Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-04-21 / 32. szám

minden institutióit az új alappal öszbangzásba hozni törekvő országban rövidebb ülésszakokkal beérni oly eljárás mellett, mint minő a képviselőháznak mostani szabályai szerint nem csak lehetséges, de tényleg gyakoroltatott is ? — Midőn az államköltségvetés tárgyalása majdnem 4 hónapot vesz igénybe, — midőn az interpellatiók, indítványok, határozati javaslatok és kérvények előadása évenkint legalább két hónapot emészt föl.

3) Lehet-e a mai osztály és központi bizottság igen complicált és czélszerütlen rendszere mellett bármily tvja- vaslatot csak kissé eltérőbb vélemények közt is illő gyorsasággal keresztül vinni. (Nem lehet!)

4) Lehet-e a házszabályok által még a tanácskozásokra is követelt 100 tagnak folytonos jelenléte mellett, a hosszadalmas, fárasztó, nem akarom mondani, unalmas beszédek alatt az elnöknek, ki e végro csak csengetyüjé- vel és ha a természet megáldotta, erős hangjával rendelkezik, a csendet töntartani, melyet épen az ilyen szónokok szoktak leginkább követelni. (Derültség).

5) Lehet-e az elnöknek úgyszólván, egyetlen jogával, a rendreutasítással a tanácskozási rendet kellően fönntartani, midőn el vagy el nem fogadása iránt a rendreutasi- tott bíráskodni saját magát tartja jogosultnak? (Nagyon igaz !)

Az elnök jogai pedig annyira praecariusok, hogy én csak a t. ház minden oldalról való istápolásának, és irántam való méltányosságának s hálásan tapasztalt bizodalmának köszönhetem, hogy mindezen hiányok mellett igy, mint történt, de korán sem úgy, mint kellett és én szerettem volna, ha teljesíthetem kötelességemet.

Ezekben fekszik nézetem szerint tőoka annak, hogy három éves munkánknak nincsen annyi eredménye, menynyit mindnyájan óhajtottunk volna.

A mi már az általam föltett kérdésnek másik részét illeti, teljesültek-e a munkánkhoz kötött remények? erre föntebbiekben foglaltatik a válasz. A meghiúsult remények okai közé azonban kell sorolnom még azon véletlen akadályokat is, melyek minden számításokon kivül merülnek föl.

A franczia-porosz háború idején a beavatkozás, és levonatás esélyeitől megmentett ugyan bennünket kormányunknak általunk is istápolt óvatossága; — vérünk, vagyonunk nem lön igénybe véve ; de a közvetett hatást úgyis éreznünk kellett. Méltán megdöbbentünk s aggodalmaink föl lőnek zaklatva, midőn láttuk, miként egyfelől a felvilágosodott, és bölcsészeiével mindenfelé szelíd fényt árasztó szorgalmas német nemzet a jog uralmán, — állami létünk ezen egyedüli biztos alapján, — magát tulteszi, és a hóditás, meg az erőszak letüntnek hitt korát idézi reánk; — másfelől az önvédelmében végkép megfogyatkozott franczia nép az egyenlőség és testvériség jelvényei körül sorakozva, nemcsak végkép elbukott; de a vész el vonulta után fönnen hirdetett szabad elvei daczára bukását saját maga ellen dühöngő pusztításaival még el is homá- lyositotta.

Ily ideglázitó és meglepő események hatása alatt méltán kell kérdenünk: hol keressük hát, hol találjuk

fel azon biztos alapot, melyre nyugodtan, és a siker reményével fektethetnénk jövőnket? Lemondjunk-e a joguralomnak köztünki meghonosításáról , melytől elválva az egyik fél győzedelmes diadalokat aratott, vagy mellőzzük az egyenlőség és testvériség elveit, melyek a másik felet előbb porba tipratni, azután önmaga ellen dühöngeni en- gedék.

Valóban be kell látnunk, és elszomorodva be kell vallanunk, hogy az emberiség még mindig csak tapoga- tódzik, és hogy nincsen iránytű, mely az óhajtott czélhoz vezető utat biztosan megmutatná; mert az emberi nézetek, s ezekből fakadó vágyak és remények ingadozó körét mindenfelé a csalódás ege fedi be, mely többnyire oly gonoszul játsza meg embereit, hogy épen mikor kivánataikat teljesiti, akkor elégíti ki őket legkevesebbé, csak ekkor értetvén meg velők, mennyire különbözik az eredmény a valóságban attól, miután ők képzeleteikben eseugtenek. — Csakis egyetlen alap van, mely csalkatlanul igaz, з melyen kivül semmi állandót felállítani nem lehet, s ez az erény, melyről a költő ép oly szépen és igazán énekli : „Minden államnak támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha elvész, Róma ledől s rabigába görbéd.“ (Elénk tetszés). Nem a lelketlen formák, nem a magas hangzású izgató szavak : a tiszta erkölcs azon egyedüli biztos eszköz, mely a polgári társaságban boldogságra vezet.

Mig tiszta erkölcs és önzéstelen hazaszeretet lekesité Róma népét és kormányát, virágzott a birodalom úgy is mint köztársaság, úgy is mint császárság; — midőn fény iizés, hiuaàg, élvezet, puhaság, önzés s tunyaság az erkölcs telenségnek annyi más nemeivel kerekedtek fölül, s rágódtak az államnak ősök alapította tárházain : „Róma ledőlt és rabigába görbedt. “

Mentse meg az ég hazánkat ily romlottságtól, — táplálja fiai keblében az erkölcsiség erényeit, — óvja meg

őket a viszálkodás és pártoskodás dühétől, egyesítse népeit a közös haza szeretetéuek magasztos érzelmében, hogy ettől lelkesülve hazafias öntudattal gyakorolják a küszöbön álló választásoknál nagy fontosságú jogokat, az alkotmá- j nyosságnak ezen legszebb atributomát s ne feledkezzenek I meg arról soha: miként Magyarország hti polgárainak a legeltérőbb nézetek mellett se szabad soha egymás irányá- ! ban ellenséges állást elfoglalni, mert ez a történelem i tanúsága szerint annyit tenne, miut lerontani első sorban állami létünket, azután ennek romjai alá temetni el nemzetiségünket ! (Zajos tetszés.) A számra csekély, de a gondviselés által sok szép tulajdonokkal fölruházott magyar nemzetnek egyetlen talizmánja van, s ez az egyetértés, melyet - egyik ősünk oly szép hasonlatban ajánlt fiainak egy csomag szorosan összefűzött vesszőt mu tatván nekik, melyet a legerősebb férfikezek se voltak képesek ketté szakasztani, mig fölbontva szétválasztott szá lai mindegyikét, gyenge gyermekek köunyen tördelték szét. —

Bizom a magyar nemzet józanságában, melylyel ezt meg fogja érteni, s be fogja látni, miként valamint egyet értés mentett meg a múltban, úgy csak az egyetértés tarthat föl bennünket a jövőben. (Tetszés.)

Ezen hitben és reményben veszek magam, elnöktársaim és a jegyzői-kar nevében is búcsút a t. képviselőház- tól. Köszönöm a kitüntetést, melylyel megtiszteltek, a bi- zadalmat, melylyel megajándékoztak s azon jó akaratot melylyel istápoltak bennünket.

S most már végzem beszédemet, mint mindig most is ugyanazon hu kebelből fakadó fölkiáltással : éltesse mindenható isten szerencsésen sokáig fölséges urunkat királyunkat ! (Az egész ház a szélsőbal kivételével föláll és zajos éljeneket hangoztat).

Éltesse, s családi örömökkel halmozza el fölséges asszonyunkat, mélyen t. királynénkat ! (Lelkes éljenzés,) éltesse és nevelje szépreményü fenséges korona örökösünket, az egész királyi családot! (Élénk éljenzés.)

Boldogítsa Magyar-, Horvát-, Slavon- és Dalmát- testvérországok népeit és dus áldásaival áraszsza el szeretett hazánkat! (Hosszasan tartó zajos éljenzés.)

Román lapszemle.

Az „Albina“ 28 ik sz. april 2/14-étöl következőt ir:

Azon törvényjavaslatról — melyről az ellenzék 6 hét alatt előadott megdönthetien érvekkel kimutatta : hogy az jogmegszoritó, sőt jogfosztó — Tóth Vilmos belügyminiszter ur közelebbi beszédében pompáson bebizonyította, hogy az I — — nem jogfosztó.

Ugyanitt. A jövő választásokra ilynemű tanácsokat ad : A románlakta területeken, minden román — kinek I szíve, lelke helyén van — 10 annyi buzgalmat fejtsen ki, mint eddig.

A hol kisebbségben is vannak: kérvényezzenek,

tiltakozzanak s követeljék a nép nélküli uraktól: hogy a román népet figyelembevegyék, melynek zsírjából híznak;

’ mert akkor ezen uraknak — kik a népre nem támaszkod hatnak —- vagy meghajolniok kell, vagy álarezukat eldobva,

: magokat úgy mutatniok, mint a nép ellenségei — zsar- j nokai.

!

Ugyanitt, A bánsági határőrvidéket — úgy hallja j I — a szomszédos megyékhez fogják beosztani. Az ,,Alb “ , : tehát figyelmeztetve az illetőket e nagy csapásra, javasolja : hogy ne aludjanak, hanem mindent mozgásba

hozzanak annak elhárítására. Kerületek, sőt községenkint petitiouáljanak, — küldjenek minél számosabb küldöttsége- J ^ két az uralkodóhoz, kinek oly nagy szolgálatot tettek.-F e i h i V á s.

Folyó hó 26-án d. e. 10 órakor a „Nemere“ szerkesztőségi irodában (nagy piacz 223 sz.) a Zajzoni Rab István ; síremlékére adakozott régibb s újabb összegek számbavétele , az emlékkő leendő felállítása tárgyában, bizottmá- 1 gyűlés leend, melyre az illetők tisztelettel meghivatnak.

Türkös 1872. april 18-ikán. Jakab János,

a bizottmány jegyzője.

hollandi, északamérikai sál. követek. Képviseloházuuk köréből a balközép és szélsőbal számos tagja, szintúgy mint a jobboldal tagjai s a miniszterek.

A baloldal bucsulakomája ma egy hete tartatott. Éltették a pártvezéreket. A Deákpárt hétfőn tartá búcsú lakomáját, melyen mintegy 200-au voltak jelen. Először a királyra, azután a királynéra történt pohárköszöntés, Éltették Deák F eren ez et, a minisztériumot, a ház elnökét, alelnökeit, s az összes pártot.

(A kolozsvári egyetem ) A „Patria“ legutóbbi száma közli egész terjedelmében a budapesti román ifjúságnak a miniszterelnökhöz, illetőleg a képviselöházhoz intézett pa- titiójat, melyben kérik, hogy a Kolozsvárit létesítendő egyetemben — a paritás elvének feutartása mellett — minden tudomány és tantárgy előadásában a román nyelv is használtassák. — A budapesti román ifjúság e kérvényét a „Patria“ -is egy hosszú vezérczikkben pártolja, kérvén a kormányt, hogy miután a létesítendő egyetem csak úgy fogna megfelelni az erdélyi polgárok közművelődési czéljá- nak, ha a lokósok túlnyomó többsége saját anyanyelvén hallgathatja az előadásokat, ne csináljon ez egyetem ügyéből is politikát a magyar nyelv terjesztésére, hanem az előadásoknál helyezze egyenlő rangba a román nyelvet is.

(AZ orsztággyülési balközóp) tagjai 16 ikán vettek búcsút a párt vezéreitől : Tisza és Ghyczy Kálmántól.

Váradi Gábor szólt a párt névében Tisza Kálmánhoz, a ki válaszában, mint meggyőződését hangsúlyozta, hagy a jövő országgyűlésen nagyobb számmal lesznek, kik a baloldal elveit fogják vallani s támogatni.

A párt tagjai Tiszától Ghyczy Kálmánhoz mentek. Itt Tisza Kálmán emelt szót s reményét fejezte ki, hogy Ghyczy Kálmán a párt vezére marad továbbra is, mert nem csak a párt, hanem az egész ország érdéke kivánja, hogy eddigi állását megtartsa.

Ghyczy Kálmán beszédében föntartá a párt prog- rammját. Visszalépésére vonatkozólag pedig oly nyilatkozatot tett, hogy az egész hazára szomorú elhatározásához ragaszkodni fog.

(A régi időből.) Azon belügyminiszteri rendelet alkalmából, hogy a törvényhatóságok az iszákosság ellen netalán fönálló rendszabályokat az angol kormánynyal leendő közlés végett íölterjesszék, a „Herrn. Ztg.“ említi, hogy az erdélyi törvényhozás már 253 évvel ezelőtt, az 1619-ki országgyűlésen az ünnepek megtartásáról szóló törvénybe fölvette az iszákosság meggátlására ezélzó rendszabályokat is s az erdélyi kormányszék 1817. deczember 17-én kelt intézvényével ezen törvényt érvényben állónak nyilváni- nilotta s a törvényhatóságokat utasította az idevonatkozó rendeletek végrehajtására. Érdekes, hogy 1650-ben Csik-, Gyergyó- és Kászon székek nemesi gyűlése October 24-én elhatározta, hogy azok, kik vasárnapi nap lerészegszenek, elfogattassanak és a biró által 12 frt birságban elmarasz- tassanak. Nem kevésbé érdekes, miként szabályozta Maria Terézia királynő az 1771. decz. 21-én kelt udvari rendelettel a pazar lakomákat; miként tiltatott meg ebéd után a kávé és rosoglio élvezete 12 frt. birság terhe alatt s miként szabályoztattak a lakadalmak. Négy osztálya volt a lakadalmaknak. A legdrágábbnak nem volt szabad többe kerülni 80 —100 írtnál, mig a negyedik osztályba sorozott népnél egy lakadalom költsége nem rúghatott 10 —15 írtnál. Az első osztályban a fölhordott ételek száma nem haladhatta túl a 10 tálat, mig a negyedik osztály 4 tál ételre volt szorítva a tésztás süteményeken kivül , melyekből azon az utolsó osztálynak sziutéu csak a lepény, fánk és kalács volt megengedve. E rendeletnek különben a kiváltságos osztályok nem voltak alávetve.

(Möller JÓZSef tyilkszcül orvos) városunkban nagy sikerrel működik. Legkényesebb operatiókat csaknem minden fájdalom nélkül hajt végre.

(Nagy Mihály SZÍn(ársuJala) jövő héten kezdve egy jeles taggal gazdagabb lesz. Egressy Ákos elismert színész Pestről, mint az itteni társulatnak újonnan szerződött tagja a napokban meg fog érkezni.

V e g y e s.

(BlICSU lakomák.) Képviselőink az országházban élesen vitatkoznak, de a magánéletbe nem viszik át az ellenséges kedést, a mint ezt az országgyűlés utolsó napjaiban tartott lakomák is bizonyiták. Ma egy hete Tóth Vilmos belügyminiszter adott ebédet, vagy mint ő nevezte: „halotti tort“ (értve a választási törvényjavaslat eltemetését), melyre sok bal és szélső baloldali képviselő volt hivatalos. A felköszöntések sorait maga a miniszter nyitotta meg, éltetve vendégeit, s hangsúlyozva, hogy párttusa ne homályo- sitsa el a társasélet kedélyességét.

Vasárnap este Lónyai miniszterelnök adott fényes estélyt, a melyen mintegy ezer vendég volt jelen; ott volt a bécsi diplomatiai testület számos tagja, a belga, brazíliai,

Magyar szinház Brassóban.

Csötörtökön érdekes előadás volt. „A békerontó“ ügyes fordulatokkal élénkített, és szép nyelvvel fűszerezett vígjáték került színre.

T о 1 d у и é találóan, helyes felfogással s kellő melegséggel játszta az árva kis leányt. Híven személyesítette az ártatlan kaczérságot, a kis pajzán házi barátnőt.

Érdemben és dicsőségben osztályosai voltak: Nagynó és Márton.

Márton komikumban ez este mutatta be magát először. E téren háládatosabb szerep vár reá mint másnemű szerepkörében. Sikerült jeleneteivel jóizü nevetésre és gyakori tapsra ragadta a közönséget.

Ma est e„Mátyás diák“ czimii bóliozat dalokkal, kerül színre. __________