Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-03-28 / 25. szám

99 —

mielőbbi megalkotását, sőt egy erre vonatkozó t.- javaslat már készen van. De a mint elismeri egy ily törvény alkotásának szükségességét, ép úgy kijelenti, hogy a katonai bíróságok hatáskörére nézve fönálló törvényeink szerint semmi kétely nem foroghat főn. Ennek bebizonyítására hivatkozik az 1848: XXIII. törvényczikk 2. §-ára és az 1868 : XL t.- cz. 54. §-ára. A törvény igen világos és a fönálló nehézségek megszüntetésére a közös hadügyminisztérium egyszerű rendelete is világos volna.

Ez álláspontja, melyhez jövőre is fog ragaszkodni, sőt őszintén kijelenti, hogy midőn legközelebbről a budai katonai bíróság fölkérte őt két szolgálatban nem álló katona polgári ügyében általa (a bíróság által) hozott Ítélet végrehajtására, — mindkét esetben a végrehajtás elrendelését megtagadta. (Helyeslés,) Reméli, hogy a közös hadügyminiszter a katonai bíróságok hutáskörét a magyar törvények értelmében fogja szabályozni addig is, mig erre nézve a jövő ülésszakban egy tüzetes törvény fog alkottatni

Vidé к.

Scpsi-Szeut-Győrgy, 1871. Marczius 23-án.

Valóba óhajtva vártam már valami plakát félét látni Háromszék fővárosában, mert hiába ha Pestről jő az ember gyakran vissza néz . . . beleegyeztem volna tán, ha mindjárt garasos komédia lett volna is; s most ime kétszeres az öröm a mit kifejezek e néhány szóban : S.-Szent-Györgyön műkedvelő előadás volt a franczia sebesültek javára.

A franczia-porosz háború mig karddal csatáztak, csak a két országiakéit foglalkoztató, de eredményeiben egész Europa osztozik, mert bár az ércből készült fegyverek már nem küzdenek, bár a jogtalan — s erkölcsileg bünösvérfolyás megáit, de küzd a szív nemes érzelme, s a mélygondolkozásu értelem, s mig az első egy szánó sóhajban elszáll, addig a második jótetté lesz.

Hogy a szurony győzelme rövid életű, a jog és igazság segítsége nélkül, azt az 1-ső nagy és egyetlen Napoleon is tudta, midőn igyszólt : a dicsőség azért kell a nemzetnek, hogy nagy, a jog és igazság pedig azért, hogy erős és biztos legyen. Ha ma Európa szivét és eszét meg kérdenők az emberi jog és igazság itelő széke előtt — ha úgy merne nyilatkozni, mint érez, bizonyosan nem az lenne győző a ki diadalmenetet tart, hanem az, ki sebeit kötözgeti.

Szeretet, békesség, mikor jö el a te országod? jog és igazság, mikor uralkodtok e földön ?

Tehát műkedvelő előadás. Egy vidéki vagy kisvárosi hangverseny előadásánál, a jóakarat, a buz- góság ha meg van, a nemesebb fele vau meg, s ha a közönség részvéte és pártolása hozzá járul, kész az egész, s méltó jutalma, az elismerés és dicséret. —

— — Minden szellemi foglalkozás, s annyival inkább a művészet körébe vágó, tehetség és szorgalom alapján ítélhető meg, az Ítélet, eredménye által anyagi és szellemi térén igazolható.

E hangverseny egészben véve kielégítő, s egyes jeleneteinél valóban kedves volt, bár más felöl az is igaz , hogy egyhangúság és túlhalmozástól nem ment. Az elsőt igazolja az, hogy 16 tárgy közül 12-tő ének, vagy dalkülömböző változatokban, a másodikat igazolja maga a 16-tárgy; erre példát sem Pesten, sem provinciák* városokban nem láttam. 16- tárgy, bármily gazdag változat mellett is, több mint jóakarat s buzgóságot igényel; ha a közönséget megnyerni s magunkkal vinni akarjuk, s célunk megelégedéssel bocsátani el, s főleg ha még a kritikai jogos követeléseket is figyelemre méltatjuk.

A hangverseny három negyede tehát tárgy és számszerent énekből állott; a hymnussal nyitá meg a vegyes kar, 9 nő és 10 férfi, T. Zajzon Farkas vezetése alatt : valóban szép volt látni a divatos s művészi csínnal párosult öltözékü nőket, elől egy fejedelmi alak, büszke öntudattal, sötét ruhában, lángoló szenvedélylyel, utánna más, majd a halvány rózsa sziné lett arc és öltözéken látható lelket mutató égő szem, könnyű termet, félénken piruló arc, mely mindenért, mi szép és nemes, lelkesül, majd az ártatlanság fehér színe lett uralkodó, s a viruló rózsák között két fejledező bimbó, piros ruhában fehér arcai mintha hóval födött bércet átölel a hajnal, s a viruló nők háta megött feketében a férfiak áltak, mint rózsa mellet a levél védelemnek és diszül egyaránt; ily sz£p sereg ajakáról a lelket emelő liym- nus, a mely mindig a szívhez szól, hatott, mit éljen es taps bizonyított. A vegyes karnak külömben a „hová, hová“ cimü dal sikerült legjobban, a quar- tetnek Gessondából vett darabja kedves de nem tökéletes volt, sokkal inkább sikerült a sextetnek Lucia dalműből vett darabja — élénk, taps, s zajos éljen követé s ^ méltán. Izólló énekelt 8-né zongora kísérettel, elég bensőség és emelkedettség s tökéletes művészi öntudattal. Volt magán zongora is. H. né könnyű és gyors játékában gyönyörködtünk. Volt még két szavalat is — legalább a mtísorzaton. Az első szavaló még annyi a mennyi értékkel birt tárgy és előadásánál fogva is, a mű gondolatokban és eszmékben nem volt szegény, de szavalatra nem alkalmas. Az óda természetes vagy parodizált alakjában nem szokott sem a szabályszerű sem a szerencsés szavalati tárgyak közé soroztaim, — „óda Napóleonhoz“ e volt a szavalt költemény cime, — s szerintem hangversenyen mindig hasznosabb és czél- szerübb a már meghalt, káros eszme vagy egyén satirizalásánálv az uj éltető s felemelő észme dicsőítésé, s az értelem által a szívbe való örökös bejátszása. Az előadás elég erővel, de annál kevesebb sikerrel történt, mit nem kevésbé elősegített a szavalatra nem a legszerencsésebb hang; nemes lelkesülés volt annyi, hogy észre lehetett venni, hogy szerző és szavaló egyszemély. A második szavaló az már teljesen hiányzott. Igaz ugyan hogy Jámbor Pálnak egy nem egészen jámbor költeményét meglehetős jámborsággal elmondta az illető, a betűket a szavakat, dicséretére legyen mondva, megértette, de a gondolatoktól félt, az alakítással még nem is ismerős, külömben a fekete nem is lehet fehér, az igyekezet, buzgóság dicséretre méltó.

Az előadás ízletessé való tételére, megjegyzem, még azt, hogy kortina, vagy függöny elengedhetetlen kellék. Soha sem eszik az ember oly jó étvággyal, ha előtte tálalnak — s főleg ha még borogatnak is, mint ha csak a kész asztal mellé kell ülni. Külömben is a mint tudom, kortina van. A közönség fényes nagyszerű volt, nem hiányzott, a taps és a virág, sem a kezelés ügyessége. S.-Sz.-György úgy látszik szívvel lélekkel, nem pedig divatból pártolója a művészetnek, dicséret. Dicsőség legyen érte.

A bevétel 222 frt. 40 kr. volt, a kiadás di- cséresre legyen mondva 32 frt. 25 kr. Tehát nem a honvéd báltól tanultak : tiszta jövedelem 190 frt. 15 kr. Ezen jövedelem annyival inkább dicséretre méltó, mert egy felhívás ugyan e célra városunkban már jövedelmezett 160 forintot.

Felül fizettek :

Gr. Kálnoki Imre 10 frt. — Bogdán Andor és Blanka 5 frt. — m. Zaturecky Gábor ur 5 frt.

Nem lehet emlitésnélkül hagyni Elekes Endre urat ki a hangverseny létrejövetelét sok tekintetben előmozdította mások megnyerése és maga közre működésével. *) B. J.

K ii 1 föl (1.

A „Journal des Débats“ egyik levelezője igen érdekes adatokat nyújt a versaillesi alkudozásokról:

„A február 20-iki conferentia a fegyverszünetet illető volt, a maga szigorúságában és lehető következményeivel. Ezen ülés májdem 3 óra hosszan tartott s eloszlott a nélkül, hogy megoldva lett volna azon kérdés, hogy honnan függ tehát Francziaor- szág sorsa.

Másnap, kedden Bismarck kibontotta a mi al- kudozónk előtt egész Elsass s Lotharingia nagy részének térképét, ide értve Nancyt és a fővárost. A pénzbeli indemnitas 6 milliárd volt. Elénk vita támadt ezen gondolhatlan feltételek miatt, melyeket, úgy látszik, a német katonai hatalom diétáit Moltke és Roon személyében.

Az uralkodó kanczellárja ezen irtoztató preten- ziókat a legnagyobb ragaszkodással és szívóssággal védte s a debatte öt óra hosszan tartván szétoszlottak a nélkül, hogy valamit határoztak volna. Ugyané történt szerdán, csütörtökön; de költsönös megegyezés folytán kipihenték fáradalmait eredménytelen munkálataiknak. Pénteken és szombaton újólag megkezdték az alkudozásokat. Ez alkalommal esti 10 óráig üléseztek. Midőn Thiers és Favre át akartak hatolni a porosz vonalokon, hogy Párisba menjenek, a német katonák feltartóztatták és stafétát küldöttek Versaillesba, hogy specialis rendeletet kapjanak. Thiers végtére az egyezség feltételeit megkapta, mely szerint Nancy és Lotharingia négy ötödrésze megmarad nekünk; egyébiránt a pénzbeli összeg 6 milliárdról 5-re szállíttatott le.

Vilmos császár f. hó 17-dikén megérkezett Berlinbe, a koronaherczeg, Károly herczeg, Moltke tábornok s a nagy táborkar kíséretében. A császári családnak Berlinben levő tagjai az érkező elé utaztak. A pályaudvarban az özvegy királyné, a bádeni nagyherczeg, Sándor és György herczegek, a miniszterek, a tábornoki kar, sat. várták a császárt, ki megérkezése után előbb az özvegy királynét, aztán

*) Ugyan ezen hangversenyről kaptunk még egy jeles tudósítást Selim aláírással, a melyet fájdalom térhiánya miatt nem közölhetünk; de megkívánjuk jegyezni, hogy az a hozott tudósítással teljesea megegyező. A tisztelt tudósító urat felkérjük, hogy becses közleményeivel a Nemerét más alkalommal is szíveskedjék meglisztétni. Szerk.

Bismarck grófot, Wrangel tábornagyot és Roon hadügyminisztert megölelte. A tömeg az utczákon s a császári palota előtt lelkesülten éljenzett.

A németcsászár f. hó 21-én tartott trónbeszédje.

Az országgyűlés egy császári beszéddel ma nyittatott meg. A tróubeszéd kiemeli a súlyos háborút, melyet Németország a maga függettlenségeért győzelmesen folytatott, és mely által egységét, valamint határainak biztosítását elérte. A trónbeszéd erre igy folytatja : A német szellem, a miveltség, az erkölcsösség, a birodalmi alkotmány, valamint a hadseregi intézmények az egyesült Németországot minden oly kísérlettől megóvták, mely hatalmával való visz- szaélésre vezethette volna. Németország kész, tiszteletben tartani minden más, úgy erős, mint gyenge államnak és népnek függetlenségét. A uj Németország megbízható kezessége leend európai békének, mivel elég erővel és öntudattal bir arra nézve, hogy saját ügyeinek, valamint kizárólagos, de kielégítő és megnyugtató örökségének rendjét megóvja.

A csásaárnak kiváló megelégedésére szolgált, hogy érvényesíthető Németország szavát azon tárgyalásoknál, melyek a porosz kabinet követitése folytán létrejött londoni conferentián kielégítő befejezésre találtak. — A trónbeszéd előterjesztendő tárgyakul sorolja elő: a birodalmi alkotmány újra szerkesztései; az egyes államoknak a folyó birodalmi kiadásokban való részvételének szabályozását ! a franczia hadi kártérítés felosztása feletti intézkedést ; a háború folytatására tett kiadások feletti számadást ; a visszahódított területek iránt hozandó szabályokat ; végül a har- ezosok, hátramaradt özvegyeik és árváik nyugdíjazása illetőleg segélyezése iránt hozandó törvényt. — A trónbeszéd végül dicsteljes békét, és a béke áldásait kívánja a birodalomnak.

L c g и j a b b.

Brüssel, márcz 22. A párisi lakosság nagy tömegekben menekszik Belgiumba. Rotliscbilclnak egy épen ide érkezett futára jelenti, hogy a forradalmi kormány a franczia banktól és Rotlischildtól 5—5 milliót követelt. A bank 1 milliót, Rothschild fél milliót lefizetett.

Versailles, márcz. 22. Egy, a megyefőnökökhöz intézett kibocsátváuy mondja: Az országból rnindenfejol érkező hirek megnyugtatók; a rendetlenség sehol sem tri- iimfált; Párisban a polgárság a lázadás elnyomására szervezkedik. A nemzetgyűlés és kormány körül 45.000 ember van. A kormány bizonyosnak hiszi a lázadás legyőzését. Lille, Lyon, Harseille, Bordeaux városokban nyugalom uralkodik. A kormány számos megyefőnököt nevezett ki. A mozgó nemzetőrség mindenütt fölajánlyá a kormánynak szolgálatát. Roulier Arrasban fo^va tartatik.

О

Az ország északi vidékein minden csendes és nyugodt. Canrobert fölajánld szolgálatát a kormánynak.

A belügyminiszter betiltá a lázadók „Journal Ofíiciell“-jét.

A párisi képviselők és polgármesterek azt kívánják, hogy a nemzetgyűlés a párisi választásokra vonatkozó törvényjavaslatot sürgetősen szavazza meg. A bank készlete Versaillesba szállíttatott ; a készletben volt bankbilléteket megégették. A versaillesi nemzetgyűlés elhatározd, hogy az 1870. decz. hóban feloszlatott főtanácsok visszaírni vezeudok és a Szajna departementra kimondd az ostromállapotot. A nemzetgyűlés a néphez és hadsereghez kiáltványt intézett, melyben kárhoztatja a nemzeti szu- verénitás ellen Párisban kellett lázadás által elkövetett merényletet, és ezt mondja : Ezen gyalázatos vállalatot egész Franczia- ország határozottan vissza fogja utasitani, és a bűnösökkel nem álland alkuba. Egyedül a nemzetgyűlés van följogosítva az országot képviselni és. kormányozni. A kiáltvány végül a polgárokra és katonákra hivatkozik pártolás végett.

Pár is, márcz. 21. (Este). A második kerület zászlóaljának főnöke egy maniíe-