Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-11-14 / 90. szám
358 — inasuknak akarnák kitálalni s másnak még mártani sem szeretnének engedni, azt képzelve, hogy erősebbek, keményebbek lesznek másnál. Csalódnak kedves inaim, mcit a nagyon jó es könnyű életnek is megvan mik rósz következései az elpuhulás és po- dagrában ; mi életképtelenné tesz. Gyenge dofog az, midőn valamely nemzet csak a mások íölötti előjogokban látja nemzeti létét és jövőjét garantirozva ; az ily nemzetek jövője fölött már rég palczat tört a sors. — Önök félnek a kiváltságok paizsa mögül kibúvni, s midőn az egyenlőség szabad ego ala akarjak önöket vezetni, t óivá j - t kiáltanak, politikai és nemzeti erőszakoskodásról panaszosodnak s veszett elleneiknek nevezve nemzettársukat, a birodalom határain túl sóhajtanak részvevő segélyért; pedig jól jegyezzék meg, hogy csak azon nemzetnek van Ígérve jövő, mely az egyenlőség napja elébe bátran kiáll egy sorba nemzettársaival. Az ily népnek önérzete és bizalma van jövője iránt, melyben nem csalatkozhatik. (Folytatása következik.) Felszólítás. A magas magy. kir. vallás- és közoktatási ministerium f. é. Okt. hó 17. érői 25,116. sz. alatt, — magas püspöki határozat, í. é. okt. 27. 3100 sz. ez évben is rendelni méltoztatott, hogy felnőttek számára tanfolyam nyittassák a természet, — vegy- és számtanból, a földrajz és történelemből. Ezen tanfolyam a brassai rom. k. felgymnasiumban f. h. 15-én kezdődik. Benne mindenki ingyen részt vehet, ki az igazgatóságnál e czélra beíratja magát; mi naponta 4—5 óráig délután az igazgatói irodában — gymnasiumi épülettörténhetik. Az előadások hétköznapon estve 6— 7 és 7—8 óráig tartatnak a felgymnasium helyiségeiben, hol az óra felosztás is megtekinthető. Ezen p. t. a felnőttek további szellemi kiképzésére szolgáló s annyira kedvező alkalom felhasználása a tanári kar részéről melegen ajánltatik. Brassó, 1871, november hó 6-án. Az igazgatósá g. V i (1 é k. Tátráiig, 1871, november 6-án. Tekintetes szerkesztő ur! • Hosszufaluból jövök. Mi volt ott történendő, az köztudat. Egy ipari szakmával egybekötendő felsőbb népiskola első osztályát nyitók meg, mi — gondolom — elég nagy horderejű mozzanat csángó-magyar népünk életében. Midőn a megnyitás ünnepélyére feldiszetett teczák kápolnája volt — helyet adtak istenitisztelet tartására. Ebben pedig semmi haszon sem volt, miután azt a szászokkal közösen es igy ok csak kegyelemből használhatták -, annak kulcsát nem adták a magyar pap kezébe, s nehogy a magyarok hozzá jogot formáljanak : a szükséges javításokat is csak ke gyelemböl tehették. A templom eredetileg egy kis kápolna lévén, melléje egy fatornácz volt építve, hogy a meleg nyári vasárnapokon — midőn a kápolna szűk lenne az isteni tiszteletet abban lehessen tartani. Ezeket oly formán használták, hogy téli napokon, mikor a fatornáczban alkalmatlan volt az isteni tiszteletet tartása, a magyarok kiinu a tornáczban, s a szászok benn a kápolnában templomoztak ; meleg nyári időben ellenben, mikor a kápolna volt alkalmatlan: a magyarokat beküldték a templomba, s a szászok ki- keiültek a tornaczba. Mind a mellett itt szigorodtak a magyarok egész 1771-ig. (Folytatása következik). rémbe léptünk, rögtön az ihlettség szent lángja lepett meg. Nem csoda, mert népünk múltjának emléke és a jelen egyszerre tükröződvén vissza lelkemben, az elfogódás természetszerű lehete. „Miveltség szabadság“, e jelszó állott a díszes transparentben a szónoklók feje fölött. Eléggé kimutatja ez minden emelkedettek!) léleknek a czélpon- tot, mely felé ma törekedni kell. Az ünnepély a következő renddel ment végbe. A megnyitandó iskola első választott tanítója : Nagy Sándor vezetése alatt a tanítókból álló énekkar legelőször énekelt egy jól sikerült hazafias éue- ket. Azután hosszufalusi lelkész és a barczasági nép- nevelés-egylet elnöke Molnár Viktor állott fel és tartott beszédet; beszédet, velőket rázó húrokon és a lélek oly hevével, hogy elragadólag volt képes hatni mindnyájunkra. A megnyitó beszédet követte egy öszhangza- tos ének, mire a választott tanító mutatta be magát és 31 tauonczát alkalomszerű csinos beszédben. Ezt követte újra egy öszhangzatos ének- és szószékre lépett tanfelügyelő és királyi tanácsos Ré- tlii Lajos ur. Szólott úgy, mint kormány hivatalnok, mint nép- és nevelésügy barát, szokott alapossággal és logikai renddel, mindenkitől legmegérthetőbb modorban a népek álláspontjáról szemben az alkotmányos kormáuynyal és a társadalommal ; szóllott arról, hogy mivelődési és politikai tekintetben mi nevezhető jogos követelménynek az állammal szemben, mi nem? hangsúlyozta, hogy a szabadság a gyengének ma halál, csak az erősnek élet, és a szabad verseny e korában csakis a miveltségben a versenyt kiállni tudó számíthat életre és fennmaradhatásra. Szólljon ez intő például mindnyájunknak. Bezárta az ünnepélyt a „Scithia vitézek“ nem- zeties induló és következett a társas ebéd. A pohárköszöntésekben nem volt hiány ; volt akárhány, lelkesnél lelkesebb. Volt a királyért és kormányért, tanfelügyelő Réthi Lajos űrért, kinek közreműködése nagyban elősegítette iskolaügyünket ; kinek köszönhetjük, hogy iskoláink és tauitóink két év alatt megkétszereződtek, kinek körünkben léte egy nagy reményre jógositó uj korszak kezdete reánk nézve. Volt pohár köszöntés Molnár Viktor űrért, mint ki páratlan ügy buzgalommal, akkora önfeláldozással csüngött ez iskola létrehozkatásán, mig eny- nyire elővihette; ujfalusi lelkész Köpő János űrért, mint egy veterán úttörő bajnokjáért körünkben a műveltségnek-; a bodolai jó érzelmű atyafiakért, sat. Képviselve volt ottan mind a liét falu ; voltak szász atyafiak többen, és románok közül is. Adja isten, hogy a szép kezdethez méltó legyen a folytatás ! Bartha Károly. Ezen ünnepély alkalmából az alábbi táviratok küldettek csángó hétfalusi Baronyi Benedek és gróf Mikes Benedekhez, mint* az intézet első alapítóihoz. Baronyi Benedek bankár urnák Pesten. Brassóvidéki népnevelési egylet tegnap nyitá meg ünnepélyesen Réthi Lajos tanfelügyelő elnöklete alatt hosszufalusi felsőbb népiskoláját, mely alkalommal üdv, öröm, hála és jóllét hangzók a jelen voltak ajkairól: nagyságod nemes, tiszta önzetlen tettéért; mit azon forró érzettel tolmácsol az egylet, hogy nemes tette tisztatükörként ragyogjon vissza nagyságodra örök időkön át, a hétfalusi csángó magyarság, haza és nemzet előtt. Fejér István, titkár. Gróf Mikes Benedek urnák Zabolán. A hosszufalusi felsőbb népiskolának ünnepélyes megnyitása alkalmával, forró érzetből támadó hála- nyilatkozatok hangoztaták méltóságodnak — mint nevezett iskola első alapítójának — nagy nevét. Üdv és forró köszönet kisérje nemes tettét. A brassóvidéki népnevelési egylet nevében. Fejér István titkár. Baronyi Benedek viszonozta a hétfalusiak jó kívánságát egy táviratban, mely igy hangzik : Fejér István titkár urnák Brassó. Meghatva a távirati üdvözlettel szívélyesen viszonozom kivána- taikat. A csángó hétfalusíak ezen ünnepélyes megemlékezése, ismételve csak azon őszinte kívánságot ébresztette bennem, hogy virágozzék oskolájuk a haza és az összes csángó lietfalusiak örömére és diszére. Baronyi. Osztrák ügyek. Jelen hó 4-ikéu Prágában a csehországgyiilé- sen a válaszleirat felolvastatott. Az országgyűléshez intézett ezen császári leirat nem ismeri félre, hogy a cseh országgyűlés feliratában igyekezett, saját álláspontjából, a császár óhaját teljesíteni ; a császárnak azonban határozottan ki kell emelnie, hogy a közösügyek tárgyalására a törvényhozó testületek által alkotott és szentesített törvények az összes monarchiára nézve teljes jogerővel keletkeztek s csak a megegyezésben kijelentett utón változtathatók meg. — Miután továbbá az osztrák tartományok államjogi vizonyai az állami alaptörvények áltaüszabályoz- tattak, azok megváltoztatása csak a reichsrath mindkét házának megegyezésével töaténhetik. A leirat felhívja az országgyűlést, hogy reichsrathbeli képviselőinek kiküldése által a nagy kibéküléai műben részt vegyeu s a császár annál biztosabban várja, hogy az országgyűlés e felhívást teljesiti, miután a birodalom s a polgártársak előtt azok viselnék a felelősség súlyát kik távol maradásuk által az általános kibékülés müvét meghiúsítanák. K ii i f ö I <1. FRANCZIA ÜGYEK. Francziaországban nagy tevékenységet fejtenék ki a had- és oktatásügy szervezése körül. — A franczia hadsereg hir szerint kilencz hadtestre osztatnék fel ugyanannyi ujonezozási kerülettel, melyeknek központjai Páris, Versailles, Rouen, Chalons, Lyon, Marreille, Bourges, Lille, ás Rennes lennének. Mindegyik hadtest három szakaszból s ezek mindegyike két dandárból fog állani, egy-egy dandár két ezredet foglal magában egyenkint 3000 emberrel. — A franczia hadsereg összes gyalogsága tehát 324,000 főre menne e számhoz arányított lovagság- gal és tüzérséggel. A csapatok nem feküdnének többé őrségekül a nagyobb városokban, de a kerületi központok közelében felállított állandó táborokban. A 'tanítási és gyakorlati idény leteltével aa összes létszám egyhar- mada szabadságra bocsáttatnék. Az oktatásügyre vonatkozólag erősen harczol- nak a franczia lapok a kötelező oktatás mellett A „Débats“ ajánlja, hogy a vicinálás úti pénztárok mintájára is iskolai pénztárok állitassanak fel, melyekből az iskolák kellően ellátassanak iskolai tanszerekkel, s a tanítók méltányosan díjaztassanak. Ugyan ezen lap constatálja egyszersmind, hogy 150 millió frank lenne sziiksóges arra, hogy iskolák állitasanak fel mindazon községekben, a melyek még semmi iskolát nem birnak. A kapitulátiókat vizsgáló bizottság legközelebb fontos okmányok birtokába jutott, melyekből az tűnik ki, hogy Napóleon Sedánnál a legvégső pillanatig maga vitte a fövezérséget s ő tűzette ki a par- lameutáris lobogót, a midőn tábornoki keresztiiltüré- sét szorgalmazták. Mac-Mahon nagy lovagiassággal enyhíteni igyekezett Napoleon sedani szereplésén, ez okmányok azonban teljes világitásba helyezik az ügyet. Thiers jegyzéket intézett Bismarckhoz a fegyelmi kihágások miatt még mindig német fogságban levő franczia foglyok ügyében, és kéri, hogy a békeszerződés következtében átaláuos amestia adassék e foglyok számára. A bonapartista párt folytatja izgatásait. Napoleon herezeg legújabban az „Ordre“ czimü lapban egy levelet tesz közzé, melyben sürgeti a plebisci- tumot, és leirja, mikép vitessék ez ki. Három kérdés intézendő az országhoz, a vörös herczeg szerint : vájjon a republikát, egy bourbon monarchiát vagy a császárságot akarja-e a franczia nép V NÉMET ÜGYEK. Német kormánykörökben naponta szilárdul a meggyőződés, hogy a Francziaországgal való jó viszony erősbödni fog idővel. Tanúskodik e meggyőződésről a félhivatalos „Prov. Correspondenz“ legújabb kijelentése. „Nemcsak a franczia kormány iparkodik őszintén ápolni a két szomszédállam közötti barátságos viszonyokat, hanem főleg a legutóbbi conventió megkötése alkalmából maga a franczia közvélemény is jobbádára oly megelégedetten és elismerőleg nyilatkozott Németországgal szemben, hogy nehány hó előtt alig lehetett várni ilyesmit. Minél inkább fog csökkeni a Németország elleni gyűlölet, annál inkább elismerendi a franczia nép, hogy előbbi nagyságát és régi dicsőségét nem fegyveres hatalom es veres boszu által seerezheti meg, hanem a benső állami rend fölépítése s a béke müvei által.“ A németországi püspökök jelenleg sorra kezdik zengeni a jezsuiták dicséretét. Előbb a pad er > borai, most a regensburgi püspök száll védelmére a gyönyörűséges atyáknak, a kiknek érdekében egyébiránt a Péterfillérek magyar közlönye is czikkezik ezidöszerint. A regensburgi püspök megbotránkozik azon
