Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-12-29 / 104. szám
Brassó, 1871. Klső évi folyam 104. szám. Péntek, december 29. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre . . 6 f't. — kr. Félévre . . . . 3 l't. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás : Kenyeres Adolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon. NEMERE. Politikai, közgazdászai és társadalmi lap. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegeiij minden igtatáskor 30 kr. —- Nagyobbhirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyomdájában. Felelet a „Nemere“ cziraü lap idei okt. 13-áról kelt 82-ik számában egy%vidéki által a honvédelmiminiszterium- hoz intézett felhívásra. A „Nemere czimli lap idei okt. 13áról kelt 82- ik számában, egy vidéki által azon kérdés intéztetik a m. kir. honvédéi nnminiszteriumhoz : miért történt az, hogy mig Brassó vidékből az 1869-ik évben, az akkori rendelet szerint 5 korosztály állíttatott sorozás elébe, tudni illik a 1844-től az 1849-ig szülöttek, ugyan akkor Brassó városa csak a legifjabb két korosztályból állított védköteleseket, a bárom idősebb korosztály pedig sem akkor sem azután többé elé nem vétetett ? A magyar sorhadbeli (had tengerészeti) csapatok 1868-ik évi XL-ik törvényezikk 13-ik szakaszában megállapított szám erejének az 1869 -ik évre lett kiegészítése végett, az 1869-ik év juin. 29-én О császári és apostoli kir. Felsége által szentesített, s ugyanazon hó 30-án, és julius 6-án az országgyűlés mindkét házában kihirdetett törvényezikk 3-ik szakasza sze rint a megszavazott ujonezok, tekintettel egyfelől az 1868- ik évi XXVII-ik törvényezikk 3 ik, s másfe löl ugyanazon évi XL-ik törvényezikk szintén 3-ik szakaszára, kivitélesen az 1849, 1848, 1847, 1846 és 1845-ik évbeli korosztályokból rendeltettek kiállíttatni. Nem alapszik tehát a valóságon ama vidékinek említett czikkben tett azon állítása, mintha Brassó vidékből az 1844-től az 1849-ik évig szülöttek állíttattak volna sorozásra, mert e szerint nem 5, hanem 6 korosztály hivatott volna fel. De nem alapszik állítása a valóságon azért sem, mert a Brassó városi tanácsnál létetezö eredeti állítási lajstromok tanúsítása szerént, az 1869-ik évi ujonezozásra, Brassó városból épen úgy, mint Brassó vidékből, az 1849, 1848, 1847, 1846 és 1845-ik évben született ifjak voltak felhiva. Ugyanis Brassó városból az 1869-ik évi ujonezozásra az akkoron első korosztályt képező 1849-ik évben született ifjakból . . 285 az 1848-ik „ 287 » 1847-ik „ „ „ . . 155 „ 1846-ik „ „ „ . . 22! és „ 1845-ik „ , . 100 hadköteles hivatott fel. Ezekből, és pedig az első korosztályból az 1869- ik évi ujonezozás alkalmával besoroztatok 39 felmentetett ...... 23 hadi szolgálatra alkalmatlannak nyilváníttatott 78 sorozásra nem jelent meg . . , 118 А II- dik korosztályból : besoroztatok ...... 44 felmentetett ...... 40 alkalmatlannak nyilváníttatott ... 49 sorozásra nem jelent meg . . . . 152 A Ill-dik koroszosz.tályból : az 1870-ik évbeli utóállitások alkalmával besoroztatok ...... 8 az 1869 ik évi ujonezozáskor felmentetett . 25 hadi szolgálatra alkalmatlannak nyilváníttatott 20 és sorozásra nem jelent meg ... 98 A IV-ik korosztályból : az 1870-ik évbeli utóállitások alkalmával besoroztatok ...... 3 felmentetett az 1869-ik évi ujonezozáskor . 23 hadiszolgálatra alkalmatlannak nyilváníttatott 16 sorozásra nem jelent meg . . . 172 Végre az V-ik korosztályból : az 1870-ik évbeli utóállitások alkalmával besoroztatok . . ,, . 4 az 186ä-ik évbeli tárgyalások alkalmával fel• mernetek...............................................................IC hadiszolgálatra alkalmatlannak nyilvánitatott . 81 Ezetvkivül az I-sö korosztályból : állítás előtt besoroztatok .... 2 meghalt . _ > . . . . 1£ mint nem ottani illetőségű kitöröltetek. . 2 váltságdijas régibb időből .... 1 kórházba rendeltetett ..... 1 A Il-ik korosztályból : váltságdijas régibb időből .... 2 meghalt ....... 2 ! engedélylyel távol volt . . . . 1 A Ill-ik korosztályból : az előbbi évből mar a katonaságnál szolgál . 1 katonai növendék ..... 1 meghalt ....... 1 А IV. korosztályból : utólegény ....... 3 mint nem oda való illetőségű hibásan vétetett fel a lajstromba .... 1 egyén. — Az V-ik korosztályból : számfeleki ....... 1 illetéktelenül vátetek fel a lajstromba . . 1 Az elősorolt adatok kellőleg tanúsítják, hogy az 1869-ik évi ujonezozás alkalmával Brassóvárosban nem csak két, hanem öt korosztály, és pedig ugyanazon korosztályok voltak sorozásra felhiva, mint az ország bármely részében. Nem tagadható, bogy a felhívott korosztályokból a sorozásra meg nem jelentek száma jelentékeny, azonban a meg nem jelent ifjak utóál'.itatása végett a kellő intézkedések megteletvén, teljes megnyugvásául szolgálhat a felszólamló vidékinek, hogy mind addig, mig a felhiva volt korosztálybeli hadköteles ifjak védköttdezettségeiknek eleget nem teendnek, azoknak elökeritése s elöájlittatása végett a kellő erélyes intézkedések, figyelmeztetés nélkül is, nem hiányzottak, s nem is fognak biányzani. A fentebbi felvilágositás illetékes helyről küldetett hozzánk közlés végett. Ez nem azt mondja ugyan szó szerint az elkövetett visszaélések felől, a mit a „Nemere“ tudósítója mondott ; de talán még többet mond. Részünkről azonban most nem szólunk az ügyhöz, miután reméjllik, hogy a közlemény végén kilátásba helyezett eré- Iyes intézkedések által kellő tisztelet fog szereztetni az ország törvényének. Szer k. Helyre igazítása a „Hajdani törcsvári uradalom jogi áiíapotjához“ czimü, brassai városi közönség neve alatt kiadott magyarázatoknak. (Vége.) Végéhez közelget az év, s a hanyatló idő korlátokat vet az akaratnak. Még igen sok mondani valónk lenne ugyan : de e jelen számmal utólszor jelenik meg ez évben a „Nemere“, s ha értekezésünket a jövőre át nyújtani nem akarjuk, szükség, hogy a mondandókat — a jelen alkalommal a lehetőleg össze szorítva, bevégezni siessünk. Bocsánat, hogy minden helyreigazítandó állításra ki nem terjeszkedhettünk ; talán, ha az idő és körülmények úgy hozandják, lesz mép- alkalmunk az elmulasztottakra visszaО térni. Most csak egy pár megjegyzést kívánunk még tenni. A „magyarázatok“ azt állítják a 26- dik lapon, hogy indokolatlan azon állítás, miszerint a törcsvári uradalom községeinek lakói „vár- és határőrségi szolgálatokat tettek volna, mint milites ca- strenses, servientes castri, — továbbá, hogy a szászokkal egyenjogúak vol- t a k.“ — Sőt a 28-dik lapon még tovább mennek s azt mondják, hogy ha határőri és törcsvári katonai minőségben működtek volna is addig, mig Brassóhoz csatoltattak „még akkor • i s felmentődtek é p e n - e besoroztatásuknál fogva ama szolgálattételtől“, mert első Lajos kir. 1353-ban kiadott s Mátyás kir. által 1467-ben megerősített kiváltság levele szerint ezen országrész honvédelmi kötelezettsége úgy határoztatik meg : hogy ha a király keletfelé személyesen vezérel serget, akkor kiki tehetsége szerint, lóval vagy gyalog felülni tartozik ; ha pedig nyűgöt felé vezérel serget személyesen, akkor ötven fegyverest tartoznak adni, — és igy ez „se m v á r Ő r i sem határ őri kötelezettséget nem foglal magába n.“ Feleletünk ezen állításokra a következő : Elsőbben is, hogy a törcsvári uradalom községei, vár- és határőrségi községek voltak, azt nyilván mutatja azoknak tisztán fiskalitás voltuk (pure fiscalia sive b о n a coronae). — Fiscalis községek ott alapultak már kezdetben, a hol az országnak várai voltak, mint ezeknek őrsége ; mint kitetszik ez az 1696-dik évi Leopoldi utasítás ezen szavaiból is: „Quoniatn etiam informeremur, Bona Fiscalia, a Prin- cipibus Transilvaniae etc, in tantum dissi- pata esse, ut vix tertia pars illarum Pos- sessiorum amplius extet, quae olim ad Arces Fiscales spectabant etc.“ Már pedig hogy itt a német lovagrend korától fogva, sőt hihetőleg még az előtt is végvárak állottak, azt már eléggé kifejtettük ; úgy hogy ezen tekintetben kezdetben magoknak a szász községeknek is, mig Brassóhoz nem csatoltattak, vár- és határőröknek kellett lenniök, — a‘mint ezt mutatják I. Lajos kir. levelének ezen szavai ■is: „ut Coronae s i c u t hactenus f u e r u n t, sic et d e i n c e p s s i u t annexa e.“ — Sőt maga a német lovagrend is épen a határok védelme végett hivatott volt ide. — Hogy pedig ezen községek ilyen fiskális várakhoz tartozó helységek voltak, azt nyilván mutatják a Rákoczi-féle szerződés szavai : „lege perpétua bonis f i s с a 1 i b u s annmnerata esse c e r t о c e r t i u s с о n p e r t u m sit.“ — E községek lakói ilyetén vár- és határőri minőségük nem változott azoknak Brassóba kebeleztetésök és Brassó kormányzására bizatásuk által is, a mint ezt nyilván bizonyítják az Ulászló kir. 1515—beli levelének azon szavai, melyekben mondatik, hogy ők megtagadták az ország és ezen határ részek védelmére fegyveres erőt szolgáltatni (neque in dandis pro necessitate et defensione Regni et partium illa r n m g e n t i b u s о b t e m p e r a r e volunt.) — Ezen szavak eléggé kimutatják miszerint nekik e határ vidék védelme (de- fensio partis huj us) iránti rendeltetésük Brassóhoz csatoltatásuk után is fenn maradott. •— Sót ezen ilyetén rendeltetésüket a Rá- kocziféle approbatalis t. czikkely sem változtatta meg. Nyilván látható ugyan is abból, a mit a dolog természete is bizonyít, hogy a törcsvári vár őrsereg nélkül nem állott, hanem a fejedelem által alkalom szerint oda rendelt őrsergen kívül, rendes
