Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-09-12 / 73. szám
291 a kamra egyik töredékénél sem létezik elegendő bátorság, s függetlenség, azon nézet nyilvánítására, hogy egy nemzet lehet erős, s egyszersmind állandóan szervezett, ha semmi más alkotmány szerint sem kormányoztatik, mint a mely egy képviseleti gyűlést, s egy oly ministerelnököt tételez föl, ki csupán a gyűlés bizalma bírásának föltétele alatt tartja meg hivatalát. Az algieri főkormányzó következő hirdetést tett közzé aug. 27-én : „Daczára, hogy a föllázadt törzsekre kivetett 10 millió franknyi hadi sarcz felsőhelyen még nem hagyatott helyben, s igy még meg is változtathatik, a főkormányzó tekintetbe kivanja venni azon törzseket és falvakat, melyek megfizettek azt, mi tőlük követeltetett s minden további követeléstől fel fognak mentetni ; kezeseik szabad lábra tétetnek, re- quirált öszvéreik visszaadatnak és azoknak, kik kereskedelmi működésüket újból folytatni kivánják, adassanak útlevelek. A mi még a 10 millióból hiányzik, osztassák fel a törzsek között, melyek még nem fizették meg tartozásaikat és különösen vegyék ezt számba azon törzsek, melynek még nem határoztak el magukat a rendhez visszatérni és magokat jogos követeléseinknek alávetni. Páris, sept. 5. A tegnapi nap egész Francziaor- szágban nyugodtan folyt le. Csak Nimesben történtek zavargások. Versailles, sept. 5. A nemzetgyűlésben zajos vita folyt Ravietnek azon indítványa felett, hagy a ministeriumok s a nemzetgyűlés állandóan Versai)- lesben helyeztessék el. A baloldal hevesen ellenzi a javaslatot és a Párisba való visszatérést követeli. Nehány lap megemlíti a hirt, hogy Thiers ur s az olasz követ Nigra lovag között élénk értekezletek folytak Olaszországnak a gasteini tárgyalásokban való részvétele miatt. Nigra kijelenté, hogy Olaszországnak nincs más érdeke, mint a béke fentartása, de semmiképen sem óhajtja egy barátságos hatalom károsodását. Roucker egy levélben kijelenté, hogy Corsiká- ban elfogadja a jelöltséget. NÉMET ÜGYEK. Berlin, sept. 5. A román kormány a vasutügy körül táplált nézetei és tervei tárgyában jegyzéket intézett a német kormányhoz, melyet azonban ez Romania souzerainitási viszonyánál fogva Konstanti- nápolyba utasított. München, sept. 5. A fegyházi tisztviselők con- gressusa a mellett nyilatkozott, hogy a fegyenczek feltételesen szabadságra is bocsáttathassanak ; továbbá a mellett nyilatkozott, hogy a f egy házak az igaz- ságügyminiszteriumok egységes vezetése alá helyzen- dök, s végül óhajtandónak mondta ki, hogy a foglyoknak szabadabb mozgás engedtessék. A congres- suson Elsass is képviselve volt. Berlin, sept. 5. A „Krz. ZtgA értesülése szerint a gasteini tárgyalásoknál a római kérdés felett nem tanácskoztak, mivel azt tisztáu olasz belügyi kérdésnek tekinték. München, sept. Mihelyt a országgyűlés összeül, uj ügyrend terjesztetik eléje. OROSZ ÜGYEK. Az „Ostsee Ztg.u levelezője a következőket Írja: — „A lengyel lapok jelentése szerint, a lengyel emigránsok sorsa Erancziaországban nem javult. Munkanélküliség s az evei járó szükség átalánossá kezd válni az emigránsoknál s a csekély segítség, mit hazájukból kapnak, csak egy csepp viz a vederben. Legsúlyosabban éri a kézműveseket a csapás, kik az ipari tevékenység rósz állapota miatt majdnem munka nélkül vannak és sehonnan sem jutnak segélyhez. Némelyek, kik még valamely kis vágyónál bírnak, már elutaztak Amerikába, és sokan készülnek még oda. 1831. veteránjai is szenvednek. A csekély nyugdíj, melyet havonkint évek óta kikaptak a fran- czia kormánytól, többektől megvonatott, másoknál oly mértékben megkevésbittetett, hogy alig menekülhetnek az éhhaláltól. Az irgalmas nénék intézete, hol sok ily veterán részesült egész ellátásban, leg- többnyire igen csekély díjért, minden pénzforástól meg van most fosztva, s a szerencsétlenekért mit- sem tehet. A ffanczia lakossáp részéről sem igen jntnak jótéteményekhez, a mennyiben a lengyeleket sok franczia „prussien“-eknek nézi. Kievi tudósítás szerint a cholera ott iszonyuau dühöng. A belgrádi „Jedinstvo“-nak is jelentik Sebas- topolból hogy a cholera s a hagy máz az azovi tenger környékén a legnagyobb mértékben pusztít. V egye s. (К e г к áp о 1 y miniszter) megígérte, hogy a jövő évben három hetet Élőpatakén tölt. Kilátásunk van egyszersmind, hogy a miniszterelnök is lejő és beutazza a székelyföldet. (Felső fej ér megy e) képviseletének egyik albizottsága f. hó 12-én Ilidvégen fog ülést tartani a községi faiskolák érdekében. Valószínűleg ugyan akkor történik megállapodás a képviselő-jelöltség felöl is. — (Torokgyík és g y ó g y m ó d j a.) Háromszéken és Erdővidéken nagyon pusziit a torokgyík a gyermekek néhol a felnőttek között is. A mint halljuk, néhol szinméz közé vegyitett lőport használnak gyógyszerül. (ií t a 1 á n о s jó kedv.) Azt írják a pesti lapok, hogy gr. Andrásy Gyulának, mielőtt Salzburgba indult volna , feltűnő jó kedve volt. Mi К erkápoly miniszterről mondhatjuk el, hogy derültsége meglepte és felvillanyozta azokat, a kik itt nálunk körébe fértek. Figyelme kiterjedt mindenfelé és deréknál derekabb terveket alkotott ezen vidék emelése iránt. Szász uraknak is jó ked- vök lehet, mert miniszterektől érthették meg, a mit nekünk nem akartak elhinni, hogy senkinek sincs eszében elnyomni őket, csupán arról van szó, hogy más ajkú honpolgárok is egyenjogú honpolgároknak tekintessenek. Román atyánkfiainak pedig épen jó kedvük van, mert Kerkápoly őszinte szavaiból is meggyőződhettek, hogy velők szemben a legbecsületesebb szándékai vannak alkotmányos kormányunknak. — Jó kedve van végül a „N emerének“ eze kért fentebbi jó kedvekért. (Gróf Andrássy Gyula is) szándékozott Erdélybe jönni a pénzügyminiszterrel -, csupán a salzburgi találkozás gátolta meg. (Gyulai Pál és Hunfalvi Pál) tudós hozánkfiai Brassóba készültek. Első tervökhöz képest megkéstek ugyan, de még lehetséges, hogy el- jönek. Nagyon szívesen látjuk. (Zichy Antal) budapesti tanfelügyelő 10- kón városunkban mulatott. Műkincseink közt az evang. nagy templom, természetiek közt a Czenk és átalában a város fekvése igen lekötötték figyelmét. — Meglátogatta a tanítói pót tanfolyam magyar és román osztályait. Innen Élőpatakon, Tusnádon, Ho- moródon át Székely-Udvárhelyre, onnan Segesvárva, Maros-Vásárhelyre és Maros-Újvárra gr. Mikó Imréhez utazik. (Brockhaus) hires német tudós, a nagy ösmerettár szerkesztője városunkban időz. F. h. 11- én kirándult a gyönyörű fekvésű Törcsvárra. Megtisztelőnek tartjuk ilyen vendégek látogatását. (Iskolatanács ülés). Brassóvidékén f. hó 15-ikén d. e. 9 órakor fog tartani Brassóban a tanácsház nagy termében ! Fogarasvidéken f. hó 19- ikén d. e. 9 órakor Fogarasban. (A cholera Oroszországban.) A „Ki- jevlanin„ rémitő híreket közöl a cholera pusztításáról. A betegek fele majdnem mindenütt a halál áldozatául esik ; számos házak üresen állanak, az utczáken gyász, nyomor és átalános rémület észlelhető , sőt vannak falvak, melynek népessége 200 lelket meg halad, a hol a lakosok egykarmad részét 70, 80 embert a cholera pusztított el. A nép tódul a templomokba az istenségnél vigaszt keresendő, vagy a lelkészek házait ostromolja s tömegesen kiván gyöuni. Sok helységben a harangkongás éjjel-nappal állandó. (Az oroszországi tűzvészek.) A pé- tervári „Golosz“ hivatalos adatok nyomán közli, hogy Oroszországban folyó évi július hó folyma alatt 17 kormánykerületben mindössze 153 tűzvész fordult elő, 2290 épületet hamvasztott el s 928,639 rubelnyi kárt okozott. (Irodalmunk) egyik legszorgalmasabb tagja, Lörinczi Lehr Zsigmond f. h. 3-án elhunyt Pozsonyban. Legszebb éveiben, 32 éves volt a boldogult, fokozott munkás élete közepeit ragadta el a halál. Leginkább idegen nyelvekből forditoltt szabatosan és hiven, így sok jó költeményt és klassikus müvet ültetett át, s a Kisfaluditársaság Shakspere kiadásában is többforditás van tolla után. Ezenkívül mint tanár is igen hasznosan és lelkiismeretesen működött. (Egy hó t á V i r d a i forgalma Pesten.) Pesten a főállomásnál 1871. augusztus hóban föl adatott: 31,714 sürgöny, és pedig: 172 állami 1411 távirda-szolgálati, és 30,131 különféle ügyekben. Érkezett : 33.598 sürgöny, és pedig 145 állami, 1030 távirdai-szolgálati, és 32,423 kiilönlélo ügyekben. Az érkezett sürgönyök közül helyben kézbesittetett 23,908, vasutüzleti vonalon továbbszál- litatott 445, postával 7, kézbesitlen maradt 80. At- szállittatott összesen : 63,672 sürgöny. Az összes havi forgalom 128, 984 darab. A föladott sürgönyökből befolyt 20,646 írt. 33 kr., melyből 14,976 frt. 30 kr. a belföldi forgalomra esik. Közgazdászati rovat. Brassói piacz September 8. 1871. Tiszta búza köble (64 kupás) ft. 8.50 — 9.10. Elegy búza ft. 5.60. — Rozs ft. 5.60—5.80. Агра ft. 3.40 — 4.40. Kukuricza frt. 5.60—6.20 Borsó ft. 8.80. — Fuszujka ft. 6.60. — Lencse frt. 8.60. — Fekete borsó fr. 3.50. — Zab fehér frt. 2.30, fekete ó frt. 2.40—2.60. — Lenmag frt. 11—. — Kendermag ft. —.—. —Pityóka fr. 2.40 —2.60. Haricska frt. 4.80. — Köles ft. 5.40. — Árpakása fr. 9.50. Köleskása ft. 10.40. — Gyöngykása fr. ll—20 frt. — Zsemlekása ft. 13.—. Kukuriczaliszt mázsája fr. 6.—. — Búzaliszt Nr. 00 fr. 14, Nr. Ofr. 13, Nr. 1 fr. 12, Nr. 2 fr. 11, Nr. 3 fr. 10, Nr. 4 fr. 9, Nr. 5 frt. 7.50. Keményitő fehér brassai mázsája fr. 20—24. — Szurok fekete frt. 11.—. — Repczeolaj mázsa fr. 35. — Firneisz fr. 34. — Photogen fr. 13.50. — Petroleum I. 161j0 II. fr. 15.50. Deget vastag frt. 3.50, vékony frt. 8. — Gyertya fagyu fr. 34. — Takarék-Gyertya frt. 36, — Szappan sárga fr. 24. — Szappan szurok fr. 22. — Szappan tarka fr. 23. —. — Fagyu nyers ff. 22. — Fagyu olvasztott frt. 32.—. — Szalona ó frt. 44. — Füstösszalona fr. 44—46. — Szalona paprikás ft. 44—50. — Sonka fr. 46 — 48. — Szalámi ft. 58 — 60. — Háj uj fr. 42—45. Háj ó fr. 47 — 50. Skumpia fr. 5.20. — Gu- bics frt. ll. — Szattyán frt. 72. Szentdomokosi réz frt. 54.— — Réz ócska frt. 40. — Sóshal egy lóte- her frt. 80. — Hamuzsir frt. 14 —15.20. — Viasz mázsa frt 90—100. Gyapjú, czurkán lehér okája 1.20 —1.40. Gyapjú sztogos fehér feketével okája 85—90 kr. — Gyapjú bárány czurkány fejér 95 kr. — Gyapjú bárány havasi fejér frt. 1.20, fekete fr. 1—1.10. — Gyapjú czigája fejér frt. 1.10—1.40. — Gyapjú czigája mezőségi ft. 1.10—1.40. Gyapjú czigája fejér havasi frt. 2.30. Kecskeször okája 50 kr. — Kaskávái 80 kr. — Túró vedre frt. 3.20. — Sajt frt. 3.10. — Orda fr. 2.60—2.80. Lenmagolaj kupája fr. 1.15. — Vaj tehén frt. 1.40. — Vaj juh 90 kr. — Lábzsir 80 kr. — Hájzsir frt. 1.20. — Méz frt. 1.10—1.25. Szesz fokja 14У2— 161/çs kr. Abaposztó f. singe 58—68 kr. — Keresztényfalvi posztó fehér singe 34—38 kr. — Rozsnyói fehérposztó singe 32 — 36 kr. — Babavári brassói fehér singe 58—61 1er., szürke singe 50—56 kr., sötét szürke singe 60 — 64 kr. — Szőrvég fekete frt. 35 egy vég, szürke frt. 27—28, fehér frt. 28—30. Rozsnyói flánel singe kék kr. 42—46 , fejér 40—42. — Brassói közepes jó nehézféle fejér, zöld, veres, melértes strafáskék kr. 54—76. — Moldon 54—64. — Szürke poszto frt 1.30—1.80. — Kék poszto keskeny frt. 1.60 — 2.—. — Szederjes frt. 1-40—1.80. — Zsidó posztó szederjes két sing szél- lességii frt. 1.50—2.10, világos, kék frt. 1.60—2.— — Mellértes veressel frt. 2.20. — Szederjes mellér - tes frt. 1.80 — 2.10. — Három pecsétü szederjes frt. 1.80—2.20, keskeny frt 2 — 2.40. Cserge tarka Nro. 1 darabja frt. 4.—, Nr. 2 frt. 5.—, Nr. 3 frt. 6.—, Nr. 4 frt. 7. — , Nr. 5 fr. 7.50, Nr. 6 fr. 8.50 ; cserge fehér Nr. 3 frt. 5.66, Nr. 4. ft. 6.80, Nr. 5. ft. 8.50, Nr. 6. ft. 9,50. Közönséges pokrócz darabja frt. 1.20 —1.70. Közönséges pokr. nagyobbféle gyapjú frt. 2.------4. —. — Kordován (14 fontos) kötése frt. 28. — Csuklya fehér 1 kötés ft. 26—27. — Marhabör párja fr. 20— 34. — Kecskebőr fr. 3—5.60. — Julibőr párja fr. 2 — 3.20. •— Cserhaj öle frt. 9.20. — Tűzifa fr. 11 — 12. Lenmag-pogátsa 10 tt. nehézségű egy darab 32 — 36 kr. Marhahús fontja 20 kr. — Disznóhús 24 kr. — Berbécshus 16 kr. Értékpapiros és pénzárak Brassóban Sept. 12. Pénz. Árú. Hitelintézeti sorsjegyek ........................... 183 — 1 85--Osztr. nemzeti adósság ezüstben . . . . 68 — 69 50 „ „ „ papírban . . . . 58 — 59 20 Magyar jutalmi sorsjegyek........................... 97 — 99 — „ „ földteherni. ................................ 79 — 80 — E rdélyi „ ...................................... 75 — 76 — Bánáti ...................................... 7 7 — 79 — 1839—ki sorsj. kölcsön '/,........................... — 296 50 » » » /5 ................................ 29 4 — 296 50 1860-ki 500 frtos 5% sprsj. . . 100 —, 101 25 „ 100 „ „ „ ..................... 1 13 — í 15 — 1864-ki 100 „ ..................................... 134 50 136 — C s. kir. arany........................... 5 70 5 7 5 Ezüst........................... . . . 1 20 _ 126 _ Os ztr. magy. 8 frtos arany........................... 9 50 9 5 5 Napoleond’or ... ...................... 9 50 9 55 Vereinsthaler ... ..................... 1 8 0 1 87 Porosz tallér . . ...................... 1 80 1 90 jkosár........................................................... 2 16 2 12 Unbel...................................................... 1 86 1 90 Felelős és szerkesztő kiadó tulajdonos: Kenyeres Adoll.
