Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-01-24 / 7. szám
27 33 év tűnt el az idők voghetetlen tengerébe, s rövid idő alatt mily haladás, változás minden oldalra. Az első magyar lap megindulását a jobbágyság gyásza nyomta, nem vala középrend, csak az előkelők olvastak, s azok is a jobb és terjedelmesebb lapokat szerették, a kis lapok nem sok gyámolt remélhettek. — Akkor álmodni sem mertünk magyar ministeriumról, egyenlőség és szabadelvű alkotmányról; a brassói magyarság öszponlosulni nem tudott, olvasó-egylete nem volt, a barczai magyarság a jobbágyi rendszer alatt nyögött, sőt még lelkészeik is csak is az első magyar hírlap megindulása után kezdettek ébredezni és egyenjogúságot keresni. A brassói és barczai magyar népiskolák az akkori idők viszonyát képviselték, csak alig tengődtek, egy tanító vala mindenütt 200—300 tanoncz számára rendelve. Mily egészen más időkorban indult meg a harmadik brassói magyar lap! Mennyire haladott irodalmunk, mily szépen fejlődött ki dicső magyar nyelvünk, van szabad alkotmányunk, koronás magyar királyunk, jeles derék magyar minisztériumunk, vannak nagy honfiak s van Deák Ferenczünk! — Kormányunk lelkes buzgalma virágzásba hozza oskoláinkat, s azok által népünket. Sokkal szerencsésebb körülmények közt indult meg a „Nemere“. — Rajtunk áll már, kedves honfitársak, e szép és jól szerkesztetett lapot fenntartani, virágoztatni. — Fújjad már, kedves „Nemere“, hatalmasan az igazságnak szózatát, fújjad a különféle nemzetiségek közzé a valódi testvéri szereletet: hogy kezet kézbe szorítva , vállat vállhoz vetve, minden nemzet egyesült erővel, testvéri szeretettel virágoztassa édes magyar hazánkat! Köpe János, az első brassói magyar lap egykori szerkesztője. Oskola fi gj. Egy kézdi-vasárlielyi polgár által következő sorok felvételére kérettünk. Felszólittatnak mindazon községek lakói, kik illető elöljáróságuk által, részint a kormány rendeletéből, részint ügybuzgóság- ból szorongattatnak azért, hogy iskolaköteles gyér- mekeiket adják iskolába; húzódjanak K.-Vásárhelyre és környékére (tisztelet a kevés kivételnek) gyermekeikkel együtt, mert itt, az eddigi tapasztalat szerint, nem háborgatta ínak. *) Felhívás. A „Nemere“ 5. számában megjelent Hétfaluból Igazfi által beküldött levél második részében azon mód adatik az olvasó közönség tudomására, mely által a Hétfalu egyikében a katona-kötelezettség alóli szabadulás lehetővé tétetik. Ámbár mindenki előtt tudva van, — mert a magas m. kir. honvédelmi minisztérium által, mint minden évben, úgy az idei ujonczozásra vonatkozólag is, 30.000. sz. alatt kibocsátott felhívásban foglaltatik, és minden közönségben közhírré tétetett, hogy mily kellékekkel kell egy mezei gazdaság birtokosnak bírnia, hogy katonai kötelezettsége alóli ideiglenes felmentését eszközölhesse, és hogy erre nézve egysze- riileg egy birtokiv bemutatásával nem boldogulhat; mégis ezen közleményt, a mennyiben az egy oly eljárást fedez fel és ad a nyilvánosság elébe, mely által a Hétfalu egyikébeni jegyző mint hivatali közeg a tudatlan népet tévútra vezető, nemtelen kenyérkeresettel bélyegeztetik — mint a Hétfalu felügyelője közönyösen nem tekinthetem. Azért hivatalos kötelességemnél fogva felkérem a tisztelt czikkiró urat, hogy szíveskedjék azon jegyző nevét, ki az emlitett visszaélést elkövette, tudatni, hogy felelősségre vonattathassék. P a n c z é 1, tanácsos és a hélfalu felügyelője. K fi 1 f ö 1 il. Szövetség Észak-Amerika és Fran- cziaország közt. Az „Ungarischer Lloyd“ január 18-iki számában egy bécsi levelet tesz közzé, melyben nem kevesebbről van szó, mint hogy Fran- cziaország az észak-amerkai szövetségbe készül belépni, s ez iránt a két állam közt már folynának is az alkudozások. Amerika részéről Boutwell vezeti az alkudozásokat. Amerika, mely körülbelől 200,000,000 dollárt helyezett el Francziaországban, nem engedheti ez utóbbit teljesen ruináltatni, anélkül, hogy saját polgárait károsítsa. Egyébiránt az első franczia köztársaság szolgálataira való történeti visszaemlékezés is aira birja Eszak-Amerikát, hogy Francziaországért tegyen valamit. Ha a szövetség a két köztársaság közt csakugyan létre jő, Francziaország a háború által okozott bajaiból csakhamar kiépül. Amerika és FranJ A fennebbi sorokat közöljük, mivel meggyőződésünk szerint, azon szülök ellen, kik gyermekeiket az iskola látogatásától visszatartják, nem lehet elég szigorral fellépni; reméljük és örvendeni fogunk, ha a fennebhi állítás mentői hitelesebben meg fog czáfoltatni. Szerit. csiaország közt a vám-korlátok megszűnnek, az amerikai nyerstermény Francziaországba, s a franczia gyártmány Amerikába megadózatlauul menne, a két köztársaság hajóhada nralkodnék a tenger fölött, s a szabadság, mely túl a tengeren ütötte föl trónját, s most Francziaország vértől ázott talaján is fölvirulna, hóditva menne országról-országra, és — ha nem is „az isteni félelem szikláját“ — mégis szabad népekkel biró nagy és hatalmas államokat teremtene.“ Minden esetre érdekes hir, hitelességét azonban még be kell várnunk. Bourbaki hadmiiködéséröl a következőket olvassuk : Azon küzdelem, mely Werder sorsa fölött határozni fog, még mindik folyik a nélkül, hogy lefolyásáról és kimeneteléről hivatalos jelentés érkeznék, akár a versaillesi főhadiszállásról, akár a bordeauxi kormánytól. — Az Allaine és Lisaine partján végbemenő hadiesemények megbirálásában tehát majd teljesen csak magántávsürgönyökre vagyunk szorítkozva. Bourbaki legutoljára f. hó 15-ről jelentette, hogy Montbeliardot, a város keleti oldalán levő várkastély kivételével, elfoglalta, s hogy másnap a küzdelmet a német hagsereg ellen folytatni fogja. A küzdelem másnap csakugyan újra kezdődött, melynek — ha hitelt adhatunk az „A. A. Ztg.“ és a „Bund“ távsürgönyeinek — az lett eredménye, hogy a németek visszavettettek, úgy hogy már Déliét is kénytelenek voltak kiüríteni. A poroszok ezen visszavettetésének hire a fraucziák által hitelt érdemlő svajczi távsürgönyök által is támogattatik, melyek állítják Werder Delle és Croix közzé, tehát szorosan a svajczi határra nyomatott vissza; sőt a pruntruti svajczi parancsnok hivatalos jelentése szerint, a svajczi határon 17-én egész nap csata volt, melynek eredményéről azonban mit sem tudhatni. Minden valószinüséggel föltehető tehát, hogy a német hadsereg már a svajczi határra szorittatott Bourbaki által, mely hadsereg ekként azon veszedelemben forog, hogy megverettetésének esetén vagy Bourbaki előtt lesz kénytelen letenni a fegyvert, vagy a svajczi területre űzetve át a svajczi csapatok által fog lefegyvereztetni. Párisi léggömblevél folyó hó 10-röl. A hivatalos újság mai száma következő jegyzékeket hozza: Több mint 3 havi ostromlás után az ellenség dec. hó 30-kán megkezdte erődeink bombázását, hat nappal később pedig a város bombázásához fogott. Valóságos jégeső dobatott oly golyókból, melyek némelyike 94 kilogrammot nyom és minők az ostromlások történetében elő nem fordultak, Páris azon részére, mely az Invalidáktól egészen a múzeumig terjed. Az ágyúzás szünet nélkül, nappal és éjjel folytattatott, még pedig oly hevességgel, hogy a St. Sulpice és az Odeon közt fekvő városrészben minden második percz- ben hulltak le a bombák. A bombák mindenhová elértek, a sebesültekkel telt kórházakba, az iskolákba, a múzeumokba, a könyvtárakba, a templomokba, úgy a Sorbonne és a Val de Grace templomába, végre magánhazakba is. Számos nőt, az anyák karjaiban levő kisdedeket is elérték a golyók. A vougirard utcza egy iskolájában egyetlenegy bomba négy gyermeket megölt és ötöt megsebesített. Több hasonló adat fólemlitése után kifejezi a párisi hivatalos lap, hogy a lakosság épen nem csügged ; csak gyiilötettel van eltelve a poroszok iránt. Legújabb. Ko bur g, jan. 19. Versailles, jan 19. A király tegnap a versaillesi tükörteremben a fejedelmek és kormányok képviselőinek jelenlétében német császárrá kiáltatott ki. Schwerin, jan. 19. A „Mecklenburger Anzeiger“ jelenti: Az itteni katonai hatóság értesittetett, hogy a Páris átadása után Németországba hozandó foglyok közül 2200 fog Mecklenburgba jönni; a lap ebből reményt merit Páris mihamarábbi bevételére, mert Metz eleste előtt hasonló intézkedéseket tétettek. Berlin, jan. 19. Versaillesból e hó 18-ról Saarbrückenen át jelentik: Favre tegnap menlevelet kéretett, hogy a londoni konferenczián résztveliessen. — Tegnap hideg állt be. Berlin, jan. 19. A követek háza elfogadta a császárhoz intézendő föliratot; a lengyelek ellene szavaztak. В о r d e а их, jan. 18. Bourbakinak egy 17-ki, sürgönye a megtörtént főtámadásról és a németek balszárnyának megkerülése végetti kísérletről tesz jelentést, mely alkalommal azonban a megkerülő csapatok magok is fenyegetve voltak, s ennélfogva csak hadállásaikat tarthatták meg. A német hadseregnek roppant tüzérsége van; e mellett mindenfelől erősbitéseket kapott, mi által — erős hadállásaiban — erőlködéseinknek ellenszegülhetett, magát védelmi állásban tartván. Az idő rendkivül kedvezőtlen ; az előrehaladás igen nehéz, a mi arra határzá a fran- cziákat, hogy a csata előtti reggel elfoglalva tartott állásaikba vonuljanak vissza. A „Nemere“ eredeti táviratai. Feladatúit Pesten 23-án délben 11 óra 5 perczkor. Érkezett 12 óra 55 perczkor. A franczia északi hadsereg komoly vereséget szenvedett. Fáid- herbe Donaiba vonult. Cambrayt a poroszok bombáztatják. Károly Frigyes herczeg hadseregének részével keletnek fordult, Bourbaki helyzetét veszélyeztetendő. Bismark Favrenak a kísérőlevelet megtagadja, tanácsolva, hogy e veszélyes perczben ne távozzék Párisból. közgazdászati rovat. (Keleti marhavész,) folyó évi január hó első felében beérkezett hivatalos jelentések szerint is, Erdélyben hunyadmegyei Nuksora és Alsó-Szálláspa- taka községekben uralgott, hol az 1662 darab szarvasmarha létszámból 50 udvarban, a vész kiütésétől kezdve 286 darab betegedett meg, ezekből 165 meggyógyulj 120 elhullott és 1 darab folyó évi január 15-én, mint beteg, ápolás és zár alatt maradt. Magyarországon a vész ez időközben nem merült fel. (P о s ta f о r g al о m.) A pesti központi postahivatal utalványi forgalmának óriási emelkedése kitűnik abból is, hogy deczember hó 22-töl f. évi január 7-ig — tehát alig fél hó alatt — 40 ezer darab 100 fton aluli utalvány fizettetett ki 270 ezer forint összegben. (A ló kiviteli tilalom) ügyében a minisztérium rendeletet bocsátott ki, mely szeriut a 3 éven alóli lovakra nézve a kiviteli tilalom megszüntettetik. A rendelet akkor lép hatályba, midőn az illető vámhivatalnoknak tudomására jnt. Bécsi börze január 23-án. Brassói pénzáruk j. 23-áu Pénznemek. Pénznemek. Arany .................... 5 . 86 Arany . • • . 5. 86 Napoleond’or . . 9. 95 Napoleond’or . . 9. 88 Ezüst.................... 1 22. — Magyar 20 franc . 9. 88 Magyar földteherm. 85. 40 Ezüst huszas . . — 40 Erdélyi „ S8. — Tallér .... 2. 50 Bánáti „ 77. — Török lira ... 11. 35 A közönség köréből. A „Kronstädter Zeitung“ folyó évi 10-dik számában az előlegezési egyletnek az 1870. évről szóló három kezelő ur által aláirt üzletkimutatását közli. Ha az ember ezen üzletkimutatást közelebbről szemügyre veszi, úgy találja, hogy a bevételek összege számtanilag talál, de ha a kiadásokat összeadja 110579 ft 20 kr. helyett 110615 ft 4 kr. jön ki. Minden esetre örvendetes dolog, ha kevesebb jövedelemmel nagyobb kiadásokat lehet fedezni, 'és ez igy kell hogy legyen, mert a „Kronstädter Ztg.“ 11. és 12. számában sem történt kiigazítás, a mi arra mutat, hogy a számadás felülvizsgáltatott. E szerint a számadás szerint talán a város 75000 írtból álló több kiadását is ki lehetne egyenlíteni. Az előlegezési egyletnek több ta gj a. *) Idegenek névsora. Koronavend é gl ö. 19. Pető Istvánnö, földbirtokosnő, Felső-Torja. — Geréb István, Geréb Béla, földbirtokosok, Osdola. 20. Herzenn János, kőfaragó, Persán. — 22. Szabó János, szeszgyár-vezető, M.-Vásárhely. — Kolscheg Bernât, képfaragó, Bukarest. — Hrobonyi Adolf, bánya-igazgató, Szt.-Keresztbánya. — Antonelli Juon, vicarius, Fogaras. *) Miután a szerkesztőség a fentebbi számolási hibáról magának meggyőződést nein szerzett, annak valódiságáért magára felelősséget nem vállal. Szerk. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: KcilJ’CI’CS Adolf.
