Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-10-31 / 87. szám

— 346 nézete szerint azon egyetem rendes előadási nyelve egyedül a magyar leliet. íme a Kronst'ádter szemében jó izga- tási eszköz ez is. Az természetesen nem szálka az ő szemében, hogy a királyföld közvagyonából fenntartott intézetekben e- gyedlií a német nyelv van bevive tannyel­vül, a mely pedig semmi tekintetben sem követelhet más jogokat ezen ország terüle­tén, mint a melyekkel a román nyelv bir. Ezen fejtegetéssel, gondoljuk, kellőleg kitüntettük azt, hogy a Kronst'ádter min­den alkalmat megragad, hogy a magyar nemzetiség ellen lázitson. S mivel ő neki, s még más hasonlóknak is, efféle hajlan­dóságaik vannak, figyelmeztetjük magyar laptársainkat, hogy ügyeljenek szavaikra, mert ime a rósz akarat készen áll fegyvert kovácsolni mindenből fajunk ellen. A mi végül a románokat illeti, a bras- saiakat nem féltjük, hogy ilyen durván szőtt csclszövény lépre keríthetné, mert ők ösmerik már a Kronst'ádter egész értékét, jó akaratját is kostolták s megelégelhették ; végül sem a Kolozsvári Közlöny kéretlen leczkézése, sem a Kronst'ádter fogadatlan prókátorsága nem oly csábos hangok rájok nézve, hogy azok mellett elfelejtsék, mi­szerint jövőjük és fennmaradásuk határo­zottan a magyar fajhoz vannak kötve. Eléggé sajnálnék, ha némely idétlen hang miatt lankadni tudnának akármely vi­dék románjai a testvériség egyedül üdvös munkájában. De ha ők szeszes italokhoz vannak szokva, akkor épen nem féltjük , hogy hasson rájok akár a Közlöny akár a Kronstád- ter fecsegése, — mert azokból ugyancsak hiányzik minden szesz. Királyi tanácsos cs tanfelügyelő Rétid Lajos a felnőttek oktatása érdekében a következő köriratot bocsátott ki F.-fehérmegye, Brassó és Fogarasvidék közönségeihez. Sz. 898/1871. F. - fehérmegye, Brassó- és F о garas- vidék tanfelügyelőjétől. Közhírré tétetik, hogy az országos kormány f. évben is jutalmazni fogja a felnőttek oktatását. 15 évnél idősb, akár férfi, akár nő lakósok felnőtteknek tekintetnek. Minden felnőtt egyén Írni és olvasni tanításá­ért 3 frt. o. é. jutalom illeti a tanítót ; csak Írni taní­tásért 2 frt. Vállalkozhatnak lelkészek, tanárok, jegyzők és minden alkalmas miveit egyén. Ha valamely vállalkozó teljesen kitanitott egy csoport felnőttet, újabb csoportot kezdhet oktatni. A jatalom-díjakat az országos oktatásügyi kor­mány ezen tanfelügyelőség utján fogja kiszolgáltatni. Szükséges ellenőrzésül következő szabályok állíttatnak fel : 1) Minden vállalkozó jelentse be működése előtt a nála jelentkezett felnőttek névsorát a községi elöl­járónál. Az elöljáróság kötelessége e felöl jelentést tenni ezen tanfelügyelőségnél. 2) Mihelyt valamely csoport oktatása befejez­tetik, nyilvános vizsgálat tartandó az illető egyházi és községi elöljáróság jelenlétében. Ezen vizsgáról rendszeres kimutatás készitendö, melyben ki kell tün­tetni, hogy mit tudott miuden egyes felnőtt a tan­folyam kezdetekor és mit a vizsga alkalmával: ol­vasásból, Írásból és netán egyéb tantárgyakból. Ezen kimutatás hitelesítendő egyházi és községi elöljáró­ság által. Megjegyzendő, hogy habár dij csakis olvasás- és irás-tanításáért fizettetik, — előnyül szolgál, lia az illetők egyéb tantárgyakból is nyujtnak oktatást. 3) A vizsgái kimutatás azonnal beküldendő ezen tanfeliigyelöséghez, az írni tanultak próbairá- saival együtt, hogy lépést lehessen tenni az illető dijak utalványozása végett. 4) A vizsga ideje azért jelentendő be elölege- sen, hogy aloliroti a lehetőleg személyesen megje­lenhessen. 5) Ha valamely községi elöljáró elmulasztaná a szükséges jelentéseket megtenni, fölkérek miuden ügybarátot, engem ezen körülmény felöl értesíteni. Brassó 1871, október 14-én. K é t h i Lajos m. p. kir, tanácsos és tanfelügyelő. F e 1 h i V á sí Chicag'ó , Amerika leggazdagabb, és legnevezetesebb városainak egyike a lángok martaláka lett. 50,000 lakosának nagy ré­sze kenyér és fedél nélkül várva-várja az érző embertársak gyors segélyét. Közel és távol nagyszerű gyűjtések rendeztetnek a nyomor legalább egy részének enyhítésére. A borzasztó baleset ily pillanataiban mu­tatkozik egész fenségében az emberi szív, pillanatig meg-megáll a nagy nyomor lát­tára, hogy a második pillanatban siessen irt hozni és vigaszt. Néhány éve múlt el, hogy egy hoz­zánk közelebb álló országot, a Svájczot, súlyos elemi csapások értek. A külsegély enyhített e bajon, és Magyarország b. Eöt­vös József kezdeményezése folytán valóban nagyszerű gyűjtése által kiérdemelte Eu­rópa csodálatát, és növeszté a szabad Iiel- vétia hazánk iránti rokonszenvét. Meg vagyunk győződve, hogy Magyar- ország most, midőn újra ezrek nyomorán kell segíteni, szintén nem marad hátra. —• Ezer meg ezer mértföld választ el ugyan bennünket a nyomor színhelyétől, — Ocze- ánon át nem hat el hozzánk a szerencsét­lenek jajgatása; de azért hazánk nem nm- lasztandja el az alkalmat, hogy legalább némileg lerójja háláját amaz ország iránt, melyben vajmi sok hazánkfia talált rnenhe- lyet, keresetet, biztonságot, segélyt és ro- konszenvet. Nem fogja elmulasztani az al­kalmat, hogy a polgárainak nyújtott segély által lerója tiszteletadóját a szabadság és az emberi jogok lankadatlan előharczosa iránt; nem fogja végre hazánk elfelejteni, hogy épen Chicagóban számos hazánkfia esdve és küzdve várja gyors segélyünket. Bátran fordulunk minden emberbarát áldozatkészségéhez, kérve e czélra bármi csekély segélyt is. Minden fillér a midőn enyhíti a megmérhetetlen nyomor egy ré­szét, tanúságul szolgál majdan rokonszen- vünkről, hogy segítsünk embertársaink nyo­morán. A hozzánk beérkező összegeket mi, az illető adományozók megnevezése után az általános magyar hitelbank igazgatóságának adjuk át, a mely szives leend azokat Mr. Jay, észak-amerikai követnek czélszerü szét­osztás végett átszolgáltatni. A szerkesztőség. Osztrák ügyek. A válságnak mely a napi sajtót kót héten át függőben tartotta ma-holnap vége leend. A végered­mény bécsi hírek szerint a Hokenwarth kormányra nézve határozottan kedvezőtlen. A „Pester Loyd“ oly egyéntől, ki az osztrák kabinethoz közel áll, azon tudósítást kapta, hogy az ősz trák válságban kedden a végleges fordulat beált. Es pedig ez a Hokenwarth ministerium ellen ütött ki, mely ez idő szerint, talán már csak ideiglenesen vi­szi az ügyeket. Tovább azt Írja, hogy Hokenwarth gróf kabi­netkérdést csinált egy a cseh vezéreknek is tetsző leirat elfogadásából, a cseh vezérek azonban maka­csul visszautasítják a közös miniszterek által támasz­tott követeléseket, ez azon következtetésrejogosit ben­nünket, hogy a császár elhatározása a csehek, és igy Hokeuwarth ellen dőlt el. A cseh vezérek hir szerint erősen felkészülve jöttek Bócsbe, s egyenesen meg voltak botránkozva, a midőn megértették, hogy a le­irat az alkotmány formális elismerésére szólítja fel őket. Ezek és hasonló hirek járják be jelenleg a fővárost. Kém szellőztetjük azonban ezeket tüzetesebben, mint­hogy talán csak nehány óra választ el még bennün­ket a császári cabinetben teremtett uj helyzet hiva J talos közzétevésétöl. i i Ha Hokenwarth gróf visszalép, azon egyetlen elismerést legelkeseredtebb ellenei sem vonhatják meg tőle. hogy bármily könyüvé tették volna is reá nézve döntő holyütt, nem ragaszkodott görcsösen tárczájá- hoz, de müvével állott és esett el. A „N. fr. Presse“ határozottan nyilvánítja Hokenwarth lemondását, és erre vonatkozólag a kö­vetkező tudósításokat közli : Mint tudósításaink jelen­tik, azon tárgyalások, melyeket a császár parancsára Hokenwarth gróf, Clain gróf, dr. Rieger és dr. Pra- zek cseh bizalmi férfiakkal a leirat iránt folytatott, annyiban eredménytelenek maradtak, mennyiben a csehek visszautasiták hozzájárulásukat adni oly mó­dosításhoz, mely szükséges leendett arra, hogy a közös minisztérium és a magyar miniszterelnök ag­gályai megnyugtattassanak. Erre Hohenwarlh gróf kijelenté, hogy a leiratot maga meg nem változtat­hatja, hanem a csehekkel folytatott tárgyalások kö­vetkeztében ahhoz kötve tartja magát. A császár a leirat módosítása értelmében döntötte el a kérdést, mire Hohenwarth gróf benyujtá lemondását, melynek elfogadtatása iránt kétség sincs. A jelen pillanatban még nem felelhetünk a kérdések azon hosszú sorára, vájjon a dolgok mily lefolyást veendenek? Egy forrásunk szerint átmeneti minisztérium kinevezésére gondolnak, és Koller tá­bornokot helytartói minőségben Prágába küldik. к ü I f ő 1 (I. FRANCZIA ÜGYEK. Francziaországban a napi sajtó a német meg­szálló seregnek az országból való kivonulása kérdé­sével foglalkodik, mi a legújabb, f. hó 21-iki egyez­mény alapján kezdődött meg. A „Moniteur universel“ jelenti, hogy a Frank­furtban Franczia és Németország közt a végleges bé­ke-okmány iránt folyt alkudozások már közel álla­nak a befejezéshez. Még csak gróf Amim-Boytzen- burgnak Frankufrtba megérkezését várják, hogy a zárj egy zökönyv aláírassák. A Sautanderben tartózkodó császárnénak azt vetik szemére, hogy Spanyolországban politikai fon­dorlatokat eszközöl. A mi magát az exesászárt illeti, az „Independance“ egyik levelezője azt állítja, hogy ö saját pártbiveinek egyelőre tartózkodást ajánl, azon- •ban szilárdul meg van győződve a császárság hely­reállításáról. A párisi bouapartistikus lapok rodomon- tádjait az ultramontan „Univers“ erélyesen ostorozza. „Nyugtassátok meg magatokat“ — úgymond — „ti, a szabadelvű császárság túlbuzgó ügyvédei; Thiers és Perier Kázmér uraknak Napoleon berczegre vo- natkazólag elkövetett hibájából nem lehet azt követ­keztetnetek, hogy ők ezen urat különösen félelmes­nek tekintenék. Nem a Bonaparték valódi erejétől, nem azoknak a nép előtti hitelétől, nem azoknak a szellemekre való befolyásától félnek ők, hanem va­lamely összeesküvéstől, valamely csínytől. Ok tudják, hogy az ilyfélékhez a Bonaparték nagyon értenek. Azonban azon egyén, kinek szerencsétlensége volt Krí­met nagyon korán hagyni oda, Solferinonál nagyon későn érkezni meg, s még Sedan előtt is küldetés­sel bízatni meg, nincs arra hivatva, hogy jelt adjon a fölkelésre. Thiers s kormánya a Bourbonokat nyugton hagyják az országban, mivel tudják, hogy sem V. Henrik, sem az Orleausok nem gondolnak összees­küvés koholására. A párisi felkelők egyrésze, kikre az Ítélet kimondatott, Boyard erődbe szállíttatott ; már három csapat érkezett meg. mindegyik tizennyolez emberből állva úgy, hogy az erődben levő elitéltek száma már ötvennégyre megy, s hir szerint még 150 elitéit fog ottan elhelyeztetni. A megérkezettek közt ott van Assi és Pascal Grousset, mely utóbbi még mindig rendkívül udvarias. Hire jár, hogy az ötödik félmilliárd lefizetése tárgyában is megkezdettek volna a tárgyalások a franczia és német kormány között. A franczia kor­mány kadikárpotlás ezen részét 95 frank értékű 5%-kos jövedékekben ajánlkozott lefizetni, hogy pe­dis; a pénzpiacz kellemetlen razkodásokat ne szen­vedjen, e jövedékek kibocsátása által, ki lesz kötve, hogy ezen papírok csak meghatározott s elóg távol eső határidő múlva értékesíthetők. Még nem tudjuk, hogyan fogadja a német kormány ez ajánlatokat. NÉMET ÜGYEK. A kormány a német parlament elő terjesztette a 40 millió hadialap alkotását kívánó javaslatot. A javaslat első olvasása alkalmával hevesen megtámad­tatok. Több parlamenti tag kifejezte, hogy a mai viszonyoknak nem felel meg az ilyen alap, mert egészen felesleges az adózókat újólag évenkint 2У2 millió tallér kamattal terhelni s az ország hiteléről szegénységi bizonyítványt kiállítani. Midőn a múlt háború kitört, a parlament haladéktalanul megszavaz­ta a kellő pénzeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom