Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-03-24 / 24. szám

— 95 —

ha mi rokonszenvezünk a szomszéd német birodalommal, meglehet, hogy nem lesz orosz-porosz szövetség'; ellenben ha ellenszenvezünk vele, akkor mi leszünk okai, ha az orosz-porosz szövetség csakugyan beáll. Végül igy végzi beszédét : Es én arra kérek mindenkit e házban, hogy méltóztassanak odahatni, hogy egyfelől a külügyekkel szemben kövessük azon óvatosságot, a melyet eddig követtünk, nem adva alkalmat arra, hogy valaki belénk kössön; de másfelől arra is kérem, tegyünk meg mindent, hogy ha a veszély perczei bekövetkeznek, ezen ország, a magyar király, a magyar birodalom oly erőben álljon, hogy számolni kelljen vele barátnak és ellenségnek, hogy nyugalommal, határozottan elmondhassuk : mi

nem bántunk senkit, de a ki minket megtámad, azt véres fejjel kergetjük vissza a határig.

András y Gyula gr. miniszterelnök: Ha a kormány a félelmet vette volna tanácsadóul, úgy bizton háborúba sodorja az országot, (helyeslés jobbról s balról), mert az államokat bábomra, vagy hódítási szándék, vagy félelem szokta vezetni; ez utóbbi indok pedig a legveszélyesebb; mivel az illető állam ilyenkor nem választhatja meg a reá nézve legkedvezőbb fellépési pillanatot. A kormány nem is követte ezt, de követte igenis az önérzet és a nemzet erejébe vetett bizalom politikáját s ez kölcsönzött neki erőt az előre látott nagy változások s a háború esélyeinek nyugodt bevárására. (Helyeslés).

Simonyi képviselő a miniszterelnök szerint még tovább menve azt is állította, hogy a kormányt az orosztól való félelem kárhoztatta tétlenségre (Halljuk!) Erre nézve egyszerűen a tényekre hivatkozik. Oroszország birodalmunkat tilalom alatt nem tartotta s bennünket a beavatkozástól vissza nem tarthatott, mivel mi ezt tenni különben sem akartuk; továbbá Oroszország nem is birt a tilalomra physikai erővel; mert ő ép oly kevéssé volt elkészülve, mint mi.

Oroszország egy ízben felszólított bennünket, hogy fegyveres erőnket az eljárás homogenitása kedvéért ne szaporítsuk, mi erre azt válaszoltuk, hogy Oroszország zöme s határai nagyobb része az ázsiai sivatagok által védvék, neki elég dia bizonyos oldalról observálja határát, de nekünk saját biztonságunk tekintetéből fegyverkeznünk kell, kijelentettük ugyanekkor, hogy ha Oroszország is hasonlót akar tenni, mi teljesen belenyugszunk ; mert minden állam maga tudja legjobban, mit igényel önbiztonsága. Ez a dolog valódi állása.

Monarchiánkban, hol különböző elemek léteznek, alig lehet egy oly harczot képzelni, melyet egyforma tűzzel, élekkel vigyen mindezen különböző elem ; de szóló meg van győzédve arról, hogy valahányszor egy ily harcz a monarchia fentartása végett lenne provokálva, egyesíteni fogna az minden elemet és vajmi csekély lenne azok száma, kik különálló, részt nem vevő állást fognának azzal szemben elfoglalni. Ez esetben még ezek is el fognának sodortatni a többi által (Elénk helyeslés) s meg vgp győződve arról, hogy sem barátaink, sem elleneink nem gyanítják azon erőt, melyet ezen monarchia ki fog fejteni akkor, ha életkérdésben vagy biztonságában fogna megtámadtatok

к ü 1 f o 1 ti.

A porosz-orosz szövetség létrejötte a legújabb távsürgönyök szerint több mint valószínű. —

Bajorország terű let nagyobbodása be fog következni , mert Vilmos császár elhatározta, hogy annak állhatatos követelése figyelembe vétessék. Ezen átengedendő területrész 17 Q mértföld.

A romai zavarok, ugylátszik, a politika és a diplomatiai terén nagyobb port vernek föl, mint ez magán a helyszínén történt.

Pár is további megerősítésének kérdése fölött abban állapodtak meg, hogy az erődöket kiterjeszteni és azokat még inkább erősíteni kell. Számos tiszt azon megbízást kapta, hogy a német hadsereg által az osAom alatt megszállott helyiségek helyrajzát fölvegyék az általuk fölállított ágyutele- pek, táborok és védelmi müvek felszámlálásával. A katonai igazgatóságnak e tárgyban az a czélja, hogy pontosan számot adjon arról, a mit a németek Pá- ris ostromának kivitelére és végrehajtására tettek. Mint bizonyost állítják, hogy egy uj terv készíttetett, melynek kivitele után lehetetlen lesz Párist bevenni, vagy csak bombázni is.

Francziaországban egy társulat alakult, melynek feladata lenne, egy derék kormányt állitani elő, mely a nagy fizetések leszállítását, különösen a di- plomacziai karnál tűzte ki céljául.

Ezen tárgyra vonatkozó czikkében írja a „Gironde“ :

„Azt halljuk, hogy a londoni, bécsi és szentpétervári követek megtartják czimeiket. Eltekintve a politikai okoktól, nem csoda, ha épen ezen diplomata állomások töltetnek be először. Ezek imvanis a legjobban dijaztatnak. Követeink Bécsben°‘' 200

ezer, Londonban 275 ezer és Szent-Pétervárott 300 ezer frankot kapnak, nem számítva bele a palotát és herczegi berendezést. Mi adózók csodálkozunk, hogy a kormány azon szomorú helyzetben, melyben jelenleg van, Francziaország ezen box-zasztó nagy dijazását föntartani merészkedik s teremtményeinek kedvéért az utolsó garast is átadja, mit még a porosz meghagyott í a mi azonban még nagyobb bámulatba ejt, az azon körülmény, hogy a kormány nem akarja figyelembe venni a közvéleményt e tekintetben, mely szerint készek vagyunk-e tovább is fizetni megtakarított filléreinkkel ezen követeket. Ma már az egész világ által elismert s magától Bismarck által is pro- klamált tény, hogy diplomacziánk a legjobban díjazott s egyúttal a legtudatlanabb is, s Európa által többször nevetségessé tétetett. Azon hatalom ellenben, mely a külföldön a legjobban van képviselve, az egyesült államok köztársasága, a legkisebb díjazással fizet. így a legnagyobb pénzösszeg, melyet a külföldi képviselőknek fizet, nem haladja túl az 5000 dollárt s talán épen ezért figyelmes és munkás, s mindenki által becsült az egyesült államok követe. Mi 2— 300 ezer frankot húsz éven át csak azért fizettünk, hogy egyes emberek restségét elősegítsük s egy diplomácziai személyzetet állítsunk elé rendjelekkel és gyalázatosságokkal terhelt oly emberekből, mint a hires diplomata Benedetti, kit Bismarck a legostobább embernek nevezett Európában.“

A „Nord“ czimü lapnak Párisból a követke- zökat síirgönyzik : A montmartrei lázadok uj választásokat s a mostani nemzetgyűlés föloszlatását követelik ; egyúttal azt akarják, hogy az alkotmányozó gyűlés Párisba költözködjék át, és hogy a kormány fizesse ki a nemzetőrség rendes zsoídját mindaddig, mig a munka megkezdődik. Attól tartanak, hogy az összeütközés oly körülmények között elkerülketlen. Clemenceau ismert radikális képviselő, ki egyúttal a Montmartre városrész polgármestere, leköszönt ez utóbbi állásáról, mivel valószínűtlennek tartja a kiegyezkedést. E körülmény is azt bizonyltja, hogy a lázadok élén nincs egyetlenegy tekintélyesebb férfiú sem.

Legújabb.

Bécs, márcz, 19. „A Kremser Wo- chenbl. “ a politikai hatóság által a rendőrség igénybe vétele mellett lefoglaltatott.

Flórén ez, márcz. 19. A Rómában élő angolok nyolez aláírással egy tiltakozást nyújtottak be 10-én az ottani angol követhez, azon méltatlan bánásmód ellen, melyben a zavarok alkalmával a jezsuiták templomában részesittettek.

Kassel, márcz. 19. „Napoleon ma délelőtt tizenegy óra negyven perczkor hagyta el Wilhelmshőhét“. Ide négyes fogatú nyitott királyi hintóbán ért előlovag- lókkal, Monts gr. kormányzó kíséretében. Az indóháznál a 83. ezred zenekara zenével fogadta az excsászárt, ki a jelenvolta- kat szívélyesen üdvözölte ; a népet diszöl- tönyös huszárok tartották távol.

Bécs,- márcz. 19. A „Montasrevue“ közleményeket hoz, melyek az 1870-iki orosz-porosz egyezményre vonatkozó leleplezéseket tökéletesen megerősítik s oda egészítik ki, hogy a két hatalom közt formális szerződés nem áll ugyan fen, de igenis váltattak 1870-ben Gortsakoff és Bismarck között nyilatkozatok, melyek öt pontból állván, utolsó pontjok oda nyilatkozik, miszerint Poroszország Oroszország tetszésére bízza az időpont megválasztását, a midőn a feketetengeri korlátozásnak megszüntetését követelje s Poroszország minden körülmények között támogatni Ígérte e követelést.

Pári s, márcz. 19. „A kormány által a Montmartre ellen intézett támadás teljesen meghiúsult. Lecont tábornok a felkelők kezébe esett, kik agyonlövéssel fenyegetik őt, ha feltételeik el nem fogadtatnak. Egy századost saját közemberei megöltek. Az összes sorkatonaság átment a felkelőkhöz. u

Ried, márcz. 19. Tegnap nagyszámú közönség részvélele mellett fényes győzelmi ünnepély tartatott itt.

Bécs, márcz. 19. Heidelsbergből tá- virják, miszerint Gervinus tanár ottan 65 éves korában ideglázban tegnap meghalt. —

Páris, márcz. 18. Thiers tekintettel a nemzetgyűlésre elhatározta, hogy a minisztérium minden ülését Versaillesban fogja tartani s egyedül a hivatalos fogadtatások történnek Párisban.

Pét er vár, márcz. 18. A czár, hallomás .szerint, egy katonai küldöttséget szándékozik Berlinbe küldeni Vilmos császár üdvözlésére.

A „Nemere“ eredeti táviratai.

Feladatott Pesten 23-án estve 9 óra.

Érkezett 24-án 2 óra 16 perez.

Graf Schweinitz Ferencz követnek a király személyesen adományozta a lipotrend nagykeresztét. Párizsi forradalom miatt franczia foglyokat vissza tartják Németországban. Bordeauxban is kitört forradalom.

Feladatott Szebenben f. h. 23-án d. u. 5 órakor.

Érkezett f. h. 23-án estve 6 órakor.

Zaminernek ma tartott kitűnő beszéde, mely nemcsak mind a két párttól, hanem a nagyszámú ballgatókörtől is köztetszéssel fogadtatott, nagyszerű erkölcsi hatást idézett elő.

Zekely indítványa: mind a háromtörvényjavaslatnak visszautasítása a bizottmányokhoz, elesett.

A majoritás mellett volt 23, ellene 20 szavazat.

Zaminer törvényjavaslata mellett 7 szavazat.

V egye s.

(U j könyvek). Beküldettek szerkesztőségünkhöz :

1. „Az u j b e 1 ü g y é r programmja* Pest. Nyomatott az Athenaeum nyomdájában. Ara 20 kr. Ezen röpirat a választási törvények újra alkotásával és kiilöuösen a megyei, községi és országos választások rendezésével foglalkozik, nagy súlyt fektetvén a választásokkal együtt járó zavarok megelőzésére. Figyelemre méltó termék.

2. „Az angol nyelv levélszerinti önoktatása“ Kobertson tanmódja szerint irta Psenyeczki Nagy Sándor, Debreczen. A város nyomdájában. Egy levél egy füzetet képez és minden füzet ára 30 kr.

A nehéz kiejtésű angol nyelv önmunkásság utján való megszerzésére a lehető czélszerü modorban iratt könyv.

Az egész rendszerre különben csak akkor mondhatjuk el megjegyzésünket, mikor a mü egészen megjelenik. Eddig két füzet jelent meg.

(Egy nagy kérdésnek rövid megoldása). Brassó városának a képviselökázkoz intézett azon kérelme, hogy a vallásügyi minisztériumnak Brassóban „községi iskolák“ felállítása iránti rendeletét semisittené meg, a f. hó 13-án tartott ülésben irattárba tétetett örök nyugalomra. Az említett kérelmet Bömches Frigyes képviselő nyújtotta át annak idejében az országgyűlésnek.

(A marosvásárhelyi vértanukért) folyó hó 10-én gyász-ünnepély volt rendezve. Délutáni 2 órakor mint — egy két ezer emberből álló gyászmenet vonult ki a Török, Horvát, és Gájfi sir-