidő idő előtt is elhagyná Francziaor- szág elfoglalva tartott tartományait, ha a hadi kárpótlás lefizettetnék. A kormány föfeladatának tartja is ezt, habár az sokkal nehezebb, mint egyelőre látszik. A tárgyalás alatt volt javaslatot a kormány nem látja kivihetőnek, de azért kéri a bizottságot, hogy folytassa tanulmányait és munkálatait e kérdés körül. — A miniszter beszéde után a bizottság is hason értelemben határozott. V e g y e s. (A király elutazása.) Május 4-én indult felséges királyunk útra, hogy gondos atyai érzelmeit követve, károsult alattvalóinak nyomorát megtekintse. E nap reggelén a Dunapart kikötöinak árboczain zászlók lengtek, s minden gőzhajó fel volt lobogózva. A budai parton, a várkert előtt nagy közönség várt a király elindulására. О felsége a várkertből nyíló ajtón jelent meg (huszártábornoki egyenruhában.) Bellegarde hadsegéd, s Kerkapoly és Tisza miniszterek kíséretében. Az a hir, mintha gr. Andrássy is követné, alaptalannak bizonyult be, mert a külügyminiszter már Bécsbe utazott. A kertajtónál Budaváros hatósága fogadta a királyt, valamint miniszterek és föurak. A gőzös kikötő hidjánál pedig a megyei küldöttség állt, kiknek részéről gr. Zichy Viktor főispán mondott üdvözlő szavakat, egyszersmind kérve, engedné meg ő felsége, hogy a küldöttség — a trón iránti törhetlen hűség jeléül a megye határáig elkísérhesse. Erre a király igy válaszolt: „Hü népeim sorsa atyai gonooskodásom legfőbb tárgyát képezv Velők érzem örömeiket, s a legbensöbb részvéttel kisérem a gondviselés által rájok mért szenvedéseiket. Ezért indulok a magyar alföld termékeny vidékeire, hogy egyrészt személyes meggyőződést szerezzek magamnak az elemek által okozott pusztításokról, és ezek enyhítésére kormányom által máris elrendelt intézkedések hatályáról, és hogy másrészt jelen legyek egy oly munkálat megkezdésénél, melytől a kereskedelmi közlekedés emelése mellett az országra nézve oly nagy fontosságú Öntözési mü létesítését s a mostaniakhoz hasonló károk lehető elhárítását is bizton várhatjuk. Egyébiránt szívesen fogadom s királyi kegyelmemmel viszonzom üdvözletüket. Kíséretüket megyéjük területén kedvesen ve- endem.“ — О felsége szavait lelkesült éljenek kisérték. Ezzel véget ért a fogadási ünnepély, s a király meg- kezdé útját, mely népei iránti atyai vonzalmának tanúságát adja. (Bakcsi Ferencz) három- és miklosvárszéki baloldali képviselőjelölt az Ellenőrben egy meghívást bocsát közre, melyben tudatja, hogy május 18-ikán (pünkösd szombatján) Baróthon. ugyan e hó 21-ikén (ünnep utolsó napján) Sepsi-íSzent-Györgyön szándékozik programúját előadni, mire Három- és Miklósvárszék választói polgárait tisztelettel meghívja. (Erdő egy képviselő maudatumért.) Közelünkben egy kis városka, mely képv. küldési joggal bir, mint halljuk, nagyon licitálja a mandátum árát. Egyelőé 10 ezer forintban állította meg árát, de ily vevőre nem akadott. Most egy erdő van érette ígérve baloldali programmal. A licitáló fél nem tekinti tulajdonkép a programmot, hanem a kitűzött jelszót: ki többet? tartja szem előtt. Nagyon sajnáljuk, hogy G. I. ur, e városkának utóbbi időben volt képviselője — újból föl nem lép, mert csak ő vethetne véget e gyalázatos licitatiónak. (MegliiViiS.) Folyó évi május 12-íkén délután 4 órakor a helybeli magyar társalgó egylet rendes tavaszi közgyűlését megfogja tartani, a melyre ez egyleti tagok tisztelettel meghivatnak. (A Vézuv kitöréséről) eme legujjabb részleteket olvassuk e hó elsejéről: Tepnapi távsürgönyök szerint borzasztó villámlás és menydörgés reszkette meg a levegőt a Vezúv körül, s mely roppant rémületet okozott az egész városban, bár ma kisült, hogy az egész csak koholmány, s a tettest a hatóság erélyesen nyomozza. A nép erős földrengéstől tartva, nem mert a házakban maradni, s a téreken és szélesebb utczákon csoportosult össze,sőt igen számos család az egész éjét szabad ég alatt töltötte, s az utcza sarkokon álldogáló gyorskocsik mind megteltek, hogy hálószobákul szolgáljanak a re- megőknek, ezenkívül a Victor Emanuel korsón számos elegáns hintó csoportosult össze, hasonlóképen éji tanyákul előkelő családoknak. Éjfél tájban megkezdődött a hamvas eső, és tartott egész reggelig erős mennydörgés és villámlás között. (U.j koronaőr.) A hivatalos lap 103. száma a király azon intézkedését közli, hogy gróf Károlyi Györgyöt a gróf Barkoczy János halála által megürült magyar föud- varmesteri állomásra kinevezvén, koronaőri tisztjétől felmenti s a nála elhelyezett korona kulcsainak átvételével s a teendők ideiglenes vezetésével gróf Festetich Györgyöt bizza meg addig, mig ez állomás betöltése iránt a jövő országgyűlésen gondoskodva lesz’ (A szerb egyházi és nemzeti eongressus) föloszlat- tatott, és augusztus 18-ikára egy uj hivatott össze. A hivatalos lap ekként tudatja ezt : О felsége folyó évi márczius hó 29-én kelt legf. elhatározással elrendelni méltóztatott : hogy az 1859. évi april hó 24-én kelt legf. elhatározással Karloviczra egybehívott, jelenleg elnapolt szerb nemz. egyh. eongressus a carloviczi érsekség és szerb patriarchatus admin is tratora utján feloszlattassék és az 1971. évi május hó 29-én kelt legf. elhatározással jóváhagyott választási rend szerint, uj szerb nemzeti egyházi eongressus folyó évi augusztus hó 18-ik (6-ik Ön.) napján Karloviczra ugyancsak nevezett administrator utján egybehivassék, mely mindenekelőtt a később О Felsége által kinevezendő kir. biztos jelenlétében az eddigi mód szerint a karloviczi érsek-metro- polita és szerb patriarcha választását eszközölendi, és a választás eredményét a kir. biztos utján legf. helyre terjesztendi, azután pedig esetleg egyéb teendőket, nevezetessen a függőben maradt congressusi munkálatokat elintézendi. (Gyiljló gázok.) April 22-én egy nagyszebeni pof
