Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-01-27 / 8. szám
31 ve az ütegek számára, melyek csupa 48 fontosokból állanak. A drancy-i földmunkálatokat a tüzérek végkép elhagyták, s ezeket csakis gyalogság tartja megszállva. Ezek mögött uj védmíivek készíttettek, de kevés ágyúval láttattak el. Úgy látszik, hogy a íranczia tüzérség zöme a déli oldalra van áthelyezve. Bécs, jan. 22. A „N. ír. Pr.“-nek távirják Cambraiból e hó 21-ről: A rettegés általános. A poroszok erre felé vonulnak, ídár ágyudörgést is hallhatunk. í aidheibe minden fegyverképes csapataival Lille-be és Douaiba vonul vissza. Lemberg, jan. 22. A Dziennik Lowski helyesli a Tonners röpiratában foglalt ama javaslatot, hogy a lengyelek béküljenek ki az oroszokkal, ha Oroszország előzékenységet mutatna. A Dziennik Polski azonban aztmondja, hogy egy Német- és Oroszország közt kitörendő háborúban a lengyeleknek a németek részére kell államok. Genf, jan. 22. Frigyes Károly hg. hadseregének egy része keletre csapott át, hogy Auton-ön át haladva Bourbaki seregét hátulról támadja meg. A hetedik porosz hadtest elért Besançon alá. Bourbaki helyzete rendkívül válságos. Berlin, jan. 22. Versailles jan. 21. A császár a császárnéhoz. Az ellenség tegnap délelőtt teljesen visszavonult Párisba. St. Cloud előtt még 15 tisztet és 250 közembert ejtettünk foglyul. St. Quentinnél (az északi hadseregnél) az ellenség foglyok, halottak és sebesültekben mintegy 15000 embert vesztett, aztán egész Valencieneeig és Douai-ig vonult vissza s Cambray-t újra megszállotta. Berlin, jan. 22. Moltke határozottan oda nyilatkozott, hogy a Páris capitulálá- sánál ejtendő hadifoglyok közül egyet sem kell franczia területen, jelesül Strassburgban és Metzben elhelyezni, mivel a háború, az ő eshetőségeivel együtt a főváros eleste után is folytattatni fog. Versailles, jan. 21. A bombázást a legutóbbi napokban szünet nélkül folytattuk. Ma megkezdettük St. Denis ellen is a tüzelést. Az ellenségnek terve — melysze- rint az elmúlt éjjel Langresból kirohanva, Chautmoni táján felállitott landwehrcsapa- tainkat tönkre tegye — nem sikerült. Brüssel, jan. 22. Azon műszaki tisztek ügyében, kik Németországból menekülve Lille-be jutni szándékoztak, a kormány — a foglyok tiltakozásával és feliratával szemben — kijelentette, hogy ez ügyben döteni illetéktelen. Angerst fenyegeti az ellenség. Lyonban az 1871-diki negyedik katonai korosztály behivatott. Brüssel, jan. 22. A poroszok a Cambrai előtti sánczok előtt állanak. Porosz bombák estek a városba. Faidherbe Douai- ban van. Favre tbk Lille-be érkezett. Brüsselből értesül egy bécsi lap, hogy Favre és Gambetta Ostendébe találkozást tűztek ki. Favret Ostendébe az itteni franczia követ s ennek titkára kisérendik. A párisi „Gaulois“ e hó 17-érői, közzéteszi Ferry rendeletét a kenyérkiosztás tárgyában. 16-án egy bomba a Pantheon kupo- lojára esett, azt áttörte, s a templom belsőjében durrant el. Az öv-vaspályának a Szajna balpartján fekvő részén a közlekedést beszüntették. Bourgogne, jan. 21. Treskow tbk jelenti: Az elmúlt éjjelen a taillys-i, bailly-i és perousi erősen megszállott és elsánczolt erdőségeket az ellenségtől elfoglaltuk. 5 tisztet és 80 közembert ejtettünk foglyul. A mi veszteségeink sem épen jelentéktelenek. Dau- zousitin mellett négy uj ágyú telep reggel óta tüzel, főleg a vár homlokzatát vevén czélpontul. Lille, jan. 21. este. Gambetta épen most érkezett meg. Lille, jan. 21. A „Progrès du Nord“ Írja: A mi kitünően felszerelt északi hadseregünknek csak romjai menekültek nyomorúságos felszereléssel Cambraiba. A moz- góőrö kközt különösen nagy a rettegés s ennek tulajdonítandó, hogy a csatát elvesztettük. Testeliu kormánybiztos s az északi departement préfetje beadták lemondásukat. A „Nemere“ eredeti táviratai. Feladatott Pesten 26-án délben 10 óra 35 perczkor. Érkezett 12 órakor. Trocliu a Times szerént le fog köszönni. Favre Bismarckkal Versaiilesban találkozván a párisi őrségnek tisztes távozhatását kérte, mit Bismarck azonnal visszautasított. Longvvy vár feladta magát a porosznak, 4000 fogoly és 400 ágyú esett birtokába. A londoni conferencia tegnap franczia képviselő nélkül ülést tartott. Vegyes. (F e 1 h i V á s) a harmadik közgyűlés tartására. A lumyad-zaráod-szászvárosséki néptanítók egylete f. 1871. február 21-kén délelőtt 10 órakor, Déván az állami tanitó - képezdében, egy minden felekezeti és nemzeti különbség nélküli rendkívüli közgyűlést fog — alapszabályainak végképpeni megalapítása végett tartani, melyre az illető néptanító urakat tisztelettel meghívják Déván, 1871. január 20. Koos Ferencz, ideigl. elnök és képezde-igazgató, O s v á t h Mihály, ideigl. jegyző. (A „Kronstädter Zeitung“) egyik számában azért sóhajtozik, hogy legyen nálunk is kényszertörvény az iskola gyakorlásra, mint van Sckweitzban. Figyelmeztetjük a kollégát, hogy törvényünk kitűnő van e tekintetben 1868 óta; csak a végrehajtásnak ne álljanak ellene holmi felekezeti érdekek. (Bálkrónika). Sepsi-Szent-Györgyön jelen 1871 év farsangján: január hó 28-án a községi elemi népiskola részére, — 1871. fébruár 11-kén az olvasó- egylet és 18-án a Háromszéken 1848/9sdiki szabad- ságharczban dicsökalált halt honvédeknek emlékére emelendő oszlop-javára, tánczvigalmak fognak tartatni. (Gott erhalte.) Folyó hó 18-án a pesti jo- gászsegélyző egylet bált tartott, melyre király ő felsége is megjelent. A királyt, beléptekor, a „Gott erhalte“ dallamával üdvözöltette a rendezőség. E miatt ellenzéki lapok keményen megrótták az ifjúságot ha- zatiatlanság miatt. A jogászok egy része is ezen értelemben nyilatkozik, mig a reudezők azt magyarázzák, hogy miután magyar királyi liymnus nincs, kénytelenek voltak az osztrákkal üdvözölni az uralkodót. (Kajner Pál) belügyminiszter lemondása elfogadtatott. A miniszter mellgyöngeségben szenved, azért kellett vissza lépnie. Utódául pesti lapok különböző egyéneket emlegetnek; eddigelő gr. Péehy Manót, Bittó Istvánt, Tisza Lajost, Tóth Vilmost, Slávy József minisztert és gr. Zichy József fiumei kormányzót. Mi csak annyit.tudunk, hogy egy erélyes belügyminiszterre ugyancsak nagy szükségünk volna az erdélyi viszonyok tekintetéből is. (A kairói magyar egylet), mely az egyptomi alkirálynak személyes protectiója alatt áll s ma már 52 magyar tagot számlál kebelében, múlt évi deczember havának közepén tartotta meg rendes évi közgyűlését. Elnökké ismét Sipos Ferencz választatott meg, jegyzővé pedig Kern Emil. Az egylet szépen virágzik és valamennyi Kairóban létező nemzetiség előtt bizonyos tiszteletnek tárgya. (Csalás.) Egy idő óta több kül-s belföldi lapban hirdetések jelenneg meg, a melyekben urak s hölgyek felszólittatnak, hogy minden költség s idő pazarlás I nélkül oly mód birtokába jutnak, a melynek segélyével jutalmozó mellékfoglalkozáshoz jutnak. Ezen hirdetés mindenütt azzal végződik, hogy a vállalkozók a „Felicitás“ központi hivatalához Bernbe folyamodjanak. Néhány bécsi hölgy csakugyan irt is ezen | hivatalhoz s néhány nap múlva kőnyomata ezédulát kaptak No vo t z к у által aláírva, a melyben a „Felicitas“ segédjeivé neveztetnek ki, de egyszersmind felszólittatnak, hogy a kinevezési okmányok kiállításáért 15 frtot küldjenek Bernbe. Az intézet czéljá- ról vagy a leeudő foglalkozásról a levélben említés sem tétetik. Többen el is küldötték a kívánt 15 frtot, de erre semmi nemű választ sem kaptak s kénytelenek voltak belátni, hogy egy raffinirt csalás áldozatai. Az osztrák rendőrség meg is tette a kellő lépéseket, hogy e csalás okozóját felfedezze. Ilyen hirdetésekkel már nem egyszer szedték rá a jóhiszemű közönséget. Közgazdászai i rovat. A mi vasutunk történetéhez. Egy rendesen jól értesült bécsi szaklapban, „Warrens Wochenschrift“-jében következő, félig rejtelmes, de minden esetre a kormány és a közönség részéről is teljes figyelmet érdemlő közlemény olvasható : Egy ismert bankár, ki régóta hires volt arról, hogy nagy nyereségeket tudott koczkázat nélkül zsebre rakni, nehány év előtt folyamodott egy Magyarország keleti részén építendő nagy vasút engedélyért. Engedélyes gyanánt azonban nem magát, hanem egy külföldi vasútépítő ezéget mutatott be, mely utóbbi az egész vonal építésének magára ruhá- zását kötötte ki. A pénzt két bécsi bank szerezte meg a részvények és kötvények kibocsátása által s úgy az említett bankár, mint a pénzintézetek milliónyi nyereséget dugtak zsebre, a nélkül hogy a részvények és kötvények tulajdonosinak biztosítékot nyújtottak volna a pálya valóságos kiépitése iránt, mert az állami garanczia csak akkor lép életbe, ha a pálya készen lesz. Az épitésnél azonban következő eset történik: A külföldi építési válalkozók megkezdték a munkálatokat s az olöhaladás aránya szerint kifizettették maguknak az ezalatt megalakult társaság pénztárából a költséget. Néhány hó előtt ez összegek már oly magasra rúgtak, hogy a pénzkezelő bank, valamint a vasúttársaság igazgatóságánál gyanú merült fel, váljon nem kaptak-e már az épitők többet, mint a menynyit a teljesített munka megéu. Az építők ugyanekkor újabban 1,700,000 frtot kívántak. Ez újabb követelésre tehát azon válasz küldetett, hogy addig pénz nem adatik, mig az igazgatóság meg nem győződik az eddig teljesített munka értékéről, E válaszra az épitők rögtön beállítottak minden munkálatot — s csodálatos! az illetők kifizették az l3/4 milliót; de még csodálatosabb hogy az építők ennek daczára nem csak nem folytatják a munkát, hanem végeladásra kirdetik mindenféle építési eszközeiket. A pálya építésére még 16 millió frt. áll rendelkezésre, szükséges pedig 23 millió frt; az építési vállalkozók tehát 8 millióval többet kaptak, mint a mennyi őket megillette volna. Ki fogja e roppant kárt viselni; A részvényeket kibocsátó bankok azt mondják, hogy ők csak bizományosok voltak, — sa felelősség első sorban az igazgató tanácsot illeti a hallatlanul botrányos hanyagságért, melyet az építés feletti őrködésnél tanúsított. — Vasúti papírjaink hitele, a pálya építésének fenakadása által nagy károsodással fenyegetett részvényesek érdeke ez ügyben a legsürgősb és legerélyesb fellépést teszik szükségessé a kormány részéről is. Az említett bécsi lap ujj mutatásai szerint e válsággal fenyegetett pálya alig lehet más mint a magyar keleti (erdélyi); elvárjuk az igazgatóságtól a közönség érdekében a mellőzhetlen felvilágosítást. Az erdélyi utak tárgyában egy körrendeletét intézett a közlekedési minisztérium az erdélyi törvényhatóságokhoz. A földmivelési miniszternek egy múlt havi átirata szerint ugyanis a postautak Erdélyben oly elromlott állapotban vannak, hogy némely helyeken a közlekedés fennakadásától méltán lehet tartani, mely sajnos körülmény igazolására a szebeni postaigazgatóság jelentést tett az iránt, hogy csak egy hét lefolyta alatt a Nagyszebenből elindult postakocsikon 11 darab uj kocsirúd tört el, s átalában a kocsirúdak eltörése mindennapos. Mennyiben az egyes törvényhatóságok területén létező, s a közönség kezelése alatt álló utakon postajáratok léteznek, s azokon ily elhanyagolt útrészek fordulnának elő, a közlekedésügyi minisztérium felszólitja a?; illető törvény- hatóságok közönségeit, hogy azoknak mielőbbi helyreállítása végett minden rendelkezése alatt álló erőt használjanak fel, s jó karban leendő további fen tartásukról gondoskodjanak. Brassói pénzáruk j. 26-áu. Pénznemek. Arany . • * . 5. 88 Aapoleond’or . . 9. 90 V, Magyar 20 franc . 9. 88 Ezüst huszas . . — 41 Tallér .... 2. 50 Török lira . . . 11. 30 Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Kenyeres Adolf. Becsi börzejanuar 2b-an. Pénznemek. Arany .................... 5 . 86 Napoleond’or . . 9. 96 V Ezüst.................... 1 22. — Magyar földteherm. 77. 40 Erdélyi „ 74. — Bánáti „ 77. —
