Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-03-31 / 26. szám
103 — Az osztrák papok tehát biztosítva varrnak, hogy mindig lesz hallgatóságuk. (A februári éjszaki fény) Gall boroszlói tanár számítása szerint a föld fölött körülbelül 60 mórtföldnyi távolságban mutatkozott. (A nénid birodalom) uj arany pénzeit egyszerre hat pénzverdében, úgymint Berlinben, Dresdában, Hannoverben, Münchenben, Frankfurtban és Karlsruheban verik. Berlinben marczius elejéig 35 millió márka aranyat vertek ki, a többivel együtt 45.056,190 márka aranyat. Van tehát, mivel barátokat szerezzenek a burkusok. (Lengyel lielilap Magyarországon.) „Folyó év april elsejétől kezdve Magyarország fővárosában egy időszaki folyóirat jelenik meg lengyel nyelven. A menyire tudjuk, ez leend az első lengyel nyelven megjelenő közlöny magyar földön. Létesíteni egy szoros kapcsot, mely Magyarország és Erdélyben lakó lengyelek ezreit szilárdan odafüzze hazájukhoz, melyhez tartozni soha meg nem szűntek ; alkalmat nyújtani nekik, hogy tudósitásaikat lengyel forrásokból lengyel nyelven merítsék; lánczszemet alkotni az itt lakó lengyelek és hazájukban lakó testvéreik között; végre tolmácsává válni a lengyel törekvések és érzelmeknek e vendégszerető ország lakósságával szemben: — ez czélja és programmja lapunknak.“ A lap czime „Tygodnik Polski„. Előfizetési ára: egész évre hat frt. Az előfizetési pénzek a „Tygodnik Polski“ (Lengyel hetilap) kiadó hivatalának küldendők Pesten. (Az első magyar közgazdasági gyűlés) 24-dikén nyílt meg. Hunfalvy János, a létesítő bizottság elnöke az ülést igen magvas beszéddel uyitá meg. A megnyitó után Ürményi József foglalta el a korelnöki széket. A gyűlés menetéről az „E.“ igy ir: Ürményi József korelnök elfoglalván az elnöki széket, felhivja a közgyűlést, választana magának rendes elnököt, alelnököt és jegyzőket. — Horn előbb az alapszabályokat akarja megvitatva s megállapítva látni, miután — úgy mond — csak azután lehet a tisztviselők megválasztásához fogni. (Elfogadjuk ! Zaj.) — Dobránszky (a kolozsvári jogakadémia tanára) ki kel a „Pesti Napló“ vezérczikke ellen, mivel az kicsiny lőleg és gunyorosan emliti meg a közgazdasági gyűlést. (Derültség.) — Horn indítványa szerint az alapszabályok megvitatása kerül előbb szőnyegre, mi megtörténvén, az elnök s alelnökök választása vétetik foganatba titkos szavazás utján. Ez is megtörténvén, korelnök a következő eredményt hirdeti ki: 83 beadott szavazat közül nyert Hunfalvy az elnökségre 76-ot, az alelnökségre pedig Kautz Gyula 75-öt, és Kodolányi Antal 65-öt. (Hosszan tartó éljenzés. — Végre még jegyzőknek Mudrony Pál, Máday, Schiffner és Wagner választattak. Miután elhatároztatott, hogy délután az I. szakosztály a Kisfaludy teremben tárgyalásait megkezdi, — a gyűlés eloszlott. Délután és 25-én egész nap a szakosztályok tanácskoztak. (A büknrcsti „Trompeta Carpalilorn“) szerint: Sötét felhők tornyosulnak az osztrák Lloyd fölött. Két óhajtásunk volt — mond a „Tr. C.“ egyik: a Gyurgyevót Rusciukkal összekötő Ind, hogy Várna, Driná poly — konstantinápolyi utakkal összeköttetésbe jöjünlc — a Fekete tengerig. Ez azonban némi akadályokra talált. Másik : a Dunán egy román hajózási egylet létesítése, mely az osztrák egyedáruságot elölné, Romániát az osztrák rabigából fölmentené s élvezné az eddig idegenek által bitorolt előnyöket. Ennek úgy is kell lenni, mert a Duna — román folyam. E tekintetben — úgy látszik — mind a kormány, mind a kamarák jó kangulabban vannak ennek tehát létesülni kell most, vagy soha ! (Az erdélyi ellenzék) 9-es bizottsága megalakult. Elnöknek Tisza László, jegyzőnek Bak esi Ferencz választatott. A bizottság hosszabb tanácskozás után a Maros-Vásárhelyen tartandó kerületi nagy baloldali gyűlésnek minden részlete felett megállapodásra jutott. Az értekezletben kiválólag hangsulyoztatott, hogy a baloldali országos pártválasztmányok azonnal megalakuljanak; e rész ben a bizottság mint a központi végrehajtó bizottság közvetítője már intézkedett is. Közgazdaság. Néhány szó Bakcsi Ferencz inhoz a „Nemere“ 22 és 23-ik számaiban közlütt észrevételei alkalmából. A „Nemere“ 15. 16 és 17 számaiban megjegyzéseket tettem Bakcsi Ferencz urnák a székely ipar felől kiadott munkájára. Ugyanezen lap 22 és 23 számaiban Bakcsi ur észrevételeket tesz az én megjegyzéseimre. Ezen észrevételek indítottak, hogy nehány szót intézzek bevégzésül magához Bakcsi úrhoz. Legelébb is a dologra! Bakcsi ur nagyon fenn van vele, hogy az előtte ös- rnert adatok szerint sokkal kevesebb kereskedő, vállalkozó és iparos vau a székelyföldön, mint a mennyit én állítottam. Hosszas czáfolata közt ez az egy komoly és figyelemre méltó állítás van; foglalkozzunk tehát azzal! Bakcsi ur azt állítja, hogy az ő adatai megdönthetetlenek, mert a hivatalos népszámlálásból meríti. En nagyon tisztelem a hivatalos népszámlálás hitelességét; ez ügyben mindamellett saját adataim mellett maradok. Miért? Azért, mert én a brassai kereskedelmi és iparkamrától írtam ki adataimat, a melynek körébe tartozik a fölvett három székelyszék. Ezen iparkamaránál csakis azoD kereskedők és iparosok vannak bejegyezve, a kik egyszersmind fizetik is a tagsági díjat. Gondolja-e Bakcsi ur, hogy más foglalkozású emberek is beíratnák magukat kereskedőnek és iparosnak, midőn a behatásért fizetni kell? En ezt nem gondolom. Következőleg el kell fogadni, hogy ha a hivatalos népszámlálás eredménye nem talál az iparkamara adataival, iparosokra és kereskedőkre nézve az előbbiről valószínűbb a tévedés. Ha Bakcsi ur nem fogadja el az az ő dolga; abból csak annyi következik, hogy mint sok egyébben, ebben sem lehetünk egy véleményen. Bakcsi ur még magasabb paripára ül, midőn nekem leczkét tart, hogy a pénz mint csereeszköz és mint a kereskedelem önnálló tárgya két külön dolog. Ennek én is hallottam valami hirét. Bakcsi ur állítja, hogy füzetében csakis annyi volt mondva, miszerint a pénzt, mint a kereskedelem önálló tárgyát csak nehány kupecz ösmeri a székely földön ; hogy ennél többet nem mondott. Bokros gondjai közt nagyon megtetszett feledkezni saját állításáról. Füzete 7-ik lapján ez áll, „terményt készítményért, készítményt terményért s ezt vagy azt adunk vagy kapunk szolgálatért, s a pénz nem mindenütt jő elő, mint egyedüli csereeszköz.“ En ezt czáfoltam s ön, Bak esi ur, ezt tagadta el észrevételeiben. Ez a két példa eléggé mutatja észrevételei alaposságát. Több időt nem is vesztegetek, hanem egészben fenntartom megjegyzéseimben tett állításaimat, minthogy Bakcsi ur észrevételei semmiben sem győztek meg az ellenkezőről. — Mielőtt azonban befejezném, van még egy pár szóm Bakcsi úrhoz. Ön azt állítja, hogy megjegyzéseimben személyeskedtem ön ellen. Olvassa el akárki az én megjegyzéseimet s az ön észrevételeit, és látni fogja, hogy melyikünk személyeskedett. — En elővettem az ön állításait és kimutattam azok alaptalanságát. Ón elővette az én egyszerű személyemet, és mindenféle erőltetett viczczeket csinál állításaimra, irás modoromra. — Hanem azért én nem panaszkodom és nem ijedek meg; én nem vagyok „igazmondó“ csalhatatlan pápa, hanem vagyok polgár, a ki hozzá szól a közügyekhez magokért a közügyekért. Pedig tehettem volna , hogy személyeskedjem is. Hallja csak! En önt egyszer láttam; akkor, midőn a boldogult b. Eötvös a székelyföldet beutazva Brassóba érke zett. Akkor együtt ültünk többen a Nr. 1 vendéglő kertjében egy asztalnál; én is a többi közt. Ön Eötvös nézeteinek czáfolatához kezdett, minek következtében csak hamar egyedül maradt. Valamelyikünk azt jegyezte meg, hogy „ez az ifjú ur tán Eötvös hatásainak ellensúlyozására jött le?“ a többi pedig nevetett. E felett lehetett volna személyeskednem is egy kissé. — Hát a felett, jó uram, hogy ön mint hallom — Igazmondójában aféléket irogat, hogy majd haza jön, összegyűjti a székelyeket s megtanítja őket sok mindenre , a mit ön nélkül ki nem tudtak volna találni ! Kivonat a bécsi világkiállítási magyarországos bizottmány ipari szakosztálya felhívásából. Az 1873-ik évi bécsi kiállítás általános hazai szempontból kétségbe vonliatatlan fontossággal bir, még nagyobb horderejű az hazánk iparára nézve. Mai nap az ipar teszi a népet gazdaggá, mivelté és hatalmassá. — Hazánk csak iparának a kor színvonalára való emelésével valósíthatja meg azon hivatását, mely jogosulta teszi létezését az európai nagyobb államok sorában, azon hivatását, hogy keleten a mivelödés zászlóvivője legyen. Hazánk iparát tehát halaszthatatlanul a kor színvonalára kell emelnünk. Az 1873-ik évi bécsi világkiállítási császári bizottság a magyar királyi kormány és országos bizottmány mindent elkövetnek és elkövetni készek a magyar kiállítók érdekében. így különösen a világkiállítási császári bizottság által az ausztriai és magyarországi kiállítók részvételére vonatkozólag kibocsátott általános szabályzatban ki van mondva, hogy a magyar kiállítók ugyanazon helypénzt fizetik, mint az ausztriai kiállítók, mely a külföldiek által fizetendő helypénznél jóval alacsonyabb, s mely négyszeg-meteren- kint*) teend : a) Az iparpalota befödött térségeiben : Talapterület falak mentében 6 frt. Falterület 3 frt. Talapterület szabadon álló tárgyak számára, tekintet nélkül azok magasságára 12 frt. b) Az iparpalota udvar-térségeiben 4 frt. c) A gépcsarnok befödött térségeiben: Talapterület 4 frt. Falterület 2 frt. d) A parkban: Szabadban 1 frt. A kiállítók költségén befödendő térségen 3 frt. Ki van mondva továbbá ngyane szabályzatban, miszerint a bécsi császári bizottság ki fogja eszközölni, hogy kiállítási tárgyak vasúton vagy gőzhajón lehetőleg mérsékelt dijon szállíttassanak. Ki van mondva, hogy minden kiállító, illetőleg képviselője szabad bementi jegyet nyer a kiállító helyiség! kbe. Ki van mondva, hogy minden kiállítandó tárgyról a bécsi császári bizottság részéről elfogadási jegy fog kiadatni, mely kellő biztosítékul szolgáland arra nézve, hogy a kiállítás befejezése után a kiállítók vissza fogják kapni tárgyaikat. Gondoskodva van, hogy a kitüntetések és érdemek kiosztása — az eddig szokásos módoktól eltéröleg — czél- szerü alapelvek szerint oly módon történjék, mely mindennemű érdekeknek és a méltányosság kívánalmainak lehetőleg megfelel. Ezeken kívül, czélba vétetett a magyarországos kiállítási bizottmány végrehajtó bizottsága által annak kieszközlése, hogy a vasutak részéről engedélyezendő szállítási kedvezményeken felül a még fedezendő szállítási költségek a magyar kormány által állami segély által fedeztessenek; — továbbá, hogy azon kiállítók, kik a kiállítás megtekintésére Bécshe utaznak, mérsékelt áron utazhassanak Bécsbe és vissza. A mi különösen a kisebb kézmiiiparosokat illeti, kik főleg úgynevezett gyűjteményes kiállításokban vannak hivatva kiállitmányaikat bemutatni, gondoskodás fog történni oly módok megállapításáról, melyek az általuk igénybe veendő térnek aránytalan vagy terhes dijazását mellőzzék. Figyelmeztetésül. A kik a kiállításban akár mint önálló kiállítók, akár mint gyűjteményes kiállítások rendezői részt venni akarnak, szíveskedjenek f. évi máj. 1-ig uevíik és lakhelyük közlésével a fentebb jelzett szakosztályhoz (Pest, országuteza 7. szám) fordulni, hogy a jelentkezési ivek és egyéb netaláni nyomtatványok nekik idejekorán megküldhetők legyenek. *) Egy meter 3' 1" 11.58'". Egy négyszeg meter oly nagyságú tér, melynek hossza egy meter, szélessége ugyanauyi, vagyis körülbelül 10 négyszögláb. Bécsi tőzsde és pénzek Brassóban marczius 28. Pénz.. S végül magában a székely iparról irt müvében Í3 annyira előtérben áll az ön nagy fontosságú egyénisége, hogy valóban nehéz munkájához szólani személye érintése nélkül. Láthatja tisztelt Bakcsi ur, hogy lett volna alapom a személyeskedésre is; s ha itt-ott tán egyet mást említettem, csak századrészét tettem annak a mit tehettem volna. Fogadja el ezeknél fogva egy egyszerű polgártól azon jó tanácsot, hogy ha ön oly merészen lép föl; úgy Ítél, kárhoztat rég ismert egyéneket, társadalmi osztályokat és nemzetiségeket; oly magas hangból kommaudirozza a székely népet: akkor ne jajduljon fel, ha netán valaki érinteni fogja olykor drága személyét is, valószínűleg sokkal erősebben is, mint én tettem. — Osztr. nemzeti adósság ezüstben .......................................... 70 80 „ „ „ papírban........................................ 64 90 1 860—ki sorsj. kölcsön 100 frt.....................................................ЮЗ — Ne mzeti bank részvény . 640 Hitelintézeti „ .......................................................346 London....................................................................................D0 30 E züst..........................................................................................f08 35 Napoleond’or . . . ■»........................ • • 8 79 '/2 c s. k. arany .... ».................................................... 5 27 Lira ..................................................................................... 10 15 M agyar földteherm.............................................................. • 81 50 Bánáti...................................................................................... 78 50 Erdélyi.................................................................................... 78 25 Porosz tallér....................................................................... 1 65 Ikosár..................................................................... 1 64 R ubel..................................................................................... 1 64 Kászoni István. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Orbán FCI’CHCZ.
