Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-05-09 / 37. szám

147 államszerkezetét, államhatalmi viszonyait, az uralkodó jogfogalmakat s az ezeken alapuló összes politikai tár­sadalom és birtok viszonyokat, s továbbá a vádban ki­jelölt czélt, t. i. a communisták népállamának Magyar- ország fennálló államszerkezete s jogállapota erőszakos megbuktatásával leendő felállítását, más részről pedig ezen bűntény alanyaiul kijelölt egyéneknek politikai so- ciális és éi’telmi tekintetbeni jelentéktelenségét s hatá­suknak legfőlebb egy utszai kravall inscenirozására ter­jedhető szűk körét, és a vád szerint az állítólagos bűn- merénylet elkövetésére használandott eszközök, t. i. a fenálló összes köz- és magánjogi intézmények megsem­misítését czélzó communisticus és social demokrata ten- dentiák minőségét, ezen felállított viszonyok közt vád­lottak a vádban körülirt bűntény elkövethetésére képe­sített alanyoknak az állítólagos óriási bünmerényletre használandott silány eszközök pedig ezen tény elköveté­sére alkalmas eszközöknek sem tekintethetnek; ezeknél fogva vádlott Farkas Károly, Külföldi Victor, Ihrlinger Antal, Svoboda Lajos és Essel András az ellenük fel­hozott s állítólag az ország közállapota elleni bümne- rénylet által elkövetett hűtlenség vádja alól, ezen bün~ tény álladékának hiányából felmentendők voltak s egy­szersmind az elővizsgálat kezdetével letartóztatott, de ez úttal vád alá helyeztetni sem kívánt többi vádlott ellenében is a további bünfenyitő eljárás megszüntetendő volt. — B. A második vagy is a Policzer Zsigmond ré­széről a királyi felség közállapota elleni büncselekvény által elkövetett hütlenségi vádat illetőleg: Ezen vád tárgyát képezi a most megbírált bün- merényletbeni bünrészesség elestével vádlott Policzer Zsigmondnak a pesti általános munkás egylet m. évi febr. 19-én tartott tanácsülésében nyilvánosan és többek előtt elmondott beszéde : „Dass es noch sehr vom mo­narchischen Geiste zeigt, wenn man das Geschenk einer sogenannten hohen Person als ein Ereigniss betrachtet; viel republikanischer ist es, den König als hohe Person zu ignoriren. Dass in den öst. ung. Staaten ein Franz Josef existirt, kann nicht geläugnet werden, aber dass er als hohe Person existirt, dürfen wir nicht anerken­nen.“ „Brüderlichkeit 4. száma.“ Ezen vádkép felhozott bűncselekmény tényálladé- ka teljesen helyreállittatik a következő bizonyítékok által : 1- ször ezen beszédnek közgyűlésben több embe­rek előtt az idézett kitételek használásával történt el­mondását vádlott ellenében teljesen beigazolja vádlott­nak a m. é. febr. 19-iki tanácsülésről szóló s az általa szerkesztett „Brüderlichkeit“ és „Testvériség“ múlt évi 4 számaiban közzé is tett közlése. 2- szor ezen beszédnek ily értelemben történt tar­tását megerösiti vádlottnak s a jolen volt tanuknak is ily értelmű vallomása. 3- szor ugyanezen bizonyítékok helyreállítják azt is, hogy ezen beszédre okul és alkalmid a kir. felség­nek a munkásegylet részére tett kegy adományozása szolgált. Ezen beszéd pedig a hűtlenség büntényálladékát a felhozott körülmények tekintetbe vételével vádlott ellen teljesen helyreállítja, mert ebből világosan kitű­nik, hogy vádlott alkotmányos honpolgári kötelmeinek s tartozó loyalitásának nyílt megszegésével nem csak kér- kedőleg kijelenti, hogy ő a legfőbb államhatalom kép­viselőjét mint ilyet és ezzel együtt a törvényes monar­chikus kormányalkatot is el nem ismeri, hanem máso­kat is a kir. kegyajándék elutasításával hasonló érzel­mekre izgatott. A büntetés kimérésénél egyrészről terhelő körül­ményül vétetett ezen beszédnek vádlott által nyomtat­ványokban is történt kérkedő közzététele; enyhitő kö­rülményül azonban vádlott fiatal kora s a tárgyalás folya­mán tanuk által is igazolt túlfeszített képzelgése és nyeglesége. Kelt Pesten a kir. fenyitö törvényszéknek 1872. april 30 tartott üléséből. Ez Ítélet ellen Rozgonyi kir. ügyész, mint hogy Policzer ellenében a kir. ügyészség mint közvádló ré­széről indítványba hozott perbefogatás el nem rendelte­tett, bejelenti a felebbezést. Felebbezését részéről to­vábbá indokolni nem kivánja, hanem csak az összes iratoknak a jegyzőkönyvekkel való felterjesztését kéri. Policzer védője Fridmann szintén bejelenti a fel­lebbezést, indokolásának beadására nyölez napi határidőt, s az Ítéletnek végzésileg kiadatását kérvén. Román lapszemle. „Patria“ 45-ik sz. Az elfogulatlan szemlélő __ í rja a „P.u — ki figyelemmel kisérte az ellenzék tö­rekvéseit s egy a választási visszaélések ellen hozandott törvény alkotására irányzott buzgóságát, azt hitte volna, hogy az ellenzék a puritán igazság czéljánál egyébre nem törekszik. De ha az ember ezen urak tényeit vizs­gálja, meg kell győződnie: hogy a visszaélések elleni törvénynek ép az ö megbüntetésük végett kellett volna létrejöni, — s hogy ők már nemcsak soha be nem vál­tandó Ígéretekkel korteskednek, haném pénz és étel­itallal a legundoritóbb megvesztegetési kísérleteket te­szik. — Tényleges tudósításaink vannak — leginkáb ro­mánlakta vidékekről — hogy az ellenzék nemcsak az országgyűlés által soha el nem fogadható Ígéretekkel ámítja a népet, hanem pénzzel, gabonával és itallal igyekszik a választókat megvesztegetni. Románaink némely vidéken egész böviben vannak a bornak és pálinkának ; a szegényebbek kisebb összeget kapnak elölegkép, — a befolyásosabbak már nagyobb összege­ket — de mind azon föltét alatt : hogy bizonyos ellen­zéki jelöltre szavazzanak. A magtárak kinyitvák a vetési kölcsönre, az er­dők fel vannak szabadítva s rendkívüli potom áron adatnak el a választóknak. Hiteles adatokkal fogjuk mindezt bebizonyítani, ha valaki kétségbe vonná! Az ellenzék tehát a szabadelvüség köpenyét öl­tötte magára, hogy azzal vétkeit eltakarja s e mellett azon hamis rágalommal ámitja a közönséget, hogy a kormánynak 3 millió áll rendelkezésére; mintha bizony a kormánynak volna más alapja, mint a melyet a tör­vényhozás megszavaz. — Az együgyü nép nem lévén neki helyes fölfogása — könnyen hitelt ad e hazudságoknak. Mi azonban arra intjük a román választókat: hogy e kétszínű szabadelvűek által ne engedjék magukat tévútra vezet­tetni. — Ugyanez írja: hogy Nagy-Szebenben egy széki közgyűlés tartatott a választási előkészületek tárgyában. Ebben különösen elhatároztatott : hogy a már szen­tesített törvények ne hirdetessenek ki, hanem előbb egyszéki bizottságnak adassanak ki véleményezés vé­gett. — És valóban: az ipar, vadászati és községi tör­vények kihirdetetlen maradtak! Politikai szemle. A strassburgi egyetem felavatása nem épen úgy folyt le, mint a németek óhajtották volna. A po­litikai nagy tüntetés megboszulta magát. A német ta­nulók és a lakosság között véres összeütközésre került a dolog. A muzsafiak katonai fedezet nélkül ki sem mozdulhattak. Az elsassiak hő franczia érzelmét is­merve egyébiránt nem is lehetett másnemű fogadtatásra számolni a német ünnepélyezöknek. Francziaországban a radikálisok által a „Ré­publique Française“-ben, Gambetta lapjában a köztársa­ság elnöke határozott hangon felszólittatik, hogy a kor­mányhivatalokból s hadseregből minden császári elemet száműzzön, mert ha nem, továbbra nem számíthat a ra­dikálisok támogatására. A terület felszabadításának kérdése ismét napi renden van. E hó 1-én a pénzügyminiszter részt vett az e czélra kiküldött bizottság ülésében — mely egy pénzügyi javaslat a Carayon-Latour és ez Philippote- aux-é — fölött tanácskozott, mely azt hozza indítvány­ba, hogy a kormány felhatalmaztatik, illetőleg utasitta- tik kölcsön kötésére, a melylyel a hátrálékos három milliárd lefizettethetnék. Goulard pénzügyminiszter ki­jelentette, hogy ő állíthatni véli Poroszországról azt, hogy az 1874. májusa előtt, tehát a frankfurti béké­ben kikötött határidő idő előtt is elhagyná Francziaor- szág elfoglalva tartott tartományait, ha a hadi kárpót­lás lefizettetnék. A kormány föfeladatának tartja is ezt, habár az sokkal nehezebb, mint egyelőre látszik. A tárgyalás alatt volt javaslatot a kormány nem látja ki­vihetőnek, de azért kéri a bizottságot, hogy folytassa tanulmányait és munkálatait e kérdés körül. — A mi­niszter beszéde után a bizottság is hason értelemben határozott. V e g y e s. (A király elutazása.) Május 4-én indult felséges ki­rályunk útra, hogy gondos atyai érzelmeit követve, ká­rosult alattvalóinak nyomorát megtekintse. E nap reg­gelén a Dunapart kikötöinak árboczain zászlók lengtek, s minden gőzhajó fel volt lobogózva. A budai parton, a várkert előtt nagy közönség várt a király elindulá­sára. О felsége a várkertből nyíló ajtón jelent meg (hu­szártábornoki egyenruhában.) Bellegarde hadsegéd, s Kerkapoly és Tisza miniszterek kíséretében. Az a hir, mintha gr. Andrássy is követné, alaptalannak bizonyult be, mert a külügyminiszter már Bécsbe utazott. A kert­ajtónál Budaváros hatósága fogadta a királyt, valamint miniszterek és föurak. A gőzös kikötő hidjánál pedig a megyei küldöttség állt, kiknek részéről gr. Zichy Vik­tor főispán mondott üdvözlő szavakat, egyszersmind kér­ve, engedné meg ő felsége, hogy a küldöttség — a trón iránti törhetlen hűség jeléül a megye határáig el­kísérhesse. Erre a király igy válaszolt: „Hü népeim sorsa atyai gonooskodásom legfőbb tárgyát képezv Ve­lők érzem örömeiket, s a legbensöbb részvéttel kisérem a gondviselés által rájok mért szenvedéseiket. Ezért in­dulok a magyar alföld termékeny vidékeire, hogy egy­részt személyes meggyőződést szerezzek magamnak az elemek által okozott pusztításokról, és ezek enyhítésére kormányom által máris elrendelt intézkedések hatályá­ról, és hogy másrészt jelen legyek egy oly munkálat megkezdésénél, melytől a kereskedelmi közlekedés eme­lése mellett az országra nézve oly nagy fontosságú Ön­tözési mü létesítését s a mostaniakhoz hasonló károk lehető elhárítását is bizton várhatjuk. Egyébiránt szíve­sen fogadom s királyi kegyelmemmel viszonzom üdvöz­letüket. Kíséretüket megyéjük területén kedvesen ve- endem.“ — О felsége szavait lelkesült éljenek kisérték. Ezzel véget ért a fogadási ünnepély, s a király meg- kezdé útját, mely népei iránti atyai vonzalmának tanú­ságát adja. (Bakcsi Ferencz) három- és miklosvárszéki balol­dali képviselőjelölt az Ellenőrben egy meghívást bo­csát közre, melyben tudatja, hogy május 18-ikán (pün­kösd szombatján) Baróthon. ugyan e hó 21-ikén (ünnep utolsó napján) Sepsi-íSzent-Györgyön szándékozik prog­ramúját előadni, mire Három- és Miklósvárszék válasz­tói polgárait tisztelettel meghívja. (Erdő egy képviselő maudatumért.) Közelünkben egy kis városka, mely képv. küldési joggal bir, mint halljuk, nagyon licitálja a mandátum árát. Egyelőé 10 ezer fo­rintban állította meg árát, de ily vevőre nem akadott. Most egy erdő van érette ígérve baloldali programmal. A licitáló fél nem tekinti tulajdonkép a programmot, hanem a ki­tűzött jelszót: ki többet? tartja szem előtt. Nagyon saj­náljuk, hogy G. I. ur, e városkának utóbbi időben volt képviselője — újból föl nem lép, mert csak ő vethetne véget e gyalázatos licitatiónak. (MegliiViiS.) Folyó évi május 12-íkén délután 4 órakor a helybeli magyar társalgó egylet rendes tavaszi közgyűlését megfogja tartani, a melyre ez egyleti tagok tisztelettel meghivatnak. (A Vézuv kitöréséről) eme legujjabb részleteket ol­vassuk e hó elsejéről: Tepnapi távsürgönyök szerint borzasztó villámlás és menydörgés reszkette meg a le­vegőt a Vezúv körül, s mely roppant rémületet okozott az egész városban, bár ma kisült, hogy az egész csak koholmány, s a tettest a hatóság erélyesen nyomozza. A nép erős földrengéstől tartva, nem mert a házakban maradni, s a téreken és szélesebb utczákon csoportosult össze,sőt igen számos család az egész éjét szabad ég alatt töltötte, s az utcza sarkokon álldogáló gyorskocsik mind megteltek, hogy hálószobákul szolgáljanak a re- megőknek, ezenkívül a Victor Emanuel korsón számos elegáns hintó csoportosult össze, hasonlóképen éji ta­nyákul előkelő családoknak. Éjfél tájban megkezdődött a hamvas eső, és tartott egész reggelig erős mennydör­gés és villámlás között. (U.j koronaőr.) A hivatalos lap 103. száma a király azon intézkedését közli, hogy gróf Károlyi Györgyöt a gróf Barkoczy János halála által megürült magyar föud- varmesteri állomásra kinevezvén, koronaőri tisztjétől fel­menti s a nála elhelyezett korona kulcsainak átvételével s a teendők ideiglenes vezetésével gróf Festetich Györ­gyöt bizza meg addig, mig ez állomás betöltése iránt a jövő országgyűlésen gondoskodva lesz’ (A szerb egyházi és nemzeti eongressus) föloszlat- tatott, és augusztus 18-ikára egy uj hivatott össze. A hivatalos lap ekként tudatja ezt : О felsége folyó évi márczius hó 29-én kelt legf. elhatározással elrendelni méltóztatott : hogy az 1859. évi april hó 24-én kelt legf. elhatározással Karloviczra egybehívott, jelenleg elnapolt szerb nemz. egyh. eongressus a carloviczi érsekség és szerb patriarchatus admin is tratora utján feloszlattassék és az 1971. évi május hó 29-én kelt legf. elhatározás­sal jóváhagyott választási rend szerint, uj szerb nem­zeti egyházi eongressus folyó évi augusztus hó 18-ik (6-ik Ön.) napján Karloviczra ugyancsak nevezett ad­ministrator utján egybehivassék, mely mindenekelőtt a később О Felsége által kinevezendő kir. biztos jelenlé­tében az eddigi mód szerint a karloviczi érsek-metro- polita és szerb patriarcha választását eszközölendi, és a választás eredményét a kir. biztos utján legf. helyre terjesztendi, azután pedig esetleg egyéb teendőket, ne­vezetessen a függőben maradt congressusi munkálatokat elintézendi. (Gyiljló gázok.) April 22-én egy nagyszebeni pof

Next

/
Oldalképek
Tartalom