Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-08-04 / 62. szám
Brassó, 1871. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és pénteken. .4 r a : Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. iVegyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: h cnyeres Adolf ügy v éd i irodája, jNagvpiaezon. Klső évi folyam öü. szám. Péntek augusztus 4. Politikái, közgazdászat! és társadalmi lap. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és liamner nyomdájában. Brassó, 1871. Augusztus 3. B a n e v i 11 e, Francziaország bécsi nagykövete a franczia sebesültek számára beküldött öszveg vételét Julius 25-éröl kelt levelében nyugtázta. A tisztelt követ ur levelét ezennel eredetiben és fordításban közöljük. Vienne, le 25 juillet 1871. Monsieur! J’ai reçu avec la lettre que vous m’ aves fait l’honneur de m’écrire le 17 de ce mois, le montant de la souscription recueillie par les soins du Journal que vous dirigez, parmi les Hongrois de la Transil- vanie, pour venir en aide aux blessés français. La somme jointe à votre lettre se composait de 539 florins, 45 Zwanziger en argent, 2 ecus, 3 ducats, 72 Kreuzer argent autrichien et d’une obligation de 50 florins. Je me suis empressé de fransmetre le montant de cette, souscription au Gouvernement français qui veillera à ce quelle soit employée conformément aux intentions des donateurs. La lettre dont vous aver accompagné cet envoi ajoute au caractère touchant de cette charitable manifestation de sympathie. Je me lais par avance auprès de vous, et, par votre intermédiaire auprès de ceux qui se sont associés à votre généreuse initiative, l’interprète des sentimens de reconnaissance de mon Gouvernement et de mes compatriotes. Recevez, Monsieur, l’assurance de ma considération très distinguée. L ambassadeur de France Banville. Bées, 1871. Julius 25-én. Ura m ! Azon levéllel, melyet f. hó 17-кén hozzám intézni szíveskedett, az ön által szerkesztett lap utján a franczia sebesültek segélyezésére Erdély magyarjai között gyűjtött aláírási összeget megkaptam. — A levélhez csatolt összeg állott : 539 forint, 45 húszasból ezüstben, 2 tallérból, 3 arany 72 krajczárból osztrák pénzben és egy 50 forintos kötelezvényből. Sietek átküldeni ezen aláírási összeget a franczia kormánynak, mely gondoskodni fog, bogy az, az adományozók. szándékla- tainak megfelőleg alkalmaztassák. A levél, mely Ível ön e küldeményt kisérte, emeli a rokonszenv eme kegyes nyilvánításának megható jellegét. Előre tolmácsává teszem magamat kormányom és hazámfiai hálaérzelmeinek ön irányában és ön közvetítése által azok irányában, a kik nemes kezdeményezéséhez társultak. Fogadja uram, kiváló tiszteletem biztosítékát Banville Francziaország követe. Hazai ügyek. Városi főispánok. A Buda-P. Közi. következőkben közli az újonnan kinevezett városi főispánok névsorát : U fölsége kinevezte : Balogh Kornélt Esztergom, Győr és Komárom, Dáni Ferenczet Arad, Kecskemét és Szeged, Fíilöp Sámuel Kolozsvár sz. kir. város helyettes polgármesterét Kolos, Kolozsvár, Szamosujvár, Szék és Zilah, Goldbrunner Sándor Sel- mecz és Bélabánya sz. kir. városok polgármesterét Bakabánya, Körmöczbánya, Selmecz és Újbánya, — Kuba János országgyűlési képviselőt és Szakolcza szab. kir, város polgármesterét Szakolcza és Tren! csén, — Lazavevics Bazil királyi tanácsost Temes- ; vár és Versecz, — Lázár Mihály országgyűlési képviselőt Bereczk, Csíkszereda, Ulyefalva, Kézdivásár- hely, Oláhfalu, Szepsi-Sz.-György és Székelyudvarhely, — Nagy Ignáczot Felsőbánya, Nagybánya és Szatmár-Németi, — Nesztor Józsefet Bazin, Modor, Nagyszombat, Pozsony és Szt.-György, — Patay András, Szabolcsmegye alispánját Debreczen és Nagyvárad, — Plachy Lajos országgyűlési képviselőt Beszterczebánya, Breznóbánya, Korpona, Libetbánya és Zólyom, — Török Dáuiel gyulafehérvári polgár- mestert és országgyűlési képviselőt Abrudbánya, Hátszeg, Károlyfehérvár, Vajda-IIunyad, és Vízakna — Thury Gergely országgyűlési képviselőt Erzsébetváros, Fogaras, Marosvásárhely és Szászrégen, — gr. Zichy Kezsőt Bártfa, Eperjes, Kassa és Kis-Sze- ben, — végre Zuber József Fehérmegye alispánját Pécs és Székesfehérvár törvényhatósági joggal fölru- ! házott városok főispánjává. Laktanyák országszerte. A honvédelmi minisztérium már kibocsátotta rendeletét a törvényhatóságokhoz a katonai beszállásolásoknak laktanyák évitése által leendő mevszüntetése iránt. Felszólítja ebben a törvényhatóságokat, sz. kir. és mezővárosokat és községeket, bogy a beszállásolás nyomasztó szolgalma alóli felszabadulásukkal nyújtandó nagy horderejű előnyök és könnyebbségek elérése végett a kívánt költségeknek egybegyűjtését és építkezéseket eszközöljék és a kormányt ezen közérdekű ügyben segítsék, mire nézve részletes utasításokat tartalmaz a rendelet. Vidé к. Nagy-Baczou, 1871. Julius 30. Nálunk is van rósz szokás, nemcsak Hétfaluban. A „Nemere“ 58-ik számában F. Gy. tanító ur röviden, de érthetöleg Írja le észrevételeit a temetések körül, s valóban magam sem vagyok képes felfogni, hogy mi czélból mondnak nem csak ott, de nálunk is a t. lelkész urak jó, velős, és tanuságos, de megvallva az igazat olyau hosszu-hosszu beszédeket, hogy az ember alig várja végét ? ! Mert mint czikk iró ur is megjegyzi, lehet a beszéd szép, vigasztaló, lelkesítő, de hosszadalmassága által nem TÁHCZA. Könyvismertetés. A fürdészeti irodalom terén hézagot pótló mü jelent meg ez év folytan Braumüller Vilmosnál Bécs- ben ily czim alatt: „Anleitung zur Wahl der Kurorte. Praktische Rathschläge für Kur bedürftige,“ vagy is: utasítás a fürdőhelyek megválasztásában. Gyakorlati tanácsok orvosok és gyógy használatot igénylők számára. Szerzője Dr. Meyr Ignác, 1855-tól 1861-ig az akkori brassói kerület tiszti főorvosa s jelenleg a felső ausztriai cs. k. helytartóságnál Linzben egészségügyi fogalmazó. A mü ilanori Sigmund Károly bécsi tanárnak, mint a gyógyforrások ismerőjének és barátjának van ajánlva. A végéhez csatolt térképen Középeuropának valamennyi ismertebb gyógyvize nagyon czélszerüen van jelezve. Az egész könyv öt fejezetre van felosztva, melyek közül az 1. az égalyi gyógyhatást, a 2. az ivógyógytnódot, a 3. a főrdög yógymódot, a 4. az ásványvizek és gyógyhelyek különféle kórok elleni ja valutát tárgyalja, az 5. fejezet Útmutatóul szolgál az európai gyógyhelyekben. Az ezen fejezetekben foglalt nézetek és utasítások a fürdő- és vizgyógyászat legújabb elveiből, szorgalmas megfigyelés és tapasztalatobból vannak merítve. Könnyebb átnézet kedvéért az eddig ismert és vegyhontott ásványvizek egyes csoportjai alkot- részeik aránya szerint összehasonlító táblázatokba vannak foglalva, melyekből azonnal felismerhetni, melyik tartalmaz a hasonnemü ásványvizek közül egy vagy más alkatrészből többet vagy kevesebbet a másiknál. Tudományosan, de mégis könnyen érthetően tárgyalja a különböző osztályokba tartozó s belsőleg használt ásványvizek hatását a szervezetre, úgy nemkülönben behatóan értekezik a fürdőalakban használt vizek gyógyhatásáról is ; czélszerü életrendi utasításokat ad a gyógyhasználat idejére s átalában minden lényeges elővigyázati szabályra kiterjeszti figyelmét a gyógysiker elérése czóljából. Az egyes kóralakokat sorra véve nemcsak elméletileg, de tapasztalatilag is helyes alapokra fekteti a javalatot, felemlítvén egyszermind a szükséges ellenjavalatokat is. Ezen fontos fejezet az egész műben a legterjedelmesebb, és a tárgyhoz méltóan sok szakavatott- sággal és nagy szorgalommal van kidolgozva. Az utolsó fejezet betűrendben tárja élénkbe a gyógyhelyeket, kijelöli azok tudományos beosztását, égalyi viszonyát, földrajzi fekvését, gyógykészülékeit, vasúti állomásokhoz vagy más nevezetesebb városok és helységekhez való távolsági viszonyait, és igy könnyű és világos átnézetét adja azoknak. Reánk nézt becsét e miinek fökép az emeli, hogy a magyar birodalom eddig ismert ásványviz- kincseit a miveit Európa más országaiéval betűrendben egyaránt tárgyalva, azokat tágasb köbren ismerteti, mit tudtommal idegen nyelven irt műben másnál nem találunk, kivéve a fennemlitett Sigmund I Károly bécsi egyetemi tanárt, ki 1868-ban bocsátá közre azelőtt néhány évvel kiadott ily czimii müvének 2. kiadását : „Übersicht der bekanntesten zu Bade- und Trinkkuranstalten benützten Mineralwässer Siebenbürgens“ vagy is: átnézete Erdély fürdő- és ivq- gyógyintézetül használt legismertebb ásványvizeinek. Sigmund Károly tanár ezen müve az erdélyi ásványvizeket minden ekkori gyógykészülékeikkel és berendezéseikkel terjedelmesen és czélszerüen Írja le; azonban az összes Magyarhon vizeit más országokéival egyetemesen leírva németben csak a jelen ismertetésünk tárgyát képező könyvben találjuk, melynek Írója Dr. Meyr Ignác itteni hivatalos működése alatt Borszéket német és magyar nyelven, Élőpatakét francziányelven irta le monográfiákban, azonkívül az Elöpataki vizek gyógy használatára útmutatást irt, német, magyar és román nyelven külön füzetekben, valamint tudományos működése által fökép az elöpataki fürdő czélszerüsitóse körül sok érdemet szerzett magának. Miért is méltó elismeréssel emlékezünk meg a tudomány emberéről, ki köztünk töltött 9 évi In va talos munkássága ideje alatt gyógyhelyeink ismertetésén, gyarapításán és emelésén működve, körünkbőli távozta után sem szűnik meg egykori ideiglenes hazája javát eszközölni, s irántunki jó indulatát, baráti rokonszenvét tényleg is nyilvánítani. A mü 18 ivre terjed, alakja nagy quadrat, ki állítása csinos. Különösen ajánlható minden orvosnak és a tárgy iránt érdeklődő minden mivcltebb embernek. — Dr. Otrobán Nándor.
