Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-06-09 / 46. szám
Legújabb. Versailles, junius 4. Grousset tegnap Párisban elfogatott ; Pyatot szintén Párisban vélik lappangani. Újabban hallatszik, hogy a nemzetgyűlésben hétfőn indítványba fogják hozni Thiers elnökségének meghosszabbítását. Darmstad t, június 4. A katonai egyezmény megköttetett. Hessen három ez- red gyalogságot, két ezred lovasságot, s hat üteget kap ; a csapatok a császárnak esküdnek hűséget s a tiszteket a császár nevezi ki. M a d r i d, junius 3. A karlista mozgalmakról szállongott hírek hivatalosan meg- czáfoltatnak. Lissabon, junius 3. Nagyszerű előkészületek folynak a brazíliai császár fogadására. A képviselőház a fogadási ünnepély fölött tanácskozik. London, junius 3. Tegnap este az itteni összes republikánus és demokrata társulatok képviselői gyűlést tartottak, melyen elhatározták, hogy a jamaicai mintájára menekült védő bizottságot fognak felállítani. Páris, máj. 31-én. A tuileriákban a császár titkos iratainak hátralévő nagy halmaza is a lángok martaléka lett ; érdekes lesz tehát itt egy még eddig ismeretlent közölnünk olvasóinkkal, mely különben a benne foglalt jóslatnál fogva is érdekes. Ez egy levél, melyet Dolgoruk y P é- ter hg, 1863 febr. 8-árol Brüsselből intézett III. Nápoleonhoz, Franczia- országból történt kiutasítása alkalmával.,, ... : Még ma elhagyom Belgiumot — Írja a herczeg — s Angliába megyek, hol lesz szerencsém Felségeddel nehány év múlva találkozni, ha a francziák érdeme szerint bánnak el felségeddel, azaz kiűzik országukból. Ön azt hiszi, hogy a Bonapárte család, dynastia ? Nevetséges tévelygés! a Bonapárték koronás rendőrbiztos családot képeznek, kiknek hivatásuk, a politikai szabadságok telyes értékét megismertetni a francziákkal, kik vissza veszik e szabadságokat a Bonapartéktól azon napon, midőn önt elűzik. Fogadja Felséged az erényei és hires igazságszeretete iránt tartózó érzelmeimet.“ Berlin máj. 28-ikán. Vilmos, braun- schweigi herczeg a német császár utólagos jóváhagyásának reményében végleg utódául szándékozik kijelölni Agost-Ernő lianoveri koronaherczeget. — A német hadseregben általában az angol Martiniféle fegyvereket szándékozzák meghonositani s e czélra a francziáktól elszedett 540,000 db. chassepot- ot fognak átalakitanni. Gortsakoff hg. hosz- szasan értekezett Bismarckkal s ezután Vilmos császárnál és a koronahgnél volt au- dentián. Klapka Bismarcknál szintén volt kihallgatáson s a bir. kanczellár több óra hosszat beszélgetett vele, miközben csipősen, de a legnyíltabb rokonszenvvel szólott az osztr-magy. birodalomról s oda nyilatkozott hogy Németországnak érdekében fekszik, miszerint Ausztria belölről megszilárduljon. Páris, máj. 31. Párisban a rögtöni kivégzések megszűntek, az elfogatások és házmotozások azonban még folyvást tartanak s a foglyok fölött haditörvényszék fog vizsgálatot tartani és itülni, mely működését jövő kedden kezdi meg a franczia fővárosban. A város visszanyerte rendes kinézését : a Versaillesból Párisba vezető két vasút át van adva a közforgalomnak s az utazók seregesen igyekeznek Páris falai közé, hol ipar és üzlet ismét a rendes kerékvágásba kezd visszatérni. $■3 I Mac-Mahonnak a ' sorkatonasághoz és tengerészekhez intézett jun. 2-iki proklama- tiója igy hangzik : „Katonák ! Bátorságtok és fegyelmetek minden akadályokon diadalmaskodott. Két havi ostrom és nyoloz napi liarcz után Páris utczáiban, fővárosunk végre szabad. A midőn kiragadtátok Párist azon nyomornak kezéből, kik romhalmazzá igyekeztek változtatni, megóvtátok a végromlástól és visszaadtátok Francziaországnak. Az egész ország tetszéssel fogadja hazafias fáradozásaitok sikerét; a nemzetgyűlés, mely az országot képviseli, a hozzátok legméltóbb V jutalomban részeltetett benete- ket, a midőn egyhangúlag kijelentette, hogy a szárazföldi és tengeri hadsereg érdemeket szerzett magának a haza iránt. O Ли A „Nemere“ eredeti táviratai. Feladatott Pesten 8-án 9 óra. Érkezett 8-án ti óra. Bécsi Reichsrathban adómegtagadást liz szavazattöbbséggé! elejtelék. — Franczia nemzetgyűlésben pénzügyminiszter harmadfél mii- liárdni kölcsönfelvételt hozott javaslatba. Vegyes. (Előleges jelentés a „Nemere“ naptárak ügyében.) Alólirott szerkesztőség két rendbeli naptárt, egy nagyobbat és egy kisebbet szándékozik szerkeszteni a jövő évre. A kisebbe vásárokon s egyéb hasznos tudnivalókon kivül mulattató és tanulságos olvasmányokat, — a nagyobbá szépirodalmi és ösmeretterjesztő közleményeket, főként brassai és székelyföldi útmutatót szándékunk fölvenni. Fölkérjük lapunk barátait, bogy ezen naptárakba szánt közleményeiket legfölebb julius 20-ig beküldeui szíveskedjenek. Mindenek felett figyelmeztetjük azokat, a kik Brassónak és környezetének, vagy a székely földnek valamely természeti vagy ipari nevezetességét (fürdőhelyeket, bányákat, bor- vizforrásokat, gyárakat, iparczikkeket, pénzintézeket, társulatokat, építészeti vagy más emlékeket s a t. b. esmertetni akarnak, — hogy nagyobb naptárunk épen a nemű dolgokat közöl legörömestebb. Tiszti névtárunkban minden országos hivatal személyzetét, főként pedig a körűibe fekvő törvényhatóságok mindennemű hivatalnokait szándékozunk fölvenni. Mindezek, valamint egyébféle szépirodalmi ösmeretterjesztő és mulattató olvasmányok beküldésére a fent kitett jul. 20-ikát tüzzük ki határnapul. Dolgozó társainknak tisztelet példánynyal fogunk szolgálni. Szives közreműködésre annyival inkább fölkérjük a toll embereit, mert úgy tartjuk, hogy szolgálatot teszünk vele, ha ily nemben is megalapítjuk e vidéken a magyar irodalmat. Teljes tisztelettel Brassó, 1871. Junius 8-án. A „Nemere“ szerkesztősége. J e g y zé s. Üzletembereket figyelmeztetünk, hogy mindkét naptárnak lesz állaudó „hirdetési tára“, a mely annál sikeresebb, mert egy kerek éven át forog az olvasó szeme előtt. Hirdetések a nap tárak szamára is fölvétetnek mostantól julius végéig a Nemere szerkesztőségében. (Magyar tanár a koronaörökös mellé.) A király, mint bálijuk, fölszólította An- drásy Gyula gr. miniszterelnököt, hogy ajánlana Rudolf trónörökös számára egy magyar történet-tanárt. Nem szükség tán kiemelnünk ezen tény fontosságát és jelentőségét. Mindnyájan tudjuk, hogy az uralkodó erények rendszerint a természet adományai ugyan, de, a mennyiben tanulással a szellemet tökéletesíteni lehet is, kell is, — uralkodni csak a történet tanítja az embert. A ki valamely nép fölött uralkodni van hivatva, hivatása áldásos teljesítésének első föltétele, hogy azon nép történelmét ismerje, története szellemét fölfogja, tőle áthatva legyen. Örömmel jegyezzük föl, hogy, — ha különben jól értesültünk, — a kezdemény a királytól magától indult ki. Ily körülmények közt nem lehet, hogy az illető tanár személyének megválasztása iránt teljes bizalmunk ne legyen a miniszterelnök tapintatában s hazafias érzületében. (Az erdély részi r e f. t a n ü g y e t), illetőleg a kolozsvári ref. fötanodát érzékeny csapás érte. Kocsi Károly, a természetrajz jeles tanára és tanvezetö, kitől épen most van sajtó alatt egy szakmunka, neháuy napi betegség után mellhártya gyu- ladásban 42 éves korában meghalt. Bánatos özvegyet — kivel ma töltötte volna be házassága 14-ik évét — és négy neveletlen árvát hagyott maga után a megboldogult, kiben tanügyünk épen oly sokat veszített, mint családja. (A. törökbuzáró 1). Erdély egyik legfőbb gazdasági természtmányéről rósz tudósításaink érkeznek, Írja az „Érd. Gazda“ Egész vidékek vannak, bol a májusi tartós esőzés miatt, törökbuzater- mésre semmi kilátás nincs ; ezért az árakat piacza- inkon folytonoson emelkedőben találjuk. A május 10-iki szelíd dér, mely itt-ott kis mértékben mutatkozott és a 24. körüli viharok, melyek havasainkat újra téli lepelbe öltöztették: nagyobb kár nélkül vonultak él Erdély felett. (Metternich) herczeg és neje most azzal vannak elfoglalva, bogy Napoleon excsászár részére eladóvá tehessék Miramarét, hová aztán a trónról elűzött család vonulna. (Szapora áldás). Vingán (Temesben) Szebin Iván lakos nejének pár nap előtt négy gyermeke született, bárom fiú és egy leány. Kettő rögtön meghalt, a másik kettő is csak fél napot élt. Az anya veszélyen kivül van. (Pünkösd két napján) a pesti lóvonatu vaspályát 99.453 személy használta. (А к i r á 1 y n é). Merant e hó közepén fogja odahagyni és Schönbrunnba megy. (N y á r y Pál) jól sikerült kó'nyomatu arcz- képe megjelent, 1 írtért kapható és postautánvétellel megrendelhető Halász István kiadónál, nagyke- reszt-utsza 3. szám Pesten. (Az „athenaeu m“) kiadásában megjelent : Képes természetrajz, 32 táblán 262 színes ábrával és fametszetekkel, az állatt növény és ásványvilágról. Martin M. után átdolgozta Dr. Dulácska Géza. Ara kötve 4 frt. (Szívtelen szülők.) W. gyógyszerész, ki a székelyföld egyik városában annyira meggazdagodott, hogy szülővárosában Medgyesen, mint magányzó háboritbatlan csendéletnek örvendhetett, egyik vidéki városban vásárra ment ; itt ellopták pénzes tárczáját. A különben fukar ember kedélyét ez nagyon megzavarta, nem különben ép oly takarékos nejét. Ekkor érkezett meg Kolzsvárról „édes“ leányuk 15 éves leánykájával, hogy szüleinél néhány napot töltsön. „Nincs helyünk ingyen evők számára, magunk sem lakhatunk jól“ — volt a szülők részéről az Isten hozott. Ily körülmények közt az asszony azonnal el akart utazni, de férje azon reményben, hogy nehány nap múlva érte megy, csak néhány forinttal adott több pénzt neki, a mennyit az útra szükséges volt. — A szegény asszony most pénzt kért szüleitől, hogy visszatérhessen ; de szívtelen szülei azt sem adtak. Kétségbeesésében Maurerasszonyság (ez neve a szerencsétlen hölgynek) a Küküllö folyamhoz ment gyermekével, hol egymás nyakába borulva a vízbe vetették magukat. A leány hullája még nem találtatott meg, az asszonyé Mikeszásza mellett a vízből kifogatott és néhány nap előtt Medgyesen közrészvét mellett eltemetetett. P. L. (A lottó -játékról) egy parányi kis statisztikát kapott az Ellenőr, mely azért érdekes, minthogy maga az illető játszó közölte. Egy Pest fe- renezvárosi polgár M. K. ugyanis 1849-től egészen 1870-ig következő számokra : 24. 72, 56 minden héten 20 krt. rakott a kis lutriba, s csakis az utolsó évben csinált egy ambót, és igy 218 frt. 40 krnyi veszteség után nyert 4 frtot. Ez csak egy példa s hány ezren vannak, kik még többet elfecsérelnek lotterián. (Az „Erdély“ junius elsejével ismét megindult. Az előbbi alakban kiállított lap e számában igen érdekes közleményeket olvasunk Dózsa D., Szolga Miklós, Lukácsffy Aurél, Hóry és Deák Farkas, néhány kezdő meg álnevű iró tollából. — Az irányezikken, költeményeken és beszélyeken felül, van irodalmi, pesti, kolozsvári levele, vidéki rovata, hirfíizére, vegyese , szóval böv tartalommal igyekszik betölteni valódi hivatását : hogy hü tüköré legyen a vidék szellemi életének. A tapintatos szerkesztő, Balázs Antal, és az elismert nevű főmunkatárs, Szolga Miklós, reméljük továbbra is érdekéssé s igy maradandóvá teszik az „Erdély“-t. Adja Isten!
