Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-04-14 / 30. szám
113 kívántatik az, liogy az állam hivatalnokai bírják azt. Brassó és Szeben vidékeinek legkevesebb oka lehetne az állam nyelvének használata ellen békételenkedni ; mert ha tudják azt, hogy a brassói törvényszék hatásköre alá ugyanannyi magyar mint szász — román pedig hasonlithat- lanul több tartozik, nevetségesnek tűnik fel, hogy 20,000 szász 660.00 más ajkú lakosra oc- trojálja a német nyelvet. Szebenszékben a szászok száma semmivel sem mutat kedvezö'bb arányt, mint Brassóvidéken. Reméljük és hisszük hogy a nyilatkozat- tevő urak nem érik el azon vágyukat, hogy az igazságügy miniszter a törvény és igazsággal ellentétben a brassói és szebeni királyi törvényszékeknek megengedje az állam nyelvének mellőzését. Átláthatták Magyarország különböző nemzetiségei, hogy a törvényhozás nem törekszik őket nyelvüktől megfosztani, minek folytán tőlük is meglehet egész jogossággal kivánni annyi méltányosságot, hogy ne kívánják a törvények egyöntetűségét — és ennek folytán az államélet fejlődését — gátolni, sőt talán annak leimállását is kérdésessé tenni. Tekintsenek szét a continensen, s nézzék meg találnak-e olyan államot, melyben a fő elem mellett a más nemzetiségek annyi méltányosságban részesülnének mint Magyarországon ? Legyenek tehát a nyilatkozó urak is a magyar állam iránt — mely nemzetiségektől csak annyit kíván a mennyi fennállhatására el- kerülhetlen — illő méltányossággal és jó indulattal. Magyar képviselőház. April 8-án. Somssich Pál elnök a képviselöbáz mai ülését d. e. 10 órakor nyitotta meg. ' Több rendbeli kérvénye bemutatása után Bonts Döme a bitfelekezeti népiskolák érdekében kérdi a közoktatási- és kereskedelmi minisztertől, vájjon miért nem részesülnek ezen iskolák felügyelőinek hivatalos iratai porto mentességben Sípos Orbán a honvédelraimisztertől kérdezi , mi oka annak, bogy a Haller-féle 12-ik huszárezred a hazába vissza nem hozatott. Ma tolay Etele az igazságiigyminisztertöl kérdi : szándékozik e bírósági végrehajtókról szóló tvczikk czélszerüt- len 21-ik § ának megváltoztatása iránt törvényjavaslatot benyújtani. Közöltetui fognak. Batthyáni Ferencz gr. a főrendiház jegyzője tudatja, hogy a főrendek a függő államadóság ellenőrzésére kiküldött bizottságba gróf Festetieb Györgyöt választották meg. Tudomásul vétetik. Helfy Ignáca indítványt nyújt be, mely szerint a ház april 13-tól kezdve napirendre tűzné az alvidéki viz- károsultak ügyét, s ezzel kapcsolatban az alvidék érdekében épitendő vasutakat; a telepitvényesek ügyét, a kolozsvári egyetemről s Ludoviceumról szóló törvényjavaslatokat, a garancia nélkül építendő vasutakat. Azon esetben, ha a ház nem volna hajlandó elfogadni ezen indítványt, mondja ki, hogy holnaptól kezdve az estenkint 8 —10 óráig tartó üléseken fogja tárgyalni a föuuevezet törvényjavaslatokat. Pulszky Ferencz indítványozza, hogy ma és holnap este ne tartass ék ülés, mivel a pénzügyi bizottság nem fejezte be tárgyalásait. A lmáss у Sándor pártolja Helfy indítványát. Halász Boldizsár holnapra kéri ez indítványt ki- tüzetni. Erre a ház elfogadja Pulszky Ferencz indítványát. Ezután következik a napirend. A ház a napirendre térvén, mely alkalommal Som- sich Bánó Józsefnek adja át az elnöki széket: Patay István és Németh Albert szokott modorukban szólnak s Madarász indítványát pártolják , mig Degré A, Csernátony mellett szól. Irányi Dániel Ghyczy Kálmán beszéde ellen polemizál, különösen kiemelvén, hogy hivatkozásai nem voltak szerencsések. Sokáig időz a Kómában gyakorlatban volt szavazási módnál s azon következtetésre jut, hogy nem az átalános szavazat, hanem inkább az aristokratiá- nak öuzése, a jogok megtagadása okozta azokat a szeren- csétleu polgárháborúkat, melyek a római köztársaság bukását vonták maguk után. Az 1798-iki, 1848-iki anarchiát Francziaországban, valamint a párisi commune borzalmait, mig a franezia történelem legsötétebb lapjait képezik, szintén nem az átalános szavazat idézte elő. Nem látja Magyarországon azt az éles ellentétet osztály és osz- . tály között, mely Ghyczy aggodalmait igazoluá. A vallásfelekezetek sem tanúsítanak egymás iránt türelmetlensé- í get j ha van, kit e részben sujtaui lehetne, az a kormány és a többség, kik a vallásszabadságot máig sem mondották ki. Van némi aggodalomra ok, ha nemzetiségekre tekintünk; azok közt létezik, még pedig igen éles ellentét; de nem hiszi, hogy ezen ellentétek a jogok megtagadása által kevesbiilnének és nem gondolja, hogy az ellentétek az általános szavazat kiterjesztése miatt növekednének. Tudja, hogy a jogegyenlőség megalapítása nem fogja j egészen elenyésztetni s separatisticus vágyakat de erősen hiszi, hogy a jogok kiterjesztése kielégitendi a méltányos vágyakat és ha még ezután is találkoznának izgatok, természetesnek fogja találni mindenki, ha a törvény erélyé- vel sujtatnak. Pártolja Madarász iuditványát. Csauády Sándor: Dúlta hazánkat tatár, török, osztrák, muszka, de azért behegedtek a sebek, de a dulás, melyeket a mai miniszterek annyi vész és vihar között föntartott ősi népfönségei alkotmányunkon elkövettek, oly sebeket ütött nemzeti életünkön , melyet évtizedek szenvedése sem hegeszthet be, mert öngyilkos kezekkel vágták ketté a nemzet éltető erét. Elnök: Fölhívja, válassza meg jobban kifejezéseit. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Csanády nem érdemelte meg a rendreutasítást, s igy nem is fogadja el. Szól ezután arról, hogy a kormány mindenkép oda törekszik, mikép fordíthatná minél nagyobb mérvben vérünket, vagyonúnkat Bécs javára, miként hinti el az egyenetlenség magvait a nemzet testében , mely azután fölburjánzik és testvérharezot idéz elő. A kormány a katbolikus főpapság járma alatt nyög . . . Elnök: újra fölszólítja kifejezései megválogatására különben rendre utasítja. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Csanády Sándor : Az elnök nem értettte szavait. Hazánk minden bajának és veszedelmének oka az átkos közösügy. (Jobbfelöl: A tárgyhoz! Csiky S. : Parancsolgasson odahaza nem itt!) Alkottak oly törvényeket, melyek egy része alkot mányos szabadságunk utolsó foszlányai föladását czélozzák, másik része pedig azt czólozza, hogyan lehetne Bécs javára a nép utolsó falatját is kizsákmányolni. Elnök: Két megjegyzésem vau. Az egyik, hogy az, a mit mondani méltóztatott, nem tartozik a tárgyhoz ; a második, hogy miután kép. ur kétszeri fölszóllitásom daczára ia folytatta, sértő kifejezései használatát, ezennel / rendreutasitom. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Többen felugranak és szót kérnek.) Csanády Sándor folytatólagosan szól a nemzet elkobzott kincseiről, föladott önállóságunkról, függetlenségünkről, a végelszegéuyedés széléről, azokról az átkos közös ügyekről, a nemzet ingerlő, népjogtipró törvényjavaslatokról, arról, hogy Magyarországot osztrák tartomáuynyá tették. — Elnök másodszor utasítja rendre Csanádyt. (Hosz- szas helyeslés jobboldalon. Többen fölugranak és szólani akarnak. Madarász József: Nem fogadjuk el a rendreutasítást). — Csanády Sándor azzal végzi beszédét, hogy a nemzet jogainak tipróit a késő kor átka fogja követni. (Nevetés a jobboldalom) Halász Boldizsár nem helyeselheti, hogy az elnök Csanádyt reudreutasitotta. Szóló a maga részéről kikéri, hogy az elnök öt indokolás nélkül rendre utasítsa mert különben ő fogja az eluököt rendreutasitani. (Nagy zaj.) Elnök késznek nyilatkozik ha a ház kívánja, előadni a rendreutasítás indokait. (Helyesen tette! jobbfelöl.) Tisza Kálmán zsarnokoskodást lát az elnök eljárá- rában, midőn oly kifejezéseket rovott meg, melyek ko rábban nem vontak rendreutasítást maguk után. (Helyeslés balfelöl.) Elnök kijelenti, hogy ö Ítélete szerint Csanády kifejezései megérdemlették a rendreutasítást, és akár megró- vattak ez előtt hasonló kifejezések akár nem, ö valahányszor elnökölni fog, ilyenekért rendre fogja utasítani a szólót. (Helyeslés jobbfelöl.) Madarász József és Simonyi Ernő nem helyeslik az elnök eljárását. Zs edényi Ede megjegyzi, hogy ha nem lehet is többség diseretiójára engedni a szónokok rendreutasítását, viszont a kisebbség sem döntheti el, hogy az olyan kifejezés, minőt Csanády használt, hogy a többség „a független Magyarországot osztrák tartománnyá sülyesztette“, nem érdemel-e rendreutasítást, bauem ez tisztán az elnök joga (Helyeslés jobbfelöl.) Csiky Sándor helyteleníti az elnök eljárását. Beszéde közben kettőre ért az óramutató s ekkor Csiky fél- benhagyta és holnapra halasztotta beszédének folytatását. Ezzel 2 órakor eloszlott az ülés. Másnap 10 órakor kezdődött. April 9-én. Ez ülésen is egymást érte a kérvények benyújtása és a sok interpellate A napirendhez Pupp Zsigmoud szólt először, összekötve azt személyes kérdéssel. Azt mondja ugyanis : U nem azért tartózkodik a hosszabb szónoklattól , mert mint Degré képv. állította, pártállása tiltja, hanem mert lelkiismerete tiltja az idövesztegetést. A mi Kemény Gábor képviselő ur megjegyzését illeti, hogy t. i. ö a magyarokat hitta volna fel szövetségre a románokkal a szászok ellen, ez csak félreértésen alapulhat, mert ö egész életében oda törekedett, hogy a jó egyetértés a haza valamennyi nemzetisége közt minél inkább megszilárduljon, ettől függvén a haza jóléte és felvirágzása. A nemzetiségi kérdést tekintve, örömmel constatálja, hogy az általa mindenkor hirdetett elv, hogy t. i. a hazában lakó minden nemzetiségek képezik a hazát, mindazáltal ennek politikai egységűnél fogva a kormány és az országgyűlés nyelve csak a magyar nyelv lehet, már olyak részéről is elismertetik, kik azelőtt épen e miatt kigyót, békát kiáltottak. — Szóló tagadja, hogy a románok Dacoromániát akarnak és ha erre törekednének, ezt csakis azoknak kényszerítése folytan tennék, kik о nemzetiségeket kielégíteni nem akarják, kik az egyetértést nem óhajtják. Román lapszemle. Az „Albina“ igy ir: A nemezis, vagy is „Mene-Tekel Upharsiu“ utolérte a magyarokat, ük ma nevetséges helyzetben állnak a világ itélöszéke előtt. Saját parlamentjük által van bebizonyítva: hogy ép oly népelnyomók vannak köztük, mint a 900 év előttiek! Miveltségük szomorú megvilágításban tűnik elő, — sokat emlegetett hazafiságok önzép, — szabadság, egyenlőség s testvériségi eszméik — üres szó! S minden nemzetek közt a románoknak kell boszankodniok a magyarra: mert a többi nemzetek hasznot tudnak bűzni a magyar bukásából, mig a román csak veszt, mert élet- halál érdekei a legszorossabb solidaritásban állnak a magyarokéval, — s mind e mellett gazdáink eszeveszett magaviseleté — a románokot a legnagyobb ellenségeskedés s gyülölség karjaiba taszítják ! Politikai szemle. Francziaországban a bonapartisták üzelmei folyvást tartanak. Legújabban két kölcsönt emlegetnek, melyet az excsászár kötött. Mind a kettő, állítólag tizenöt millióra rúg. Egyik Napoleon francziaországi birtokaira, másik minden alap nélkül, puszta jövő reményében, angol Napoleon-párti bankárok közbenjárásával. — Ez az utolsó ép oly hihetetlen, mint amilyen ellentétben áll az első a Napoleon szegénységéről Sedan óta kürtőit hírekkel. Bismark, franezia lapok szerint egy angol bankár csoporttal alkudozik, mely a franezia hadikártéritésböl 3 milliardot 6°/° provisio mellett hajlandó leszámítolni. Bismark határozottan kinyilatkoztatá, hogy az ilyen pénzügyi rendezkedésnek Németország Francziaországhoz való kato- nai és politikai helyzetébe nem szabad oly befolyással lennie, mely a szerződést megváltoztathatná. Elzászban szomorú állapotok vannak. A német kormány páratlan szigorral járt el és politákájával egészen az erőszakosság határán jár. April 2-án Mulhouseban elfogatta Urbain-Lefaivret az ottani kereskedelmi iskola tanárát, mert azon gyanú terhelte őt, hogy az elszaszi franezia ligával érintkezésben áll. Ez elfogatással egy időben a rendőrség két nyomdát motozott át, de úgy látszik nem sokat talált. Urbain egy nap múlva kibocsáttatott fogságából, de harmadnap újból elfogatott. A mulbousei sajtó egy betűvel sem emlékezik meg e dolgokról, noha a városban mindenki ismeri azokat. A lapok a terrorisatiónak engednek s azért hallgatnak. A romániai eseményeket illetőleg Berlinből ezeket jelentik : Amaz eshetőség alkalmából, hogy a romániai fejedelem állása tarthatatlan, hir szerint a hatalmak közt megállapodás jött létre a netaláni bonyodalmak elhárítása végett; e szerint a Dunafejedelemségek, mint annak előtte, elkülönítve, hospodárok által fognának kormányoztatni. Meghívás. Az erdélyi gazdasági egylet ez évi közgyűlését april hó 27 én d. e. 10 órakor fogja a városház nagy termében megtartani, miről az egylet helyt lakó s vidéki tagjai azon kéréssel értesitetnek, bogy a kijelölt időben es helyen minél nagyobb számmal megjeleni méltóztassanak. Kelt Kolozsvárt 1872. april 10-én. B. Huszár Sándor s. k., egyleti alelnök. Gamauf Vilmos s. k., egyleti titkár.
