Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-12-08 / 98. szám
390 — gálata czime alatt olvassuk : minden héten a kastélyban hivatalát folytató porkolábok és darabontok szükségeire egyszer, ha kívántatik többször is victualékat Brassóból kihozni, úgy egyéb forspontozásokat is pro exigentia rei praestálni. “ 1498 és 1500 a törcsvári uradalom jövedelmei oly csekélyek, hogy a vár azon feltétellel adódik Brassónak, hogy az saját költségén tartsa fenn (admodum parvos habet proventus), 1871-ben a „magyarázatok irói ezeket a város jövedelmei főforrásának nevezik (31. lap.) Ezen 1651 utáni fejlődés azonban ujabbkori lévén, minthogy arra a jelen viszonyok és életből is lehet adatokat venni ; most mellőzzük; s a helyett a „magyarázatok“ íróinak némely állításait vesszük még vizsgálat alá. (Folytatása következik.) Magyar képviselőház. Deczember 1-én folytathatott a költségvetési átalános vita. Leginkább a felöl forogtak a vélemények, bogy a ministerium állapítson meg rendszeres pénzügyi politikát. Több szónok kiemelte, hogy uj és teljes adórendszerre van szükség. A vitatkozás mérsékelten és tárgyilagosan folyt. A képviselöbáz decz. 2-ikán tartott ülése igen élénkké vált interpellatiókra adott ministeri feleletek által. A bel- és igazságügyministerek Helfy képviselőnek azon kérdésére feleltek, hogy miért fogatott el és miért tartatik fogva még most is több munkás. Különösen jelentékenyek az igazságügyminiszter feleletéből következő leleplezések : Midöu a vizsgálat be lett fejezve, annak eredménye az vala, hogy kiderült, miszerint az egyletnek tagjai a külföldi munkás egyletekkel. Külföldi V. és Farkas Károly pedig a genfi internátionállal és ennek közvetítése folytán a párisi „Commune“- val levelezésben állván Magyarországon a törvény- szerint fenálló kormányforma megbuktatásával az úgynevezett „népállamot“ akarták felállítani melynek elérésére legalkalmasabb eszközül a katonaságnak esküszegésre leendő csábítása jelöltetett meg, s egyik párisi levélben a budai citadellák elfoglalása is a- ján látott. A „népállam“ elvei között pedig nyíltan hirdethetett a fenálló birtoknak közös gazdálkodás alá vonása, a nemességnek, papságnak és a vagyonos polgárosztálynak megsemmisítése, sőt az e részbeni kiáltvány szavai szerint magának az Istennek trónusától való megfosztása. A földmunkások közül a szolgák utasíthattak, a birtok jövedelmeit már most figyelemmel tanulmányozni, hogy adott alkalommal, a birtoknak közös gazdászat alá vétele alkalmával felvilágosításokat adhassanak. Pesten alakult úgynevezett „fejmunkások“ osztálya is, mely lázitó iratok s kiáltványok terjesztését tűzte feladatául. Hasonlóan alakult úgynevezett „sociáí club is, melynek feladata volt apostolokat nevelni, kik a vidéken a sociál-demoeratieus elveknek propagandát csinálni voltak hivatva, ilyenek Pestről a központból ki is küldettek , kik munka-ázüntetéseket (Stricke) rendezvén, lázitottak. A lefoglalt iratok szerint a pesti munkás egylet több vádlott tagjai levelezésben állottak Londonban és Geufben az international szövetséggel, New- Yorkkal, Bruxellessel, Zürichchel, Cairóval, Berlinnel, Braunschweiggal, Hamburggal, Eisenachchal, Reicli- chenberggel, Gráczczal, Wienerneustadttal, illetőleg az ott létező international agitátorokkal ; Magyarországon pedig a fent körülirt elvek elérése végett fi- okogyletek alakítottak О Budán, Uj-Pesten, Kapos várt, Szigeten, Oraviczán, Temesvárt, Aradon, Sárospatakon , Pozsonyban . Sopronyban , Kolozsvárt és Eszéken.“ Az igazságügyminiszter egy más feleletében arról biztosított, hogy az uj törvényszékek uj esztendővel megkezdik müködésöket. Nagy izgatottságot támasztott a belügyminiszter válassza a nógrádi ügyben. Ez ügy állása a következő : A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló t. ez. 92 §-a igy hangzik: „A helybenhagyott határozatok alapjáu egy újabb közgyűlés megválasztja az igazoló és bíráló választmány választás alá eső tag jait ; megválasztja a választások vezérletére hivatott egyes küldötteket, kitűzi a választások határidejét s átalábau megtesz mindent, a mit a jelen törvény életbeléptetése megkíván.“ Ezenkívül az idézett t. ez. 91. §-a azt rendeli, hogy a választások előtt a virilisek névsora megállapítandó. Nógrádmegye októberi közgyűlése azonban, melyeu a baloldal volt többségben, megtette a választásokat, mielőtt a megye munkálata a belügyminiszter által véglegesen helybenhagyatott s a virilisek névsora megállapittatott volna. Ennek folytán a novemberi közgyűlés, melyen a jobboldal volt többségben, inegsemmisitó az októberi közgyűlés minden választását, s a megye baloldala a kormányhoz fo lyaraodot, hogy az viszont semmisítse meg a novemberi határozatokat. E történetet két dolog még bonyolultabbá teszi. Világos ugyanis, hogy ama stádium meghatározása, melyben a megyemunkálatok a kormány által helybenhagyottakuak tekintendők, többféle magyarázatot enged. A munkálat lényegét a kormány helybenhagyhatja, de annak egyes alárendeltebb pontjai, mint például a szolgabirák száma, a kerületek meghatározása stb. a megye és kormány között további tárgyalás anyagát képezheti. Ily körülmények között felfogás dolga a munkálatát helybenhagyottnak tekinteni, vagy nem. Ezenkívül a belügyminiszter egy köriratában felhívta a municipiumokat, hogy a ren- dezkedési intézkedéseket a lehetőleg siettessék, s több megye ennekfolytán részben úgy járt el, mint Nógrád októberi közgyűlése ; előbb tette meg ugyanis a választásokat, mielőtt munkálata véglegesen helybenhagyott volna, de nem előbb, semhogy a virilisek névsora megállapittatott volna. A baloldal azt kívánta, hogy a belügyminiszter semmisítse meg az utóbbi választást ; az azonban arra hivatkozott, hogy mivel itt törvénysértés nem forog fenn, nem vegyül a megye autonom intézkedési körébe. Ezen válaszra Plachy Tamás a baloldalról pártja nagy tetszése közt tartott ellen beszédet ; Tisza Kálmán pedig indítványt adott be, hogy a belügyminiszter vád alá helyeztessék. Az indítvány később fog tárgyaltaim. . A költségvetési vitában ez nap csak Simonyi Ernő beszélt ; ő is más ülésre halasztotta beszéde folytatását. V i d é k. K.-szí,.-lélek, 1871. dec. 1 sö. Közönségünkben az életbiztonság nagyon meglazult, — ugyanis ezelőtt két évekkel V. A. megnősülvén — nejével mindjárt egybekelésük után egész mostanig nem legjobb házi életet élvezték, — mi- nekfolytán múlt hó 28-án estve a terhibe lévő nő eltűnt, s más nap sem tudott róla senki — miglen V. A. szekérszinébe felakasztva meg nem találtatott; — ezen eset a közvélemény előtt gyanúsnak tűnik fel, — mert az itten működő helyszínelő biztos ur, a felakasztott nő megtalálása előtt egy órával ugyanazon szekérszinben járt és semmi rendki vüli jelenetet ottan nem észlelt — a test megtalálásakor tökéletesen kihűlve s megmeredve találtatott, az orvosi vélemény szerint pedig a test a mostani légmérséklet szerint 6 óra múlva hülhet ki ; — a mi még feltűnőbb V. A. udvara tökéletes sárfészek, mégis a felakasztva talált nő csizmái sár nélkül tiszták voltak. — Végre a megtalálók egy bolti istránggal találták felakasztva — sa vizsgáló bíróságnak egy szösz madzag mutattatott elő, — ezen környülmények méltán gerjeszthetnek gyanút egy erőszakos tény felől mindamellett közbotránykozásra még nem fogták el a gyanú alatt állókat. Továbbá már a viradólag a hanyag rend miatt táncz alkalmával veszekedés fejlődvén ki — egy katona-köteles fiatal mellbe szivén lövetett, s azonnal megszűnt élni. Egyéb-aránt a közigazgatási hatóság által az engedély nélküli estvéli fonók és táuczok, hol a köz nép elerkölcsötelendése és fajtalanságára legnagyobb tér nyílik, kemény büntetés terhe alatt tiltva vannak — de az elöljáróság a kérem szépenucli kormányzatra nem is hederittve avval menti magát „a királybíró és a dulló sem isznak melegen“ (némileg talán igaza is van) s igy megtörténnek a mostani éjjeli csőgés-bőgések, verekedések és gyilkosságok. — Ezen rendetlenséget tanúsítja nemes Háromszék törvényszéke börtöne hol a gonosztevők által közönségünk leginkább képviselve van. Penki-alji. *) Megyei élet. Háromszéken azon kérdés, hogy a főispán lakjék e a szék házában, vagy az alispán, — úgy dőlt el, hogy az alispán ne lakjék ott, hanem *) Ajánlatát köszönettel fogadjuk. „Szerk. “ 2000 frt. fizetése mellé kapjon még 300 írt. szálaspénzt. Az hogy a főispán ott lakhatik e, vagy nem, a határozatban nem fordul elő. ^ Az alispánságra nézve — luint halljuk — Vájná Károly es SzcKely Gergely közt oszlanak meg a vélemények. Némelyek még azon reményt is táplálják, bogy a kézdi-vásárhelyi törvényszékhez ki- ne\ ezett elnök D on át h József megválasztatás esetén elfogadná az alispánságot. Föjegyzőségre Horváth László eddigi aljegyző és Bakcsi Ferenez az „Igazmondó“ szerkesztője em- legettetnek. Itt említjük meg azt is, hogy a háromszéki megye-gyűlések egyik föszóvivöjo Szentiványí György veszélyesen beteg. Fogara s. vidék e n az egyik párt Codrn Dragosianulu eddigi alkapitányt, a másik Gremoiu eddigi főjegyzőt kandidálja az alispánságra. F e 1 s ö - F ej érni egyében — mint haljuk — Apáthi Péter eddigi főjegyző, Csiszér Alber hídvégi egyesbiró és gr. Bethlen Gábor főbíró körül vaunak pártok az alispánságra nézve. A megye belső kerületében folyó hó 4-ikén megtörtóut a bizottmányi tagok választása következő eredménnyel : Babos Fezencz, Brettyei Páll, Ilyés Tamás, Csulak Zsigmond, Imecs György, Pálfi János, Gyulai Elek, Nagy Sándor, Bibó László, Rácz Ferenez, Solyom Venczel, Buták József, Bóér Miklós, Reich Albert, Vájná Lázár, Góga Ilyés, Buksa Sándor, Barabás István, Szász András, Szabó Lázár, Mihály Lajos, Bibó Tamás, Szabó György, Babos György, Sánta József, Kovács József, Balázs Ferenez, Hegyesei Albert, Kosa Sándor és Mi* bály Pál. — К ü I f ö ! (1. FRANCZIA ÜGYEK. A franczia kormány gondoskodott, hogy a táv- irda ne értesítse a világot egy szomorú eseményről, mely 28-án Versailles közelében, a satoryi táborban végbement. Három kommunista rab kivégeztetését értjük. Ama napon Ferré a communisták egyik fö- zászlóvivöje, Rossel, ki a lázadásban igen rövid s egészben véve jelentéktelen szerepet játszott s Bourgeois őrmester, kik a communistákhoz csatlakoztak, voltak a fehér terrorizmus első áldozatai. Nem vizsgáljuk a férfiak bűneit, ámbár sok van közöttük olyan is, melyet nemcsak az Örök bíró, ki a vesékbe lát, hanem a földi bíró is menteni köteles. De bármi terheli leikeiket, ők politikai bűnösök s ilyenekre Francziaországban ma a halálitéletet alkalmazni, nem többé igazságszolgáltatás, hanem boszu és visszator- lás, mely őket a martyrum, ügyöket pedig az erőszakkal letiprott igaz ügy szent gloriolájával övezi körül. — A kivégzettek egyikét, a huszonhét éves Ros- selt egész Francziaország siratni fogja. Azon hitben, hogy a commune a háborút Poroszország ellen folytatni akarja, sietett ö a vidék egy távoli városából Párisba s a lázadástól már május 10-én — tehát jóval a túszok kivégzése, a rablások és gyújtogatások megkezdése előtt., elvált. Desertió miatt ítélte öt, a ritka tudományosságu vitéz katonát halálra a hadi- törvényszék. Kiontott vére sötét árnyékkép fog a Thiers-féle köztársaság fölött lebegni. Szülőihez és testvéreihez Rossel következő levelet intéze: „Üljetek boldogul! 1871. nov. 28. reggel 5’/2 órakor. Szeretett atyám, szeretett anyám, drága Bellám, drága Sárám ! Éljetek boldogul, éljetek boldogul kedveseim, vagyis inkább viszontlátásra ! Köszönöm mindazon szeretetet, melylyel engem az utolsó pillanatig elhalmoztatok. Bocsánatot kérek tőletek, hogy benneteket nem jobban szerettelek s hogy oly sok bánatot okoztam nektek. En állhatatos és bátor vagyok. Csókollak, egész szivemből csókollak benneteket. Gyermeketek Rossel. Lelkészének^ következő szavak kíséretében levelet adott át: „Én egy haditörvényszék elnöke voltam s ezután engem is ilyen ele állítottak ; en éli téltem s most elítéltettem ; ne Ítéljetek el s nem fogtok elitéltetni.“ A levél igy hangzik : Kedves Pansa! Megbízom önt, hogy ha azon párt, melynek szolgálatokat tettem, valaha hatalomra jutna, s ellenfeleit boszuval fenyegetné, ezen levelet felhasználja, s nekik megmondja,^ miszerint utolsó órámban azokat, kiknek szerencséjük van a szabadságot védelmezni, én őszintén kérem, hogy áldó a- taikért boszut ne vegyenek. Ez méltatlan lenne a szabadsághoz és hozzánk, kik meghaltunk. Nov. 28. Уя.6 órakor reggel. Rossel К.
