Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-11-07 / 89. szám

illeti: abban nagy volt; daczára annak, hogy a szász universitás által volt választva. Ha a czikkiró a miatt veri össze kezeit, hogy a jelenlegi Сотое a hivatalnokokat szász vidékekre nevezi°ki: arra megjegyezzük egyszerűen, hogy az nem igaz. A Comes substituálja mindenesetre a megüresedett állomásokat a szervezésig. — О az ál­tal egy ötét illető jogot gyakorol, melynek gyakor­lására alapos indoka van, miután a végleges szerve­zés épen az ö kivatalviseléso óta van munka alatt. Ez egy indok, melyhez elődje nem volt kötve, ki mégis ezen substituáló jogot egész önfejiileg gyako­rolta, minekutánna ö Szebenben, Segesvárit, Besz- terczén és Kőhalomban az 1871-ik évtől az 1868 ki időszakig még egyszer teljesen a rendszabályok kö­telezett pontjai szerint restauráltatni és Brassóban egy hiányzó tanácsost választatni rendelt. Ezzel szemben pedig Százzvároson, Szászsebe­sen és Ujegyházon a kinevezési jogot gyakorolta az üresedésbe jött főhivatalnok! állomásoknál; hol mai nap súg még mindig a Schmidt Comes áltál kineve­zett főhivatalnokok léteznek. Szerdahelyen hasonló- képen kényszeritöleg és pedig törvény ellenesen járt el daczára hogy a királyi Guberniumnak ellen­őrzési segélye igénybe volt véve. Végre Med- gycs és Nagy-Selyk minden substituálás nélkül ma radott. — Világosan látható tehát, hogy a substituálás nem egy uj találmánya sem a magyar kormánynak, sem az attól kinevezett Comesnek; és ez utóbbi mégis következetesen és minden vidéken egyenlően járt el, nem úgy mint elődje, önkénye és szeszélye szerint : itt úgy, amutt másként, mint szive diktálta ! Hogy a nemzetiségi törvényuek vannak gyen­géi, azt mi sem tagadjuk; hogy pedig egy oly sok- szerü országban mint Magyarországon egy hivatalos nyelvnek kell lenni azt minden józan gondolkozó beláthatja. Ezen törvénynek kinövései és netán elnyoma­tásra szándékozó iránya ellen, ott van az alkotmá­nyos ellenzék az országházban, és ott a nemzetek érdekeit erélyesen védni hivatva vannak ; és ez utó- végre bizonyára is szebb eredményt mutat fel mint a hírlapi jajveszéklés és a sörházi politika. A legcsodálatra — méltóbb része az egész czik- kelynck bizonyára az, hol a főtörvényszékröl szól. Ez igy hangzik: „az 1868-iki szentesitett 54-ik t. ez. decz. 8-ikáról a nagy-szebeni fő törvényszéket felfüggesztette, és ezzel szászországnak egy századokon át gyakorolt jogát romba döntötte.“ Ki gondolta volna azt, hogy a boldogult nagyszebeni fő törvényszéket nehány századdal idősebbé lehessen tenni ? — Nem tudja-e czikkiró ur, hogy ezen törvény­szék cs. kir. volt, hogy minden nemzeti jelleg nól küli, hogy a nemzeti igazságos törvényhozási jogot azon férfiak adták fel, a kik a felfüggesztésben ma nagy bűnt látnak. Oh bizonyosan, ön nagyon jól tudja, nem is tagadja bensöleg, mert arra van az önfejében nagyon sok dercze, hogy ezt meg ne értse, miszerint az igaz mondóság az államnak joga, és annak gyakorlása öntől teljesen független. I)e az avatatlan többet kap egy ütéssel ha neki megmagyaráztatik, — hogy az ázsiai barbárság minket megröviditett egy négy szá­zados fötörvényszókkel. Most következik az ideiglenes szabályzat. Ezen szabályzat valóban sok port kavart fel a békés szász I vidékeken; s nem is kétkedünk nyilvánítani, hogy jobban, és szabadelvűbben, is lehetett volna azt keresztöl vinni mint az valóban van. Azért mondjuk szabadelvűb­ben, mert azt senki sem tagadhatja, hogy ezen sokat szi­dalmazott szabályzat teljesen szabadelvűbb is, mint azon határozatok, melyek kötelező pontok név alatt koráb­ban a községi szervezetet rendezték. Mindenki beszélhet a mit tesszik, e módozatot — mely szerint ezen szabályzat létrejött, még éle­sebben bírálhatja bárki: azomban ha igazságos akar lenni meg kell vallania, hogy mi a királyföldöni községi életre vonatkozólag határozott elöhaladást üd­vözölhetünk abban. Hasonlítsa csak össze bárki a je­lenlegi községeket a vízözön előttiekkel, látni fogja, hogy azoknál élénkebb politikai élet, több erély több részvét van a nyilvános foglalkozásokban. Elösmerjük eztet mi is. Különben ezen a ré­gieknek szemükben levő „szálkának“ napjai már ШИН I ■ —IlII II» __, _ gyak orlatot kell engedni ; kiknek számukra 30 na­pok alatt, templom epitésre alkalmas hely szolgál- tassek, s mind azon lakósok, kik azon vallást köve tik ; a szokott fizetést (t. i. dézmát) saját papjoknak adják. — Ezen rendelet fokozta ref. magyarság lelkese­dését, s ők jó remény fejében szilárd elhatározással kezdének templom építéshez. Hitték, hogy ezáltal a íef. megvet ki tudják bontani a szászok polyp kar­jaiból. De e rendelettel szemben a capitulum sem Hunyta be szemeit. (Folytatása következik). meg vannak számlálva. — Tulajdonkép, hogy még él ezen szabályzat, egyedifl az országgyűlés corect eljá­rásaiban található annak oka, mely a szász nemzet részé­re biztosított „ extra wurstot “ nem confiskálta; sőt ellen­kezőleg a szász képviselőknek alkalmat nyújtott, hogy azok az ók bel viszonyaiknak rendje, felett a fundus regiuson nézeteiket kifejthessék ; a mit azok ! három föliratban elég terjedelmesen meg is tettek. Remélhetőleg nem fog soká tartani, mig az országgyűlés határozatát kimondja, és a szabályzat megsemmisül ; ez mint átmeneti állapot, a magukat kiegészitö községektől és a hivatalnokok tely hatal­mától egész a municipalis szervezetig már megtette , jó szolgálatát. A talmácsi pörre vonatkozó akták fölvétele a miniszter által és a törvényszéki fellebbezési menet félbeszakítása oly tény, melyet mi sem helyeslünk. — Ezen eljárásokkal szembe az utolsó nemzeti Uni­versitás a szükséges lépéseket megtette, és reméljük, hogy nem eredménytelenül tette. Nem is történt vég­eldöntés ezen ügyben. Es a közelebbi idő megtani- tandja, vájjon a pör a szükséges igazság védelemmel szemben, indokolva van-e vagy nem. Hogy ezen kérdésnek gyors magoldását türel­metlenül várjuk, azt nyilván bevalljuk ; de hogy ez ügyben előhaladás történt az által, hogy az uj igaz- ságügyér a pörfolyamot a legfőbb törvényszékhez foly­tatás végett áttette viszont megjegyezzük. Nagyon comicus czikkirónak a felletti rémsé- ges ijedelme, hogy a törvényszéki szervezés keresz­tül vitetik a nélkül, hogy a szász nemzet megkér- deztetett volna, vájjon engedik-e ők magokat szer- veztetni. Alkotmányos országban az igazságos törvény hozás az államjoga, és csakis az államé. Az 1868- iki 43-ik t. ez. ll szakaszára való ujjal mutatás a szerző részéről annyival comicnsabb, mert ő ugyan­azt a szakaszt jegyzékben is olvashatta, a hol ez áll : „ a nemzeti universitás a törvénykezési ügyekben történt változás következtében igazságszol­gáltatási jogát többé nem gyakorolhatja.“ Külömben is ezen 11 -ik szakasznak ez az ismert ferde magyarázása, melylyel mi az utulsó universi- táson is már gyakran találkoztunk, és azt igen gyak­ran megvilágitólag tárgyaltuk. Egy becsempészett magyarázat ez, mely hamis, és önfejű, a megelőző szakaszt nagy részbe ignorálja és az 1791-iki 13 t.-czikkben nagy menyiségü hatá­rozatokat melyek nem tökéletesek elferdíti. Ezeu magyarázaton a mai szász oppósitiónak az ó-szászoknak egész épülete művésziesen építtetik, a melyből — evés közben az étvágyat gyarapítván, nem szűnnek meg mentői több „extrawurst“-ért ki­abálni ; a mellett mégis bírnak elég vastag bőrrel tagadni, hogy ők nem kívánnak államot az állam­ban. — „Hát kedvesem! kívánsz még egyebet?“ Látja Kronst'ádter ur mikép mondanak csütörtököt az ön ámításai. On ugyanis azt kívánja elhitetni olvasóival, hogy őszinte lélekkel küzd az igazságért, küzd Szászor­szág javáért, (mely talán a holdban van :) de a „Nemere“ útját állja. De hogy állja, hiszen az idézett czikk elég eclatansul megmutatta önnek, hogy hol keresendő az Ön jeremiadjainák kút­feje. — Ha szokott tempójával abból sem akar­ja megérteni : meg mondjuk mi. Egyedül önmagában. Hiszen igen gyakran tapasz­talhatta, hogy maga iránt nem őszinte, leplezett kendőzött lelke mintegy örök álomban , ábrándozás s önámitás között éli csalfa életét. Természetes, a ki magát igy nem ismeri, vagy ismerni nem is akar­ja : az sokszor szánakozás, többször nevet­ség s végre megvetés tárgya leend. Osztrák ügyek. Az uj osztrák minisztérium alakitásával — mint a bécsi tudósítások egyhangúlag állítják Kel- lersperg báró bízatott meg. — Kellersperg leendő uj miniszterelnök programmja: az alkotmányosság te rére lépni a Csehország, Morva s Kraina által a reichsrathba eszközlendő egyenes választásokkal. Hogy Cszhországban mikép fogadják Kellers­perg kineveztetését, az előre nem tudható ; azt mondják, hogy mint helytartó Prágában, igazságsze- retete által megkedveltette magát a csehek előtt is. A „Presse“ szerint Kellersperg programmja oda irányulna, egyelőre fölhagyni minden kiegyezési kísérlettel, szigorúan ragaszkodni az alkotmányhoz, és uj választások által lehetségessé tenni a visszaté­rést a teljes Parlamentarismus rendszeréhez. Jellem­ző Kellersperg szándékaira nézve, hogy megbizatá- I sának elnyerése után Herbsttel értekezett, bár e fér­fiúhoz eddigelé ellenséges viszonyban állt. A parla­mentáris mustól Kellersperg külömben sem áll távol. Több Ízben képviselte a cseh és stíriai nagybirtoko­sokat, és jelenleg is a gráczi tartománygyülésben foglal helyet. A uj kabinet többi tagjaiul Stremayer, Brestl, Uuger, továbbá Waser, Pretis és Plener ura­kat emlegetik. Az alkotmányiatok e kijelölést a megelégedés­nek kissé mérsékelt kifejezésével fogadják* és a tett választást szerencsésnek nevezik. Csehországba állí­tólag Koller tábornok fog helytartóul kineveztetni, és a prágai országgyűlés szombaton gyűl egybe azon valószínűleg utolsó ülésre, melyben a llolzgothan ál­tal ellenjegyzett leirat fog felolvastatni. к ii 1 f ö I il. FRANCZIA ÜGYEK. Л franczia lapok még mindig Napoleon herczeg utazásával foglalkoznak. Párisi lapok hírei szerint Napoleon herczeg az excsászár által jóvá hagyott be­szédet vitt magával Korsika szigetére, melyet azon esetre volt elmondandó, ha a megyegyiilés elnökévé választatik. E terv megbukott, s igy a beszéd is el­maradt, a herczeg is odahagyta a hálátlan szigetet. A megyegyiilés első ülésében heves vita volt a pre­fect és Conti közt, kinek választása vitás volt. A korsikai lapok Napoleon herezegnok eg;y iratát közlik ,• melyben a miatta tett elővigyázat.i rendszabályok és a felett panaszkodik, hogy Ferry meggátolta öt őseinek házába belépni. Megelégedését fejezi ki száműzetésének tényleges megszüntetése fe­lett. Mint állítják, Ferry egy iratot kapott Thierstöl melyben az elnök szerencsét kiván neki küldetése sikeréhez és egyúttal visszahívja öt. A kormány felhatalmazá a leszámítoló bankot, hogy 10 milliónyi öt frankos jegyeket bocsáthasson ki, melyek a bemutatáskor beváltandók. A kegyelmi bizottság csak jövő hó 12-én ül össze előszói-, noha a humanitás és az igazság azt kívánná, hogy haladéktalanul összeülne és munká­hoz látna. A kötelező és ingyenes közoktatásra vonatko­zólag Jules Simon már befejezte munkálatát, melyet a departementalis tanácsok óhajai is egyhangúan tá­mogatván, a nemzetgyűlés összejöttével legott be­terjeszt. A 86 departement préfektje legújabban egy kör­jegyzéket vett a közigazgatás újjászervezését illető­leg. E tervezet, mely egyszersmind egy alkotmány- programm körvonalait is tartalmazza, kiterjed a tár­sadalmi, erkölcsi, vallási, kereskedelmi, iskolai, tör­vényhozási, közigazgatási, pénzügyi, bírói, katonai és választási reformra. OROSZ ÜGYEK. Mint olvasóink tudják, az orosz birodalomban a socialista és vallási őrjöngések különösen virágoznak. A szellemi sötétség országa a szelleme rémeinek ha­záját is képezi. A Necsajew-féle per a socialista iizel- ineknek nem vetett féket. Hir szerint a rendőrség egy újabb ilyen összeesküvés nyomára jutott, mely főleg az akadémiai ifjúság közt van elterjedve, s melynek szálai Litvániába és Volhiniába elnyúlnak. Pétervárott nem rég számos egyént fogtak el, kik a földműves és városi lakossághoz intézett socialista kiáltványt terjesztettek el. E kiáltvány, mely a ren­dőrség kezeibe került, „az akasztófa“ gyönyörűséges czimét viseli s Londonban nyomatott. DUNAFEJEDELEMSÜGI ÜGYEK. Az Offenheim-társulat megnyitotta a verestic- botosáni szárnyvonalat, miután a kormány által az ellen nem tétetett ellenvetés ; ezzel az Offenheim által Romániában átvállalt vasutak be vannak vé­gezve. — A trónbeszéd, melylyel Károly rumén fejede­lem a kamrákat megnyitotta, mindenek előtt az utol - só kölcsönről emlékezik meg, melyet maga az ország fedezett. — A fejedelem azután a pénz­ügyi rendszerben szükségessé vált reformokra utalt s azok elfogadását ajánlja. A vaspályakérdésre nézve kiemeli, hogy az ügy már több nehéz phasison ment át s most véglegesen rendeztetni fog. A beszed azon várakozás kifejezésével ér véget, hogy a képviselők tanúságát fogják adni annak, miszerint bármilyen le­gyen is a nemzet helyzete, méltók lesznek a fenyes porta s a többi nagyhatalmak jo hajlamaira. KELETI ÜGYEK. Athéni birek szerint a görög kormány jelen­leg a költségvetés összeállításával, továbbá két tör­vényjavaslat készítésével foglalkozik, melyek egyike az alsó derűst, másika a választási reformot illeti. A kormány a megyés püspökök kizárólago'

Next

/
Oldalképek
Tartalom