Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-01-14 / 4. szám
14 — s a szükséges tartalmon kívül, az alkalmazás helyessége és pontossága szerzi meg, ez lesz a törvény élete, ezt épen tartani mindnyájunknak érdekében polgári kötelesség. Sepsi-Szent-György városában is, miután a virilis kiszemelés, s a választandó bizottmányi tagok választása megtörtént, s az újonnan készült codex a ministerium által javasolt módosításokat, mint oda illőket magára vetto, beköszöntött a választás ideje, bogy az újévet az uj intézkedéssel kezdje meg. A tisztviselői választás deczember 20-dikán végre hajtatott. Városi főispán mlgs. Lázár Mihály a választó gyűlést megnyitván, a szokott formaságok megtétele után, a választás elég gyorsan és szép renddel végbe ment. Ms. Dacó János polgármester, Molnár Sámuel főjegyző, Császár Bálint első tanácsos és Gyárfás Lajos főkapitány, egyhangúlag megválasztattak, s a többi tisztviselők is mindnyájan a város közönsége előtt ismeretes érdemeikért, vagy már tapasztalt szolgálati képességükért választattak meg; s nincs más hátra, mint a város felvirágoztatását, fejlődését, ügyeinek pontos, törvényes és mindenek felett igazságos elintézését szivökre kötni. Sz.- Györgyön, mint másutt, mindenki tudja, hogy mennyi a korszellem követelése és a közjó érdekében a fontos teendő, s mindenki tudja, hogy a város rendben tartása, csinosítás és szépítése közóhajtás, hogy igy a fejlődés minden irányban eszközöltessék, s ebből nagyon sok esik a kapitányra, csak az vigasztal, hogy e téren, jártas, buzgó és tevékeny ember Gyárfás Lajos ur; reményleni lehet, hogy mindent meg fog tenni a közjóérdekében. Szent-György sok tekintetben szerencsés város, van olyan embere, a ki, a mi csak a közjóérdekében szükséges, a mit az emberi ész és ügyesség feltalálhat, a felvirágzás érdekében feltalál és alkalmaz ; vannak olyanok, a kik az intézkedéseknél buzgóságot, igazság szere- tetet, sőt jóságot tanusitannk, s ennélfogva biztos remény lehet a gyors fejlődés, és felvirágzáshoz ; szükség is, hogj' Szent-György városa, mint Háromszék fővárossá, minden tekintetben megfeleljen fontos hivatásának, s erre nézve mind tiszti karának, mind a polgárságnak meg kell tenni mindent, mit a törvény és a közjó meg kiván, hogy a megelégedés és megnyugvás mindenkinek sajátja legyen. B. J. Kezdi-Vásárhely. 1872. január n. Szerkesztő ur ! Köszönöm jóságát, mert a tisztelet példánynyal rajtam kívül másokat is boldogít, — kik tő • lem szoktak lapot kérni a helyett, hogy előfizetnének, s igy is terjed a világosság ; arra pedig tessék elhinni végtelen nagy szükségünk van , mert a szellemi sötétség épeu olyan mint a természeti sötétség, egyikben mint a másikban nem lehet tisztán látni a tárgyakat, sőt csak botor- kázuuk azokon át. Ilyen szellemi botorkázást egyébiránt láthatott már a szerkesztő ur, nem csak nálunk, hanem igen a szép kerek Háromszék sik rónain is ; a hol gyakran lehetett már látni, hogy a legszívósabb baloldali érzelmüek az önérdekért harczoltak a jobboldal érdekében mert úgy illett, viszont a leghevesebb jobboldaliak tapintatlan eljárásokkal tetemesen mozdították elő a baloldal érdekeit ; s igy per tangentem a baloldallal együtt mentek, sőt a legközelebbi képviselő választásnál tapasztaltunk olyan dolgot is, a mit elhinni képesek nem voltunk, hogy a politikai elvet alárendelték egyéni érdekeknek, s megesett sok televér deákpárti egyénen az a komédia, hogy a baloldali követjelölt személye iránti tiszteletből politikai deákpárti elvét megtagadván — nem csak nem működött az elv győzedelmé- ért, sőt inkább önmagát is visszatartotta a szavazási urnától, s igy szintén per tangentem a baloldal érdekét mozdította elő. Sőt megtörtént a többi között városi bizottságunknál ezen hó 8-ikán, hogy egyik heves baloldali vitéz volt kortesse a jobboldali polgármester jelöltnek, szemben a baloldali jelölttel. Ilyen dolgok napirenden vannak nálunk; ezért szűk ség a világosság, hogy tisztán lássunk, s elvek szerint cselekedjünk. A mint emlitém ezen hó 8-ikán volt a tisztujitás városunkban. Ezen is történt egy kis politikai bakklövés. geti a győzelemittas fővárost, mely úgy látszik feledi, hogy az állam és polgárok jóllétének igen hatalmas biztosi- téka a tiszta erkölcs, „mely ha megvósz Róma ledől s rabigába görbéd.“ Hol van a határ ? mikor fog ez a társadalmi életet veszélylyel, pusztulással fenyegető „sereg“ megzaboláztatni? mikor fognak ezek az erkölcsi életre, oly zsibbasztólag ható, azt teljesen megölő „gyönyörcsarnokok“ széthányatni? mikor lehetünk nagyobb biztonságban Berlinben ? nem tudom, minél előbb annál jobb, annál kiváuatosabb. Bedő József, egyetemi polgár. A tény ez : a főispán megnyitó beszéde után előáll egy jobboldali férfiú, hatalmasan szót emel a kijelölés, s úgy a szervező törvényszék ellen, mint a melyek sértik az ősi székely jogokat. A virilis intézmény megsérti érzékenyen a népképviselet eszméjét, és e mellett ez a törvény megfosztja a választó joggal birt polgárokat a közvetlen választási jogtól, s igy az egyesek szabadságát is sérti ; — azért ennek törvényhozás utjáni megváltoztatását sürgetni okvetlen szükséges. Ennél többet egy baloldali sem mondhatott volna. Ez is komédia, de nagyobb komédia az, hogy a tisztán baloldali elemekből alakult uj képviselő-testület e szavakat elhagyta hangzani a pusztában s még csak jegyzőkönyvre se vette. Ugy-e, hogy szükségünk vagyon a világosságra ? A választás eredménye egyébiránt a következő: NagyDániel volt honvéd őrnagy polgármester lett három szó többséggel ; kapitány NagyGábor árvabirú; közgyám Pap András; főjegyző Varga József; pénztárnok Nagy Lajos, e három közfelkiáltással. Gazdasági tanácsos Balog Sándor; számvevő Szöcs József kereskedő; aljegyző Molnár Dénes; kapitányi segéd Kovács Dániel. Munkabíró uj és ifjú erőkkel is felfrisi- tetett az eddigi személyzet; még csak az orvos is uj lett, a mennyiben Sinkovics Ignácz 20 éven át hiven szolgált orvost Longlii Angélával cseréltek fel. Adja az ég, hogy az uj tisztviselői kar munkásságáról mindig csak szépet és jót Írhatnánk a nyilvánosság terén. Es most még csak aunyit vagyok mondandó, hogy a nyilvánosság terén minden vissza élést fel lehet és kell mutatni, azért én nem szünendek meg szellőztetni és világosságot deriteui minden tévelygésre. Csevegő. A háromszéki protestáns fiók-egylet. Egy érdekes, s ha isten is úgy akarja — fontos mozzanatról kívánom a „Nemere“ tisztelt olvasóit értesíteni. Ez érdekes társadalmi mozzanat: a „Háromszéki protestáns fiókegylet f. év január 8-án történt megalakulása. Megalakult ezen fiókegylet a magyarországi protestáns egylet mintájára és szabályainak keretében : a vidéki viszonyokhoz mért tiizetesb teendőit majd később fogván részletes szabályaiban kitűzni. Az egylet központi elnökévé in. Székely Gergely, alelnökévé t. Demeter Samu, titkárává t. Révai Lajos, — kerületi alelnökökkó : Bepsiben t. Nagy Sándor és Molnár Sándor, — Orbaiban t. Zatureczky Gyula és Vékás Lajos, —• Kézdibeu t. Kovács István, és t. Borbáth Pál, —- Er- dövidéken t. Bartha János és Sebestyén Károly választattak meg, — hő reményét fejezve ki a gyűlés a felöl, hogy barczasági jó testvéreink is csatlakozni fognak, a minthogy e czélból a gyűlés határozásából erre testvérileg felis szólitattak. Hogy mit akar ez egylet ? — igen szépen és lelkesen felfejtette t. Demeter Snmu barátunk a „Nemere“ egy előbbi számában. Minden jót, igazat és szépet — eszmét mint törekvést felkarolva : szellemi anyagi áldozatokkal előbb vinni, s ha lehet diadalra juttatni ; — az egyházi téren a szeretet és valódi isten imádást, a társadalom keblében a humanismus, a politikai életben (mind a mellett hogy politikai kérdésekkel nem kalmárkodik) az őszinteség, jellem szilárdság magvait elhinteni, meggyökereztetni. A nemzet jövő nagyságát boldogságát feltételező nép — s más iskolákét alapitni, fenntartani felvirágoztatni ; a józan és becsületes vagyon szerzésnek elzárt kutforrásait az egyszerű vallás — erkölcsös szokások felelevenítése által megnyitni! . Nem de sok és nagyszerű a czél ? Ki tagadná meg áldozatát ettől ? Csak egy oáz még ez egylet a társadalom — fájdalom ! — rideg saharájában : de örömmel tapasztaltuk, hogy e kisded oázhoz számosán jöttek — kik habár kincsekkel bírnak is, de elapadtak az egyházi mind polgári társadalmat egyformán sorvasztó immoralitás, és anyagiság sirokkójától. Mem uj alapot akar ez egylet vetni : csak az újból megvetett szegletkövet: a Krisztus szellemét, vagy az istenit a vállás erkölcs terén — s az emberit a társadalomban megmenteni. Ne nyűgözze lábainkat felekezeti — nemzetiségi előítélet. Az egyletnek tagja lehet mindenki felekezeti nemzeti különbség nélkül, s ki az akar lenni, jelentse ki nagybecsű készségét az egylet fenntnevezett tisztviselői bármelyikénél. Sokak óhajtása már akarat; ezeknek akarata már tett — s ahoz hogy sikere legyen csak kitartás kell. Előre nemes székelyek a társadalmi téren, mint egykor, valaha a harcz mezején. „Ha mindnyájan elveszünk is — előre Egyletitag. Román lapszemle. A „Gazeta Transilvaniei“ 100-dik számában visszatekint a már néhai 1871-ik évre és azt mondja, hogy az a román nemzet egyik szerencsétlen éve volt(?). így szól : százados ellenségeink elnyomó törekvései- íől hallgatunk, mert azt tapasztaljuk, hogy minden kísérlet meddő marad, és ezáltal csak annyit teszünk mintha borsót hányunk a falra. Hagyjuk tehát azokat és beszéljünk a helyett a mi nemzeti káraink- és boldogtalanságairól, mert ezek forrása közöttünk van. Önmagunk közt van a szakadás, mely ismeretes az activisták és passiv isták neve alatt. E kifejezések mindketteje tökéletlen, mert: activis- táink tevékenyek a mi „ realisálbató vágyainkért, passi- vistáink tevékenyek elidégenithetlen „jogaink“ért. lehat nem két elleukező párt, hanem csak fractioja ugy<rinegy nemzeti pártnak, a melyből egyik fütyül „piano“ és a másik „forte,“ s mégis a liarcz éles köztük. Ezután az activisták]юг igy szól : De miért nem öntitek ki^ ti a realisálható vágyaitokat egy formába mint a horvátok és lengyelek tették; és miért nem közöltétek terveiteket azokkal a kik az elidc»-4 ° lenithetlen jogokért küzdenek? Miért kerültétek ti a találkozást azokkal, és miért teszitek hogy szidalmaztok lapjaitokban , mi által az idegeneket győzitek meg szakadásunkról, miből ők mindig csak hasznot menthetnek. Hogyan követeltek ti a 3 millió román nemzettől bizalmat? A románok veletek szemben nem igényelnek egyebet, mint azt, hogy egyéni önző érdekeiteket vessétek alá a román nemzet hazafias érdekeinek. Hol állnánk mi most, ha nemzeti erőinket nem pazaroltuk volna az egymáselleni czivodásra. Vájjon az 1872-ik óv is csak oly eredményeket fogé fel mutatni, mint 1871? Végül elismeri, hogy mindkét táborban követtek el sok hibát; épen azért vizsgálja meg mindenik teendőjét komolyan és állítsuk vissza belső egységünket mint őszinte barátok. (Sp. E.) Politikai szemle. Az újévi üdvözletek és szokásos tisztelgések miatt kissé meglazult politikai élénkség uj év beáUával újabb sziut öltött magára Ó3 ma a sajtónak bőven nyújtja az anyagot, mivel foglalkozzék. Nincs hiány semmiben. Egy helyit forradalom, máshelyt miniszterkrizis, közelünkben kiegyezés — külön aulonomia, reichsrath stb. foglalnak tért a politika végetlen terén. Az osztrák reichsrath e hó 11-kén megkezdette működését. A napirend első tárgya a fölirat volt, s azután a törvény- javaslatok. A felirati javaslatot Herbst szerkesztette, s a felirati bizottság elfogadta. A felirati javaslat mindenek előtt teljes bizalmat helyez a jelen kormány alkotmányos érzületében, majd konstatálja, hogy a reichsrath sohasem utasította el magától azon nézetet, miszerint az államalaptörvények eszközöket szolgáltathatnak az azok egyes határozatainak megváltoztatására irányuló jogos ohajok érvényesítésére, de hangsúlyozza egyszersmind, hogy az alkotmány álláspontjáról el nem ismerhetők s alkotmányos utón ki nem elégíthetők azon igények, melyek az államalaptörvényeket egyes királyságokra nézve kötelezőknek nem tartják, azokkal a cseh államjogot szembe állítják és Csehországnak önálló államiságot vindikálnak; ily követelések és egy Cóehországnak is megfelelő alkotmány között, nem lehet kiegyezés, nem lehet egyezségre jutás. A felirat továbbá azon meggyőződését fejezi ki, hogy az alkotmányos jogviszonyok megszilárdítása csak úgy érhető el, ha a birodalmi képviselet önállóan, a tartomány- gyűlések önkényétől függetlenül alakul meg; az ily módon erősbülő központi kormányra nézve igy könnyebbé lesz téve a kiegyezés a különös tekinteteket érdemlő Ga- licziával mind a törvényhozás, mind a közigazgatás terén s ez ügy egyszersmind a választási reformmal együtt végleges megoldást nyerhet. Ezután a trónbeszédben Ígért reformok és tvjavasla- tokról szól a felirat egész tüzetesen. — A konkordátum megszüntetése által szükségessé vált előterjesztésektől megvárja a reichsrath, hogy azok képesek lesznek az állam- hatalom jogait az egyházzal szemben megvédeni s az egyh. befolyás visszaéléseit eltompitani. ígéri egyszersmind a reichsrath, hogy a pénzügyi előterjesztéseket tüzetesen fogja tárgyalni s hangsúlyozza az egyensúly helyreállításának szükségét az államháztartásban, mi a kevésbé égető kiadások mellőzése s az államhi- talnak csak a legelkeriilhetlenebb szükségek tedezésénél való igénybevétele által érhető el. Végül helyesli a fölirat a kormány azon szándékát, mely az alsóbbrendű papság helyzetének javítására irányul, ezt azonban mindenekelőtt az egyh. javak megadóztatására vonatkozólag fennálló törvények reformjában és szigorúbb kezelése által hiszi elérhetőnek, azon meggyőződését fejezi egyszersmind ki, hogy az állam csak akkor működhet
