Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-10-06 / 80. szám

— 319 — kiáltások közt: „Le a vörös kokárdával;“ — Gail­lard ezt mondja: — „A vörös kokárda az én zász­lóm a _ (Fiityölés.) — Gaillard beszédével, mely­b en a túszok agyonlövetését helyeslé, roppant zajt idézett elő. — Végül elfogadtatott azon indítvány, hogy a congressus minden gyilkolást bélyegezzen meg. — Genf, sept. 28, Az előkelő bonapartisták nagy tevékenységet fejtenek ki, igy Mey Edegar ma hagy­ta el városunkat s s Párisba ment, mig Pietri 1 áris- ból Lyonon át ide rándult. SPANYOL ÜGYEK. Mint Madridból 27-ről jelentik, g republicánu sok a pilar-i Sz. Mária ünnepének alkalmával a tervezett mauifestatióra Saragossaba fopnak menni. Hirszerint Sagasta visszautasitá a congiessus- elnöki jelöltséget. A carlisták az elnök választásánál fehér szava­zati czédulákat fognak beadni. A királynak 24-én Barcellonába való visszaté­rése a lakosságot meglepte: az váratlanul történvén. A lelkesülés igen nagy volt. О felség-e megnyitá a kiállítást s erre a Remblában sétált. Éjjel jelen \ olt a bika-viadalon, s két színházi előadáson. 25 eu Le- ridába érkezett s meglátogató a kórházakat, jótékony intézeteket, s szemlét tartott a katonaság fölött. Más­nap Saragossába indult. Mint Madridból 25-röl jelentik, a republicánus párt értekezletében elhatároztatott, beváró magatar­tást tanusitni a tényleges kormánnyal szemben. Azon kir terjedt el, hogy Figuerola, ki oda érkezett, államministerré fog kineveztetni. Az eleimi vámok 25-én Madridban újra behozattak, minden közbejött különös esemény nélkül. — Napoleon mozgolódásai. Nehány nap óta mind a sajtó, mint a politikai pártok erősen foglalkoznak a bonapartisták részéről nyilvánuló szorgos tevékenységgel, irja a Débats szept. hó 26-iki számában. Némelyek annyira mennek, hogy már „napóleoni összeesküvésről is beszélnek. — Mi azonban úgy hisszük, hogy mindez sok zaj semmiért. Napoleon párthiveinek nem sikerül máskép Francziaország partjaihoz közel hozni urokat, mintha sikerül nekiek kitisztázni öt Francziaország szemé ben azon kettős vád alól, hogy minden ok és elő­készület nélkül hadat üzent s a háborút példátlan gyámoltalansággal vezette. Sőt nemcsak Francziaországban ámitatja magát az excsászár, hanem Belgiumban is ; ez utóbbira vonatkozólag ezeket olvassuk az „Etoile belge “-ben. j Midőn a sept. 4-iki franczia kormány a tuileri- ákban vizsgálatot rendelt el, a császár titkos iratai között hosszú és terjedelmes levelezést találtak elő III. Napoleon és egy jelenleg Párisban lakó ifjú bel­ga journalista között. Ez utóbbi leveleiben, melyek mindnyájan a becsületrend kérésével végződnek, — egy tervet javasol és fejt ki Napoleon előtt, mely­nek czélja öt belga kiráíylyá tenni. Bekeblezósi terve egészen dynast.ikus ; nem akarja egyesíteni a két nemzetet ; egyszerű ajándo kot akar tenni III. Napóleonnak. Felsorolja a siker esélyeit utal az elhárítandó nehézségekre, a lefegy- verezendö ellenszenvekre, a megvásárlandó lelkiisme­retekre a köz igazgatás, a hadsereg és a journalisti ka keblében. Ez egyén elég impertinens volt felsorolni az illetők neveit s melléjük jegyezni a megvásárlásukra szükséges összegeket E levelek, melyeket a tuileriák elpusztított örege elég naiv volt komolyan venni és a melyekre válaszolt, eme válaszokkal együtt meg­vannak egy brüsseii polgárnál s hisszük, hogy köze­lebb napvilágot fognak látni. Ugyanerre vonatkozólag az „Indépendance beige“ oda nyilatkozik, hogy ő is hallotta e dolgot, de nem akart róla szólani, mig tüzetesen nem tájé­kozta magát, reméli azonban, hogy közelebb némely érdekes felfedezést tehet e levelezésről (A levelek állítólag e lap szerkesztőjének kezei között vannak.) Távirati tudósítások. Páris, szept. 30. A közoktatási mi­niszternek egy körrendeleté fegyelmi bün­tetés tilalma alatt megtiltja a tanítóknak a fötanáestagjainak választásába befolyni. A nemzeti védelem kormánya részéről történt katonai kinevezések megvizsgálására kikül­dött bizottság befejezte munkálatát, tekin­tettel a tábornokra, a hadügyminiszter el­rendeld az erre vonatkozó határozványok mielőbbi foga n a to s i tását. Bécs, szept. 30. Az „Oest. Corr.“ szerint a szász koronalierezeg oktob. 3-án B e h ö n b r u n n b a érkezik. Grác z, szept. 30. Az óvás 44 sza­vazattal 36 ellenében elfogadtatott. A szlo­vének és katliolikus conservativek ellene szavazták. A helytartó nem ismeré el a landtágnak illetékességét e tárgyban , és hangsúlyozta, hogy az alkotmány útját nem fogják elhagyni. Pari s, szept. 30. A 4-dik félmilliárd hadikártéritésre 600 millió van készen. A bordeauxi nemzetőrség már teljesen le van fegyverezve. Csernovicz, szept. 30. A kormány felhívta a tartománygyülést, válaszsza meg képviselőit a reichsrathba. A felirati javas­lat egyhangúlag bizottmányhoz utasittatott. Az országos rend változtatására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásba vétetett. A 3. §. változtatása a bizottmány indítványa szerint fogadtatott el. A tartomány-gyűlési követek száma 36-ban állapíttatott meg. Közelebbi ülés kedden. P r á g a, szept. 30. A „Bohemia“ mond­ja: Theumer tartománygyülési képviselőnek hivatalától való felmentésének oka nem egyedül az ismert nyilatkozat aláírásában, hanem abban is keresendő, hogy Theumer mandátumot fogadott el, habár neki, — a szolgálati viszonyok miatt — állomásának odahagyása elöljáró hatósága által meg- tiltatott. Bécs. szept. 30. Az „Oesterr. Cor- resp.“ szerint a szász koronalierezeg oki. 3-án érkezend meg Schönbrunnba. Insbruck, szept. 30. A tartomány- gyűlésbe leendő belépésre felszólított olasz- tiroli képviselők kijelentették, hogy belép­nek, ha a kormány nekik egy saját auto­nom déltiroli landtágot biztosit. Ö Vegyes. (V a s u t u n к r ó 1) annyit Írhatunk, hogy a föld­munkák meg vannak kezdve. Egy társaság, mely gr. Nemes János, a két Schmidt, Zell és Arzt, Neither és Aronsohn, Baruch, Beruád Lázár meg Gärtner urakból áll, — átvette a földmunkákat Ágoston fal- falvától, az Olt hidjától Brassóig. Ugyanez a társa­ság elsőbbségi jogot nyert a felső munkálatokra is. Földmunkákkal a jövő évi július 8-ra kell készen lenniök. Mint értesülünk, az egész vonatra találtak már alvállalkozókat. (A képviselőválasztás Hidvégen) F.-Fejérmegye belső kerületében f. hó 12-ikén lesz, mint biztos forrásból értesülünk. (A V á c z i hadgyakorlatokról) utóla­gosan még ezeket Írjuk : a gyakorlatok ideje alatt e hó 24-dikén Váczon az 50. honvéd zászlóalj egy le­génye tiidövészben elhunyt és Vácz derék polgárai oly dísszel temették el, hogy most Csemegi Ignácz százados kötelességének érzi köszönetét mondani a végtisztesség díszéért. Az elhunyt ravatala alig lát­szott a virágtól, a temetés alatt pedig minden tem­plom harangját meghúzták, s a fáklyások sora vette körül a koporsót. A gyakorlatok befejezése után a király mielőtt elutazott, még meglátogatta a tábort s maga köré gyiijté a tiszteket, kiknek köszönetét fe- jezé ki fáradozásukért, melynek a legénység oly szép kiképezése lett eredménye. Különösen kiemelő a 31-ik vadászzászlóaljt, melyet mintacsapatnak ne­vezett. — (Napoleon fekéínémüje dobra üt­ve.) A hajdani császári háztartás egyes részeinek el ■ adása Párisban már nem okoz feltűnést. A népben épen nem A nép már annyi hatalmast látott eliizet- ni, hogy holmijuk eladása már nem okoz feltűnést. Nehány hét előtt elkótyavetyélték Napoleon hintáit és lovait, azután fehérnémüre került a sor, s az ezüst- nemű lesz az utolsó. A Louvre boltjaiban vég nélkül hangozott a republicánus árverelők kiáltásu : „L’au- cienne lingerie imperiale.“ Sokan voltak ott, kik szenvedélylyel vásárolnak mindent, mi kezük ügyé­be esik; voltak ott üzérek és olyanok is, kiken meglátszott, hogy császári család számára vásárolnak. A polgári elem kevés részt vett az üzletben. Egy nap a másik után telve voltak az óriási asztalok le­pedőkkel, asztalkendőkkel, törülközőkkel, zsebken­dőkkel, s az olvasónak fogalma lehet a menyiségröl, ha mondjuk, hogy egy nap 500 tuczat asztalkendő, másnap 400 tuczat asztalkendő s igy tovább került árverelésre. Pedig mit itt eladtak, az alig volt a császári fehérnémü egy negyedrésze. Az asztalnemü- ek jobbára mind finom damastból voltak, de azért közönséges szövet is elég volt. Minden egyes darab egy hosszas bélyeggel volt megjelölve, ezen felirat­tal ; „Lingerie imperiale“ s az évszám. Ezen bélyeg alatt ott volt az N. betű s a császári korona. E korona a betűvel épen oly egyszerű jegyző pamuttal volt hímezve, mint akármely polgári háznál. A ve vök közt feltűnt egy kövér nő, kire az udvarban pompás hintó várakozott s mindent összevásárolt, a mit ott időzése alatt kínáltak. Sokat találgatták, ki lehet e nő, de abban mindnyájan egyetértettek, hogy csak a császári család számára vásárolhat. Atalában véve az árak igen magasak voltak. A külvárosi ki­sebb kereskedők elbátortalanodva hazasompolyogtak, mert nem láttak nyereséget. (Pályázatnyitás.) A franczia kormány a „Filoxera vastatrix“ szőlő pusztító kártékony rovar fölismerése és kipusztitása iránt teendő javaslatra 20,00 franknyi jutalomdíjjal pályázatot nyitót, mely alkalomból a m. kir. foldmivelés-, ipar- é skereskedemi minisztérium figyelmezteti a netalán hazánkból is pályázni kívánókat, hogy a pályaművek a franczia köztársaság valamelyik prefekturája, vagy a franczia földmivelési minisztériumhoz legkésőbb 1872. decz. 31 ig nyújtandók he. (Házassági ok.) A szombathelyi lap szer- keztőségében egy korosabb idegen asszony járt C napokban s jutalomigérése mellett kérte a szerkesz­tőket, hogy szerezzenek neki férjet, kire ha meghal, ölebecskéjét hagyhassa. (A pesti népoktatási kör) a felnőt­tek oktatását az 1871/72. tanévben október lG-án fogja megkezdeni. (T h u г y Gergely) főispáni beiktatása Szászrégenben, szept. 19-én ment véghez. A képvi­selőtestület telkes éljenzésekkel fogadta, a főispán esküjét pedig fényes ünnepély közt tette le. Három napra rá, sept. 22-én Erzsébetvárosban történt az ünnepélyes beiktatás. A városszélén sept. 21-én Ka­rácsonyi János főbíró fogadta, és még az nap este egy sziikebb körű diszebéd rendeztetett. Másnap, sept. 22-én ment véghez az ünnepélyes beigtatás. Az egész város ünnepi díszben volt felöltözve, és ágyuszók hirdették az ünnepélyt. A képviselő-testü­let körében Karácsonyi János főbíró üdvözlé a főis­pánt. A rövid üdvözletre Thury Gergely hosszasb, szép beköszöntő beszédben válaszolt, melyben kie­melte, hogy a városi főispánok intézménye által a törvényhozásnak czélja volt a kisebb városokat cso­portosítás által a megyék politikai jeleutékenységére emelni. Hangsúlyozd továbbá, bogy a közigazgatás szervezetére és érdekeire főgondot forditaud, s az el­nöki tisztben részrehajlatlanul járván el, csak a több­ség nézeteinek lesz tolmácsa. E lelkes éljenzések­kel fogadott beszéd után újra Karácsonyi főbíró szó­lalt fel, és beszédében kiemelé, hogy az uj főispáni intézményre az önállásukra féltékeny városok ugyan bizalmatlansággal néztek, de meghajolnak a törvény előtt, és reményük, hogy annak alkalmazása nem fogja ezen aggályokat igazolni. Az ünnepélyt disze­béd zárta be, melyben a város értelmisége részt vett. (Figyelmeztetés.) Egy magyer családfő Fiumében, ki már 15 éve lakik ott, s kinek neje olasz és két, 6 — 7 éves gyermeke szintén olasz és anyjával együtt nem beszól más nyelvet, — ajánl­kozik házába felvenni Magyarországból jövő oly if­jakat, kik vagy a kir. téngerészeti iskolában, vagy a reálgymnasiumbau akarják folytatni tanulmányaikat. Bővebb tudósítást ad Bunyevácz László Adamich-té ren Fiumében. (A kolozsvári egyetemről) azon biz­tos forrásból vett hirt közölhetjük, hogy 1872. no­vember havában meg fog nyittatni. A volt gubernium helyiségein több ezélszerü javításokat fognak tenni, s alkalmilag négyszögbe ki fogják építeni. (Egy buku resti táv sürgőn y) szerint Macin helység közelében komoly összeütközés tör­tént 80 román határőr s néhány török között. Töb­ben megsebesültek s nehányan halva maradtak a verekedés terén. A román hadiigyér azonnal oda utazott. (Az igazság ü g y-rn iniszteriumhoz) sept 27-ig 5400 s egynéhány folyamodás érkezett az ülnöki, járásbirói, és alügyészi ál omásokra. Az illető iroda ajtajában azon folyamodók, kik szemé­lyesen adják át folyamodásaikat, oly tömegben áll­nak, hogy néha órákig kell várakazniok, mig a fo­lyamodást kézhez nyújthatják. A záridőig nyolez kilenczezer folyamodást várnak, s a folyamodók bé­lyegilletékét körülbelül százezer forintra becsülik. (0 о r V á t В о 1 d i z s á r,) mint poéta. A volt igazságügyér a jogászgyülés bucsu-estélyén a követ­kező szeszély-szikrát rögtönözte : „Ki ifjúsága vig napjait éli A férfiakat rendesen keféli ; Szereti a rozsát, ha nyári, ha téli — Éljen jó kollegánk, a vidám Vrabély! Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Kenyeres Adolf.

Next

/
Oldalképek
Tartalom