Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-07-11 / 55. szám

ч — 219 — városi tanács betiltotta ; ja, édes Györffy nr, itt ba­josan lehet az embereket jégre vinni nyáron, s azt hiszem még télbe sem sikerülne. Ililyen előzmények után még is itt van Györffy ur, valóban csodálatos. A vasárnapi darabban, melyet számosán néztek meg tréfából, két passus van, mi különös figyelmet érdemel; János drótos imádsága: ne vigy minket a kisértetbe, — de szabadits meg a gonosztól ; s azu­tán a mit a paraszt lány mond az öregebb di'ótos- nak, ha kendnek esze volna, nem volna itt. Hogy Osváth és Dalnoki az ön társulatánál van, csodálom ; úgy tehetnének mint az egyszeri súgó : elcsapnák a társulatot. Ezeket elkellett mondani, hogy a közönség és igen tisztelt Györffy ur tájékozza magát. Berki. Külföldi lapok szemleje. OEOSZ LAPSZEMLE. A „Birzev. Vzedomosztyi“ legutóbbi 162 sz. czikkében úgy szólt Austriához mint hajdanában At- tilius Regulus a carthagói tanácshoz : nesze ! az egyik zsebemben van a béke, a másikban pedig a háború válasszátok! Most azonban a nagyszájú orosz lap, mint ha megbánta volna, hogy abban vagy kissé sokat mondott, vagy valamit idő előtt árult el, rögtön köpönyeget fordítva, bé­keszerető lett. Austriára nehezedett, igy szóll, az ellentétes irányú nemzetiségek politikai egyesítésének feladata. Az osztrák kormány köteles komolyan fenntartani a békét, mert minden kísérlet ennek megliáboritására, a birodalom fennállása elleni merénylet lenne, s ilyen merénylet, még ha tekintetbe vesszük az osztrák ál­lamférfiak gyakori nagy botlásait s azon szokatlan eseményeket, melyeknek oly gyakran Bées a szín­helye, az osztrák magyar kormányról fel nem tehe­tő. De eltekintve a politikai belbonyodalomtól, az osztrák birodalommal az egyház is megkezdte a küz­delmet, mely idővel veszélyes fordulatot vehet. A béke tehát Austria léteiének elkeriilhetlen feltétele. „Oroszországtól azonban távol van a gondolat hasznot húzni szomszédjainak kedvezőtlen helyzeté­ből. Igaz ugyan, hogy Oroszország jelenleg a nagy hatalmak közül legkönyebben viselhetne el egy há­borút, de neki békére van szüksége saját belátalaku- lása végett.“ — Az orosz közoktatási minister csakugyan ko­molyan gondol a balii tartományok iskoláinak oro- szositására. Egy a czártól már megerősített rendelete szerint ott az állam költségére egy nehány gymná- sium állittatik fel, melyekben az előadási nyelv ki­zárólag az orosz lesz ; tanodái felügyelők, igazgatók nem lehetnek oly egyének, kik az orosz nyelvben tökéletesen nem jártasok ; a privát közép és főelemi tanodákba a német mellet az orosz nyelv is hozatik be, részint pedig az orosz nyelvre nézve parallel osztályok állitandók fel. Azon felül, az orosz nyelv oly tanárai, kik benszülött németek, elmozditandók s helyükbe tös gyökeres orosz tanárok fognak kine­veztetni. Birzevyja Yedomosti 27/6 161. sz: Ameriká­ban különös vallási mozgalom tűnt fel. Több be­folyásos férfiak tűzték ki feladatu­kul az anglican egyházat az orosz or­thodox egyházzal egyesíteni. San Fran- cescóban az ottani orosz óhitű püspök több orosz pap, orosz és görög consulok kíséretében egy angli- cán templomban az isteni tiszteleten volt jelen s egy­házi beszédét ott olvastatta fel, melyben az egyesí­tési törekvéseket helyeselte. De még többet mon­dunk: 122 előkelő anglican, ezek közt 5 püspök, a szentpetervari g. n. e. synodushoz egy kérvényt nyújtott be azon kijelentéssel, hogy készek az orosz egyházi hitczikkeket és egyházi jogot az anglican egyház hyerarchiai függetlenségének biztosítása mel­lett elfogadni. Az említett szent synodus pedig a szóban lévő kérvény és átalában az egyesítési tervnek megvizs­gálásával egy, nevezetesebb orosz, hittudorokból álló választmányt bízott meg. A „Golosz“ 167. sz.-ban olvassuk : „A mostani osztrák ministerium nem tett még a cseheknek engedményeket, csak Ígért nekik, hogy a postavevények ezen túl cseh nyelvben is fognak nyomatni. S mindamellett a német centralista párt ezen ígéretben a német nemzetiségre nézve a legna­gyobb veszélyt látva, teli torokkal kiabálja: proximus ardet Uealeyon és segítségre hivja a Nagynémetor- szágot. — A németek, noha a szlávok feletti uralmuk nem szenvedett még semmi rövidítést, hirdetik, hogy ők azok, a kiket mások nyomnak és üldöznek.“ Hogy mennyire germanizáltatnak a csehek, an­nak bebizonyítására a Golosz azon tényt hozza fel, hogy Morvaországban egy német lakosra két cseh esik s ennek daczára van ott csak egy cseh gymnasium 20 német fő és közép tanoda ellenében. Russky Invalid 30/6. 155. sz: Pétervárott lé­tezik egy földmivelő telepitvényi egylet, melynek feladata , orosz kiskorú fegyencezkböl s árvákból földmivelő telepitvényeket alakítani. Az egyletnek, mely mostanában 27 — 28 ezer rubelnyi tökével rendelkezik, a péter vári kormány Pétervár közelében a kincstári földterületből 262 dezsjatyinát (orosz hold) ajándékozott. Itt szándé­koznak a folyó évi ősszel 30 kiskorú fegyenczet le­telepíteni. — A charkovi tartományi gyűlés a kormányzóság népiskolai ügyében a következő határozatokat hozta. 1. A vallástan a népiskolákban 50 rubelből álló évi tiszteletdíj mellett a helybeli lelkészek által tanítandó. A vallás oktatás hetenként 4 óráig tart. 2. A tanítók fizetése 200 rubel alul meg nem állapítható. 3. Iskolai tanácsok és pedig minden járásban és községben azonnal alakítandók, melyek a népok­tatás szabatos menete felett fognak őrködni. 4. Azon iskoláknak, melyek a megállapított szabályokhoz nem akarnának alkalmazkodni, nem adatik semmi segély a tartományi pénztárból. к ü 1 fő I (I. FRANCZIA ÜGYEK. A francziaországi pótválasztások, mint az ed­digi táviratok hozzávetőleg jelentik, a mérsékelt köz- társasági pártnak, azaz Thiers kormányának kedvez­nek. Marseílleban megválasztattak Gambetta és Lau­rier; a Seine et Oise departementban megválasztot­tak sorában van Magne és Faidherbe. Az eddigi hozzávető számarány szerint a 114 választásból 80 — 90 esik a mérsékelt köztársaságra. A katonai szemle, meglehet szintén volt némi jó­tékony befolyással a válás ztások ezen kedvező ered­ményére. Grévy, a franczia nemzetgyűlés elnöke, a jun. 30-ik ülésben a katonai szemléről következő szavak­kal emlékezett meg : Uraim! Tegnap tanúi voltunk egy szép jele­netnek, mely alkalmas arra, hogy kebleinket ismét föllelkesítse. Láttuk magunk előtt nemes, fegyelme­zett és harczias magatartásban elvonulni azon fényes hadsereget, mely csak imént állította helyre a fővá­rosban a törvények uralmát s mentette meg a czivi- lizácziót. A gyűlés meg fogja nekem engedni, hogy ne vében szóljak s a hadseregnekmeleg üdvkivánatainkat kifejezzem. Egy nappal előbb az állam két milliárd­nyi kölcsönért fordult Franczia országhoz s ez azzal válaszolt, hogy öt milliárdnál többet adott. Oly ország, mely bizonyítja, hogy saját ma­gában ily segédforrásokkal bir, ez által bizonyítja, hogy még mindig nagy uemzet maradt. A sorscsa­pások meggörnyeszthetik, de le nem igázhatják s meg sem alázhatják. Ha e nemes erőfeszítéssel önök hazafisága, bölcsessége és odaadása egyesül, kétség­telen, hogy Francziaország csakhamar ismét elfog­lalja azon magos rangot, melyet soha sem veszít­hetett el. Párisból, jun. 30-ról írják: Rochefortnak Ver- sailles-ba viteléről, habár kissé későn is, a „Siècle“ a következő részleteket hozza : Rochefort elfogatását ezerféleképen elbeszélték, de senki sem emlékezett meg azon, meglehetősen érdekes közbejött esetről, melyet egy szemtanú kö­vetkezőleg adott elő. Rochefort a ineauxi fenyitőin- tézethe vitetett, mig Versaillesből valami parancs fog érkezni az ő személyére vonatkozólag, midőn egy­szerre fölkérték, hogy egy külön terembe menjen. A fogoly engedett a fölhívásnak s nem kevéssé volt meglepetve, midőn a porosz hadosztály tábornoka előtt találta magát. Bocsánatot kérek, moudá a tábornok, nem áll­hattam ellen azon kívánságnak hogy önt meglássam. Nemde ön gróf Rochefórt-Lugai, a „Laterne“ ki­adója. — Mindenesetre, tábornok, az én vagyok. S nem rokon ön azon Rochefort Luçay-val, ki az emigráczió idejében, mint a franczia hadsereg ez­redese, Boblenzben volt? Az nagyatyám volt, feleié Rochefort. No lám, mondá a tábornok, én gróf ... (a név nincs megnevezve) vagyok, családaiuk a forra­dalom alatt nagyon jól ismerték egymást. Miért van ön elfogva ? Nem tudom, bizonyára lapom valamelyik czik- ke miatt. Akkor én, mondá a tábornok, egészen a ren­delkezésére állok. Ün viszem itt a parancsnokságot s ha védelmemet el akarja fogadni . . . Köszönöm, szakitá őt félbe Rochefort, honfitár­saimtól elfogatva lenni ugyan kinos ; de én a sza- ■ badságot nem fogadhatom el egy külföldi kezeiből. A tábornok kezét nyujtá a fogolynak, s ez szo­bájába vonult vissza. A német császár, mint a legújabb bulletin mondja, nem rheumában szenved, hanem ischiasban (forgócsont-fájdalmakban.) Az orvosok azt állítják, hogy ő császári fölsége ezt a kis emléket a dicsősé­ges hadjáratból hozta magával. Az orosz posta mindenféle érdekes hirt hoz. így az „Odeszky Vjesztnik“ egy közleménye szerint az orosz lovasságot még ez évben revolver-pisztolyok­kal fogják fölfegyverezni. Egyelőre Amerikából 20.000 revolvert várnak. Az orosz kommunisták bűnvádi perének tárgya­lása a szentpétervári fő törvényszéknél f. hó 1-én vette kezdetét. Mindössze van 80 vádlott s azért a tárgya­lás 4—5 hetet veend igénybe. A „Kijevlyanyin“ értesül, hogy az orosz kor­mány elhatározta a podoliai, volhyniai, gródnói és kovnói tartományoknak a szomszéd államokkal hatá­ros területein mielőbb egynéhány erődöt építtetni, mivel ezen határterületek a rajtuk létesített vasutak folytán födözetlenül állanak, s háború esetén nagyon ki lennének téve a nyugatról intézett támadásoknak. Frolow tábornok parancsolata alatt már elindittatott oda egy mérnökkari csapat, hogy a térképeket a helyszínén elkészítsék. A franczia sajtó egyik része a franczia-orosz szövetség létesítésén fárad, jósolva, hogy elérkezik az alkalom, midőn ezen két állam egymásra fog szo­rulni. A pétervári „Vazernaja Gazeta“ helyesli ugyan elvben ezen szövetséget de nem tartja azt még jelenleg időszerűnek. L e g il j a b b. В é c s, julius 5. A reichsrathi clele- gáczió budgetbizottmánya a részletes vitá­ban elintézte a hadügyi budgetet, és Ban- hanst választá előadóvá. A 9-ik czimnél nagyobt összegek tö­röltettek. ezek közt van egy tüzérezred- fölállitásának költsége is. A 13-ik czimnél (mérnökkari igazgatóságok) 23.320 írt. és a 17-ik czimnél (különféle kiadások) 20.000 írt. törölteti. Bécs, julius 5. A mai „Abendpost“ illetékes helyről fölkéretve azon értesítés közli, hogy azon madridi táviratok, melyek Sagosta miniszter és Serrano marschal közti meghasonlásról, s ennek folytán köztük történendő párbajról szólanak, merő kohol­mánynál nem egyebek. Bécs, julius 5. Az urakkáza a bizott­sági jelentés szerint elfogadta a lovasság békelétszámában fölemelését, miután a hon­védelmi miniszter, továbbá Mertens és Win- disekgrätz mellette szóltak, és Unger kije­lenté a maga és elvtársai nevében, hogy reá szavaz ugyan e javaslatra, de tiszta tu­datában annak, hogy itt a honvédelmi tör­vény megváltoztatásáról van a szó. Terna javaslatára a birodalmi törvényszék tag­jává Resliferrari, Pratobevera és Neuman választatnak meg. Legközelebbi ülés jövő kedden. Prága, julius 5. Rudolf koronaher- czeg reggel 8 órákkor a bubenibjai indó- házba érkezett, hol Schlecht polgármester és a smichovi kerületi kapitány által iid- vözültetett. A koronaherczeg érdeklődve tudako­zódott mindkettőnél a helység és népese­dési viszonyai felől és azután von Riegers- liofen helytartósági főnök és Potky titkár kíséretében a tömegesen összegyűlt nép él­jenzései közt külön udvari vonattal Flosch- koritzba ment. A koronakerczeget tegnapi megérkez­ténél Ditrich, prágai polgármester cseh nyelven üdvözölte és örömét fejezi ki, hogy inegérheté a trónörököst Prága falain belü- üdvözöllietni és e szavakkal zárá be bel szódét : „Isten ótalmazza, áldja és tartsa meg császári fenségedet.“ A koronaherczeg szintén cseh nyelven feleié : Örül, hogy császári atyja Prágába

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom